Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-22 / 17. szám
*9*4 T4NTJÄR ZZ. tuiti»« A 5 daímits Néhány evvel ezelőtt járt megyénkben a Moszkva területi Komszomol-bizottság titkára. Nem volt tolmácsunk és egy közös mozilatogatás alkalmából kevés nyelvtudásom tqenybevételével vróbáltam lefordítani neki, hogy miről szolt a Hím. Nen tudom, mit érteti meQ 2 tolmácsolásból, hisz sok&zoi maoam sem értenem pontosan azt. amit mondtam. De ö a vegén, talán udvariasságból, kevés magyar tu'ása segítségé el így foglalta egybe e'smerését: „Nagy dóimé cs . . Most én is megismertem egy üyen hozzám hastnló „nagy •olmácsot.” Él Pécsett egy fiatalember, akt néhány évvel ezelőtt kint- irt Leningrádbán és ott tailkozott egy kegyes szovjet dslánnyal. Á találkozásból szexiem lett 3 /i/ erős elhatározás. hogy leküzdve minden i* aaaiyi. ísszenazásoanaK. Mindezt persze nehezen be- siették meg — tolmács segítségével. Tavaly a fiatalember ismét iutazott szive választottjához, ie mivel a * kavcsolat immár bizalmasabb jelleget öltött, macával vitte jogász barátját A 'arát. ki magáról azt ádi- otta, honit remekül beszél or>» szül, vállalta a tolmácsolást a \ két szerelmes közölt. AWtólaq , minden sikerült, legalábbis er- 'ői számolt be az alkalmi tol- mácif hazaérkezésük után. Levelek mentek, levelek jöttek. a tolmács fordított, az invek állítólag jól haladtak. \ fordításokból uz derült ki, hogy nem lesz akadálya az esküvő mentartásának itt. Pécsett. A tolmács lefordította a egutnbbt levelet is és közölte n boldog baráttal, hogy meg- órkezik a menyasszonya, meg- fart*ia4 S *iák az esküvőt A nagy szenzáció meaörven- iezteHe a Kl^Z-szerveze*et is 6s élha*ároztök, hogy városra szóló KlSZ-esküvői rendeznek. *<i is tűzték a nany eseményt r fenn an* napra. Én is hivatalos voltam Men érkezett a kislány, a iösszeomlott minden szénen ki- ngndOll terv. Mert bizony a érdiekben csak látogatásról "olt. szó. az összes okmányok +os->Prrá<!óyez ^pjj pníJ kevés idő. így hát a tolmács yyyeiiMnnó*a miatt fucsba ment a? esküvő. 5 én sem ettem tegnap nagykanállal .. o Mitzkl ____________________’ j A hides ellenére Szépszámú közönség a hétfői hangversenyen Hogyan vált be az 5-1-1? Beszélgetés dr. Tárkányi Ernőné igazgatóval A dermesztő hideg ellenőr s meg ehetősen szép szám <özönsé° ha'lgatta végig Pécsi Filharmonikus Zeneka hétfő esti hangversenyét, me lyet Pauiusz Elemér véré nvelt Az est sziWéia Manf red Rcherzer NDK-beli hege dűművész vo’t. A miisor vá torainak és sokféle igén’ kielégítésére alkalmasnak ígér kezett. I Mindjárt elsőnek érdekesé nem nvrid'mnani zenes ese ménvnek lehettünk részesei Jan Zderek Barkósnak i mai csehszlovák zenei éle egvik lelessésének lí. szim főn’ála hangzott el. Magvar országon első ízben. Csat örömmel lehet Cdvözö’ni m n den ilyen kezdeménvezést annál is inkább mert a XX századi zeneművek megismertetése ter^n méz vannak bi- zonvos adósságaink. A pécsi hangvercenvoro^ram összeá’lf- tói űgv látszik azzal vé'ték ’eamaradékia’anabbul kle'é. ‘em a közönség egv részénet< konmk je’entős zeneművei megismerésére iránvuló iaé- nvét. hogy a ná'unk csaknem ‘e’iesen ismeretlen Partos II szimfóniájának előadását tartották 'eefontosabb és lem- sílrgő'ebb fe1 adatnak. A zenei adósság tör’esztését azonban közönségünk nem egészen íw kénzeli el Ettől eu“kintve 8 hagyományos formában kom- ooná’t II. szimfónia, kfi’önö •en annak két első tétele, kel- 'emes muzs ka. te’ve or>*imiz- must sugárzó da'tamv'iággal aemeavszer színesen megoldott hangszínkultúrával. A SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Éjjeli menedékhely (délután 3 órakor) Szigligeti-bérlet. — Aranyv rág (este 7 Órakor). Csortos-bérlet MOZI Park: Szerencse a szerelemben (4. i es I orakor. szélesvásznú., Petőfi: Szigorúan titkos (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú.) Kossuth: Huszárkisasszony (4.