Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-21 / 16. szám
JANUÁR a ívmd Szocialista módon gondolkozni, beszélni, cselekedni! Beszélgetés Kupka Sándor elvtárssal, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárával A KISZ megyed bizottsága legutóbbi ülésén határozatot hozott az ifjúsági szövetség megyei szervezeteinek 1964-es évi feladatairól. Errol beszélgettünk Kupka Sándor elv- tással, a KISZ megyei bizottságának első titkárával. Hogyan értékeli a KISZ megyei bizottsága az ifjúsági szövetség megyei szervezeteinek elmúlt évi tevékenységét? — Véleményünk szerint a tavalyi esztendő az ifjúsági mozgalom számára is nehéz, gondokkal teli év volt. Sok osyan feladat elvégzését kérte tőlünk a párt, amely próbára tette erőnket, ez ugyanakkor lehetőséget is adott szá- munkrá, hogy bebizonyíthassuk a párt. a társadalom számíthat a fiatalok munkájára. Bányász ifjúmunkásaink termelési mozgalmaikkal, a vasárnapi műszakok vállalásával hozzájárultak a terven felüli egymillió tonna szén kitermeléséhez Megyénk építőiparában a fiatalok 70 százaléka vett részt a vasárnapi műszakokban. Amikor a közlekedés, a szállítás kért tőlünk segítséget, az üzemi és tanuló fiatalok számosán vettek részt az önkéntes társadalmi rakodó brigádokban. Az őszi mezőgazdasági munkák határidőre történő elvégzését megyénkben közel 38 ezer fiatal segítette 500 ezer óra társadalmi munkával. Az iparból 95 ifjúmunkás ment vissza a mezőgazdaságba. Úgy véljük, szerény eszközeinkkel valóban tudtunk segíteni, öröm és büszkeség számunkra, hogy a megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén elismerését fejezte ki a fiataloknak becsületes munkájukért. a KISZ szervezeti erősítésében 1963 a falusi ifjúsági munka éve volt. Arra törekedtünk, hogy falusi szervezeteink tevékenységének színvonalát javítsuk, arra késztettük őket, hogy törődjenek többet a mezőgazdasági termeléssel, szervezzék meg eredményesebben a falusi fiatalok versenymozgalmait, mutassanak fel eredményeket a rétek és legelők karbantartása feletti védnökségvállalásunkban, segítsék a mezőgazdasági szakmunkásképzést. Sok falusi KISZ-szervezetünk tevékenysége javult. Mi továbbra is szem előtt tartjuk fejlődésüket, járási bizottságaink fő feladatául jelöljük meg ezeknek a szervezetek- ne'- az erősítését. Tavaly tovább növekedett az ifjúsági szövetség taglétszáma, sok fiatal kapcsolódott be az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. Mindez elősegítette, hogy megyénkben is emelkedjék a KISZ tekintélye. — Mit tart a KISZ megyei bizottsága a legfontosabbnak az ifjúság körében végzett munkában? — 1964-ben legfontosabb feladatunk az eszmei-politikai nevelőmunka színvonalának megjavítása. Sokakban felvetődhet, miért hangsúlyozzuk az eszmei-politikai nevelő munka jelentőségét, amikor szinte köztudomású, hogy ez egyébként is a KISZ egyik legfontosabb feladata. Ifjúsági szövetségünk fejlődésének jelenlegi szakasza teszi ezt szükségessé. KlSZ-szerveze- teink mindennapi tevékenysége felhívja figyelmünket arra, hogy politikai nevelőmunkánk nem tart lépést a fiatalokat érdeklő politikai és kulturális kérdések sokaságával. Jellemző ez még a nagysikerű termelési mozgalmainkra is, ahol sok esetben csak a számokat kergetik és nem használják ki a bennük rejlő nevelési lehetőségeket. Figyelmeztető jelenségek ezek, melyek olyan megnyilvánulásokkal párosulnak, hogy néha aggodalommal töltik el a felnőtteket. Nevelőmunkánkban az vezérel bennünket, bogy a mai fiatalok már a félépült szocializmusban fognak élni, tehát szocialista világnézetet kell magukévá tenniük. Nevelőmunkánk legfontosabb feladata a marxizmus- leninizmus eszméinek széleskörű terjesztése. Ez megköveteli tőlünk, hogy hirdessük és magyarázzuk pártunk politikáját. A fiatalok csak akkor tudnak igazán jól dolgozni, az építőmunkában áldozatot hozni, ha feltétlenül bíznak a szocializmus eszméiben, győzelmében. Fel akarjuk vértezni a