Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
I. DÜCHEeM-BEiR 10o KIAPLÖ 3 Politikai tájékoztató az igazgatói tanfolyamon Palkó Sándor elvtárs hétfőn délután politikai tájékoztatót tartott az általános és középiskolai igazgatók megyei tanfolyamán a Leőwey Klára Leánygimnáziumban. A megyei tanács elnöke az igazgatók által feltett politikai, közgazdaságtani, kultúrpolitikai, valamint nemzetközi kérdésekre válaszolt. Bővítik a Fenyves Szálló konyháját A kereskedelem 1964. évi hálózatfejlesztési programjában többek között a mecseki Fenyves Szálló konyhájának bővítése is szerepel. Mint köztudomású, a szálló jelenlegi konyhája nem felel meg a követelményeknek, méretei nem arányosak azzal a forgalommal, amelyet a szálló éttenne lebonyolíthatna. Ezért határozták el a kereskedelem jövő évi' hálózatfejlesztési programjának készítői, hogy a feladatok közé a Fenyves Szálló konyhájának bővítését is felveszik. A konyha bővítésére, valamint a Mecseki Kulturpark kerthelyisége sön- tésének költségeire 700 000 forintot fordítanak. A kivitelezésre 1964-ben kerül sor. Időjárásjelen tea Várható Időjárás kedd estig: párás, több felé ködös, hideg Idő. Északon és keleten néhány helyen hószállfn gőzás. Éjszaka gyenge, napközben mérsékelt légáramlás. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 8—mínusz 12 fok között, a főváros belső területén mínusz 5 fok körül. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 0—mínusz 3 fok között, a ködös területeken mínusz 3 fok alatt. Nyolcmillió forint értékű munkát végez a télen a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat Kevés ipari, és főleg építőipari vállalat dicsekedhet azzal, hogy október végén már tudja a következő évi tervet. Pedig éppen az elmúlt tél nehézségei, s abból adódóan az első negyedév sikertelensége is arra enged' következtetni, hogy főként az építőiparban szükséges a következő évi tervek alapos előkészítése. — Csak így lehet elkerülni a 2—3 hónapos tétlenséget, ami a fagyszabadságra menő dolgozóknak és a vállalatnak is kárára van. 32 millió forint értékű munkát végesnek Ilyen meggondolásokból indult ki a Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztálya is, amikor október végén meg beszélte a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalattal a jövő évi feladatokat. A vállalat jövő évi terve 32 millió forint. A két főépíttető az Orvostudományi Egyetem és a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat. Körülbelül 22 millió forintot tesz ki az az ösz- szeg, amit az egyetem és a lakóházak felújítására fordítanak. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat dolgozói nemcsak forint értékben ismerik a feladataikat, hanem részleteiben is, s ennék megfelelően az idei befejező munkák mellett már több, mint egy hónappal ezelőtt elkezdték a jövő évi munkák téli előkészítését. A Űj napit ősi otthonokat létesítenek az öregek részére Hetvennel több férőhelyet biztosítanak a szociális otthonokban A megyei tanács szociálpolitikai csoportja elkészítette Baranya távlati szociálpolitikai tervét. Ebben az abaligeta húszágyas kísérleti szociális gyógyotthon, a nyugdíjasok görcsönyi otthona, a Rigópusztai hatvan ágyas tbc-s szociális otthon, valamint a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató szentlőrinci üzem létesítése mellett, első helyen szerepei az öregek napközi otthonainak a szervezése is. Az ötéves terv hátralevő időszakában a megye területén tíz napközi otthont kf várnak szervezni az öregek részére, összesen háromszáz férőhellyel. Továbbfejlesztik a szociális otthonokban a férőhelyek számát. 