Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-11 / 289. szám
T IMS. DCCEMSEK ti kapl6 5 Dunaújvárosban láttuk Gyöngy utca vagy György utca? Nyomozás a címzett után — Amikor a postás számoz Címek helyett rajzok Az országos művészi fényképkiállítást ez évben Dunaújvárosiban rendezték meg. — Méltó otthonra talált itt ez a modern kiállítás, amellyel új helyiséget avattak a városban. Érdemes volna írni a bemutatott sok korszerű művészi fotóról, — vagy a Mecseki Fotoklub jó szerepléséről is, de talán még több tanulsággal szolgál nekünk pécsieknek a dunaújvárosiak leleményessége — ennek a pompás, csupafény helyiségnek a megszületése. A város főutcáján és a 6-os út beágazásának tengelyében, szemben az Aranycsillag Szállóval, állnak sorban egymás mellett a nemrég épült szép pontházak — mint sok hasonló Pécsett is — és a szélső kettő közötti teret építették be nyaktag megoldással: az áthidaló vasbeton-idomokat nagy üvegtáblákból álló még két fallal zárták be, — így * S készült el hazánk egyik legszebb bemutató helyisége. — Ez a terem ugyanis a Kiskereskedelmi Vállalat bemutató- terme, már funkciójában is erre a célra épült; egész évben folyamatosan kiállítások, bemutatók rendezésére szolgál. Azonban az árubemutatók mellett egyéb kiállítások rendezésére bérbe is adják, s a napi 800 forintos bérleti díjjal részben a költségek is amortizálódnak. Szomorú tény, de városunkban egy ilyent sem mondhatunk magunkénak, nincs kiállító helyisége a képzőművészeknek, iparművészeknek, fotósoknak, kereskedelmi vállalatoknak. Érdemes volna gondolkozni a pécsi lehetőségeken. Például a közeljövőben rekonstrukcióra kerülő Városi Művelődési Házban emeletráépítéssel, vagy udvarbeépítéssel, vagy a leendő városközpont torony házai között, a dunaújvárosihoz hasonló megoldással. Varga Gyula Három hete állt már a harc a Pesttől alig 25 kilométernyire levő Pilisvörösváron. A fővárosban tíz- és t zezer munkás várta lélegzetvisszafojtva az új meg új híreket a vörösvári bányászok hősi küzdelméről. A kommunisták kicsiny, de lelkes tábora szervezte és vezette a gyűjtési akciót a sztrájkolok megsegítésére. A szak- szervezeti otthonokban gyűlt a ruha, az élelem és megrakott teherautók vitték a munkásság segélyszállítmányait, hogy valamennyire enyhítsenek o mérhetetlen nélkülözésen. Keserves heteket éltek át a bányász- családok, fogytán volt az ennivaló és kegyetlenül mart a hideg. S 1928 december 10-én este, amikor Tóth István elvtárs, a sztrájk egyik vezetője bejelentette az összegyűlt sokaságnak, hogy az igazgatóság még mindig nem válaszolt követelésükre, egy emberként kiáltotta a tömeg: — Menjünk Pestre! Gyerünk a parlament elé! A menet élén a hős bányászasszonyok haladtak. Az országúton megállt a járműforgalom, a felvonuló tömeg hömpölygőit az úton, előre. Megrendítő volt a kép és megrendítő a megmegújuló erővel feltörő kiáltás: — Kenyeret akarunk! Kenyeret akarunk! A budapesti munkásnegyedekbe percek alatt eljutott a hír, s szinte futótűzként terjedt: a bányák népe megindult a főváros felé, hogy igazságot, kenyeret. követeljen a kormánytól. De nemcsak a munkás- negyedekbe jutott el a hír, értesült a felvonulásról a Horthy-fasizmus egyik legvérengzőbb rendőrpribékje, Andréka főkapitányhelyettes is. S mire a menet az ürömi dombhoz ért, addigra ott volt már Andréka és sok más magasrangú tiszt vezetésével egy autós és egy lovas rendőrkülö- nítmény, az országutat keresztben egy csendőrszakasz zárta el. szuronyt szegezve várták a menetelőket. Mindenképpen vissza akarták fordítani a bányászsereget. Vezényszavak hangzottak, a puskák závárjai csattogtak, a tiszt urak kardja villant. A rongyaikban didergő tömeg elszántan nézett farkasszemet a jóltáplált fogdmegekkel. Pillanatnyi csend, majd kétezer ember ajakán felcsendült a dal: Ringy-rongy a göncünk, cafatos, Tőlünk a burzsuj riadoz. Cipőnkből kandikál a láb, Nem mehet ez már így tovább. S a