Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
Kia Dénes: Qi&ldaqsáq, félelem Ügy gondozol, akár a gyermeket • én tűröm tehetetlen, állva, hogy belegombolsz a ruhámba, sapkámat igazítod tejemen. — Megint hegy áll a hajad! — neveted. <— így nem megyek veled utcára! mondod s hajam simítod hátra. Érzem, hogy milyen forró a kezed. Es csak nézlek mogorván, félszegen. Megtudod-e, hogy mennyit érsz nekem? Nem, nem tudod meg s nem is magyarázom. Csak félek, elmúlik ez az álom s mint azelőtt', süvöltő éjjelek hideg magányában felrettenek. Pál József: @sak nézik, nézik és a Licsert csak nézik nézik ■ nem gondol senki közülük a bóra a hóra a hóra fent a csúcson a hóra mely bizonyosan most is könnyezik ■ sziklák terelgetik lábukhoz könnyeit a Liescr wunderbar és a hegyélen ott még a fény a meg villantott érem de a fák között valami zöld wili vei rokon aa éjszakát pöngeti ki a kék csillagokon Spittal, 1962. 7őíeek a kulturális életből Min dolgozik? MARTYN FEIEN C festőművész válaszol: Porceánokat készítek, s egy újabb világirodalmi remekmű il- usztrálását is m^gk^zdtem. Ez alkalommal az Ulysses kísérőrajzainak az elkészítésére kaptam meqb zást. Mindezek mellett természeteden festek is... — Thiery Árpád Pécsett élv írót január 15-én a jugoszláviai közönségnek bemutatta a Noviszádi Rádió. A műsor bevezető részében ismertették Thiery Árpád Írói munkásságát, majd felolvasták a „Nem énekeltem a kis Braun üdvösségéért" című novelláját. * — A moszkvai Jszkusztvo Könyvkiadó öt kötetben jelenteti meg Bertolt Brecht müveit. Az első kötetet már árusítják a könyvkereskedésekben. * — A Magyar Rádió és Televízió új tánczenekara január 27-én délután és este „Ritmus 1964” címmel köny- nyüzenei hangversenyt ad Pécsett a Nemzeti Színházban. /»mikor Giovanni /§ délután ötkor C y m belépett a fél- homályos lakásba, elfogta a magányosság érzése. Nem gyújtott lámpát. Az előszobában levette esőkabátját, aztán bement a dolgozószobáiba. Úgy ült le az ajtó melletti székre, keresztbe vetett lábbal. karba tett kézzel, szemét a sötétbe meresztve, mint egy félénk látogató. Az egyedüllét nyomasztó érzésébe most valami homályos csodálkozás venyilU. Egész non egye- . dűl volt és észre sem vette. Csak most tudatosodott benne. hirtelen döbbent rá. mint az alvajáró, aki a tető pár- káwián botorká/lna hirtelen felébred és észreveszi, hogy a méludéo szélén lebeg. — Gondolataival akarta el-el- oszlatni egyedüllétét és ezért elemezni kezdte a magány érzését. Ez tulajdonképpen vakrémület, magyarázta magának, amely abból az érzésből születik, hogy az ember úgy érzi, hiányzik, hiányzik valamije, amputálták, nem teljes értékű ember, s társat keres, hogy kiegészüljön. Végül is ez a félelem fizikai érzés, mint a sznmiúságot és az éhséget is csak fizikai dől gokkal, úgv a magányt is rsau eoy másik sz-mdv jelenlétével lehet csillapítani. Előfordult már. hogy egye dűl volt a lakásban: hiszen nem régen jött Rómába es jóformán még senkit sem ismert. De akkor más volt a helyzet: egy vagy két óra múlva, este, de legalább másnap reggel találkozott valakivel. Most azonban nem fog látni senkit, se szombaton, se vasárnap, de valószínűleg hétfőn sem. Talán azért rémült meg eny- wire, mert rádöbbent a hosszú magányos órák