« és 8 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyal híradó. 63.28. sz. vUághlradó. Hagymácska története. Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan. Építők Kul'úrotthona: Valahol Euronában (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyarvaros): A púpos (6 órakor, szélesvásznú). □gversenyen hallgatóság rendkívül udvarias tetszésnyilvánítással fogadta a bemutatott művet é« köszöntötte a szfnnadon megjelenő c«eb mes*ert. A koncert Mozart A-dúr hegedűversenyével folytató- dott. E naevon szép műnek az élvezete sem volt te'jesen za var*a'an. A versen vmű vet Manfred Rcherzer szó’a'tatta meg. akiben nagyon rokonszenves és tehetséges zeneka rí muzsikust I»mer*ünk mez Mint a berlini Komische Ooer első koncer*mestere nvi'ván ragyogóan látja el fe’adatat de szól's+aként még nálvsfu <ésa 'eee'etéri á’l. A kottakép hű visszaadásánál többre még nem futotta ereiéből, kü’ö"" sen játékának színgazdag, dűs hangzását és a technikai biz tonságot hiányoltuk. Ha már kü’fö'dről hozunk vend^emii vészt, akkor lényegesen mázasabbra kellene emelni az . igényeket A haneversenv második fele már egvérte'műen nagv művészi sikert aratott Ekkor Liszt: Mazepoa és Respigh.’ Róma kútjai című alkotásait hallhattuk. Mindkét szimfonikus kö'temény a zeneiroda'om népszerű remekművei közé tartozik, ennek ellenére városunkban ritkán hallhattuk őket. E'őadásukat (gv telje mértékben indokoltnak és élményszerűnek ta’á'tuk. Jól érvényesült Pauiusz Elemér odaadó és gondos e'őkészítő munkája. mely a koncerten len- dü’etes. a művek lényegé’ visszatükröző. muzikalitással teli vezénv’ésse] párosult A kisegítőkkel megtűzdelt zenekar színvona’as produkciója őszinte elismerést érdeme' Különösen a Respighi-mű minden szépségét maradéktalanul megszólaltató tolmácso- ásánál remekelt karmester és zenekar egyaránt. Igen. Inkább ilyen módon kell törlesztettünk zenei adósságunkat Ezt bizonyította a hangverseny végén tapsaival közönségünk’ is. öt évvel ezelőtt kezdték meg az 54-1-es oktatás bevezetését a Janus Pannonius Gimnáziumban. Mi: mutatnak az öt év tapasztalatai, s hogyan valósul meg jelenéi a 5+1 — ezekkel a kérdísekke. kerestük fel dr. Tárkányi Er nőné igazgatót. — Vázolnám először, hogy milyen politechnika van az iskolánkban hány osztály jár az egyes gyakorlati oktatásokra. Három osztály, köz ük egy negyedik is, szakács-cukrász mesterséget tanul. két osztályunk jár rádióműszerész másfél osztály kertészti és öt és egy fél osztály nő' szab") politechnikára, végül három osztály kesztyűvarrást tanul. — Melyek váltak be leginkább ebből a szélee skálá- ból?~ — Talán á rádióműszerészekkel kezdeném mert ez várakozásunk ellenére vált bs egészen kitűnően. Részint arra gondoltunk, hogy talán a lányoknak ez nem lesz a legmegfelelőbb, részint, s ez tény, a rádióműszerészeknek a rengeteg fizika és rajz nagyon megnehezíti a tanulást. De a lányok mégis nagy lelkesedéssel járnak, s mivel egy negyedik osztály is köztük van. lemérhető az eredmény is. ügy látszik, ez az a mesterség, amelyet a legtöbben akarnak élethivatásul választani. Sokan szándékoznak közülük műszaki egyetemre, felsőfokú híradástechnikai tech- kumba menni, s többen a Postánál akarnak elhe yezked ni híradástechnikai pályán. A Posta jelezte is már, hogy les/ ilyen munkaerőkre szüksége A rádióműszerész politechn.'Jja sikerét az is bizonyítja hogy sokan szerepeltek egészen jó lányaink közül a különféle megyei versenyeken. so an vettek részt a rádiós lapok pályáza'ainv,s a rn nősítő