Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-10 / 288. szám

Magyar kildittségek Csehszlovákjában Karácsonyi vásár Csúcsforgalom az üzletehben Hétfőn délután magyar küldöttségek érkeztek Cseh­szlovákiába; az Erdélyi Károly külügyminiszterhelyet- res vezette delegáció tárgya­lásokat folytat Prágában a a ét ország között 1964. január elsejével életbelépő turista- orgalom könnyítésekről. Se­bes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese ál­tal vezetett küldöttség az 1964. évi magyar—csehszlovák áru- esereforgalmi megállapodás belkereskedelmi vonatkozású problémáiról tanácskozik. Moszkva; N. Sz; Hrus­csov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára hét­főn a Kreml kongresszusi pa­lotájában a Központi Bizott­ság plénumán beszámolót tar­tott „A vegyipar gyorsított fejlesztése — a mezőgazdásági termelés fellendítésének és a loópjólét emelkedésének leg­fontosabb feltétele” cimméL A szovjet vegyipar fejlesz­tésének az elkövetkező hét évre előirányzott méretei pél­da nélkül állanak a világ gyakorlatéiban —■ állapította meg Hruscsov. A vegyiparba és a mező- gazdaság komplex kemi zá­rásába eszközlendő beruhá­zások teljes összege több, mint 42 milliárd rubel lesz. A párt és a kormány a szovjet hatalom évei során először kapott lehetőséget ar­ra, hogy Uyen, hatalmas be­ruházásokat hajtson végre az ipar azon ágazataiban, ame­lyek közvetlen kapcsolatban vannak a nép szükségleteinek kielégítésével —« mondotta Hruscsov. A szovjet nép a párt veze­tésével elsőrendű nehézipart hozott létre. Az állam most óriási anyagi eszközöket for­díthat a vegyipar, a mező­gazdaság és a könnyűipar fej­i lesztésére annak érdekében, hogy több élelmiszert és egyéb, a nép szükségleteinek kielégítésére szolgáló áru­cikket termeljen. „A szovjet emberek jólé­tének fokozását célzó felada­tok megoldása szilárd alapok­ra helyeződik” — jelentette ki a Központi Bizottság első titkára. Az utóbbi tíz évben az ipar összes termelése 2,7-szeresére nőtt. Csaknem kétszeresére emelkedett a munka terme­lékenysége, 8500 új nagy üze­met létesítettek. Jelentős sikereket ériünk el a mezőgazdaságban Hruscsov megátapftotta, hogy az SZKP-t egész tevé­kenységében „változatlanul Leninnek azok az utasításai vezetik, amelyek szerint a forradalom győzelme után a kommunizmusért folytatott harc fő munkaterülete a gaz­dasági építés, a gazdaság.” Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára össze­hasonlító adatokat közölt az utóbbi tíz év különböző ipa­ri termelési ágak növelésé­iről. A mezőgazdaság Jelentős sikereiről szólva Hruscsov hangsúlyozd, hogy „ez az év időjárási szempontból rend­kívül kedvezőtlen volt. A zord tél, majd a kegyetlen ■szárazság kárt okozott az or­szág legfontosabb mezőgaz­dasági területeinek. A ter­méshozam kisebb volt a múlt évinél és sok millió hek­táron elpusztultak az őszi ve- ések.” „Csak a kolhoz- és szovhoz­rends zárén alapuló mezőgaz­daság tudott szembe szegülni az elemek ilyen támadásával,” — mondotta Hruscsov. Bár az idén 836 millió púd­dal több szemesterményt bo­csátottak az állam rendelke­zésére, mint 1953-ban, „ebben az évben a szemestermények, főképpen a búza még sem fe­dezik a szükségletet”. „A kormány kénytelen volt bizonyos mennyiségű gabonát sülföldről beszerezni. Van­nak emberek, akik így véle­kednek: Miképpen lehetséges az, hogy régebben, amikor kevesebb volt a szemestermé- nydk összhozama, gabonát ad­tunk el, most pedig vásáro­knak.” Áz ilyen véleményekre válaszolva Hruscsov a követ­kezőket mondotta: „Ha a . lakosságot Sztálin és Molotov módszere szerint látnánk el „abonával. akkor ebben az év oen is adhatnánk el gabonát külföldre. A módszer a követ­kező volt: eladtunk a külföld­nek gabonát és egyes vidéke­ken az emberek gabonahiány ífniatt az éhségtől felfúvódtak, iBőt meghaltak. lsen. elvtár- isafc, tény, hogy 1947-bsn sok ítelyen az országban, pé’dául i kurszki területen emberek éhenhaltak, a ugyanakkor el­adtak gabonát”, Hruscsov hangsúlyozta: „A párt határozottan elítélte és mindörökre elvetette az ilyen módszereket”. „Az SZKP Központi Bi­zottsága és a kormány a nép érdekeit szem előtt tartva — hogy a lakosságnak ne tá­madjanak felesleges nehéz­ségei — elhatározta: megvá­sárolja a szükséges szemester­ményt. Ügy gondolom, hogy minden szovjet ember helyesli a Központi. Bizottságnak és a kormánynak ezeket az intéz- kedéseit” — mondotta Hrus­csov. A mezőgazdasági termelés növekedését elemezve a szó­nok kiemelte,- hogy határozot­tan megváltozott az állami felvásárlások, különösen az állattenyésztési termékek fel­vásárlásának struktúrája. Ezt a változást nagy társadalmi és politikai győzelemként érté- kélite. „Most a kolhozok és szov-' hozok — Vagyis a szocialista szektor — nem az egyéni pa­rasztgazdaságok fedezik az ország gabona- és más élelmi- szerszükségleteit, látják el az ipart mezőgazdasági nyers­anyaggal. Jogosan vagyunk büszkék erre a győzelemre,” A kolhoz és a szovhozter- melés teljes győzelme tönkre­veri az ellenségnek azt az ál­lítását, hogy az egyéni ma­gángazdálkodás valamifajta előnnyel rendelkezne a szo­cialista gazdálkodással szem­ben. A társadalmi termelés gvors növekedése, révén a nemzeti jövedelem egy évtized alatt 2,3-szeresóre gyarapodott. A dolgozók reáljövedelme (egy dolgozóra számítva) 61 száza­lékkal emelkedett. A lakosság a társadalmi alapokból 17 milliárd rubellel többet ka­pott juttatásokra és kedvez­ményekre, ami 2,3-szexes nö­vekedést jelenti A szónok megemlékezett a lakásépítésben a múlt évti­zed alatt elért eredményekről és közötte, hogy a városokban és munkás lakótelepeken több mint 17 millió lakás, a falvak­ban kb. 6 millió ház épült. A Szovjetunió lakosságának majdnem fele, 108 millió em­ber költözött új lakásokba. Nyikita Hruscsov megálla­pította, hogy a gazdaság fej­lődésében óriási szerepet ját­szott a pártnak a műszaki fejlesztés gyorsításéra vett irányvonala. A múlt tíz év­ben a Szovjetunióban a tu­domány és a technika korsze­rű színvonalán álló több mint 22 000 új típusú gépet, mecha­nizmust, készüléket és külön­böző berendezést teremtettek meg. A múlt öt évben terme­lési áilóalapok majdnem fe­léit felújították. Hruscsov kifejezésre Jut­tatta azt a meggyőződését, hogy a szovjet nép határidő előtt téljesítd, sőt túlteljesíti a 7 éves tervnek az ipari ter­melésre vonatkozó előirány­zatait. Ezután szólt azokról az okokról, amelyek miatt a párt olyan figyelmet fordít a vegy­iparra, s hangsúlyozta, hogy ez a rendkívül fontos kérdés érinti a kommunizmus anyagi- technikai alapjának megte­remtését szolgáló célszerű utakat és eszközöket. A vegyipar azért kerül most első helyre a népgazdaságban, mert a vegyipari termékek és a műanyagok alkalmazása mélyreható minőségi átalaku­lásokat tesz lehetővé az anya­gi termelés legfontosabb te­rületén, — hangoztatta Hrus­csov. A vegyipar fejlesztésének alapvető feladataival foglal­kozva a szónok megállapította, hogy hét év alatt körülbelül (Folytatás a 4. oldalon) Sokan állják körül a piacon a fenyőfákat. Válogatnak, kinek alacsonyra, kinek pedig nagyobbra van szüksége, hogy utána feldíszítve még ünnepélyesebbé tegye a karácsonyt. déídoit a ICépc& Es mi lesz majd a karácsonyfa alatt? Ez természetesen még most titok. Egyelőre csak az üzletek forgalma, az üzletekből csomagokkal távozó vevők bizonyítják, hogy sok-sok apró és értékes ajándék szerez majd örömet gyermekeknek és fel­nőtteknek egyaránt Mines nagy forgalom. ^ ” Így, délelőtt tíz óra után kevesen jönnek be az üzletbe. Mindenki siet. A sietségből csak egy-egy rö- videbb pillantásra vagy kur­ta nézelődésre futja. De erre kivétel nélkül mindenki sza­kít időt. Talán ez a város­ban az egyetlen olyan kira­kat, amelyet mindenki meg­néz: aktatáskás öregúr, sok­szoknyás piacozó, zöldséget cipelő háziasszony, diákok ... A legifjabb nézők sem rit­kák. Piros, fehér, kék sapká­ban rácsodálkoznak a fényes kirakatra, némelyik az orrát is hozzányomja uz üveghez, s a gyerekek szemfülességével azonnal észreveszi a sok váza, kép, ötvösmunka kö­zött a két kerámiát: egy zöld macskát és egy mackót. Aki bejön az üzletbe, rá­érősen körülnéz, válogat, és i csak azután vásárol. Nehéz választant A kis asztalkán kisebb- nagyobb reprodukciók halma­za fekszik. Egy idősebb férfi válogat bennük. Néha ki­nyújtott karral maga elé tart egyet, tüzetesen szemügyre veszi és külön teszi. Amíg böngészik, már gazdára ta­lált egy kerámia hamutál, és egy kézzel festett selyemte­rítő. Két bekeretezett reproduk­ciót csomagol az eladó. Szem­üveges, kopott kabátos asz- szony vásárolta. — A fiataloknak. Övék lesz a kisszoba, aztán ott semmi nincs a falon. Most jó lesz ez. Gondolom, örülnek majd neki... Bátortalanul, még egyszer megkérdezi a végösszeget, kapkodva fizet. Aztán mo­tyogva még elismétli né­hányszor a rtsprodukciók fes- töjéaek a nevét. Otthon már úgy adja át, hogy „Gyerekek, hoztam egy Fényes és egy Csontváry képet. Ugye szép?” Az idősebb férfi is kivá­lasztott már vagy tíz kisebb, keret nélküli reprodukciót. — Nagy munka volt kivá­lasztani. Az unokámnak lesz, ő gyűjti a reprodukciókat. Az is lehet, hogy ezek kö­zött van olyan, amit már ö is megvett. De hát majd azt elcseréli... A héten érkezik a Kép­csarnok hatalmas autója az új áruval, az ünnepekre nem lesz hiány. Űj reprodukció­kat is szállítanak, mert a készlet fogytán. Eddig több mint ötszáz reprodukciót ad­tak el, és az érdeklődés vál­tozatlan. Ilyenkor délelőtt nincs nagy forgalom, Délután négykor kezdődik a nagy vásárlás. A Széchenyi téri könyvesboltban Is naponta több százan for- ,r*»k meg. Szinte mindenki karácsonyra vásárolja a köny­veket. — Szokolai fdv, XX. ÉVFOLYAM ÁRA: 50 FILLÉR 288. SZÁM N. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának plénumán ••***•* *•••“•••»* •••••••• ••>•*■•••••> mamsa. • • * • • • . . - • •- • ' • • * > 9 • • *» n - 9 ■ ”• » * 9 9 - 9 • I . . ................................................................................................................................................ • * »««#« . .................................................................................................... . ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ l ^ ^ | ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ 9^9 ^ • ' ■ • _ |^9 ^ ^ ^ ^ ^ '

Next

/
Thumbnails
Contents