Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-05 / 284. szám

IMS. DECEMBER & IVUPtó Ünnep elölt a pécsi boltokban Játékparadicsom a Zetkin Klára utca sarkán — Harminckétezer folyóméter fenyőfát hoznak forgalomba Pécsett Már most zsúfoltak az üzletek A gyerekek már régóta szá­molgatják a napokat: legalább húszat kell még aludni kará­csony estig, amikor megkeres­hetik a gyantaillatú szobában, addig gondosain dugdosott ajándékokat. Az ünnepre való készülődés az egész városra rányomja bé­lyegét. Az üzletek zsúfoltak. Alighá akad a megyében olyan bolt, amelyben ne volna aján­déknak való: játék, táska, kesztyű, cipő, piperecikk. Aki gondos, már most vásárol, de a forgalom majd a karácsony előtti napokban éri el csúcs­pontját, amikor az ajándék beszerzését nem lehet többé elodázni. Hatféle szerszámkészlet A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat az eredeti határidő előtt, már ma kénytelen meg­nyitni a Zetkin Klára és Kos­suth Lajos utca sarkán lévő játékboltját, melyben eddig átalakítás miatt nem volt áru­sítás. Óriási az érdeklődés — mondják — s nem is csoda, hiszen annyi szép játék ér­kezett, hogy igazán nehéz lesz a választás. A babák egészen különleges ruhákba, kabátokba öltözve várják a vásárlókat, mackót 13 forinttól 365 forin­tos árig, mindenféle színben és minőségben lehet kapni. Huszonkét féle társasjáték, mágneses zsebsakk, gyöngyház dominó, felhúzható plüss zsi­ráfok, elefántok, kutyák kí­nálják magukat. Gondoltak a barkácsoló, ügyeskedő gyere­kekre is: hat féle szerszám­készlet, sok fajta fém-építő kapható. Idén korlátlan meny- nyiségben biztosít a Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat KRESZ-játékot és hullámvas­utat, a tavaly karácsony előtti játékvásár nagy slágereit. Rengeteg fémautó, mentő, benzines és tűzoltó kocsi, tank van felhalmozva az üzletben. Érdemes bekukkantani a sportboltba is: a sílécek, kor­csolyák, ródlik olyan kapósak most, mint az ajándékbolt svájci és szovjet gyártmányú órái, cseh strassz-tűi, kerámia gyöngyei. Néhány különleges újdonsággal szolgál az aján­dékbolt: és bőrdíszmű garni­túrákat, finom kasmír kendő­ket szereztek be. A Kossuth Lajos utcai Levendula illat­szerboltban a francia pipere­cikkek a Legkapósabbak, ezek közül is legnépszerűbb a Rev- ion kőpúder, amelyből betétet is árusítanak. Manikűrkészle­tekből még soha nem volt ilyen gazdag választék: 54 fo­rinttól 240 forintig minden­féle minőség kapható. Idén karácsonyra sok fa alá oda­kerül majd az oxidációmentes pudrié, melyből nemrég sike­rült nagyobb mennyiséget le­kötnie a vállalatnak. 1 ündér vásár Az Állami Aruház már rég­óta szűknek bizonyul, most különösen az. Alig tudnak mo­zogni egymástól a vásárlók, s a kiszolgálókat különösen pró­bára teszi a nagy forgalom. Most már elérték az évi 150— 155 milliós forgalmat, pedig a legnagyobb forgalmat de­cemberben bonyolítják le. Eb­ből majd egymilliót tesz ki a játékáru forgalma. Legalábbis erre lehet következtetni a Cica-mica játékbolt jelenlegi nagy népszerűségéből. A kez­deti 4—5 ezerrel szemben ma már eléri a -20 ezer forintot is az eladott játékok értéke ebben a kis üzletben, melynek raktárába állandóan áramlik az utánpótlás. Az áruház a Fegyveres Erők Klubjában rendezendő, árusítással