fiatalokat a téves, ellenséges nézetek ellen. Segíteni akarjuk őket, hogy felismerjék társadalmunkban az újat, a korszerűt, ezeket kövessék téveszmék, hamis ideálok helyett Ez pedig nem könnyű feladat! Ehhez arra van szükség, hogy' megtanítsuk a fiatalokat pontosan, becsületesen dolgozni, szocialista módon viselkedni és gondolkodni, megértessük velük, hogy a szocializmus teljes győzelméért érdemes áldozatokat is hozni. Ne csak a ma örömeire, hanem a jövő nagyszerű távlataira is gondoljanak. * — Milyen lehetőségei vannak a KISZ-nek az ifjúság nevelésében? — Az ifjúság nevelésére nagyszerű lehetőségeink, eszközeink vannak. A megyei pártbizottság legutóbbi ülésé- | nek határozatai alapján továbbra is megszervezzük hagyományos termelési mozgalmainkat, társadalmi munkaakcióinkat, önkéntes építőtáborainkat. De a mégelőző éveknél nagyobb figyelmet fordítunk a politikai oktatásra, ifjúsági napok és vitaestek rendezésére, különböző ismeretterjesztő előadásokra, a kulturális szemle kibontakoztatására. Úgy érezzük, több vitára van szükség a fiatalok körében, ahol választ kaphatnak kérdéseikre. Érdekes, a fiatalokat vonzó rendezvényeket akarunk alapszervezeteinkben. Örömmel fogadjuk azt a tanulási, művelődési igényt, mely a fiataloknál tapasztalható. Szükség van országunkban sok jó szakemberre. Úgy véljük azonban, hogy eamek a po’.átilkai, érzelmi neveléssel kell párosulnia és ebben tehetnek sokat jó munkájukkal a KISZ alapszervezetek. Minden erőnket arra akar- juk fordítani, hogy ifjúságunk egészséges szellemben nevelkedjék, szocialista módon dolgozzék, gondolkodjék. Ehhez kérjük a pártszervezetek, állami és gazdasági vezetők, szülők és pedagógusok, a kultúra nagyszámú munkásainak és alkotó művészeinek segítségét, — fejezte be nyilatkozatát Kupka Sándor elvtárs. Mitzkl Ervin Tizenegymillió forint beruházással új főzőhazat építenek a Pécsi Pannónia Sörgyárban. A gyár rekj'-ilnikdóját tavaly kezdték meg ét ez év végére tervezik az új üzemrész üzembehelyezését. A falu akarata Van-e akarata a falunak? Megvalósítjáik-e mindazokat a javaslatokat, amiket a lakosság gyűléseken, tanácstagi beszámolókon előterjeszt? Erre kerestem választ Lánycsókon — Kocsis Gyöngy tanácstitkár segítségével. Mit is akar a falu? MI múlik az elnökön? A SZAJKI termelőszövetkezet nem gazdálkodik nagy területen, szántójuk mindössze ezer hóid körül van, mégis a megye legjobb termelőszövetkezetei közé tartozik. Az idén is 50 forint jut náluk egy munkaegységre. Ha ki akarná nyomozni az ember, hogy hogyan jutott ez a szövetkezet a gazdasági szilárdság ilyen fokára, néhány évre visszamenőleg kellene elkezdenie a vizsgálódást. Méghozzá a mostani elnök, Speidl József „hivatalbalépé- sével”. Meggyőződésein — s ezt akartam bebizonyítani ezzel az írással —, hogy a jól menő termelőszövetkezetek jó munkájának okát elsősorban az elnök személyében kell keresni. Ezt most nemcsak olyan értelemben mondom, ahogy hangoztatni szokták, hogy: „igen, az elnökön sok múlik”, hanem megtoldanám azzal, hogy bizonyos esetekben minden az elnökön múlik, s ha ő érti a dolgát, akkor a hibalehetőség a legkisebb százalékra csökken. Különösen áll ez a mostani időszakra, amikor meg kell szilárdítani a termelőszövetkezeteket és a közös munka túlnyomó része, a szervezés, a szabályok lefektetése szinte forradalmian új feládait, nem lehet rá példákat, sémákat találni. Nos, Speidl Józsefről mindezeket az eredményeket nem tudom közvetlenül bebizonyítani. Nem mintha nem olyan elnök lenne, mint amilyennek én képzeltem — csak éppen nem szeret magáról beszélni. Azzal kezdte, hogy fáradt. Belefáradt az állandó fizikai, szellemi feszültségbe, a váratlan helyzetek. megoldásába, abba a valóban emberfölötti munkába, amit egy tsz-ednök- nek végeznie kelL Ezen nem is szabad csodálkozni, hiszen minden jó tsz- elnök így van. Nincs kiszabott munkaidejük, mindenhol ott kell lenniök, egy pillanatra sem lazulhatnak el, mert