1964. január 1-től kezdve a mohácsi megyei betegotthonban húsz, a máriagyűdi szociális otthonban ugyancsak húsz, a mohácsi Eötvös utcai szociális otthonban tíz, a somberekiben pedig húsz férőhellyel többet kívánnak biztosítani a szociális gondozásra szorulók részére. Két év múlva, 1965-ben, felújítják és teljesen korszerűsítik majd a szederkényi szociális otthont. A jövő évben kísérletet tesznek a területi szociális gondozási munka kiterjesztésére. Minden községben kialakítják az ottani Vöröskereszt szociális aktívahálózatát. Egy-egy aktívára 20—30 ház ' jut majd és ennek a házcsoportnak az aktívája fogja ellátni mindazokat az egész- . ségügyi feladatokat, amelyek a területen mutatkoznak. — Például: az öregek gondozását. az egészségügyi felvilágosító munkát, a környezet- tanulmányozást, az állami gondozott gyermekek látogatását. A megyei tanács szociálpolitikai csoportja számbavette azokat a 60. életévüket betöltött férfiakat és nőket, akik egyedülállóak és jelenlegi jBodotósukat nem látja bt*-. tosítottnak. Baranyában ösr- sziesen 1527 ilyen személy van. A számbavétel helyességét most vizsgálják felül és ettől függően kívánják meghatározni a gondozási feladatokat és módozatokat. tervben szereplő 37 munkahelyen több mint 26 millió forint értékű beruházásból még az idén 8 millió forint értékű miunkát végeznek el. Alapos felkészülés a téli időssakra A téli munkák előkészítésére a megadott terv alapján ütemtervet készítettek. Az Orvostudományi Egyetem részére teljes egészében belső szak ipari és gépészeti munkákat végeznek, dolgoznak a PIK előre elkészített belső felújítási munkáin, s a különböző intézmények, tanács, Ven- déglátóipairi Vállalat, Művelődési Intézet, Dohánygyár és a termelőszövetkezetek belső felújításain. így a téli hónapokban mintegy 2 millió forint értékű kőműves munka, 2 millió forint értékű gépészeti s két és félmillió forintot kitevő szakipari munkája van a vállalatnak, ami megfelel az első negyedévi termelési tervnek. Az építésvezetők, a munkabrigádok szintén elkészítették az ütemtervüket. A 37 munkahely közül december 31-ig mindegyiket fűthetővé teszik, s a munkák elvégzéséhez szűk séges műszaki készültséget száz százalékig biztosítják. Ebben nagy segítséget jelent az, hogy a. lakóházak felújításánál egyszerre egy egész úti ca tatarozását, belső javítását végzik, mint jelenleg a Sallai utcában. Tizenhat épület felújítása szerepel a tervben a brigádokat úgy állítják össze, hogy együtt dolgozhassanak a kőművesek, a vízvezetékszerelők, az asztalosok, hogv a lakásokat a lehető legrövidebb időn belül átadhassák a ■ i lakóknak. A Sallai utca felújítási munkái meghaladják a kilenc és fél millió forintot, s ebből még az idén több, mint 5 millió forint értékű belső munkákat végeznek el. Kilenc lakóházat tataroznak A lakóházak felújítása közül még a tervben szerepel a Felsőmalom u. 9-, a Kossuth Lajos u. 54., a Marx u. 8., a Körösi Csorna Sándor út 1—2, 6, 10, a Mátyás király u. 14. A szakipari részlegek dolgozói a kőműves munkákhoz igazodva január 15-re elkészítik a belső berendezéseket, mint például ajtók, ablakok vagy konyha felszereléseket, amelyek beépítésre várnak, így a PIK 13 millió forintos munkáiból 8 millió forintot tesz ki az, amit a téli hónapokban építenek be. A jelenlegi téliesítési munkákkal olyan készültségi fokon állnak, hogy a dolgozók 70 százalékának biztosították a munkaterületet. Az idei tervüket előreláthatóan december 20-ra befejezik, s a jövő évi tervüket a gyakorlatban már novemberben elkezdték. RAJZÓBAN — Szokolai felv. — Élet, élet, kanászélet... KERESZTESPUSZTÁN, a szentlőrinci Úttörő Tsz üzemegységében, a nagy istállók és ólak jelentik a központot, a gazdasági épületeket övező há zak pedig a perifériát Szentes János benyomja az ól ajtaját. Tágas, teremnagyságú fiaztatóba lépünk, amelyet szabályos rekeszekre osztottak. A legtöbb kutricában másfél, kétméteres kocák he- verésznek lustán, és halk nyöszörgéssel jelzik; szívesebben vennék, ha nem zavarnánk. A kocáktól lejjebb virgonc malacok futkároznak. Némelyik olyan kövér, hogy szinte hengeres a teste. — Hát ez az én birodalmam! — ismétli önmagát. — ötvenegy anyagöbe, Síz búga- tott süldő, negyvenkettő szopós- és háromszáznegyvenöt választási malac! — mondja katonásan, mintha csak létszámot jelentene. — Nem sok kicsit? — szólok közbe. — Soknak sok — felhösö- dik el a homloka. — Volt ugyan egy segítőtársam, a Sípos Pista, ám egyszer csak odaáll elém: Jani bácsi, én elmegyek traktorosnak!... — Mit mondjak neki? Csak azt mondhattam, hogy eredj fiam, én nem tarthatlak vissza. És elment ^íjifheépült fala Kilencvenhat házszám, de utcák nélkül, ötszáz ember, s mind pécsi, mégis szinte külön falu Üj-Mecsekalja egyik hétemeletes épülete. Itt minden a lakást szolgálja: ablak csak a „szomszéd község”-re nyílik. A téglarengetegben nincsenek tré- cselésre alkalmas, kispados helyek. Az alvég közelebb van a felvéghez, mint falszomszéd a falszomszédhoz. De az emberek, ha lassan- lassan is, közelednek egymáshoz. Van, aki a kisablakból lesi a szomszéd minden ajtó- nyílását. Nem kíváncsiságból. Dehogy! De olyan jó lenne egyszer már szóbaállni vele. Aztán végre egyszer becsenget: — A hurcolkodásnál láttam, hogy van varrógépe ... És este az öreg Singer alá hangfogó posztó kerül. A szomszéd fiatalasszony varr ja az új ruhát... * Villámgyors csengetés. Négy szomszéd egyszerre tekint ki a lépcsőházra nyíló kisablakon. Valaki mindnyájuk ajtaján megnyomta a csengőt. Ugyan ki? Hát ki lehetne más? — A télapó! Az ajtókban virgácsok, rajtuk ráaggatott szaloncukor. Értetlenül, nevetgélve fogiák. , * — Hát igazán, megmondhatja mennyibe került... — Mondja meg maga! Nekem igazán semmi közöm hozzá. Nem hiszi el? Még azóta se tudják, ki volt a lépcsőház télapója. * Ehhez a faluhoz nem tartoznak háztáji gazdaságok. De nem is hiányoznak. A harmadikon tönkre ment a filodendron. Árván ne maradjon véletlenül a nagy cserép! Petrezselyem zöldell benne az erkélyen. Nem igaz, hogy a datolyapálma oly irigységet keltene a felső szomszédokban, akik látják, mint a friss, levesbevaló. A negyedik emelet egyik erkélyén felébe vágott tök sárgáll. Énnek most van a szezonja: az erkélyen csípetik. meg a dérrel, hogy édesebb legyen. És tojás is van az erkélyen —, rekeszekben. Piros paprika, szárított gomba füzérekben. * Ebben a faluban nincsen dugipénz a ládafiában, vagy a levendulaillatú ingek alatt. És ma mégis mindenki bankót számlál az elfüggönyözött ablakok mögött. Majd a szomszéd és szomszédáé, lentről és fentről, új házasként összekapaszkodva — irány a bolti Dehcjgyis a bolt! Hírlik, hogy az ötödik emelet egyben valaki úgy rendezte be az étkező fülkéjét, hogy az valami csodás. — Ugye nem zavarunk? — A világért sem! Utána aztán tényleg irány a bolt, mert az új lakás és a KST-betét új berendezést parancsol, száműzi a cigánylányt a falról, a meghitt családi hálókat a szobákból. Űj életet parancsol. * A falu rossza. Ilyen nincs. Illetve Itt mindenki derék, áldott jó ember... hogy az a... Egyszóval a falu rossza mindig az, aki fölöttünk lakik és gyerekei tekepályát rendeznek be a konyha és az előszoba között. A sajátunk — az más. Ök angyalok. * — Akkor ebben maradunk. Küldünk egy felszólító levelet. És ha másként nem megy, a törvény útjára tereljük az ügyet... Cihelődik a lakóbizottság. De mielőtt nyugovóra térnének, zseblámpa fényénél végigjárják a közös helyiségeket, a pincét és felkutatnak minden zúgot. Nyitvafelejtett ablakot zárnak, ajtókat csuknak be. ök ennek az egybeépült falunak őrei, csőszei. Mert ilyen is kelL * Házőrző? Minek az? Hiszen Medve, Farkas és Sólyom is lakik itten. Csak tessék megnézni a névtáblákat! Harsány! Márta — El. Én meg azóta majd megszakadok a sok munkában. És hiába szólok az elnöknek — össze is kaptunk a múltkor emiatt — azt mondja, nem tud adni embert. Keressek én magam. Hogy keressek? Hiába kérdem á fiatalabbak- tól, hogy eljöttök-e kanásznak, a válasz, mindig az: majd ha bolond leszek. — Pedig jól keresnének. — Jól hát! — mondja, és előveszi a pipát, meg a harisnyából készült dohányzacskót. — Nekem is meg lesz a 40 ezer forintom ez évben. Persze, munkaegység is kell hozzá. Sok munkaegység. Körülbelül ezret teljesítek ebben az esztendőben. — Az rengeteg. — Bizony az! — sóhajt, és meggyújtja a pipáját. — Se éjjele, se nappala annak, aki ennyit akar elérni. Ezért nem jönnek a