dal végeztével hosz- szan zúgott az ütemes kiáltás: — Kenyeret akarunk! Kenyeret akarunk! Andréka felszólította a tömeget: válasszanak né- hánytagú küldöttséget, azok menjenek a parlamentbe. A nyolctagú küldöttség, egy rendőrtisztviselő vezetésével elrobogott. De a tömeg nem oszlott szét. Egyetlen ember sem indult visz- sza, ellepték az országút mellett levő mezöséget és egyik vezetőjük kijelentette: addig maradnak ott, am'g a küldöttség vissza nem tér a városból. Több órás várakozás után megérkeztek a küldöttek. Ütjük nem járt eredménnyel. Vass népjóléti miniszter, a bányabárók kiszolgálója nem volt hajlandó szóba- állni velük, csak akkor tárgyal, ha már megkezdték a munkát. A sztrájk vezetői, látván, hogy a továbbvonu- lás csak céltalan vérontáshoz vezetne,, kiadták a jelszót: zárt sorokban visszavonulunk a vörösvári munkásotthonba! A vörösvári bányászok harci elszántságát nem tör- ( te meg a felvonulás sikertelensége. A sztrájk folyt tovább. Még öt hétig állták a harcot, nem szálltak le a tárnákba. Egy napon Vass miniszter autója jelent meg a pilisvörösváfi sztrájktanya előtt, hogy a bizalmiakat Pestre vigye, a tárgyalások megkezdésére. A bányabárók kénytelenek voltak a bányászok minden■ követelését maradéktalanul teljesíteni! Győzött a sztrájk! A leveleket összegyűjtő postás ráhúzza a bőrzsákot a piros levélszekrényre, leemeli a kiszedési időt jelző zománcozott táblát a helyéről és a levelek után dobi a. Ezzel be is fejezte munkáját. A többi a i válogatók dolga, akik városok i szerint szortírozzák, majd to~ | vábbítják a leveleket. Es akkor, ott, a válogató asztalon a postás kezébe kerül egv boríték. A városnév helyén négy- tomyú templom rajza áll. Rövid gondolkodás után a boríték a pécsi levelek rekeszébe kerül. Ez még könnyű talány volt, de jön a következő levél. Katona küldte, tábori posta szám a feladó neve mellett. A címzett pedig egy kislány, aki lakik: Az útelágazástól száz méterre, a kilométerkőnél kell letérni a dűlőútra. — Mindezt a kiskatona rajzban adta meg. Felvázolta az útelágazást jelző táblát, a puszta nevét, a kilométerkövet és nyilakkal jelölte be rajta — merre keresse szíve választottját a postás. Talányok — tippek Azt már könnyű megfejteni, ha a címzett lakása helyén a dzsámi rajza áll, mert ez csakis Pécs lehet, de sokkal nehezebb dolguk van a kézbesítőknek a vállalatokkal. Mert a feladó csak úgy adja meg az adatot, hogy... „204-es bolt”. Namármost, szegény postás találja ki, hogy a város sok száz boltja közül, melyik á 204-es. Most már beszerezték a vállalatoktól a boltok nyilvántartását, pontos címüket és ilyenkor — egy kis többlet- munkával — azért hamarosan kiderül, hol található az üzlet S ha már a vállalatoknál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy több cég sok helyen tart fenn raktárt. Az áldatlan hely zet a postásoknak is gondot jelent. Mert ki kejl totózni. hogy melyik árut hová vigyék így a csomag tartalmából kell következtetniök a címzett címére is. Most már ebben sincs hiba, többségében jól ismerik melyik vállalat hol és milyen árut raktároz. A nyomozás hangosbemond:) segítségével történik. A csoportvezető beolvassa az ismeretlen című, helytelen címzésű leveleket. Aztán sorra jelentkeznek a kézbesí'ők, akik felismerték a körzetükben lakó címzettet. Napontp. kétszáznál is több Ilyen levél érkezik a pécsi postához é; már első felolvasásra egyhar- madának megkerül a tulajdo nosa. A többit további nyomozással, találgatással kell fel kutatni. Rosszak a címok Legtöbbször még ott is hiányosak a címek, ahol a szándékos megtévesztás, a tréfálkozás elmarad. Gyöngy utca helyett — csupa tévedés.! öl, elírásból — György utcát tüntetnek fel a levélen. Kétszer kell járnia a kézbesítőnek, mire átadhatja a levelet a valódi címzettnek. Mások még mindig a régi utcaneveket írják a borítékra. így elég gyakran szerepel a Belgrádi út, amit azóta Semmelweis« utcára kereszteltek