Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-15 / 293. szám

Hat kérdés a Pécsi Tanárképző Főiskoláról Válaszol: Márk Bertalan igazgató A Pécsi Tanárképző Főisi öományos és általános kultu i a megye életében. A főiskola r mai oktató-nevelő és tudom í légi időszak különösen fontc az oktatási reform végrehajtás vezeti változásokat tett és tesz alakulnak ki a kommunista Irányelvei. Idevonatkozó kérdé Pécsi Tanárképző Főiskola i k 1. Milyen konkrét tartalmi és szervezeti változásokban jelent­kezik az oktatási reform hatása & főiskola életében? — Az egyes iskolatípusok­kal szemben támasztott tár­sadalmi követelmények szük­ségessé teszik a tanárképző főiskolákon folyó munka re­formját is. A reform főisko­lánkon szervezeti változást is eredményezett. A korábbi há­roméves képzésről áttértünk a négyéves képzésre, és az eddigi háromszakos képzésről a következő oktatási évben áttértünk a kétszakos képzés­re. Ezzel biztosítottuk az el­mélyült szakmai munka felté­teleit, a pedagógus hivatásra való felkészülés sokirányú lehetőségét A szervezeti át­alakulás mellett rendkívül jelentős a tartalmi változás, vagyis az oktatandó anyag korszerűsítése. Ez a munka lényegében az elmúlt eszten­dőben befejeződött Széles vitafórumokon alakítottuk ki lü: új programokat, és ezzel megteremtettük a lehetőséget, hogy tudományos szempont­ból a legkorszerűbb anyag segítségével képezzük a hall­gatókat. Az elmúlt esztendő­ben megváltozott főiskolánk neve is. A korábbi pedagó­giai főiskola helyett már ta­nárképző főiskolának nevez­zük. Az új elnevezés a tartal­mi változást is tükrözi, vilá­gosan és egyértelműen kifeje­zi az új négyéves felsőokta­tási intézmények funkcióját. Utal arra, hogy a kommutis- ta szakemberképzés terén számunkra az a feladat, hogy az új pedagógusokat magas színvonalon készítsük fel a hivatásukra. Az oktatási re­form mindenesetre hosszú időre szóló feladat. Hatásai a következő években fognak teljes egészében kibontakoz­ni: 3. Várnai»-«., éppen az előbbiek »lapján, a Pécsi Tanárképző Fő­iskola nagyobb arányú fejlesz­tése? — Az általános iskolák gyorsütemű fejlesztése, a vi­déki kisiskolák körzetesítése, majd a kötelező középiskola célkitűzése egyre több és több tanárt igényel. Főható­ságunk ebből a tényből kiin­dulva úgy tervezi, hogy kö­rülbelül 1970-ig a Pécsi Ta­nárképző Főiskola hallgatói­nak létszámát a jelenlegi lét­számnak a kétszeresére emeli. Az újabb, körülbelül 1200 nappali tagozatos hallgató természetesen elhelyezési problémákat is felvet. Ez azt jelenti, hogy újabb kollégium, és az oktatás célját szolgáló épületek létesítése válik szük­ségessé. A jelenlegi elképzelé­sek szerint az így továbbfej­lesztett főiskola olyan nagy lét­számú lenne, hogy szükség­képpen felvetődik a károsítás gondolata. S. Korunkban a pedagóguskép­zés különösen perspektivikus feladat, hogyan segíti ennek a feladatnak teljes megoldását a főiskolán folyó ideológiai munka? ' — Az általános iskolai ta­nárképzés nem csupán szak­tárgyi képzésből áll. Olyan tanárok képzéséről van szó, akik képesek az iskolai okta­tó-nevelő és a tanári hiva­tással kapcsolatos kommunis­ta feladatok elvégzésére. A jö­vő általános iskolai tanárait úgy kell felkészíteni, hogy alapvető feladatuk a kommu­nista embertípus kialakítása. Most végző tanáraink 30—35 év múlva is tanítanak majd, és ez perspektivikus szempontból