azonnal ott a baj. Hogy mit jelent ez a aoha- ed-nem-lazu láüs ? NÉHÁNY PßDDAT idézek — hozzá kell tennem, csak egvet mesélt közülük az elnök. A tsz főagronómusa, Mó- M Ferenc naonrita «4« — Ritkán lehet megelőzni az elnököt reggel. Állandó ver senyben vagyunk, ki kel fel először. S a győz'esnek az a jutalma, hogy hajnali négyko- „jónapot”-ot köszönhet a később érkezőnek. Persze ez a „jutalom” nem csupán annyiból áll — azt mondanom sem kell! A közös látja hasznát, éppen úgy, mint annak látná kárát, ha az elnök, meg az aigronómus rendszeresen tíz óra tájban kerülne elő otthonról. Sajnos, ilyen esetről is hallani néha — természetesen rossz eredményekkel összekapcsolva. A másik esetet magam láttam. Javában beszélgettünk Speidl Józseffel, amikor beállított hozzá — persze rég munkaidő után, ha lehet egyáltalán ilyenről beszélni, hogy „munkaidő” — egyik tsz-tag, teljesen személyes jellegű problémával Végighallgatta és talált rá megoldást. S az ilyen esetek napirenden vannak. Ilyenkor azt mondják, nem tsz-ügyről van szó, csak egyetlen emberérőL Spiedl József nagyon jól tudja, hogy ilyenkor is a tsz ügyéről van szó. A harmadik esetet maga mesélte. Arról voüt szó, hogy minden vezetőnek vannak haragosai, olyanok, akik nem szeretik ezért vagy azért. Mert vannak az elnöknek úgynevezett „népszerűtlen feladatai” is. — Itt volt ez a szaimaügy — mondja Speidl József —. Kevés a szalmánk, megmondtam mindenkinek, hogy nem vihetnek a háztájiba szalmát, mert február végén meglesz a tsz ötszáz malaca, szükségünk van a szalmára. Persze mégis volt olyan, aki vinni akart. Természetesen nem engedtem. Az első esetben talán még elmagyaráztam, hogy miért nem, hogy mit jelent az ötszáz malac a tsz-nek, a másodikban azonban már csak kereken magtagadtam a kérést. Persze, hogy az a tag, akinek nemet mondtam, nem fog éppen rajongani értem. De tudom, hogy rövid ideig tart a harag. A közös mun-; kában nem szabad és nem is; lehet hosszasain haragot tar-! tani. ! Ahol! ötven forintét ér egv; munkaegység, ott nem tart' «■VH« m kmitmm tiunmMa, — Mennyi a tagok átlagkeresete? Krikler Ádám főkönyvelő válaszol: — Ha azokat is beleszámítom, akik nem dolgozták végig az évet, hozzávetőlegesen tizennégyezer forint. EZ A SZÁM is szép, esek éppen nem reális. Ezért kérdezem meg a fogatosok átlag- késetét. Már akik végigdolgozták az évet. Körülbelül huszonötezer forint. Az állatgondozóké harminc. Az ilyen tsz-ben világos, hogy kevesebb a harag! LE Erre legkedvezőbb az egy év előtti jelölőgyűlések javaslatainak mérlegelése. Amit ott ésmondtak — kívánságot tervet — hogyan tűzte apránként napirendre a községi tanács? A lánycsókiak annakidején kérték, hogy ... — Fejlesszük az iskolát legalább három tanteremmel Kettő közülük már tavaly megépült a harmadikat az idén fejezik be. Százezer forintot biztosítottunk rá a községfej lesztésbői. Aztán a parkosítást sürgették Részben megcsináltuk. A Mátyás utcában meg másutt is. Az idén végzünk vele A tanács megvásárolta a csemetéket és szakemberre bíztuk az ültetést A többit a lakosság végezte et — társadalmi munkában. — Ezenkívül? — A vizel átá^ feszegették. Törpevízmű kellene, de egyelőre még nem tudjuk megvalósítani ... — Az idén sem? — Nem lehet, talán majd a következő években. — És addig? — A Kom’ói Vízmű átlami költségen még -ebben az évtesft á faluban. Ez már tépte», a költség, úgy tudom, kék- százezer forimt körül van. — Aztán? — Járdát kértek a buszmeg állóhoz. Sajnos, tavaly, amikor ez szóba került már elkészült a 63-as községfej lesz- tési terv Abba sehogyan sen* tudtuk be eszocrltani. de aa idén 99 500 forintot terveztünk csak járdaépítésre. A Lakosság társadalmi munkában 15 ezer forint értékben veszi ki a részét Éppen moot hogy a* elvtárs belépett.. bontottam fel a levelet A Cementipari Vállalat értesített“ hogy 7200 járd lapot elszállíthatunk és kérdik, hogy a dunaszekcsőt vagy a mohácsi telepükön akarjuk átvenni. Ebből! 