egybe­kötött tündérvásáron ugyan­csak sok játékot hoz forga­lomba. Váriák azokat a szü­lőket is, akiknek az áruház télapója megküldte, vagy ez­után küldi majd a pontos ér­tesítést: mit várnak gyerme­keik az ünnepekre. A zsúfoltság enyhítésére külön árusítóhelyek szolgálnak ez áruházban: máris megszer­vezték. hogy fehérneműt, sá- 'lat. zsebkendőket és egyéb ajándékcikkeket „pulton kí­vül” is vásárolhassanak a ve­vők. Az udvarias kiszolgáláson kívül néhány különlegesség is vonzza ide a vásárlókat: bő­séges készleteik vannak va­salást nem igénylő gyermek­ingekből, extra méretű Neva férfiingekből, színes, angol gyártmányú puplin ingekből. Az áruház konfekcióüzeméből állandóan érkezik az új áru, a keresett krombi férfikabá- tok, a mellényes gyapjúöltö­nyök, a teddy-galléros női té­likabátok. Még a műszaki osz­tályon is korácsonyi vásár van. Itt különösen annak örül­nek az eladók, hogy a kere­sett, naigyképemyős televíziós készülékekből — elsősorban Álba Régiából — sok van raktáron, s utánpótlásról a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat gondosko­dik. Bőséges élelmis/erk észletek Szegényes lenne a kará­csony csak ajándékokkal — legalábbis ezt mondják a Baranya megyei Élelmiszer- kereskedelmi Vállalatnál, ahol közölték, hogy bőségesen lesz minden élelmiszerből a bol­tokban. Az ünnep előtti sütés­hez dióbélről és mákról is gondoskodtak, ök már a szil­veszterre is gondolnak: lesz elég pezsgő, habzóbor, bor és egyéb szesz. Külön hangsú­lyozták, hogy a tojás beszer­zése sem lesz gond, mert a vállalat raktáraiban már most is bőséges készletek vannak. A vállalat boltjaiban: Kom­lón, Hidason, Szászváron, Mo­hácson, Siklóson, Szigetváron, Harkányban és Kővágószöllő- sön megkönnyítik a házias­szonyok bevásárlását. Már most vesznek fel megrende­léseket félkész tortára, süte menyre. A Baranya megyei Vendég­látó Vállalat legalább tízezer darab piskóta és csokoládés tortalapot szeretne forgalom­ba hozni. Gesztenyepüréből az év végéig ellátják majd nem­csak Baranyát, az Alföldet, hanem több más megye után a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat üzleteit is. Naponta 5—6 mázsa püré hagyja el a vállalat mohácsi cukrászüze­mét, ha kell, még ennél töb­bet is sállítanak. Az ünne­pek előtt Komlón, Mohácson, Siklóson és Szigetváron bor­vásárt rendeznek. Ezeken el­sősorban a keresettebb, olcsó borokat árusítják. A Nádor Szálló a kávéházon és az éttermen kívül a rétes­boltban is elfogad mindenféle süteményre, beiglire és tortá­ra megrendeléseket. Az ötven forintnál nagyobb tételeket házhoz szállítják. Mind süte­ményre, mind hideg tálakra telefonon is elfogadnak meg­rendeléseket. Karácsonykor és újévkor ételkülönlegességeket szolgálnak fel a Nádor és a Pannónia éttermekben. Az ünnepekre sok hazai és kül­földi vendéget várnak. Az IBUSZ máris több szobát le­kötött, s jelzések érkeztek kül­földről — elsősorban Ausztriá­ból és Csehszlovákiából is, ahonnan turisták látogatnak ide az ünnepekre. Déligyümölcsök December 10. után megkez­dődik a karácsonyfa-vásár. A FÜSZÉRT a baranyai, tolnai, somogyi és zalai erdőgazdasá­gokból szerzi be, frissen vág­va a fenyőfákat. Idén 78 ezer folyóméter fenyőt hoznak for­galomba Baranyában és Tol­nában. Pécsre 32 ezer