Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-21 / 16. szám

r 1W4. JANUÁR nHuszonegymillió liter tej

Kilenc tartályos kocsi és 33

teherautó ingázik naponta a Tejipari Vállalat és a megye falvai között. Évről évre több tejet, szállttamak be a megye tsz-eiből. Amíg 1961-ben csak 12,2 millió liter volt a tsz-ek által eladón tejmennviség. ez a szám 1962rben 15,5, 1967- ,ban 19,7 millió litert tett ki Erre az évre már csaknem 21 millió liter tej a tsz-ek terve. Nmes is .talán a megyének olyan termelőszövetkezete, ahol ne tennének komoly erőfeszítéseket a tejtermelés fokozására.

Erről a nagy munkáról adtak képet azok a tsz-ek is. am "’vek tői a tejtermelés bővítését szolgáló gyakorlati intézkedésekről érdeklődtünk.

Javítják a tehénál'ományt

Amint a kapott válaszokból kiderült, megyénk termelőszövetkezetei között igen nagy 'e\térések vannak a feiési átfog tekintetében. Amíg Ma- gvarbólyban 2500—2600. —

Püspöklakon 2504. Dunafal- ván 2.430 liter tejet fejtek egy tehéntől évente, addig P a1 otaibowok on csak 1507, Sásdon 1650 liter volt ennek a megfelelője. Hasonló a b"’vzet Mozsgón is. A megyei át' 'i g 2000 liter.

Az, okok mindenütt ismertek. A legfontosabb talán az. hogy a tehénállomány minősége számos tsz-tinkben mnsz- sze elmarad a kívánttól. Igen jedemző ebből a szempontból, amit a sásdi tsz elnöke mondott: sok tehenük öreg mán s frz állomány mintegy 4n “jzázaiéka tbc-s.

'n^rme’ő&zövetk.ez'deinlk me- .srv'seerte.- , azon fáradoznak, hogy! bt. egvéni gazdaságoktól g-ökölt gyenge állománvt 1a- V'ts-ák. A sásdi tS7 néldául 35 iói telelő állatot állít be ebbon bt évben, s kisefoitezi a ed^edeVet. A mozs pó-’olí 3 fv múlva csak tbc- állómánvt akarnak tartan; a palotabozs okiak arra törekszenek, hogy már ebben az évben elérjék ugyanezt.

Új istállókat építenek

A nagyüzemi tehéntartás egy másik alapvető feltétele a megfelelő istálló, amiben szintén nagy a hiány fiatal, néhány éve alakúik termelőszövetkezeteinknél. Az állomány tekintélyes része ugyanis még a tagság kicsiny istállóiban van elhelyezve. Ez arra vezet, hogy 90—100 marhát 8—0 helyen kénytelenek tartani, mint a sásdi tsz vázs- noki üzemrészében is tapasztalható.

Évről évre szaporodnak állami támogatással az istállóépítkezések. Püspöklakon 100. Pafotabozsokon 00 férőhelyes tehénistállót építettek az elmúlt évben, a sásdi tsz-ben ebben az évben létesítenek egy 80 férőhelyeset. Mivel az istállók annyira hiányoznak, hogy még ez a gyors ütem sem elegendő, több tsz arra szánta el magát, hogy salát erőből épít istállókat A palota borsokiak még 1963-ban felépítettek egy 80 férőhelyeset, a püspöklakiak 50 férőhelyes istáVó átalakítását tervezik A sásdiak szintén építeni kívánnak egyet. Mozsgón is átalakításokra kerül sor.

Biztosabb takarmánybázis

A nagyüzemi szarvasmarha- tenyésztés harmadik feltétele a megfelelő takarmányhoz!* Január második félében, illetve februárban már több tsz arra kényszerül, hogv némileg csökkentse a tehenek abrak- adagiát. Ez nvilvám visszahat a te 'termelésre is. ezért a cél az. hogy a tekarmá"vmérleg vém> mov'eVlő iegven.

Hogy miiyen naw erőfeszítések folvnak ebből a szem- nrwVhél, igen iellemző a megVrffvTv^-rofi; t-c7-e»fc nAIA-S ta, A1 í>0 ho^^Vlal nfivplilr a kt»Vn.rioa *

letét, 240 holdat szánnak máSzinjdíszők bemutatója

A Steinmetz Miklós Kultu- zális Szemle keretében Legközelebb január 25-én a színjátszók bemutatójára kerül bot. A színjátszókat két csoportra osztva hallgatták rrieg, az első csoport decemberben mutatta be tudását. Az első bemutató nem sikerült a várakozásnak megfelelően, de a mostanira olyan jónevű csoportok jelentkeztek, mint a

Porcelángyár, a Bőrgyár, a

Ságvári Művelődési Ház színjátszó ’ csoportja és a nemrégiben kitüntetett KPVDSZ- együttes.