és a Makár utca, amit ma Alkotmány utcának hívnak. Jókai utca pedig kettő Is van Pécsett és ha nem tüntetik fel, hogy a pécs- szabolcsi utcáról van szó, könnyen kézbesítik a belvárosiba. Nem ritkák a dupla házszámok. Sok utcát átszámoztak az utóbbi időben, , újabb házak épültek és ezért megváltozott a sorrend is, a házak száma is. Csakhogy a régi épületeken fennmaradtak az elévült számlapok és^ ezek gyakran megzavarják a* fiatal kézbesítőket. Ilyen helyzet van ma a Bálicsi úton, a Tiborc utcában, de másutt is a városban. Az is gyakori, hogy az épület már rég elkészült, a lakásokban laknak, de se utcanév, se házszám — arra még nem futotta a tanács erejéből. így aztán kénytelenek a kézbesítők megszámozni, elnevezni az épületeket. Feledékeny emberek Mások elfelejtik bejeler eni la lakásváltozást a hivataiok- I ban és a posta még mindig a régi címre kézbesíti a leve e- ket, küldeményeket. Csak a helyszínen tudja meg a kézbesítő, hogy az illető már elköltözött és még jó, ha megadják új cínnét is. Éppen a közelmúltban egy nyugdíias panasz kodott, hogy nyugdíját „címzett ismeretlen” jelzéssel visz- szaküldték. Azonnal viz'gála- tot rendeltek el és a következő derült ki: a nyugdíjas bácsi elköltözött régi lakhelyéről és ezt nem jelentette be a nyugdíjintézetnek. Az öreg postás — csupán emberségből — felkutatta új lakását és sokáig pontosan megkapta a nyugdíját. Aztán egy alkalommal — éppen fizetés napján — fiatal kézbesítő helyettesített a körzetben, akinek nem volt tudomása az új címről, így azt — nagyon helyesen — visszaküldte a nyugdíjintézetnek. Hasonló bonyodalom máskor és másokkal is előfordult, éppen ezért a rendőrhatós igok is, a posta is, nem hiába kéri a lakosságtól, hogy mindenféle név- és lakásváltozást azonnal jelentsen be. Hiszen az a fi6 belső kézbesítő, kilenc külterületi levélhordó és hat csomagkézbesítő nem vállalhatja, hogy naponta több száz levél címzettjét kinyomozza, miközben napi munkáját — az áj- ságkihordást, a pontosan címzett levelek széthordását is elvégzi. G. B. Százasok a kabinban — Megértette a vádat? A legény nem tagadott. — „Meg, megértettem” — ismételte gépiesen, mert már annyiszor feltették neki a kérdést. Először Harkányban, aztán a rendőrségen, majd meg az ügyészség vett fel részletes jegyzőkönyvet, amiből a vádirat készült. Most pedig a bíró kérdezi, hogy megértette-e. Hát persze, — és felpillantott a pulpitusra, ahol hárman ültek, ezek fogják most őt elítélni. Merengéséből a bíró hangja ébresztette: — Miért vitte el a pénzt? Csakugyan, miért is nyúlt hozzá? Miért? Mert olyan egyedül élt abban az udvari pincelakásban. Aztán egy reggel már korán felriadt és nem tudott elaludni. Huszonnyolc éves és jóformán semmije sincs, csak egyedül iség, meg a munka. Pedig olyan közel van hozzá a nagy ház, ott laknak a szülei és a szobában, a. bőrönd fenekén őrzik a rettenetesen sok pénzt, 44 ezer forintot. Most nincs a házban senki, most akár be is mehetne és elhozhatná az egészet és ... mulathatna egyet. Felül és már nem is gondolkodik — csak megy a bőrönd után. Micsoda sok pénz! Százasok — glédában! Nem is számolja, csak gyűri az inge alá és gyalog indul Villányba. Ütközben azon tanakodik, hogy nemcsak Inni kellene, ahhoz túl sok a pénz. Bemegy hát a cipőboltba és kiválaszt egy szandált. Az nagyon tetszik és azonnal fel is húzza. A kocsmába már új szandálban nyit be. Ügy ül, hogy mindenki lás- sa, a Jóskának új szandálja van és rendel, sokat rendel és fizet mindenkinek, aki melléje szegődik. Később — jó öreg éjszaka van már — amikor elindul Nagyharsányba. A vasútállomásnál elnyomja a fáradtság és az árokban alussza ki magát. Valamit álmodik is. Hogy a szandálját elvitték, de ő hiába nyúlt utána, nem tudta elfogni a tolvajt. Riadtan ébred és nincs a lábán a vadonatúj szandál. Valaki elvitte... — de a pénze megvan. Nem számolja, hogy mennyi, csak összekapkodja, mert kihullott az inge