nagyon felelőssé teszi a mun­kánkat. Jelen munkánkkal fel kell készíteni a hallgatókat arra. hogy későbbi működé­sük során képesek és készek legyenek a társadalmi fejlő­dés által támasztott követel­mények szellemében oktatni és nevelni az ifjúságot. Ezt jelenti nálunk a kommunista ;ola jelentős közoktatási, tu- •ális intézmény Pécs város és í sokoldalú, elmélyült szak- myos munka folyik. A jelen- >s a főiskola életében, hiszen a jelentős tartalmi és szer­szükségessé, hiszen most szakemberképzés végleges lseinkre Márk Bertalantól, a lazgatójától kértünk választ. szakember-képzés. Az ilyen értelmű felkészítést segítik tanszékeink a magas színvo­nalú tudományos anyag át­adásával, a marxizmus-leni- nizmus tudományos szintű tolmácsolásával. A felkészü­léshez sok segítséget ad a KISZ-szervezetünk. Az ifjú marxisták köre, a különböző diákkörök, szakkörök, vita­klubok a felkészülés értékes alkalmai. A legutóbbi orszá­gos diákköri konferencián hallgatóink nyolc értékes pá­lyamunkával szerepeltek. A kommunista típusú ember er­kölcsi arculatának kialakítá­sában jelentős szerepe van a pedagógusnak. A fiatal taná­rok ezt csak akkor tudják si­kerrel megoldani, ha tisztá­ban vannak a kommunista erkölcs alapelveivel, normái­val, azokat magukénak vall­ják, és cselekedeteikkel hat­ni képesek a környezetükre. Ez többek között sürgetően írja elő a számunkra, hogy a főiskolán minél előbb be­vezessük az etika tárgyat. Úgy gondolom, rendelkezünk majd olyan személyi és egyéb lehetőségekkel, hogy a követ­kező évben az etikát már ren­des tárgyként adhassuk elő főiskolánkon. (. Milyen a főiskola hallgatói­nak anyagi ellátottsága? — Főiskolánknak 1200 nap­pali és 2800 levelező halla­tája van. Az 1200 nappali ta­gozatos hallgató közül 730 részesül tanulmányi ösztön­díjban, 78 társadalmi tanul­mányi ösztöndíjat kap, 16 hallgató pedig népköztársasá­gi ösztöndíjat. 933 hallgatónk részesül 350 forintig terjedő rendszeres pénzbeli támoga­tásban. 750 hallgatót kollé­giumainkban helyeztünk el, a teljes ellátásért havi 200 fo­rintot fizetnek. A városban lakó hallgatóink kedvezmé­nyes étkeztetésben részesül­nek. A hallgatóink állami tá­mogatására fordított összeg meghaladja a havi nyolcszáz ezer forintot. Nagyon sok gondot okoz számunkra vi­szont azoknak a hallgatóknak az elhelyezése, akiket nem tud­tunk felvenni a kollégiumba. A város területén kevés az al­bérleti szoba, ezek egy része nem alkalmas a főiskolai hallgatók nyugodt tanulására, és ezek a lakások rendkívül drágák. Úgy gondolom, hogy ezzel a gonddal együtt is hall­gatóink anyagi ellátottsága kielégítő. S. Köztudomást!, hogy a. főis­kolán elmélyült tudományos mun­ka folyik, köztudomású a főis­kola munkatársainak publikációs tevékenysége is. — Vaskos dokumentumok őrzik az egyes tanszékek tu­dományos munkáját, melyet a főiskola fennállása óta vé­geztek. Tanszékeink tudo­mányos munkája nagyon szé­les skálájú. A munkák egy része közvetlenül a Magyar Tudományos Akadémia kuta­tási tervébe illeszkedik, más része ezen kívül folyik. Talán néhány adatot: a magyar iro­dalmi tanszéken az utóbbi hét év alatt összesen több mint kétszáz publikáció je­lent meg — tanulmányok, kritikák, szakmai cikkek, fő­iskolai jegyzetek, szépirodal­mi feldolgozások és egyéb publikációk. A fizika tanszé­ken eredményesen folyik az új elektrolumineszcens anya­gok