sivárságára. Mégi.s, tennie kellene valamit. hogy eloszlassa félelmét. Végül nem talált jobb megoldást, mint hogy felhív valakit telefonon. Még mindig sötétben, tapogatózva átment a másik szobába, ahol a készülék állt. Ez kisebb szoba volt, az ágy az ablakkal szemben állt. Az ablakból hatalmas neon-reklámot lehetett látni. A reklám óriási betűi, vörös. zöld. lila és sárga színben égtek. Mindennap phhen az óróhev kezdett nt- lácítnvi fis éjfélin működött. Giovanni az áovából csak egyetlen óriási l,-betilt látott. amelyről már tudta, honv a ..nnőü-let" szőrűik d ho+griilc Mi'kn'r hnl”r?ett. fi egy níllnvaHn megdöbbenve dllt. bár mentmkta már a látvnvirt. A reklám remegő zölri lówtte finn lebenf*tt a falak köpött, m1*it eaii srXwirffi firjfalm.<1S riillnvnri. h*nvn+trizit a re fingon, lommal- te az asztalkáról a telefont, mellére helyezte és a fejét évven esek felemelve gondosan tárcs*zr)tt egy szá- mnt. Az el°ö és egyetlen syAm, am^bi e^^be b'+atf, ob,nn valakié jril gongon T-r>7— lett vcdrui telef-nálnia. Csinos lány na illető, akit olyan ásszal men az én. hogy homarghb látta meg az emberek hibáit, mint erényeit, ekinek a szerelem harc volt. melyben mindkét fél arra törekszik, hogy ott üssön sebet a másikon. ahol a legfáidalmesabh. Giovanni udvarolt neki, de amikor a lány minden magyarázat nélkül megszakította vele a kapcsolatot, megeskiidött. hogy sohasem fogja látni többá. S most mégis éppen őhozzá fordult, hogy eloszlassa a magányát. A lány az első csengetésre felvette a kagylót, mintha várta volna a hívást. — Mély, nyugodt hangom kérdezte: — Ki beszél? Giovanni megmondta is erőltetett fesztelenséggel tette hozzá: — Mi szépet csinálsz! — Semmit! És te7 — Szintén semmit. Giovanni óvatosan válaszolt, mert tudta, hogy a lány minden alkalmat megragad. hogy gonoszkodhasson. S lám. pillanatnyi szünet után meg is szólalt: — Igen ám. de az én semmittevésem és a tied között nagy különbség van. m— f^1(*pnrin IrülÖvb* ég7 — Én szándékosan nem csinálok semmit. Nincs kedvem semmihez. Semmittevésem épven kedvem szerint való és rengeteg mindevvel van tele. A tied azonban üzes. akaratod ellen van és elkeserít. ..Mirsedn. hárvie es — gnn- doi*n O;ovoyni, da nknrattn- W"i Is bárnylSfi g lány fé\nlme*es ps-Af llnyenckknr rnea is sé-ssőKef Kényszeredetten V-á-áerOe: — Honnan veszed, hogy így ven? — ó inén egyszerű. A hangodból. Különösen, ha összehesonlftom az enyémmel, Mindketten ugyanazt a. szót eitettük ki: semmit. De vagyon is különbözőképpen hangzott. Én, hnny úgy mondtam egész valómmal movö+nm. Te összeszoritntt torokkal. Az én hangom méJv. zengő, rryyarőf fis •ny’lt vo’t. a tied, fojtot*, vékony, reszkető és szorongó. Nem íny van? . Így volt. Mig Giovanni hallgatta a lelkiállapotát ecsetelő szemtelen hangot, újból és még nyomasztóbban fogta el a magányosság érzése. Ellenkezni próbált. — Honnan gondolod mindezeket? Te soha nem tévedhetsz? — Mindenekelőtt igen érzékeny fülem árulta el. A hangod világosan mutatja helyzetedet. — Éspedig? — Egyedül értél haza, féltél az egyedülléttől, Sem ma, sem holnap nem talál— Jean-Pierre Melville filmre viszi Ralf Hochhuth „A helytartó” Című, Párizsban jelenleg heves vitákat kiváltó dráma át ■ mája XII. Plus pápa passzivitása a zsidók millióinak lemészárlásával