1200 négyzetméter járdát rakunk ki a buszmegálló felé Ezenkívül 415 négyzetméter hely- benöntött betorvjárdáí i« készítünk. Akkor hát ez is megvaíósule A lakosság kérését, javaslatát úgy igazolják vissza, hogy megcsinálják, és mindenki ta« paszta!hatja, hogy sáros út helyett betonon jár, hogy új kúfcból hord iák a vizet fenem zsúfoltak már az iskolában al osztályok. Persze nemcsak Árnyékbokszolás Diagnózist mondani egy ismeretlen és láthatatlan beteg fölött, aligha lehet. Hiába a segíteni akarás, a jó szándék,- ha a megoldáshoz vezető szálakat — akár félelemből, akár tapintatból — elrejtik az ember elől. A „Tisztelettel: X.” aláírást! levelet csak megmosolyogni lehet, ha az ismeretlen „X” nem vetne fel benne olyan súlyos problémákat, amelyeken — ha igazak —, mégiscsak el kell gondolkozni. A levél á Pécsi Ruhaipari Váltalattó] származik, — amelyben a névtelen ezt írja: „Nehéz a női dolgozók helyzete... a nagy hajsza és egyes szalagvezetők — tisztelet a kivételnek —durvasága és tiszteletlensége közepette ... Egyforma mun káért, egyforma bért... Vajon érvényesül-e ez a mi vállaltunknál? Ugyanazért a munkáért a női dolgozók átlag öt, a férfi dolgozók átlag nyolc forintos órabért kapnak...” Minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy véleményét, panaszát közölje különböző fórumokkal, többek között az újsággal is. A lapok szerkesztőségeinek pedig kötelességük az észlelt panaszok kivizsgálása. De mit csináljunk olyan levéllel, aime’vnek frója >sme- WMW. mimni«* nosságokat közöl velünk. Írja azt is, fél a retorziótól, levelét ezért nem írta alá. Nos, nevét — ha ezt kéri —. úgysem közöltük volna sem a nyilvánosság előtt, sem pedig a vállalattal. Ehhez a titoktartás köt bennünket Bár semmi oka félelemre, akár igaz, akár Valótlan tényeket közöl, hil szén végül is a legjobb szándék mellett is tévedhet az ember, A panaszok azonban mindig, minden esetben konkrétumot követelnek K i az a vezető műszaki, alti durva a női dolgozóikkal szemben? Kik azok a nők, akik azonos munkáért kevesebb, bért kapnak, mint a férfiak? Lehet, hogy mindez igaz, s mégis, mozdulatlanságra ítél bennünket a levél, — amelyben egyetlen megfogható, szilárd pont sincs, ahonnan elindulhatnánk. Nem foglalkoznánk ezzel a levéllel ilyen terjedelemben, ha csak egyetlen névtelen panaszosról volna szó. De, sajnos elég gyakran jutunk olyan észrevételekhez, amelyek az általánosságoknál többet alig mondanak. Ezek a levelek — legjobb szándékunk ellenére is — süllyesztőbe kerülnek, mivel az „ámyék-bokszolá»- nak” nem vagyunk hívei. ben egy mélyfúrású kutat lé- ennyiből áll • lakosság afka------------------------------------------rátának megvalósítása. Szem e lőtt kell tartani a takarékossági - szempontokat is. — Nekünk a bólyi községi tanács házirezsis brigád ia dolgozik. Amikor a járástól megkapták az engedélyt a működéséhez, úgy szólt az eevez- ség, hogy nemcsak Bólyban, hanem a környező falvakban Is dolgosnak. A szomszédban láthatja az egészségházalt.. ök dolgoznak azon is. Az iskola két tantermét js építették, a harmadikat is elkészítik. — így olcsóbb?. — Már hogyne, mikor nem# kell felvonulási meg elvonulást költséget fizetni mint 8 vállalatoknak. Százalék sincs, órabérben dolgoznak, házirezsiben. Könnyebb velük megegyezni, nincs huzavona, határidő meg módosítások. Jól dolgomnak — ez a legfontosabb. — Akkor a fsflu akarata minden tekintetben érvényre jut a tanács munkájában? — De még mennyire! A legutóbbi tanácsülésen példáu1 a tanácstagok megbízták a végrehajtó bizottságot, hogy február végéig az idei község- fe Vesztési terveket bontsa fel választókerületekre. Kidolgozzuk pontosan, hogy me’vik választókörzetben mit kell elvégezni. Nagyon hasznos körforgás ez. A lakosság kinyilvánítja akaratát, a tanácstagok e’vi- szik a tanácsülésre, ott megszavazzák. pénzt, anyagot biztosítanak hozzá és megszervezek a munkát, am'bő! a lakosság ia alaposan kiveszi #