vizsgát. mely után egyéves gyakorlattal szakmunkás-vizsgá tehe'nek, szinté valamennyien le fogják tenni. — Hogyan váltak be a ki- mondottan női munkának számitó oktatások? — A női szabók, nemkülönben nagy kedvvel tanulnak. Van egy kitűnő szakemberünk, Rótt Ida, ő ahhoz is ért. hogy a lányokkal megtalálja a megfelelő hangot, — Hogyhogy? — kérdezem íz illetőt — Na hallja, belép és nindjátt azzal kezdi, hogy kiép! Sturcz János ravaszkásan nosotyog. Hiszen éppen azért lem mondta a gyűlés előtt. — Akkoi lép ki. amikor kai. jön maga helyett öt is - mondja neki az elnök. . Sturcz János arcán nem lát- zik, hogy elégedett-e vagy légedetien a válasszal. — Kái hogy a belépőknél lem volt Itt — mondja ké- őbb az elnök túlesve a beiül a tk ozáson, most már ne- :em — Hány jelentkező volt? — Harminchét. — Hányat vettek fel? — Harmincötöt. De tavaly [yenkor hetvenkettőt. — S korban hogy oszlanak nea a belépők? Valaki egv papírt tart elém. — A fiatalok nevét megél ütem — mondja, Maidnem minden név mel- ett ott a .strigula”. Eszembe jut, hogy kellene ggyel beszélni Az elnök gysem ér rá. folytatódik a ;yűlés. akiknek meg most tárgyalták meg a felvételét, nem ;ell résztvenni a további na- lirerdi pontok tárgyalásánál — Meetalálja őket — nevet 7 elnök — biztos áldomást 57”nk a kocsmában. A kocsmában nagy tömeg s ri’dír hideg. Sört isznak. Találomra meevek oda háti rr f’otalomberhez. _ lyrntnik ts7-taeok? — Igen. Méghozzá ők heten új tagok — teszi hozzá a közülük a legidősebbnek látszó pufajkás férfi. A pufajkást János Lázárnak hívják, a két új belépő közül az egyik, az alacsonyabb — sofőrkabátjáról messziről lesír különben a foglalkozása —'Kovács János, s a másik, magasabb is Kovács, csak éppen József. Kiderül, hogy ő is sofőr. Azaz sofőr volt: Most már mindketten traktorosok. Különben nemcsak a vezetéknevük egyezik, a koruk is Mindketten huszonhat évesek. Nézem ezt a Kovács Jánost. Kifejezetten városi jelenség. Még a csizmája is városias. mint amilyenben a magyar útviszonyokat jól ismerő minisztériumi tisztviselők szoktak vidékre járni. Ha azt mondaná, hogy ő született franzstadti egy pillanatig sem kételkednék benne. De szebé- nyi. A városi mázt Pécsett szedte fel — persze, nem is árt az, a tsz-irodában jár- tomban két olyan lányt láttam. akiket Párizsban is nyugodtan odaültethetnének bármelyik íróasztalhoz. Pedig hát — az is kiderült a kocsmában — ők is szebényiek! Nem tudok tovább várni a kérdéssel — pedig már milyen szépen a lányokra terelődött a szó — Kovács Jánoshoz fordulok. — Miért lépett be a tsz-be? Eddig az ÉPFU-nál dolgozott, Pécsett lakott albérletben. — Családi körülmények miatt is. meg a kereset... — Hogyhogy a kereset? Mennyit keresett az ÉPFU- nál? — Nyári Időszakban kettőt, kétezerkettőt. Ilyenkor kevesebbet. Az átlag ezerhat, ezerhét volt. — És itt többet tud keresni? — Kérdezze meg a Lázit Mármint János Lázárt, aki eddig is a tsz-ben volt traktoros. Itt szólt bele a beszélgetésbe Kővári János, a tsz vé- méndi üzemegységvezetője. Nem tudom, honnan került elő. Egyszercsak ott ült és azt mondta. — Nálunk a traktorosok mind megkeresték az évi huszonöt—harmincezer forintjukat. Számolunk. János Lázár nem a legjobb gépen ült, mégis megvan a huszonötezer forintja. — És a . háztáji? Kővári János tiltakozik: — Ezt így nem lehet beleszámítani a jövedelembe Abban dolgozott az asszony is, más családtagok Is... Nem reális. Kovács József TEFU-sofőr volt. hetente kéthetente jutott csak haza, pedig ő már nős is. két fia van. a három éves Jóska, meg a nvolc hónapos Imi Nyáron albérletet nem fizetett, mert megaludtak a kocsiban is. hiszen amúgy is sok volt a túlóra Tizennégy, tizenhat óra naponta. — Hát van ám a