Az áprilist, szélesebb közönségnek is tervezett bemutatón a város színjátszói naik leg- iobbjai szerepelnek. Véglegesen akkor dől el, mely csoportok kapnak arany-, ezüstvagy bronz fokozatú jelvényt.

sód vetésre a múlt évi 150

holddal szemben. Hogy több termést arathassanak, a tavalyinál jobb minőségű földbe vetették őszi árpájukat. A püspöklaki tsz-ben több mint 700 holdon termeltek pillangósokat az elmúlt évben.

A le kiismeretes

törzsgárdáért

Legtöbb termelőszövetkezetünknél még igen nagyok a tartalékok az élenjáró zoo- technikai módszerek alkalmazása szempontjából. A megkérdezett hat tsz közül csak a dunafalvi Kossuth-ban folyik többé-kevésbé egyedi takarmányozás, a püspöklakiak még nem vezették be, noha több istállójuk alkalmas erre.

Annál többet tettek a tsz- ek a lelkiismeretes tehenész- törzsgánda kialakítása céljából. Amiint a jelek mutatták, mindenütt rájöttek arra, hogy hozzáértő és szorgalmas emberek nélkül semmit sem lehet kezdeni. A dunafalviak és püspökbólylak például megjegyezték, hogy csak azóta járnak évi 2500 liter tej körül, amióta a tehenész-gárdájuk összeszokott.

A fent említett tsz-ekben a törzsgárda kialakításával egyidöben ösztönző prémium- rendszereket dolgoztak ki. Hasonlóra törekszenek most Sásdon is Itt a tsz vezetősége a napokban tartott a tehenészekkel megbeszélést az új jövedelemelosztási formák kialakítása céljából.

Százmilliók tanítója

Lenin halálának 40. évfordulója

a

z emberiség történetében nem volt forradalmár, tudós, politikus, akinek tanításait any- nyi ember sajátította volna el, követte, alkalmazta és valósította volna meg, mint Lenin tanításait. „Az egész világ — mondotta len in 1910- ben, a Kommunista Intema- cionale II. kongresszusán — nagysr&mű elnyomott népre és elenvészó számú elnyomó nép- re oszlik, fía a Föld lakosságát PPV és háromnegyed mil- liárdra tesszük, az egy és eoy- nemed milliárd főt számláló óriási többség nzaT a Föld lakosságának kb. 70 százaléka az elnvomott népekhez tartozik”. Mi sem bizonyítja jobban Tenin tanításainak jelentősévét és szerepét a világ megváltoztatásában mint az. hogy ma. amikor halálának 40 évfordulóián mégha búik felünket emléke előtt, a Föld hárommiiliárdra tehető lakosságának harmadrésze, etrvmil- liiárd ember a szocializmust építő országokban él. Egv másik, maid hnrmadot kitevő rész három földrészen, az imperializmus gyarmati uralma alól felszabadulva, saját, nem tőkés fejlődési útiát keresi. Ezek az országok az el nem kötelezettség külpolitikáját folytatják és szemben állnak az imperialista agresszió politikáiéval. Egy sor kisebb kapitalista ország szin'én az el nem kötelezettség álláspontján áll. A még gyarmati sorA MAGYAR RADIO

pprsi stúdiómnak

1964. Január 21-1. kecMf műsor» a 223,8 m középhullámon:

17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Fiatalok félórája. — összeállítás.

Tánozene hanglemezekről.

17.30: Német nyelvű műsor:

Hírek, tudósítások.

Fúvószene.

Apróság, de fontos. Harmonikazene.

ÍR.00; Könnvű dallamok.

18.30: A Pécsi Orvostudományi

Egyetem népegészségügyi szolgálatának előadás-sorozata. A ló ivóvíz. Dr. Páter János egyetemi tanár, a Közegészségtant Intézet Igazgatójának előadása.

18.*0: Súgó víz. — Rádlóiáték. 19.0S: Dél-dunántíSll híradó.

19.20: Zpnétó levelezőlap.

19.50: Jegyzet.

19.57: Miittorismertetés.

20.00: Műsorzárás.

SZÍNHÁZ

Nemzeti Színház: Aranyvirág

(est? 7 órakor) Törzs-bérlet.

Tájszfnház: Férfiaknak tilos (este 7 órakor). Bonyhádon.

A CIQANYTELEPEN

sebb iskolai végzettséggel is szakmunkásokká válhatnak.

A másik kérdés is élesen jelentkezik. Az iskola-köteles gyermekek étkeztetését megoldották. de a putrikban naponta egyszer babot evő kisgyermekek jobb léte érdekében felvetődik a kicsik napközijének a problémája is. A szülők nagy része már igyekszik munkaalkalmat találni. Ezek a munkaalkalmak idény- szerűek, de ha állandóak Is volnának, 7—10—12 gyermeket hogyan lehet eltartani egy keresetből, különösen akkor, amikor a beosztás legalapvetőbb szabályait sem ismerik.

JÁRJUK a telepet. A csípős hideg végigkísér, ott van a nyomunkban és amikor benyitjuk egy-egy putri ajtaját, utánunk szökik és végigszalad a kis szobán, ahol sok esetben a kályha, mint egyedüli bútordarab állhatja csak útiát.

A nagyvárosokra jellemző belváros és külváros fogalma itt is kísért. A főutcán házakat is találunk. Petrovics Mihály házán már ott ágaskodik a tv-antenna jelképeként annak, hogy megmozdult, kezd alakulgatni a telep és a benne élők élete A házakat viskók váltogatják, azok is rendezettebbek. Orsós Miklós lakásában ott állnak a fal mellett az ágyak, a konyha- ■sáékrényí edényekkel: A’ káfn- Eában megtalálható a

és a kerékpár. És még valami Ott van a besózott, füstölésre készített sonka és szalonna. Most sem pihen. Kosarat fon, készül a vásárra. Jobban él, mint a többiek. Nála már felnőttek a gyerekek és azok is dolgoznak. Az egy-két kicsin látszik a gondoskodás, testüket meleg ruha borítja és a tűzhelyen fő az ebéd. ö sincs probléma nélkül. Fia személy- és tehergépkocsivezetői jogosítványt szerzett, sokat fizetett érte, mégsem tud elhelyezkedni. Azt mondja nehéz a cigánynak munkát találni.

A szomszédék. Bicskei Márkák is várják látogatásunkat Három kis szobában tizennyolcán laknak. Megdöbbenünk azon, hogy három ágyban és a puszta földön hogyan férnek el ennyien. A férfiak itt is dolgoznak, mégis karácsonykor ettek utoljára húst. Kosztjuk a bab és krumpli között váltakozik. Orvosaink felhívják figyelmüket a változatosabb kosztolásra, hiszen a bab is és a krumpli is pénzbe kerül, ugyanazért a pénzért mást is lehet vásárolni.

Kosztics Demeter már a telep peremén lakik. A berendezés egy kályha és egy dikó. Tizennégy gyermekéből nyolc él. Hármat az állam vett gondozásba, hárman az Ingyenes aapfrftnhaq tawrtwinak. A fogkisebb piszkos rongyok között egy teknőben fekszik. Naponta egyszer kap enni. Kosztics az állami gazdaságban dolgozik és bevallása szerint nem szereti az italt

Pór lépés és kint vagyunk a „külvárosban”. Itt bizony nagyon sok tenni való volna Aggyal, asztallal aljg találkozunk a putrikban. Az ágyneműt sem igen ismerik a mi értelmezésünk szerint. Két özvegy asszonnyal is találkoztunk, akik fejenként 7 gyermeket nevelnek s a gyermekek miatt nem tudnak dolgozni.

A két harkányi testvér összeköltözött a tél hidege elől.

Hogy elférjenek a putriban, csak a kályha maradhatott bent. Esténként 16-an hajtják álomra fejüket.

LASSAN véget ér a telep látogatása. Egyre jobban gyűlnek egymás mellé a gondolatokat ébresztő jegyzetsorok.

Megyünk a művelődési házba, nyomunkban ott kígyózik 250 ember, akiknek el akarjuk mondani tanácsainkat. Nem előadást akarunk tartani számukra, hiszen abból keveset értenének. Nem is ez a szándékunk. Látni akartunk és a jó szó nyomán láttatni akarunk velük. Velük, akik nehezen oldódnak és a bizalmatlanság ösztönükké vált. Tudjuk mindannyian, akik ma itt vagyunk és később a másik, a gó szemei, harmadik ás a wv

mom

Park: Szerencse a szerelemben

(4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú.)

Petőfi: Szigorúan titkos (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú.)

Kossuth: Huszá r kisasszony (4,6 és 8 órakor).

Kossuth Híradó Mozi: Mnervar híradó, 63/26. sz. világhlradó. Hagymácska története. Előadások 11 órától 3 vóráíg folytatólagosan.

Építők Kul*úrotthona: Valahol Európában (5 és 7 órakor).

Fekete Gyémánt, (Gvárváros): A púpos (4 és 6 órakor, szélesvásznú).

Jószerencsét (Pécsszabolcs):

Apát keresünk (5 és 7 órakor).

Rákóczi (Mecsekalja): Kollégák (7 órakor).

Május 1. (Vasas HL): A rendőr- fel ügv ©lő (7 órakor szélesvásznú’ Vörös Csillag (Bóly): Üresjárat f7 órakor, szélesvásznú).

Kossuth (Mohács): Két „N** út (6 és 3 órakor).

Zrfnvi (Szigetvár): Az aranyfog

(8 órakor).

Táncsics (Siklós): Délután 5-kor Madridban (fél 8 órakor).

pen, hogy a legsürgősebb

problémáikat nem tudjuk megoldani, mégis hittel csináljuk azt, amit csinálunk, mert az, emberséges szó nyomán elhinthetjük a munka megszerelésének gondolatát, megláttathatjuk velük a betű ismeretében felcsillanó világosságot, a tisztaságból fakadó megelőzést, a kuruzslás helyetti orvosi segítség igénylését. Nem tudjuk megoldani a nagyfokú zsúfoltságot, az egyoldalú táplálkozást, a már egymásra halmozódó betegségeket, a nagyfokú szaporulatot.

De ezt az állam sem tudja

megoldani a cigányság segítsége nélkül. Nekik kell megmozdulni, élni az adott lehetőségekkel, a kapott segítségeken túlmenően teremteni egy olyan gazdasági alapot, amelynek megteremtése minden ember feladata, családjával, gyermekeivel szembeni kötelessége.

EGYÜTT ülünk a művelődési házban, kis expedíciónk tagjai egymásután emelkednek szólásra, javasolnak, tanácsokat adnak és észre sem vesszük, hogy ránk ereszkedik az este. A szűnni nem akaró beszélgetést egyszer átvágja a filmvetítőgép széles sugárcsóvája és mi kilépünk a fagyos éjszakába. Fent, nagyon magasan szikráznak a csillagok, talán nem is csillagok azok, hanem e kedves barna emberek hálától csilloban vagy félgyarmati függő- • «égben élő népek elkeseredett harcban állnak az Imperializmussal. Csak a nyugat-európai kapitalista országok, az Északamerikai Egyesült Államok, Japán, Ausztrália. Kanada és Dél-afrikai Köztársaság, az emberiségnek összesen mintegy 15 százalékát kitevő lakossággal állnak szilárdan az elnyomó országok agresszív táborában. Az elnyomó országok még óriási gazdagsággal és ha*aim-s ka'onai erővel rendelkeznek de az erőviszonyok alap velő me ívál o ását megakadáiyomi nem tudták és nem tudják.

A világ mai képét döntő módon a lenimzmus győzelmes előretörése, a szocializmus győzelmei alakították ki Korunk egyetlen többé-kevés- bé jelentős nemzetközi társadalmi, gazdasági és kulturális eseménye sem érthető és magyarázható helyesen annak a befolyásnak a figyelembevétele nélkül, ámelyet a szocialista világrendszer gyakorolt a világra. E rendszer kialakulása. gazdasági, politikai és katonai erejének gyarapodása gigászi változást Idézett elő a világ népeinek sorsában. A szocialista világrendszer növekvő mértékben az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Az emberiség történetében első ízben az erőviszonyok terén a szocializmus a kapitalizmus fölé kerekedett. A dolgozó emberiség ezt a beláthatatlan jelentőségű változást, amely végeredményben a kizsákmányolás és elnyomás telles felszámolásához és a háborúk veszélyének teljes kiküszöböléséhez fog vezetni, a lenini zmus jegyében harcolta ki.