folyó­méter jut ebből a mennyiség­ből, 20 százalékkal több, mint tavaly. Néhány- napon belül megjelenik a koszorús füge, az olasz maróni és a görög mandarin, illetőleg narancs a pécsi és baranyai boltokban. Fügéből 150, marón iból 100, narancsból és mandarinból 200 mázsát hoznak forgalomba. Lesz citrom is az ünnepekre, jobb minőségű azonban nem várható a jelenleg kaphatónál. A FÜSZÉRT 220 mázsa csoko­ládé függeléket és csokoládé- figurát szállított ki a boltok­ba. Szaloncukorból 21,5 vago­né® forgalomra számítanak Baranyában és Tolnában. Idén több, csokoládéba mártott szaloncukrot kértek a gyáraik­tól: mintegy 25 százalékkal lesz ezekből több a tavalyinál. ÚJ SZÖKŐKÚT Fiatalok a bányagépes'téséíl A KISZ Központi Bizottsága és a Nehézipari Minisztérium közös felhívással fordult a bá­nyász fiatalokhoz, hogy vállal­janak védnökséget a bányák gépesítése felett. A KISZ me­gyei végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén beszámoltatta a Mecseki Szénbányászati Tröszt KISZ-vezetőit a védnökségvál­lalás helyzetéről. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a bányász KISZ-szervezetek szép ered­ményeket értek el a védnök- sógvállalás teljesítésében, de I felhívta a figyelmüket a to- I vábbi lehetőségekre is. A 2Zobák-alena KISZ alap­szervezete vállalta egy fúró­gép és egy rakodógép felújí­tását. A Kossuth-bánya szállí­tó KISZ alapszervezete a moz­donyok gazdaságos üzemelte­tését és karbantartását vállal­ta. A Ill-as aknai fiatalok hét rakodógép felett vállaltak véd­nökséget. A Petőfi-akna fiatal­jai a fúrásos jövesztés és a gé­pesítések segítését vállalták. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a KlSZ-szer- vezetek elhanyagolják a vál­lalások teljesítésének értékelé­sét és ez nehezíti a mozgalom eredményességét együtt. A Pannónia Sörgyár azonban nemcsak nagy utat tett meg a sör gyártásában és értékesítésében, hanem eléggé „olcsó” utat is, hiszen a meg­növekedett igényeket úgy elé­gítette ki, hogy 1958-ig terme­lésnövelő beruházása jóformán nem volt. A régi gyárban, a régi berendezéssel és pince­rendszerrel kellett évek hosz- szú sora alatt mind több és több sört gyártani. A kereslet végeredményben mégis túlnőtt a gyár teljesítőképességén és ezért elhatározták, a Pannónia Sörgyárat rekonstrukciónak vetik alá. Az épületek bizonyos átala­kításán felül a belső berende­zések felújítására is sor került illetve keiül a jövőben. Idén többek között egy új hordó­mosógépet állítottak munká­ba, valamint két clmkézőgé- pet. Az energiaellátás zavarta­lanabbá tételére gőztárolóbe­rendezés kezdte meg működé­sét. Üzembehelyezésre kerül még december hónapban egy új sörszűrőberendezés is. Jó teljesítményt fog nyújtani az NSZK-ból Importált sörszi­vattyú is. Az új gépek, berendezések lehetővé teszik, hogy a III. öt­éves terv idején már évente fél millió hektoliter sört gyárt­hassanak. A megújhodott Pan­nónia Sörgyárban a dolgozók munkakörülményei is kedve­zően változnak, higiénikusabb, egészségesebb lesz a gyári szolgálat ellátása. A műszaki intézkedések nem szorítkoznak a gyárban az új gépek, berendezések munkábaállítására, hanem azo kát belső átszervezések is kö­vetik. Uj műszaki ellenőrzési csoportot szerveztek két mér­nök és több technikus részvé­telével, akik három műszak­ban ellenőrzik a sörgyártást technológia betartását, a bioló­giai, egészségvédelmi előírá­soknak megfelelő sörgyártást. Az utóbbi években sokat ja­vult a pécsi gyár termékeinek minősége is, s ami még na­gyon fontos: növelték a pa­lacksör gyártását. A palack- sör 1958-ban 35 ezer hektoli­ter volt, idén eléri a 70 ezer hektolitert. A Pannónia Sör­gyárban 1958-ban összesen 247 ezer hektoliter sört főztek* ugyanakkor az idén már 357 ezret. A palack sör aránya egy­re jobban mutatja a gvártási kultúra emelkedését. A pécsi gyár most nagyará­nyú rekonstrukción esik át, mert ezt követelték meg a megnövekedett igények. Nem telik sok idő el és a nagymúl- tú Pannónia Sörgyár világszín­vonalon álló gyártást folytat­hat — többek között — a pé­csi sörkedvelők legnagyobb örömére. Uj színfolttal gazdagodik legfiatalabb városrészünk: befejezéshez közeledik kél szökő­kút építése, a napokban már a szobrok is elfoglalták helyüket talapzatukon. A Körösi Csorna Sándor utcában helyezték el Laborcz Ferenc szobor-kompozícióját. Az évi félmillió 357 ezer hektoliter sort gyárt ebben az évben a Pannónia Sörgyár Nagyarányú rekonstrukció — Uj gépek Somogyi Jenő elvtárs a Pé­csi Pannónia Sörgyár főmér­nöke, aki csaknem negyven esztendeje issza a gyár „fo­lyékony kenyerét” mesélte egy alkalommal, hogy a harmin­cas években egy hektoliter sört vittek ki rendszerint a Tettyén megtartott mulatság­ra. Ha az egy hektóból 50 li­ter elfogyott, az már kielégítő eredménynek számított, abban az öt ven liter eladott sörben már „üzlet volt”. Nos, ezt a kis bevezetőt azért írtam le, hogy lássuk: milyen óriási utat tett meg a Pannónia Sörgyár azoktól az 1 évektől a többi pécsi üzemmel FEHER FOLT Lehet egy gyárat elképzelni automata gépsorokkal, közöt­tük szabályos utcákkal, daruk­kal, zsongó villanymotorokkal, neonvilágítással. De az anyag melyet formába öntenek, hogy egyszer majd esztergagépre kerüljön itt kezdi útját a „po­kol tornácán”, azaz az öntöde előterében. Csarnoknak nem nevezhető, inkább fészer, amelynek vége nyitott, ígv a szélnek, melegnek, hidegnek, esőnek aligha állja útját bár­mi is. A por, rozsda, korom beleivódik az emberek bőré­be, ruhájába. Sínpár, azon egy csille, a csillében súlyos alkat­részdarabok: fogaskerék, önt­vény, törött tengelyek, immár felismerhetetlen eredetű al­katrészek. Ez is üzem. Itt dolgozik Lakatos Dezső huszonhét esztendős, magas, jóvágású fiatalember. Ruhája szakadozott, ami nem csoda, mert a töredezett vastömbök szinte lerágják az emberről a gúnyát, tenyérről a bőrt. Két másik ember vasgolyóval zúz­za kisebb darabokra a beol­vasztásra váró öntvényeket. Az anyagot aztán lift szállít­ja fel emeletnyi magasra, s ott a kohóba hajigálják. A lift védőrácsán fehér tábla, piros betűkkel, teherbí­rása ennyi és ennyi. Dezső megfogja a karomat, közelebb invitál és olvassa a tábla fenti szövegét: — Tö... e... hö... e... rö ... bö ... — össze kéne olvasni De­zső — mondom neki. Vállatvon, de nem flegmán, hanem zavartan. — Nehezen megy még, de majd ... Beteg voltam ám ta­valy, tudja, aztán elmaradtam az iskolából. — Mi baja volt? — Egyszer homloküreg gyulladásom. Akkor meg a gyomrommal volt baj. Mondja az orvos, fekély. Injekcióztak. Lakatos Dezső