tsz-ben is tizennégy meg tizenhat órázás — mondja János Lázár. — Tudjuk — mondja egyszerre a másik kettő. Az átlagfizetésekre terelődik a szó. Kővárt János azt mondja, még az asszonyok is megkttesteK a nyári hónapokban a havi kétezer forintjukat. — S az elnöknek mennyi a jövedelme? — Mint egy közepes miniszternek — mondja buszkén. Nem tudom mennyi lehet egy „közepes miniszternek” a fizetése, de nagyon örülök, hogy ilyent halion. Mert azt jelenti, hogy jól megy a tsz. — És mi lesz még itt — mondja Kovács József —, ha megkapjuk Trefort-pusztát. ! — Es ha megépül a Feked— Erdősmecske közötti út! — teszi hozzá Kovács János. Na lám. Onnan, Pécsről egészen kiválóan lehet tájékozódni az otthoni dolgokról. Mert a két fiatal tud mindenről. Hogy az elnök ebben az évben egymillió liter tejet akar eladni, hova mit terveznek, mennyit fektetnek bele ebbe vagy abba... S valamelyikük azt mondja, hogy jöhetne már a tavasz, akkor majd a traktoron megmutatják mit tudnak. Ja, igen, azzal kezdtem, hogy a lányok meg a menyecskék ... Hát szó esett róluk, márcsak azért is, mert éppen itt az ideje, hogy Kovács János megnősüljön — állítólag örültek is az itthoni lányok, hogy hazajött Pécsről, mert nem rossz képű gyerek. S ember legyen a talpán, ha ezt a hazatérést nősülés nélkül megússza. Szóval ilyesmiket beszéltünk a lányokról. ,S hogy a menyecskékről mit? Azt majd inkább máskor írom meg. Lázár Ervin nagyszerű Ízlését át csepegi esse beléjük, segítsen az öltözködési problémákat is m. goldani s megtanítson mindenkit egyéniségének megfelelően ö - ‘özködni. A lányok a kötelező öt órás gyakorlaton tűi is bent maradtak sapkát és télikabátot is varr ak maguknak a tanár felügyelete mellett. Jól fel van szerelve a tanműhely is. modern gépeink vannak, köztük olyan varrógépek is. amelyet a lányok mindentudó gépnek neveznek Negyedikeseink túlnyomó része ebből a szakmából is akar minősítő vizsgát tenni, s valószínű, hogy ha egyéb felvételek, elhelyezkedések esetleg nem sikerülnek, többen meg is maradnak ezen a pályán. A szakács és cukrász politechnika is bevált. ketten máris ezt választották foglalkozásul. szívesen csinálják valamennyien, már csak azért is, mert otthon is alkalmazni tudják a tanultakat — S mi a helyzet a többi gyakorlati tárggyal? — A kertészet valamivel több problémát okozott. Dísznövény és kerti mag termesztést tanulnak a lányok, s az ÁUami Gazdaságnál van egy zöldségtermelő és ha itató osztályunk is. Ezeknél főleg az a baj. hogy a téli hónapok nincsenek eléggé kihasználva Sokszor a tananyag helyett idénymunkát végeznek a lányok. például trágyát hordanak hetekig vagy ciklámen- gyökereket raknak cserépbe. Ilyenkor aztán lanyhul a lelkesedés is. Ha aztán, néha ritka s7egfűpa'án<ákat bíz ak rájuk, akkor megint igen nagv a lelkesedés, de hát ez nem adódik gyakran, a vállalat is fél ilyenkor, némi joggal, hiszen értékekről van szó Ezzel szemben az is igaz. tmgy néhányaji a kertészeti főiskolán vagy fe'sőfokú me-ögazda- sági technikumon akarnak tovább tanulni. Ez tehát az* bizonyítja. hogy azért n+n holt dolog kertészetre oktatni a tanulókat. Legkevésbé a szőlőtermelő és bor' ezelő po- litechn-'ka sikerült, igaz ugyan, hogy ősszel a szüre'kor szerettek a lányok dolgozni szerették a kötözést is. de télen aztán hétszám szőlövesszőt válogatni a pine'"» en — ez nem váltott ki valami*nagy odpadást. És ígv télen sorra megfáznak a lányaink úgy latszik ez nem túlságosan nekik való munka. Nem beszé’- ve arról, hogv a bo-kezelésről pedig még nagyon keveset tanultak. Hasonlóképpen vagyunk a kesztvűvarrói-kkal, ez elég egvhangú. s arány’ag könnyen elsajátítható munka azon felül nem is nagyon felel meg a célnak Igpz nyaranta többen dolgoztak a Kesztyűgyárban, s volt olyan végzet* növendékünk is. aki ott helyezkedett el. De a gyárban sem mindig szakmunkások, hanem betanított munkások végzik ezt a m”nkát. tehát, hogy ezt tanulják a gyerekek négy éven át, abban nem sok fantáziát látnak. — Mi volt az öt év tapaszu talata a munkára nevelés terén? _ Ez az a cél, amelyet s zinte csorbítatlanul elértünk. Annak idején, amikor még csak egy 5+1-es első osztályt indítót unk. a szülők zöme azal jött: csak ne abb^ az osztályba tegyék a gyermeke-' met! Ma már, amikor megkérdik, melyik osztályban milyen nyelvet tanulhat a gye- { rek, azt is megkérdezik: és I milyen politechnikát? örülnek neki, a gyerekek pedig szívesen dolgoznak. Nyugodt szívvel kijelenthetem: nincs már olyan tanulónk, aki húzná az orrát, ha munkáró’ van szó. Ez olyankor is kiíűmk, amikor társadalmi murkát kell végezniük. Szinte kivétel né’kül jelentkeznek mindig. A múltkor három napig kukoricát törtek és krumplit szedjek Magyarteleken. Amikor a tanácselnök és a tsz-elnök fogadta őket, s komoly hangon elmondta nekik, mennyire szá mi tarnak a munkájukra, milyen sokat jelent, hogy ők segítenek. szinte madarat lehetett volna fogatni ezekkel a lányokkal. Nagvszerűen dolgoztak egész idő alatt. S mikor az épi'őknél segítettek elkészült lakásokat kitakarítani, a sok igazán nem könnyű munkát is igen n”gv kedvvel végezték, mert látták, hogy értelme van a munkájuknak. Ott is elmondták nekik hogy hány nappal korábban költözhet be így a tizennégy család. — S mi az 5+1 perspektívája a gimnáziumban? — A rádióműszerész politechnikát felfejlesztjük, folytatjuk a női szabó és a cukrász-szakács oktatást. Jövőre koedukált iskola leszünk, jön egy osztályra való fiú. xá;uk is gondolni kell. A kertészeti és a többi kevésbé beválj ok- j tatást egyelőre szüneteltetjük. Egy baj van azonban, hogy hiába tudnánk kitűnő szakembereket találni, a helyiség és a felszerelés hiánya miatt, valamint az üzemek, vállalatok kis kapacitása miatt, jövőre sok tanuló csak heti két óra gyakorlati oktatást kaphat. Ezt is úgy. hogy az MHS segít. Ez persze azt is jelenti, hogy már nem beszélhetünk 5+í-röl. és a negyedik év végén a tanulóink nem tehe nek minősííő vizsgát, tehát a szak munkássá válás eddigi rövi- debb ideie megszűnik. • Nem tudom, mit hoznak majd a további évek, valamit persze hamarosan tenni kell. H;?zen nemcsak most emelkedik megint nagymértékben a középiskolákba kerülők száma ha nem az emelkedés a jövő' en még nagyobb arányú lesz. Valahogy majd gondoskodnunk kell arról, hogy a munkára nevelés elvét továbbra :s megvalósíthassuk és a szak- közép'skolává válás iramát gyorsíthassuk. H. E. Fényképezzen! Zárszámadás után vásároljon márkás fényképezigépei! EXA I. Tessar 1:2,8 obj. pr. készenléti tokkal " 2580,— EXA II Tr oplan 1:2,9 obi. pr. készenléti tokkal 2480,— WERRA V. Tessar 1:2,8 obj. készenléti tokkal 2380,— BEIERMATIC Trioplan 1:3.5 obj. készenl. tokkal 1220,— Pent! II. beépített fénymérővel, szűrővel, tokkal 1015,— OFOTÉRT boltokban a kijelö't állami és szövetkezeti boltokban Állam] áruházakban OTP-hltellevélre is! A . MAGYAR RADIO V PÉCSI STIIOIOJANAK 1964. *anuár 22-1, szerdai műsora a 22?,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: i Falusi hétköznapok. — összeállítás. Juhászdalok. 17."O: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. C „Táncoli velünk!” 18,00: Zenéről zenére. Közben: 1. * Könyvespolc. Az antológiákról. 2. Jegyzet. A szorgalom és az < igyekezet legyen a legfőbb értékmérő. 3. A könyvtáros néni. 1 19.15: Dél-dunántűli híradó. í 19.35: A Mecsek Művészegyüttes 1 veev^.RkVusa énekel. 29.45: Kommentár. I 19.55; Műsprism rtétés. 20.00: Műsorzárás. p