N

apjaink eseményei világosan és egyértelműen bizonyítják az alkotó marxizmus—lenini zmus nagy tudományos szerepót és társadalmi hatékonyságát. Csak a lenínizmus, az az elmélet, amely elutasít min den dogmatikus merevséget, amely le tudja vonni a társadalmi jelenségekből adódó általános érvényű tanulságokat, elemezni tudja a történelmi fejlődés folyamán bekövetkező változásokat és a történelmi valóságból helyes következtetéseket von le, képes megvilágítani az emberiség harcos, nehéz, de felemelő útját a szocializmus világába. Az imperialista reakció és mindenféle fullajtárja, rendőre, terroristája és kútmérgező tollnoka a világ nem szocialista részében végbemenő haladó megmozdulásokat ,,a kommunista ragállyal” magyarázza és nem látja, vagy nem akarja látni, hogy ez a „ragály” a kizsákmányolás, az elnyomás talaján születik, ! mint egyetlen hatékony véde- kezés. „A kommunizmus — írta Lenin — a társadalmi életnek kivétel nélkül minden területén „kicsírázik”, hajtásai meg vannak kivétel nélkül í mindenütt, ez a „ragály” igen tartósan hatolt be a szerve- < zetbe és átitatta az egész szer- ( vezetet. Ha az egyik kijáratot i különös gonddal betömik, ak- < kor a ragály talál magának ) más, néha teljesen váratlan I kivezető utat. Az élet eléri, í amit akar”.

J A szocialista tábor, amely- ; ben az élet elérte, amit akar, a gazdasági építőmunka, a szó cializmus és kommunizmus teljes győzelméért folyó harc területe. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai, Lenin tanításait követve, országaik felemelkedésének és az egész dolgozó emberiség felszabadulásának ügyét szolgálják, amikor a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok kö- , zötti békés versenyre irányítják a figyelmet. Az új társadalom építő munkájának ered ményei érvelnek iegmeggyő- zőbben a szocializmus mellett. „Most gazdaságpolitikánklcal gyakoroljuk a legnagyobb befolyást a nemzetközi forradalomra” — mondotta Lenin. A szocialista tábor, amely ma a világ ipari termelésének már 37 százalékát adja, eredményesen fejleszti a szocialista.

sági együttműködését. A Szovjetunió és más szocialista országok katonai erejének megfelelő színvonala féken tartja az imperialista kaJandor-poŰ- tiüusok agresszivitását. A szocialista országok a béke biztosításának és a leszerelésnejc a követelésével alapot teremtenek a nemzetközi politikában a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása számára.

A béke megőrzéséért folytatott harcban a szocia lista országok egyre aktívabb segítséget kap nak elsősorban a volt gyarmati országok, az új független államok oldaláról. Ezek az országok gazdasági, társadalmi és kulturális téren óriási feladatok előtt állnak. A gyarmati uralom mélységes nyomort, hihetetlen elmaradottságot hagyott örökbe az új független államoknak. Fel- emelkedésük útja nehéz éa fáradságos. Lenin tanításai .ezeknek az országoknak is utat mutatnak Lenin rámutatott: „Nem helytálló az a feltevés, hogy a fejlődés tőkés szakasza az elmaradott népeknél elkerülhetetlen”, A győztes munkásosztály segítsége; a szocialista országok segítsége megkönnyíti a fejletlen országok útkeresését, megkönnyíti a tőkés fejlődés szakaszának elkerülését és a szólista út választását

A nemzetközi helyzetet befolyásoló mindezen, tényezők nem maradnak hatás nélkül a vezető tőkés országok életére sem. A kommunista éa munkáspártok feladata ezekben az országokban nagyon nehéz, mert hatalma« burzsoá államgépezettel, jól fejlett tőkés gazdasággal és óriási ideológiai befolyásoló apparátussal állnak szemben. Mindezekkel szemben és mindezek ellenére kell kikovácsolni a dolgozó rétegek legszélesebb összefogását, a reakciós rendszerek, a fasiszta provokáviók, a háborús uszítás ellen, a demokratikus szabadságjogok védelméért, a béke megvédéséért. Ez a nagy néptöme^ek mozgósításának és harcba vezetésének útja a tőkés orszá- , gokban. És ezen az úton *s I Lenin tanításai vezetik a dóL ! gozókat. Lenin azt tanította.

I hogy a tőkés rendszer m?g- j döntése bonyolult, nehéz feladat, amelyet nem lehet sablonoson megoldani, de amely nem oldódhat meg a munkás- osztály vezetőszerepe nélkül,

H

alálénak 40. évfordulóján az emberek százmilliói gondolnak hálával és határtalan tiszteletei Leninre, aki megtanította az embereket a világ megváltoztatásának tudományára.

Komor Imre

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc, Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u. 11,

Telefon: 15-32, 15-33;

17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja:

a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Fele'ős k*ndó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u ÍL Telefon: • 15-32. 15-33. 50-00

PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. ss.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok- nái és kézbesítőknél. KWlTetéai díj 1 hónapra 11.— Jft, ...... XWUWtmi 25,m.

t