átvészelte ezeket a betegségeket, de könnyen otthagyhatta volna a fogát is. A félnomád életmód kegyetlen törvényei vagy meg- edzik az embert, vagy korán elpusztítják. Dezső ebbe szü­letett bele Cserdi község ha­tárában, ott is nevelkedett és ott is neveli két kislányát, Marikát, Gyöngyit.. í akiket mindig kerülgeti a kór, hol egyik beteg, hol a másik. Eb­ből a földhözragadottságból akarja kiemelni Dezső a csa­ládot és önmagát is. Négy esztendeje dolgozik itt a So- pianában, korábban az erdé­szetnél keresett havi nyolc-ki- lencszáz forintot. Itt ezerhár­mat keres — most emelték az órabérét is — de számára nem ez jelenti a gyári életet. — Azt mondta tavaly Szaty- kó elvtárs'... — Ö kicsoda? — A művezető. Szóval, azt mondja, „Dezső, itt tanulni kell, iskolát nem jártál, elöl­ről kell kezdeni”. Indult, tan­folyam az analfabéták részé­re. Egy idős tanárnő vezette. Jelentkeztem. — Miért? Ismét elfogja a zavart mo­soly és vállatvon: — Mert mondták. — Csak azért? — Nemcsak azért. Szégyell­tem, hogy a nevemet sem tudom leírni. A pénzt azt meg tudom számolni, be nem csap- i hatnak, csak hát az olvasás ... — Most is nehezen megy. i — Az írás jobban megy már. A feleségem sem tudott írni. Hazavittem az irkámat, aztán elmagyaráztam neki, amit itt a gyári tanfolyamon tanultunk. Képzelje, én taní­tottam' összecsapja a kezét és ne­vet, fejét rázza. Elkomorodik aztán és kevés hallgatás után így szól: — Az öregjeim élnek, kint Cserdiben, de ők sem ismerik a betűt, Mondtam az apám­nak, miért nem járattatok isko­lába. Azt mondta: „Minek?” Hát így éltünk mink. Az öcsém, látja, az már tanult. Négy elemit végzett, a nyáron meg házat épített. Én is épí­tek. Megvan már a telek, be is kerítettem. Anyag is van, s a tavasszal majd hozzáfogok. Padlós lesz a szoba. A vil­lanyt is bevezetjük az öcsém­mel. Nekünk még kerítésünk sohasem volt... — teszi hozzá eltűnődve. Rendszertelen táplálkozás — fekély. Gyulladásos fájdalmak — vizes, vertfalú hajlék. Zuhog a vasgolyó, darabok- ‘ ra törik az öntvény, télik a csille — bent dohog-morog a kohó. Amikor elmentem az első árára, szégyenkeztem. Égett a képem, mert azt kellett tanul­nom, amit a Gyöngyinek ott­hon az iskolában. Sok baj emészti az embert, de hiába, ugye elvtárs, nem ragadhat meg az ember örökre a sötét- : ségben... — Ezt szépen mondta, De­zső. — A tanárnő mondta ta­valy. — Gyakorolni kéne az ol­vasást. — Persze. Megyek haza este a vonattal, mindennap veszek egy újságot. Egész hazáig ol­vasom, próbálom a betűket magamban A vonatban meg azt mondják a többiek, „Ne morogj Dezső, hanem próbáld hangosan, könnyebben megy!” — Szóval, segítenek. — Igen. Segítenek. Megigazítja a sapkáját és várakozóan néz rám, menne már föl a vaslépcsőn a kohó­hoz. — Még egyet, Dezső: szereti ezt az üzemet? — Nem akarok elmenni in­nét. Tavaly például, amikor a tanfolyam megkezdődött, ti­zennégyen jártunk. Egy sincs már itt. Leszámoltak. Dolgoz­tak három-négy hónapot, az­tán többet nem is láttam őket. Pedig itt pénz is van, meg az emberek is rendesek. Füst, vaspor és korom Meg egy darabka „fehér-folt”, nz írástudatlanság fehérfoltja r>e olyan örökség ez, amely egy­szer végérvényesen kintreked a gyárkapun. Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents