Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

Kia Dénes: Qi&ldaqsáq, félelem Ügy gondozol, akár a gyermeket • én tűröm tehetetlen, állva, hogy belegombolsz a ruhámba, sapkámat igazítod tejemen. — Megint hegy áll a hajad! — neveted. <— így nem megyek veled utcára! mondod s hajam simítod hátra. Érzem, hogy milyen forró a kezed. Es csak nézlek mogorván, félszegen. Megtudod-e, hogy mennyit érsz nekem? Nem, nem tudod meg s nem is magyarázom. Csak félek, elmúlik ez az álom s mint azelőtt', süvöltő éjjelek hideg magányában felrettenek. Pál József: @sak nézik, nézik és a Licsert csak nézik nézik ■ nem gondol senki közülük a bóra a hóra a hóra fent a csúcson a hóra mely bizonyosan most is könnyezik ■ sziklák terelgetik lábukhoz könnyeit a Liescr wunderbar és a hegyélen ott még a fény a meg villantott érem de a fák között valami zöld wili vei rokon aa éjszakát pöngeti ki a kék csillagokon Spittal, 1962. 7őíeek a kulturális életből Min dolgozik? MARTYN FE­IEN C festőmű­vész vála­szol: Porce­ánokat készí­tek, s egy újabb világirodalmi remekmű il- usztrálását is m^gk^zdtem. Ez alkalommal az Ulysses kísérő­rajzainak az elkészítésére kap­tam meqb zást. Mindezek mel­lett természeteden festek is... — Thiery Árpád Pécsett élv írót január 15-én a jugoszlá­viai közönségnek bemutatta a Noviszádi Rádió. A műsor be­vezető részében ismertették Thiery Árpád Írói munkássá­gát, majd felolvasták a „Nem énekeltem a kis Braun üd­vösségéért" című novelláját. * — A moszkvai Jszkusztvo Könyvkiadó öt kötetben je­lenteti meg Bertolt Brecht müveit. Az első kötetet már árusítják a könyvkereskedé­sekben. * — A Magyar Rádió és Te­levízió új tánczenekara ja­nuár 27-én délután és este „Ritmus 1964” címmel köny- nyüzenei hangversenyt ad Pé­csett a Nemzeti Színházban. /»mikor Giovanni /§ délután ötkor C y m belépett a fél- homályos lakás­ba, elfogta a magányosság érzése. Nem gyújtott lámpát. Az elő­szobában levette esőkabát­ját, aztán bement a dolgo­zószobáiba. Úgy ült le az aj­tó melletti székre, kereszt­be vetett lábbal. karba tett kézzel, szemét a sötét­be meresztve, mint egy fé­lénk látogató. Az egyedül­lét nyomasztó érzésébe most valami homályos csodálko­zás venyilU. Egész non egye- . dűl volt és észre sem vette. Csak most tudatosodott ben­ne. hirtelen döbbent rá. mint az alvajáró, aki a tető pár- káwián botorká/lna hirtelen felébred és észreveszi, hogy a méludéo szélén lebeg. — Gondolataival akarta el-el- oszlatni egyedüllétét és ezért elemezni kezdte a magány érzését. Ez tulaj­donképpen vakrémület, ma­gyarázta magának, amely abból az érzésből születik, hogy az ember úgy érzi, hiányzik, hiányzik valami­je, amputálták, nem teljes értékű ember, s társat ke­res, hogy kiegészüljön. Vé­gül is ez a félelem fizikai érzés, mint a sznmiúságot és az éhséget is csak fizikai dől gokkal, úgv a magányt is rsau eoy másik sz-mdv je­lenlétével lehet csillapítani. Előfordult már. hogy egye dűl volt a lakásban: hiszen nem régen jött Rómába es jóformán még senkit sem ismert. De akkor más volt a helyzet: egy vagy két óra múlva, este, de legalább másnap reggel találkozott valakivel. Most azonban nem fog látni senkit, se szombaton, se vasárnap, de valószínűleg hétfőn sem. Talán azért rémült meg eny- wire, mert rádöbbent a hosszú magányos órák si­várságára. Mégi.s, tennie kellene va­lamit. hogy eloszlassa fé­lelmét. Végül nem talált jobb megoldást, mint hogy felhív valakit telefonon. Még mindig sötétben, ta­pogatózva átment a másik szobába, ahol a készülék állt. Ez kisebb szoba volt, az ágy az ablakkal szemben állt. Az ablakból hatalmas neon-reklámot lehetett lát­ni. A reklám óriási betűi, vörös. zöld. lila és sárga színben égtek. Mindennap phhen az óróhev kezdett nt- lácítnvi fis éjfélin működött. Giovanni az áovából csak egyetlen óriási l,-betilt lá­tott. amelyről már tudta, honv a ..nnőü-let" szőrűik d ho+griilc Mi'kn'r hnl”r?ett. fi egy níllnvaHn megdöbben­ve dllt. bár mentmkta már a látvnvirt. A reklám reme­gő zölri lówtte finn lebenf*tt a falak köpött, m1*it eaii srXwirffi firjfal­m.<1S riillnvnri. h*­nvn+trizit a re fingon, lommal- te az asztalkáról a telefont, mellére helyezte és a fejét évven esek felemelve gon­dosan tárcs*zr)tt egy szá- mnt. Az el°ö és egyetlen syAm, am^bi e^^be b'+atf, ob,nn valakié jril gongon T-r>7— lett vcdrui telef-nálnia. Csinos lány na illető, akit olyan ásszal men az én. hogy homarghb látta meg az emberek hibáit, mint erényeit, ekinek a sze­relem harc volt. melyben mindkét fél arra törekszik, hogy ott üssön sebet a mási­kon. ahol a legfáidalmesabh. Giovanni udvarolt neki, de amikor a lány minden ma­gyarázat nélkül megszakí­totta vele a kapcsolatot, megeskiidött. hogy sohasem fogja látni többá. S most mégis éppen őhozzá for­dult, hogy eloszlassa a ma­gányát. A lány az első csengetés­re felvette a kagylót, mint­ha várta volna a hívást. — Mély, nyugodt hangom kér­dezte: — Ki beszél? Giovanni megmondta is erőltetett fesztelenséggel tette hozzá: — Mi szépet csinálsz! — Semmit! És te7 — Szintén semmit. Giovanni óvatosan vála­szolt, mert tudta, hogy a lány minden alkalmat meg­ragad. hogy gonoszkodhas­son. S lám. pillanatnyi szü­net után meg is szólalt: — Igen ám. de az én sem­mittevésem és a tied között nagy különbség van. m— f^1(*pnrin IrülÖvb* ég7 — Én szándékosan nem csinálok semmit. Nincs ked­vem semmihez. Semmitte­vésem épven kedvem szerint való és rengeteg mindevvel van tele. A tied azonban üzes. akaratod ellen van és elkeserít. ..Mirsedn. hárvie es — gnn- doi*n O;ovoyni, da nknrattn- W"i Is bárnylSfi g lány fé­\nlme*es ps-Af llnyenckknr rnea is sé-ssőKef Kényszere­detten V-á-áerOe: — Honnan veszed, hogy így ven? — ó inén egyszerű. A hangodból. Különösen, ha összehesonlftom az enyém­mel, Mindketten ugyanazt a. szót eitettük ki: semmit. De vagyon is különbözőkép­pen hangzott. Én, hnny úgy mondtam egész valómmal movö+nm. Te összeszoritntt torokkal. Az én hangom méJv. zengő, rryyarőf fis •ny’lt vo’t. a tied, fojtot*, vé­kony, reszkető és szorongó. Nem íny van? . Így volt. Mig Giovanni hallgatta a lelkiállapotát ecsetelő szemtelen hangot, újból és még nyomasztób­ban fogta el a magányosság érzése. Ellenkezni próbált. — Honnan gondolod mind­ezeket? Te soha nem té­vedhetsz? — Mindenekelőtt igen érzékeny fülem árulta el. A hangod világosan mutatja helyzetedet. — Éspedig? — Egyedül értél haza, féltél az egyedülléttől, Sem ma, sem holnap nem talál­— Jean-Pierre Melville filmre viszi Ralf Hochhuth „A helytartó” Című, Párizs­ban jelenleg heves vitákat ki­váltó dráma át ■ mája XII. Plus pápa passzivi­tása a zsidók millióinak le­mészárlásával szemben. — A Pécsi Nemzeti Színház a Hamlet bemutatásával ün­nepli meg a Shakespeare-évet. A Hamlet próbái már foly­nak. — Marcello Mastrolanni éveken át visszautasította, hogy amerikai filmekben lép­jen fel. Most elfogadta Joo Devines amerikai producer ajánlatát, s két filmre vállalt szerződést, amelyet az Egye­sült Államokban forgatnak majd. Szerepeit angol nyelven játssza el. Mindkét film ren­dezője Franco Rossi. — Shakespeare halálának 400. évfordulója alkalmából a Comédie Francaise tíz előadást ad Londonban az Alwyoh Theatre-ben 1964. március 18 és 26 között. — Kertész Imre „Házasság­ból elégtelen” című zenés víg­játékát Rostockban nagy si­kerrel mutatták be. A Hans Salomon rendezésében elő­adott darab kitűnő fogadtatás­ra talált. kozol senkivel, de még hol­napután sem. Rémület lett úrrá rajtad és lázasan ke­restél valakit, akit felhív­hatnál. Végül, mivel nem találtál jobbat. elhatároz­tad. hogy felhívsz. Telefo­náljunk Alice-nak. gondol­tad. igaz ugyan, hogy egy boszorkány, de jobb a sem­minél. Nem így ran? I cgpróbálta tré­fával elütni, — Az egyet­len igazság az egészből, hogy boszorkány vagy. Igazi, hamisítatlan boszorkány. — Nem. Nem ez az igaz, hanem a többi. Giovanni arra gondolt, hogy most kell ütni a vasat. — Tudod, mire gondol­tam? — Nos7 — Te sem szenvedsz ke­vésbé n morfinától, mint én. Véletlenül uoiinnabban a helyzetben vanyyyk, te is. én is érmédül. És a te semmittevésed nnnygji {j ha­sonlít nr emiifimhez. — Miből gondolod7 — Hót ha máéból vem. abból, horry nlunei giinrsnn felvetted rf kagylót. Ezért azt gifinlom, mentünk le együtt fi* beszélgessünk az egyedüllétről, mondjuk egy vevdéniőhen. A lény gonosz nevetéssel vfilas-oit, — T éted. bornt tévedsz? Te mindig melléfonsz Nem érzem monom envedüi és Ve-e í, vonyolr, érmédül. — Fptiri^J Elinti v>fi<*» fff körülöttem, okik figyelme­sen. h-Bontják érdekes tele­fonodat? Giovennl elvörösödött, — Nem vagy egyedüli — Eoy szóval sem mond­tam, hogy egyedül vagyok. Azt mondtam, nem csinálok semmit és ez az igazság. A semmittevés társaságban is elképzelhető. Giovanni lassan letette a kagylót. Aztán eoy kis ideig még hanyatt fekve, mellén a te­lefonnal bámulta a reklám fényes l,-hetűit. amely most lila ametiszt fénnyel borí­totta be a szobát. De íme, a lila máris pirosra váltott és a szoba parányi lángvö­rös pokollá változott. Gio­vanni visszatette a készülé­ket az asztalra, felállt az ágúról és kiment a szobá­ból. Űgv érezte, megőrül s a fény lázas remegése össz­Kováts Sva: Az öregasszony UJ KÖNYVEK KEMÉNY JÁNOS; Farkasvölgy A bukaresti Irodalmi Könyv kiadónál megjelent regény a két világháború között ját­szódik, a kapitalizmus általá­hangban van a gondolatai­val. amelyek úgy repkedlek a fejében, mint egy fogoly pillangó szárnyai. Tapoga­tózva ment vissza a dolgo­zószobába és megint leült az ajtó melletti székre. Ab­ban a pillanatban megszó­lalt a telefon. Visszasietett a hálósvobéha. amely most sáron, férni hév arany bar­langhoz hasonlított Végig­dőlt az áovon és felkapta a kagylót. Női hang volt: — Én vagyok. Carla. El­felejtette. hogy vagy egy órája kellett volna találkoz­nunk? Mi történt macával? Már rénótn várok. Telefo­náltam is de előbb nem vet­te fel senki, aztán pedig mással hes-élt. Azt hiszem. mean mindent alfeleit Fel kellene imia a randevúit, stb.. stb. Giovanni meglepődve hall­gatta a szóárndatot. Végül megkérdezte, hol várja a lány. meainérte hogy a le­hető legoyo-sobban megy és letette a kanulót. A kö­vetkező pVlanathan fel is pnvtn. mert újból rsenaett. Tértthnng jelev*ke-ett. ensiik egyetemi kollégája, Mario. A holnapi kirándulás rendben van, amint megbe­széltük. Mindössze annyi a változás, hogy két kocsin megyünk. így te egyedül ma­radhatsz Giullával, ahogy óhajtottad. Én Fulvia és Renzo társaságában a má­sik kocsin megyek. zt hamar elin- 3' tézték. Gio- f 1 vanni letette ^ a kagylót, le­ült az ágy szé­lére. lábait lóbálva. A reklám közben zöld fénnyel égett. Arra gondolt, milyen egye­dül, milyen kétségbeejtően egyedül érezte magát, a va­lóságban pedig délután kel­lemesnek ígérkező rande­vúja van, másnap kirán­dulni megy egy vidám tár­sasággal. Hogyan felejthet­te el? Egy pillanatra fel­ötlött benne, hogy újból fel kellene hívnia Alice-t és be kellene bizonyítania, té­vedett. nincs egyedül. Sőt! De aztán elejtette a dolgot. Végül is Alice-nak igaza volt! — gondolta. Mert nem az a magányos ember, aki ténylegesen egyedül van, hanem aki egyedül érzi ma­gát. Fordította; DRASKOV1TS EMMA nos válságát megelőző kon­junktúra eveiben. BankaroJSj tőkéseik, pénzemberek mel­lett feltűnik a regényben a haladó értelmiség, s a nehéz körülmények között dolgozó ardőmunkások. Széles kor­képet fest az akkori társa­dalomról a könyv, ame yeí önmagukban is élményt je en- tó természeti leírások tesz­nek teljessé. BAKTAY ERVIN; Körösi Csorna Sándor A nagy magyar kutatóról szól a könyv, aki elindult, hogy megkeresse a magyarok őshazáját, s ha célját nem a érte e., végülis maradandót alkotott: megvetette egy új tudományág, a tibeti filoló­gia a apjait, elsősorban a ha­talmas munkát igénylő an­gol—tibeti szótár megalkotá­sával. A szerző maga is végig­járta Körösi Csorna Sándor útjának minden állomását, s eredeti fényképfelvételekkel egészíti ki az életrajzot »GAL GYÖRGY SÁNDOR: Ismerkedés a zenetörténettel Színes, fordulatos tórán­) du lás formájában. élvezetes módon vezeti be a szerző az olvasót a zenetörténet vilá­gába. A történelem előtti időkben kezdődik a történet, az őserdők mélyén élő népek harci dobjai és az ókori gö­rög k i th ara történetével, —• majd elkalauzol a szerző Bachon, Mozarton, Haydnon keresztül egészen a mai zene­szerzőkig, Bartókig és Sztra­vinszkijig. !M. V. KRATOCHVIL: Felfedezők és hódi tők Nagy felfedezők, utazók tör­téneteit eleveníti meg a könyv. Az egyiptomiak. fö- j níciaiak, vikingek kalando­zásaitól egészen Csatig Csien, Kolumbusz, Vasco de Gama, j Magellán, Cook, Peary és ! Amundsen izgalmas, kalandos ; vállalkozásáig. ! BACSAY—KREKÓ: Matematikai alapismereték Matematikai ismeretek gaz­> das ági szakemberek számára > címmel sorozat indul, ame y- j nek első darabja ez a könyvi .Lényegében a Matematikai 1 zsebkönyv, közgazdászok szá- j mára című népszerű tóad­> vánvt dolgozták át és korsze- * rűsítették a ' szerzők. 'lukacs GYULA; I Méréstechnikai kézikönyv A mérésügy fedőd lsé­vel, a hazai mérésügy j je’en’egi megszervezésével, a ; kü’földi és nemzetköz1 mérés- ; ügyi szervezetekkel és azok i fe’ndaiaival, a mértékegvsá- } gekkel, egységrendszeroVkel, I az etalonokkal és a mérőmű­szerek ie’iernzőivel fo^-^^zik , ez a régóta várt szakkönyv. <

Next

/
Thumbnails
Contents