alól az árokba. Egy idegen férfi is segít neki, isten tudja, honnan vetődött oda, csak az is szedi a százasokat, aztán amikor egy marókra valót már felszedett — odanyújtja, hogy „itt van ez is”. Jóska ezután visszamegy a kocsmába, még iszik egy sort és összeismerkedik egy fiúval. Az Harkányba csalja — fürdeni. Harkány — strand meg lányok is fürdőruhában. „Gyerünk!” — és vonatra ülnek. Jóska fizet, a fiú meg viháncol a vízben. Nem sokáig, egyszer csak hozza a kabinkulcsot, hogy ő már elunta magát és hazamegy. Jóska pedig fürdik tovább — egészen estig. Akkor keresné a kabinkulcsot, de nincs sehol. Hát kinyittatja a kabinját... — Mivel tudja igazolni, hogy ez a magáé? Mivel is. Hát a ruhájával, ez az ő ruhája. A kabinos felemeli, és akkor a nadrágjából kihullanak a százasok. Jóska csak áll és vacog már a nedves fürdőruhában, de szólni nem tud. Amikor később összeszámolták a pénzt, már csak 30 000 volt meg a 44-ből. Ennyit mondott el a rendőrségen is, az ügyészségen is, most is csak ezt vallhatja ... Aztán kiküldik a teremből, mert a bíróság ítélethozatalra vonul vissza. Majd meg újra berendelik a pulpitus elé és mindenki feláll, a bíróság is ... „A Magyar Népköztársaság nevében ...” És Sághy Józsefet huszonnyolc éves korában két évi börtönbüntetésre ítélik ... Gáldonyi Béla Felújított gördülőcsapágyak Gyártja: Maglód! Gépgyár és Öntöde. Maglód. Rendelhető és vásárolható korlátlan mennyiségben. — Budapesti csapágyüzlefünk- ben V. Alkotmány u. 18 sz. Az új ár 50 százalékáért! SZÍNHÁZ \JUzi A MAGTAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1963. december ll-i, szerdai műsora a 233,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — összeállítás. Ha te tudnád, édesanyám.*. — Szerelmes népdalok. 17.30: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Táncdalok. 18.00: Részletek Huszka Jenő operettjeiből. 18.30: Kommentár. 18.40: Cfazman: Fantázia szovjet filmzenékből. 18.50: Dél-dunántúli híradó. 19.05: Táncdalok. 19.25: Krónika a vókányi krónikáról. — Riportműsor. 19.40: A zenei szerkesztő postájából. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. színház: Nemzet! Színház: Hattyú (este 7 órakor) Bajor-bérlet. Tájszínház: Balett-est (délután fél 5 órakor és este 8 órakor). Szombathelyen. ZENE: Városi Művelődés! Ház: A Pécsi Építők Madrigálkórusának IH. Madrigál-estje (este 7 órakor). Liszt-terem: Mező László. Ham- bnlkó Edit és Szűcs László szőtt áta-ést je. B. n. kamarabérlet (este fél 8 órakor). MOZIS Park: Az éjszaka (fél 4, « és fél 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven fSülieknek! Petőfi: A szélhámosnő (4, 8 és 8 órakor, szélesvásznúi. Kossuth: Epekedő szerelmes (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Hej csóka. Százarcú any. ;% 10. sz. sporthíradó. Húsvéti menetelés. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: Kollégák (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Gyilkosság Szicíliában (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven tetű Hőknek! Rákóczi (Mecsekalja): Keresztesek I., n. (7 órakor, szélesvásznú, dupla helyárral). Kossuth (Mohács): Az orosz csoda I. (6 és 8 órakor). Vörös Csillag (Boly): Az utolsó össztűz (7 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Emlékek éjszakája (fél 8 órakor). Táncsics (Siklós): A rendőrfelügyelő (fél 8 órakor, szélesvásznú). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc» Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32. 15-33, 17 óra után! 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló r 1 okiadóvállalat Felelős kiadó: Broun Károly. Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u 11» ___Tel efon • 15-32. 15-33. 50-00___ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10 sz. Terjeszti a Magyar Postäü Előfizethető a helyi post a híva falóknál és kézbesítőknél Előfizetési ifi ! hóna óra Í2.— R% Indexszám: 25 154, T I Kétezer bányász megindult..