kutatása, az eddigi ered­ményekért Jeges Károly tan­székvezető Bródy Imre-díjat kapott. A pedadógiai tanszé­ken tír. Kelemen László tan­székvezető főiskolai tanár, kandidátus „A gondolkodás fejlődése és nevelése” című témájával ért el komoly ered­ményeket, a napokban a Ma­gyar Tudományos Akadémia háromezer forint jutalomban részesítette Tanszékeink egy iütóú szocialista szerződése­ket kötött az üzemekkel, né­hány konkrét üzemi problé­ma tudományos szintű meg­oldására. Jelenleg sajtó alatt vat hat könyv, 17 jegyzet, 10 cikk és 30 tanulmány, vala­mennyi főiskolánk oktatói­nak munkája. És nem utolsó sorban említem meg a főiskola művészeinek munkáját, mint Székely Júlia, dr. Vargha Károly, Pál József és Kelle Sándor művészeti tevékeny­ségét. C Pécs szellemi-művészeti éle­tének feltétlenül szüksége van a főiskola felkészült munkatár­sainak. szervezettebb tudományos tevékenységére, nemcsak a fő­iskola falain belül, de a város­ban Is. Várható-e, hogy a főis­kola tudományos, irodalmi, ideo­lógiai munkatársai aktívabb sze­repet töltenek majd be Pécs szeUemi-művészeti életében? — Főiskolánk két vonatko­zásban hat erőteljesebben a város kulturális életére. Az egyik hatás tanárainknak a főiskolán kívüli kulturális te­vékenysége, a másik pedig if­júságunk kulturális együtte­seinek munkája. Tanáraink többsége például ott ^ van a TIT munkájának irányítói között, de jelentős tevékeny­séget fejtenek ki a város iro­dalmi, zenei, képzőművészeti és sportéletében is. Több ta­nárunk a megye határain is „túllép”, és országos elisme­réseket szereztek a szocialis­ta kultúra szolgálatában. If­júságunk? Fiatal íróink, köl­tőink rendszeresen publikál­nak. Énekkarunk az országos találkozókon is bebizonyítot­ta már művészi képességeit. Versmondóink évente egy-egy színvonalas rendezvényen iga­zolják képességeiket. Ifjú képzőművészeink önálló kiál­lítást rendeznek. Meggyőző­désem, hogy amennyiben ta­náraink jelenlegi túlfeszített munkája csökken, az eddi­ginél nagyobb mértékben fog­nak bekapcsolódni Pécs város szellemi életébe — fejezte be Márk Bertalan igazgató elv­társ a nyilatkozatát Thiery Árpád Az 1963. évi Nobe'-drak kiosztása Stockholm: Maria Goeppert-Mayer asszony a kaliforniai egyetem professzora, fizikai Nobel-díjas, a Nobei-díj át- véte'c után kezet fog a svéd Urálival. A kö’fészet napja Moszkvában December 22-én Menosfi» szer rendezik meg a szmvjeé fővárosban a Költészet Nap­ját. Az eddigiektől eltérőé® az idén nem könyvüzletek­ben. hanem kultúrházakban én klubokban tartják a könyv- árusítással egybekötött ünnep­ségeket. A moszkavi Költészet Nap­ja egyre népszerűbb és köz­kedveltebb ünneppé válik. Az idén bolgár, magyar, román, jugoszláv költőket is meghív­tak a Költészet Napjának ünnepségeire. Ebben az évben is kiadják a „Költészet Nap­ja 1963.” című ünnepi vers- gyűjteményt Ezzel kapcsolat­ban érdemes megjegyezni, hogy az 1962. évi Költészet Napjára kiadott gyűjtemény bibliográfiai ritkaságszámba megy. Rosier Endre (Operaházi Az elmúlt „aptoan gazdag, sőt kissé túlzottan is zsúfolt hangverseny-program­ban válogathatott a pécsi ze­nekedvelő közönség, örömmel vettük volna, ha több vidéki zenei eseményről is beszámol­hatunk. Sajnos, a tervezettek közül, csupán a mohácsi zene­kar jólsikerült estjéről adha­tunk hírt December 6-án este a Mohácsi Művelődési Házban nagyszámú közönség előtt mu­tatták