fiatalok sem. Inkább futballmeccsre mennek, minthogy etetni siessenek. EKÖZBEN a flaztató végére érünk. Hevenyészett pri ecset látok, amely pokróccal van letakarva. A pokrócon télikábát. A prices fölött kész és féligkész vesszőseprűk lógnak a gerendán. Szentes János bajúszpödör- getve nézi, hogy a priccset szemlélem. Aztán megszólal: — Itt alszom minden éjjel. — Otthon sohasem? ■— Nem én, már évek óta. Megszoktam még cseléd koromból. Meg talán kell is. Mert ha ez a sok koca elleni kezd, akkor nincs megállás. Még éjjel is vigyázni kell rájuk, nehogy összenyomják a malacot. — És szórakozás? Egyáltalán nincs? Kiveri a hamut a pipájából. — Időm éppenséggel volna rá. Mert azért nincs mindje ellés. És szórakozom is. Eljövök este az akolba, leülök ide a priccsre és seprűt csinálok. Mindig akad valami tennivaló. — És az újság? — Hogy őszinte legyek, nemigen szoktam újságot olvasni. — Akkor moziba megy. — Oda se. Éppen tizenegy éve, hogy moziban jártam. Akkor voltam másodszor életemben. Nem szeretem én a mozit! — Inkább a televíziót nézi... — Nem nézem ért azt sem! Ha időm van, elborozgatok valamelyik kanász vagy pásztorpajtásommal, vagy bekapcsolom a rádiót egy szép ma- gyamótáért. A televíziót nézze csak az asszony meg a gyerekek! Azok úgyis minden este a kultúrba mennek. — Azért maga is látta? — Láttam hát, amikor egyszer bepillantottam, de akkor nem sugárzott képet — És később? — Később? Működés közben én még nem néztem meg. Nem vagyok én ehhez szokva. Amikor én fiatal voltam, nem volt se mozi, se televízió, se meccs a pusztán, csak munka volt egész héten át Örültünk annak, hogy vasárnap kicsit beszélgethettünk. Hogy gondoltam volna mozira, amikor Pécset is csak harminc esztendős koromban láttam először! De ne is beszéljünk erről tovább, mert látom, maga is oda fog kilyukadni, mint * Déri. — Az kicsoda? — A szentlőrinci iskolai gaz« gató. Egy évvel ezelőtt, éppen ilyenkor idejött egy ismeretiem ember és erőnek erejével arra akart rászedni, hogy tanuljak. Hát hogy tanuljak én ötvenhárom éves fejjel!? — És amikor fiatalabb volt? — Amikor fiatalabb voltam, csak két évig tudtam iskolába járni, mert apám ellőtt karral jött haza a háborúból. De ha két évig is jártam, amit leírtam, azt elolvasom. Nézzen ide! AZ EGYIK kutricához lép és letépi az oldalára ragasztott papírt Piros ceruzával* nagy nyomtatott betűkkel írta rá a következőt: „BÁRÁNY. ELLÖT 1963 VII 30. ELLÖT TI’* — írta, s mintha nem jutott volna eszébe a hiányzó z-betű, számmal folytatta: „10. HULLA 1 — No látja! — mondja diadalmasan. —• Azért leírom és elolvasom, amit akarok! Ezért nem kell akadékoskodni, mint a Déri, meg az az idegen is. Vitakoznak velem, vitatkoznak, s egy hét múlva azt kiabálják a pusztán, hogy Jani bácsi benne van az újságban. Kikapom a gyerek kezéből, betűzni kezdem — ha jól emlékszem, Szabad Föld volt az újság neve — és azt látom: A konok kanász. Utána minden lepocskondiázva és hosszú lére eresztve. Rólam szólt az egész. Elneveztek engem fabé- tának, meg mindenfélének. Tudja mennyire fájt az nekem? Konoknak, meg fabétának csúfolnak engemet, s olyan disznókat nevelek, hogy még az Alföldről is idejárnak megnézni. Elhalmoznak dicsérettel, kitüntetést adnak, kiváló állattenyésztőnek neveznek, szép, aranyozott színű jelvényt is adnak, az újságban meg az egész puszta szeme- láttára kigúnyolnak. Hát való ez? Tizenegy esztendeje dolgozom ebben a fiaztatóban, s a tizenegy év alatt nem volt egy vasárnapom, de még egy fél karácsonyi napom sem, s kiszerkesztenek. Inkább azt írták volna meg. hogy februárban és márciusban nagyon beteg voltam, mert dagadni kezdett a kezem meg a lábam, olyan beteg voltam, hogy szinte csak négykézláb tudtam járni, s mégis, nem adtam a disznókat senkinek sem! Magam almoztam, magam etettem, pedig könnyeztem is, mert a kezem meg a lábam olyan cudarul fájt... ELHALLGAT, megint a pipáját tömködt Aztán rámnéz, mintha arra lenni kíváncsi hogy én is konoknak neve* aem-e az újságban. Magyar Lászlái í k