szemben. — A Pécsi Nemzeti Színház a Hamlet bemutatásával ünnepli meg a Shakespeare-évet. A Hamlet próbái már folynak. — Marcello Mastrolanni éveken át visszautasította, hogy amerikai filmekben lépjen fel. Most elfogadta Joo Devines amerikai producer ajánlatát, s két filmre vállalt szerződést, amelyet az Egyesült Államokban forgatnak majd. Szerepeit angol nyelven játssza el. Mindkét film rendezője Franco Rossi. — Shakespeare halálának 400. évfordulója alkalmából a Comédie Francaise tíz előadást ad Londonban az Alwyoh Theatre-ben 1964. március 18 és 26 között. — Kertész Imre „Házasságból elégtelen” című zenés vígjátékát Rostockban nagy sikerrel mutatták be. A Hans Salomon rendezésében előadott darab kitűnő fogadtatásra talált. kozol senkivel, de még holnapután sem. Rémület lett úrrá rajtad és lázasan kerestél valakit, akit felhívhatnál. Végül, mivel nem találtál jobbat. elhatároztad. hogy felhívsz. Telefonáljunk Alice-nak. gondoltad. igaz ugyan, hogy egy boszorkány, de jobb a semminél. Nem így ran? I cgpróbálta tréfával elütni, — Az egyetlen igazság az egészből, hogy boszorkány vagy. Igazi, hamisítatlan boszorkány. — Nem. Nem ez az igaz, hanem a többi. Giovanni arra gondolt, hogy most kell ütni a vasat. — Tudod, mire gondoltam? — Nos7 — Te sem szenvedsz kevésbé n morfinától, mint én. Véletlenül uoiinnabban a helyzetben vanyyyk, te is. én is érmédül. És a te semmittevésed nnnygji {j hasonlít nr emiifimhez. — Miből gondolod7 — Hót ha máéból vem. abból, horry nlunei giinrsnn felvetted rf kagylót. Ezért azt gifinlom, mentünk le együtt fi* beszélgessünk az egyedüllétről, mondjuk egy vevdéniőhen. A lény gonosz nevetéssel vfilas-oit, — T éted. bornt tévedsz? Te mindig melléfonsz Nem érzem monom envedüi és Ve-e í, vonyolr, érmédül. — Fptiri^J Elinti v>fi<*» fff körülöttem, okik figyelmesen. h-Bontják érdekes telefonodat? Giovennl elvörösödött, — Nem vagy egyedüli — Eoy szóval sem mondtam, hogy egyedül vagyok. Azt mondtam, nem csinálok semmit és ez az igazság. A semmittevés társaságban is elképzelhető. Giovanni lassan letette a kagylót. Aztán eoy kis ideig még hanyatt fekve, mellén a telefonnal bámulta a reklám fényes l,-hetűit. amely most lila ametiszt fénnyel borította be a szobát. De íme, a lila máris pirosra váltott és a szoba parányi lángvörös pokollá változott. Giovanni visszatette a készüléket az asztalra, felállt az ágúról és kiment a szobából. Űgv érezte, megőrül s a fény lázas remegése összKováts Sva: Az öregasszony UJ KÖNYVEK KEMÉNY JÁNOS; Farkasvölgy A bukaresti Irodalmi Könyv kiadónál megjelent regény a két világháború között játszódik, a kapitalizmus általáhangban van a gondolataival. amelyek úgy repkedlek a fejében, mint egy fogoly pillangó szárnyai. Tapogatózva ment vissza a dolgozószobába és megint leült az ajtó melletti székre. Abban a pillanatban megszólalt a telefon. Visszasietett a hálósvobéha. amely most sáron, férni hév arany barlanghoz hasonlított Végigdőlt az áovon és felkapta a kagylót. Női hang volt: — Én vagyok. Carla. Elfelejtette. hogy vagy egy órája kellett volna találkoznunk? Mi történt macával? Már rénótn várok. Telefonáltam is de előbb nem vette fel senki, aztán pedig mással hes-élt. Azt hiszem. mean mindent alfeleit Fel kellene imia a randevúit, stb.. stb. Giovanni meglepődve hallgatta a szóárndatot. Végül megkérdezte, hol várja a lány. meainérte hogy a lehető legoyo-sobban megy és letette a kanulót. A következő pVlanathan fel is pnvtn. mert újból rsenaett. Tértthnng jelev*ke-ett. ensiik egyetemi kollégája, Mario. A holnapi kirándulás rendben van, amint megbeszéltük. Mindössze annyi a változás, hogy két kocsin megyünk. így te egyedül maradhatsz Giullával, ahogy óhajtottad. Én Fulvia és Renzo társaságában a másik kocsin megyek. zt hamar elin- 3' tézték. Gio- f 1 vanni letette ^ a kagylót, leült az ágy szélére. lábait lóbálva. A reklám közben zöld fénnyel égett. Arra gondolt, milyen egyedül, milyen kétségbeejtően egyedül érezte magát, a valóságban pedig délután kellemesnek ígérkező randevúja van, másnap kirándulni megy egy vidám társasággal. Hogyan felejthette el? Egy pillanatra felötlött benne, hogy újból fel kellene hívnia Alice-t és be kellene bizonyítania, tévedett. nincs egyedül. Sőt! De aztán elejtette a dolgot. Végül is Alice-nak igaza volt! — gondolta. Mert nem az a magányos ember, aki ténylegesen egyedül van, hanem aki egyedül érzi magát. Fordította; DRASKOV1TS EMMA nos válságát megelőző konjunktúra eveiben. BankaroJSj tőkéseik, pénzemberek mellett feltűnik a regényben a haladó értelmiség, s a nehéz körülmények között dolgozó ardőmunkások. Széles korképet fest az akkori társadalomról a könyv, ame yeí önmagukban is élményt je en- tó természeti leírások tesznek teljessé. BAKTAY ERVIN; Körösi Csorna Sándor A nagy magyar kutatóról szól a könyv, aki elindult, hogy megkeresse a magyarok őshazáját, s ha célját nem a érte e., végülis maradandót alkotott: megvetette egy új tudományág, a tibeti filológia a apjait, elsősorban a hatalmas munkát igénylő angol—tibeti szótár megalkotásával. A szerző maga is végigjárta Körösi Csorna Sándor útjának minden állomását, s eredeti fényképfelvételekkel egészíti ki az életrajzot »GAL GYÖRGY SÁNDOR: Ismerkedés a zenetörténettel Színes, fordulatos tórán) du lás formájában. élvezetes módon vezeti be a szerző az olvasót a zenetörténet világába. A történelem előtti időkben kezdődik a történet, az őserdők mélyén élő népek harci dobjai és az ókori görög k i th ara történetével, —• majd elkalauzol a szerző Bachon, Mozarton, Haydnon keresztül egészen a mai zeneszerzőkig, Bartókig és Sztravinszkijig. !M. V. KRATOCHVIL: Felfedezők és hódi tők Nagy felfedezők, utazók történeteit eleveníti meg a könyv. Az egyiptomiak. fö- j níciaiak, vikingek kalandozásaitól egészen Csatig Csien, Kolumbusz, Vasco de Gama, j Magellán, Cook, Peary és ! Amundsen izgalmas, kalandos ; vállalkozásáig. ! BACSAY—KREKÓ: Matematikai alapismereték Matematikai ismeretek gaz> das ági szakemberek számára > címmel sorozat indul, ame y- j nek első darabja ez a könyvi .Lényegében a Matematikai 1 zsebkönyv, közgazdászok szá- j mára című népszerű tóad> vánvt dolgozták át és korsze- * rűsítették a ' szerzők. 'lukacs GYULA; I Méréstechnikai kézikönyv A mérésügy fedőd lsével, a hazai mérésügy j je’en’egi megszervezésével, a ; kü’földi és nemzetköz1 mérés- ; ügyi szervezetekkel és azok i fe’ndaiaival, a mértékegvsá- } gekkel, egységrendszeroVkel, I az etalonokkal és a mérőműszerek ie’iernzőivel fo^-^^zik , ez a régóta várt szakkönyv. <