be azt aműsort, mellyel az együttes Jugoszláviában vendégszerepeit. Feltétlenül észrevehető fejlődés a zenekar munkájában, ami a lelkes és fiatal karnagy, Kiss Miklós érdeme. A mohácsi közönség meleg tapsokkal jutalmazta Kersics Anka énekszámait. Liszt II. magyar rapszódiája zongoraszólamának előadá­sáért Szkladányi Lászlónét és a vendégkarmesterként köz­reműködő Horváth Gyulát. Ugyanezen az estén Pécsett, a Városi Művelődési Házban a Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola szülői munkaközössége rende­zett tanári hangversenyt. A. Lángi Emmi kulturált ének­számai, Ángyán Zsuzsa szépen sikerült, igényes zongoramű­sora, Madari Melinda és Do­bos László értékes közremű­ködése nagyobb létszámú kö­zönséget érdeméit volna. Vasárnap zajlott le Kincses József zeneszerző filmzenéinek bemutatója. A levetített rajz­és dokumentumfilmek érde­kes és tanulságos képet nyúj­tottak arról a meglehetősen speciális zenei alkotómunká­ról, melyet a trükkfilm-zenék megkövetelnek. Az általános- és középisko­lások bérleti hangversenyei­ről ritkán emlékezik meg a kritika. Pedig ezek is renge­teg művészi munkát és fárad­ságot igényelnek. Fiatal, szak­iskolás művészjelöltek, illetve , a Pécsi Filharm&nikus Zene­t,„r muzsikáltak ezúttal a jö­vő hangversenylátogató közön­ségének. Sándor János ve­zényletével az eredeti prog­ramtól eltérően Bartók Két arcképe, De Falla Háromszög­letű kalap című műve, vala­mint Grieg a-moll zongoraver­senye hangzott él, ez utóbbi Borsay Pál művészi tolmácso­lásában. Agócsy László ismer- tetószövege tömören és tartal­masán szólt a felhangzó mű­vekről, bár még jól emléke­zünk olyan ifjúsági hangver­senyekre is, amelyeken sok­kal élénkebb és közvetlenebb kapcsolat alakult ki az ifjú hallgatósággal. Ennek a mód­szernek a felújítása talán még változatosabbá és vonzóbbá tenné a fiatalok számára a hangversenyeket és növelné a résztvevők számát is. Ugyanis a megjelenő fiatalok szárna ez idő szerint még nem mindig kielégítő. Hétfőn este a Liszt-terem­ben hangversenyezett a Ma­gyar Fúvósötös. A sok zongo­ra- és vonóskoncert után üdí­tően hatott ez a fúvóskoncert, márcsak azért is, mart a fuvo- lázó ÍMjos Attila, az oboázó Pongrácz Péter, a klarinétozó Kovács Béla, a kürtös Tarjául Ferenc és a fagottos Fülemüle Tibor egyaránt kiváló művé­sze hangszerének. Ezt bizo­nyítja a genfi nemzetközi versenyen élért előkelő máso­dik helyezésük. Szerda estére különösen sok zenei esemény torlódott össze. 6 órakor a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakkö­zépiskola dicséretes kezdemé­nyezésére első ízben jött ösz- sze a „Collegium Musicum” tagsága, az iskola dísztermé­ben. Achátz Imre igazgató megnyitó szavai után Ivasivka Mátyás karnagy vázolta az összejövetelek célját, majd rá­tért Mascagni életének és a Parasztbecsület című operá­nak ismertetésére. Mielőtt fel­hangzottak volna az opera kezdő akkordjai, Mascagni szavait hallhatták hangfelvé­telről a résztvevők. A Milánói Scala kiváló énekeseivel és a szerző vezényletével készült hanglemez hallgatását — bi­zonyos egységekre felosztva — az opera szövegének oratóri- kus előadása előzte meg. Ve­ress Endre pécsi fordító min­den tekintetben kitűnő szöve­gét Dorogi Irén, Korbeák Má­ria, Szélig Teréz, Bakonyi An­tal és Markó István tolmá­csolta. Reméljük, hogy a most elhangzott szöveg rövidesen megszólal majd énekesek aj­kán is operaszínpadaink vala­melyikén. Ezen az estén tar­totta a Városi Művelődési Házban III. madrigál-estjét a 70 éves évfordulóját ünneplő Pécsi Építők Madrigálkórusa. Az estet most is nagy érdek­lődés előzte meg. A közönség ez alkalommal sem csalódott, mert olyan műsorral lépett elő a kórus, a közreműködők­kel együtt, mely mindvégig szép élményt nyújtott. A kó­rus Jandó Jenő vezényletével tizenkét művet szólaltatott meg. Ha nem is sikerült minden műnek kisebb hibák nélküli megszólaltatása, a műsor egészét mégis az önte­vékeny énekkarok színvonalá­nak felső határához éreztük közel. Amennyiben a szóla­mok egyöntetűségére nagyobb hangsúlyt fektetnek, és az in­dításoknál érezhető mifiszno- zíciót leküzdik, előadásuk számos erényükkel (felszaba­dult éneklés, világos formá­lás. stb) együtt ugrásszerű fej­lődést eredményezhet, ü Repertoár sz’nház Rómában Mindmáig nem sikerült megoldani, hogy Rámának is legyen olyan nemzeti reper­toár színháza, amilyen példá­ul a Comédie Francaise. December hó folyamán azonban megnyitja kapuit egy új színház Luchino Visconti, a világhírű filmrendező igaz­gatásában. Az együttes két évre bérelte ki a római Teat- ro Quirinot és nagyjából a nemzeti repertoár szírúiáz fel­adatkörét fogja betölteni. Az új színházi együttes „Te- atro liberó di Roma” néven működik, hangsúllyal a „libe­ró”, vagyis a „szabad” jelzőn, amely itt azt jelenti, hogy munkájába az állam nem avatkozik bele. Az együttes nagynevű tag­jai, elsősorban az olasz szín­házi világ híres házaspárja., Paola Stoppá és Rina MorelU biztosítják a vállalkozás si­kerét. Megnyitó előadásként Shakespeare Troiltis és Cres- [ sida című művét mutatja be Visconti. Tizenhat évvel eze­lőtt a firenzei Boboli-kertben rendezett szabadtéri előadás son már egyszer óriási sike­re volt ennek a rendezésnek. í Visconti annak idején 20 mil- \ Hó lírát költött egyedül a ' díszletekre. ®iya» élménysz&tü produk­ciókat hallunk, mint amilyen a' mostani műsorban Dowland: El kell hagynom, Monteverdi: A kínzó vágy és Palestrina: Két szemed lángja című mű­vei jelentetteik. A közreműkö­dő énekeseik, Gombkötő Gitta, Monori Magda és Szelényi Er­zsébet tudásuk legjavát nyújt­va birkóztak meg vállalt fel­adatukkal. Halász Béla látta el a kísérő feladatát kiegyen­súlyozott muzsikustársként., A verseiket Horváth Erzsébet és Tasnádi Ottó tolmácsolta. A hangverseny második részé­ben került sor az ünnepi meg­emlékezésre. Till Ferenc nyu­galmazott karnagy röviden vázolta az énnekkar múltját, majd szalagkoszorúzás és az ajándékok átadása követke­zett. Szerdán a harmadik ze­nei esemény Mező László, Hambalkó Edit és Szűcs Lász­ló szonáta-estje lett volna a Lisrt-teremben. A megjelent közönségnek azonban koncert nélkül kellett hazamennie, mivel Mező László külföldi útjáról bem tudott időben hazaérkezni. E tlZ na!p tanulságát ab­ban kellene levonni az érde­kelt rendezőknek, hogy na­gyobb összehangoltságra len­ne szükség! Kár a közönség egy részét olyan kínos válasz­tás elé állítani, hogy á Ma­gyar Fúvósötös ritkán hallha­tó, érdekes műsorára men­jen-e el vagy inkább Bánffv Györgynek ugyanabban az időpontban rendezett előadó­estjére? E tíz nap alapián úgy érezzük, hogy nagy böl­csesség van a régi szólás- mondásban: Néha a kevesebb több lett volna. nt—vf . > « l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents