Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-05 / 284. szám
Befejezték ez évi tervüket 1963. DECEMBER 3, CSÜTÖRTÖK Al MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM ARA: 50 FILLÉR 284. SZÁM llr. Sik Endre nyUatkoxatn a BYT varsói ülésszakáról — A most lefolyt ülésszak Jelentősége — mondotta Sik Endre — véleményem szerint a BVT minden eddigi ülésszaknak jelentőségét felülmúlja. Egyrészt azért, mert a tanácskozásokon a békeharcosok min den eddiginél szélesebb tömegeinek képviselői vettek részt: több mint 80 ország békeszervezetei és mozgalmai küldték el képviselőiket — köztük most először vettek részt a BVT ülésszakán nagyobb számban afrikai békeharcosok, mintegy 20 különböző afrikai országból. Másrészt azért volt ez igen fontos ülés, mert soha még a BVT eddigi ülésszakain nem nyilatlcozott meg a béke megőrzéséért, az általános és | teljes leszerelésért és a békés egymás mellett élés megvaló- j sításáért küzdő szervezetek, mozgalmak, illetve egyes sze- j mélyek nézeteinek, elgondolásainak annyi különböző árnyalata, mint ezen a mostani ülésszakon. — Ennek egyenes következménye az, hogy a BVT egyetlen korábbi ülésszakán sem voltunk tanúi annyi és olyan szenvedélyes vitáinak, mint most. Lehet, hogy vannak, akik ezt negatívan ítélik meg, véleményem szerint azonban ennek nagy pozitív jelentősége van. Hiszen a Béke-Viílágmozga- lom egyik fő feladata éppen az, hogy a világ valamennyi béHUMÁNUS HIVATÁS kéért harcoló szervezetét, mozgalmát, a világ valameny- nyi becsületes és békeszerető emberét — a köztük fennálló politikai és világnézeti különbségektől függetlenül — közös céljuk, a béke és a leszerelés érdekében szoros együttműködésre, közös harcra fogja ösz- sze. Ennek pedig egyetlen módja: a különböző vélemények, nézeteik, , elgondolások nyílt és őszinte kicserélése útján a közös célért folytatandó közös akcióprogram kidolgozása. — A vita lényegében két fő kérdés körül folyt. Az egyik a moszkvai atomcsend-egyez- mény értékelésének kérdésé. Az ülésszakon a részvevők óriási többségének az volt az egyértelmű véleménye, hogy a moszkvai egyezmény nagy pozitív előrelépés, hiszen a nukleáris kísérleteknek éppen azt a fajtáját küszöböli ki, amely a legnagyobb veszedelmet jelenti az emberek milliói száméra: a légikör radioaktív be- szeonyeződését. — A második vitatott kérdés az volt, hogy mi fontosabb, mi elsőbbrendű: a leszerelésért és békés egymás mellett élésért folytatott harc. vagy a nemzeti felszabadító harcok. Ennek a kérdésnek azonban már a felvetése is helytelen. A kettőt ugyanis egymástól elválasztani és szembeállítani nem lehet, ugyanannak a harcnak két oldaláról van szó. A békéért és leszerelésért folytatott harc és a népek függetlenségéért folytatott küzdelem szoros kapcsolatban áll egymással, egvik a másik győzelmét mozdítja elő — hangsúlyozta nyilatkozatában dr. Sik Endre. * * * A Sopiana Gépgyár öntödéjének dolgozói november 30-án befejezték ez cvi tervüket, mely 1100 tonna öntvény volt. Az előző félévhez viszonyítva lényeges javulás állt be a minőségi munkában, ugyanis három százalékkal csökkentették a selejtet. Képünkön: Kovács Kálmán és Dénes Sándor TH oldaltám-papucsokat öntenek a szénbányászati tröszt részéret *< . Foto: Czakó Füttykoncert Erhard ellen a hadirokkantak bonni nagygyűlésén A Nyugatnémet Háborús Károsultak (hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák) Szövetsége szerdán nagygyűlést rendezett a bánni Beethoven-Hal- lebam. A nagygyűlés szónokai élesen támadták a kormányt és különösen Erhapd kancellárt azért, mert nem hajlandó felemeCmi rendkívül alacsony járadékaikat. A nagygyűlésre meghívták Erhard kancellárt is, ő azonban nem volt hajtandó elmenni és beszédet mondani és arra hivatkozott, hogy „külső nyomás alatt nem tárgyal”. A nagygyűlés résztvevői heves füttykoncertet rendeztek, mikor felolvasták ellőttük Er- hardnak ezt az üzenetét. amatőr Énekesek Huszonnyolc első és 22 másodéves hallgató ismerkedik > a betegápolással, gyógyszerta nnal a Baranya megyei Ápolónőképző Iskolában nem kevesebb, mint 27 tantárgy keretében. A másodévesek már hamarosan befejezik az elméleti tanulás szakát, utána tankórtermekbe kerülnek. Képünk: Pázmány Klára oktató foglalkozást tart egyik csoporttal, Kovács Mária az injekcióstű kezeléséből „feleT Skorzeny: „V—2 rakétát akartunk New Yorkra lőni11 A Kranen-Zeitung című bécsi napilap szerdán feltűnést keltő interjút közölt Otto Skorzenyvel, az SS hajdani lírhedit különleges osztagának oarancsnokávaL Madridban adott interjújában Skorzeny kijelentette: a nácik a háború utolsó periódusában azzal a tervvel foglalkoztak, hogy egy tengeralattjáró fedélzetéről kilőtt V—2 rakétával elpusztítják a New York-i Wool- Worth felhőkarcolót. „Célzási kísérleteink azonban nem vetettek a kívánt eredményre” — tette hozzá Mussolini egykori kiszabadítója. A Toplitzi tónál működött német haditengerészeti kutatóéi tamás egykori beosztottjainak vallomása szerint egyébként a tófenéken ma is egy V—2 ráké-, ta fekszik. Figyelemreméltó, hogy az osztrák állampolgárságú Skorzeny, aki a háború befejezése óta üzletemberként működik, hosszabb ideig az államosított, világtszerte ismert ham nagyüzem, az egyesült vas- és acélművek spanyolországi vezér- képviselője volt I fogadásokat kötnek a fo* lyosón, az asztalok mentén, székeken állva — attól függően, kinek hol jutott hely, akár csak egy fél talpalatnyi hely is. — Ötöt egy eUen, hogy a Kovács Magdi jut be a döntőbe ...! — Ne mond! És a Hatházi?! — öregem/ A Bandi egy kész Amstrong...! — Klassz számai vannak, de hangja nincs ...! Ezek az előlegezett vélemények, remények a vetélkedő kezdete előtt, itt a Hullám étteremben, amelyet különben már rég az ifjúság vett birtokába. Az üzletvezető Nagy- pál Lászlótól kezdve Irénig, az ifjú szakácsnőig valameny- nyien a Vendéglátóipari Vállalat KISZ-tagjai, így hát nem csoda, ha e kora-esti rendezvényt kplönös gonddal készítették elő, — legalább is ami a vendéglátást illeti. A városi KISZ bizottság — amely egyébként védnökséget vállalt a Hullám-étterem fölött — rendezte meg a mai estét, .^Amatőr táncdalénekesek vetélkedője” — jelleggel. Mondhatnánk úgy is, hogy ez csak selejtező, mert a döntőre majd a hét végén, hetedikén este kerül sor, ahol a győztesek emléktárgyakat kapnak JutaZsongás, tülekedés, izgalom. Nem is csoda. A ruhatáros szerint este hat órakor hatszáz ruhatárjegy kelt el, de a tömeg nagyobb, hiszen sokan nagykabátban tolonganak a körterem fala mentén, számukra már állóhely is alig jutott A zsűriben Mester látván, a színház neves művésze, továbbá a KISZ, a szakszervezet, tanács művelődésügyi képviselői. A mikor a „gongot” idéző ” cintányér megszólal, bejelentik, hogy tizenhárom jelentkező nevezett be a vetélkedőre. Lányok, fiúk vegyesen. Vereczkei Zsuzsa, Mon- dazsics Judit, Langhoft Mária, Hatházi András, Kovács Magdolna, Berkics Mária, Pong- rácz Zoltán — többnyire diákok, gépkocsivezetők, technikusok, gépírólányok. Hogy hogyan énekeltek? Volt-e sikerük? Nem-e kedvet szegő „amatőrködés” volt ez a rendezvény? Nézzük csak. Gong — és egy fiatalember lép a mikrofon elé: „Zöldéü a mező” — című dalt énekli. Bátortalan egy kissé, sokan közbekiabálnak, „Nem jó a mikrofon!” — „Hangosabban!" — „Másikat kérünk...!” — de az ifjú énekes valahogy el- énekii a számot, udvariasan megtapsolják és kész. Jöhet a tevetke-aY Közben a bonni parlament ben kompromisszumos megoldás kezd kibontakozni a járadékok kérdésében, amely most elsősorban foglalkoztatja a nyugatnémet belpolitikát. A parlament megbízta a költség- vetési bizottságot, vizsgálja meg annak lehetőségét, vajon lehetne-e úgy „átcsoportosítani” a költségvetési kiadásokat, hogy a kiadások végösszegének emelésé nélkül is teljesíthetnék a hadirokkantak követelését Erhard legutóbbi nyilatkozataiban azt hangoztatta, semmiképpen sem járul hozzá a 60,3 milliárd márkában megállapított költségvetési kiadások bármilyen emeléséhez. Yóga-gyakortatnsfc is beillik az a ritmusos testmozgás, amelyet bemutat, mintegy „aláfestéseként” az olaszul énekelt számnak. Utána' amgo lul énekel: rekedten, enyhe melankóliával s az utánérzés, — amelyet ébreszt a hallga tóban — valóban Amstrongra emlékeztet Kitűnő előadó, még kitűnőbb imitátor lehetne... ha fellépését erre szánna, de... „komolyan” veszi és ezért nem jó. Egy egyszerű dalt — a zsűri felkérésére — enyhe sikerrel ad csak elő. Aztán hallunk mást is. Nevét is érdemes leírni: Mondazsics Judit. Kedvesen, bájosan — minden, különben másoknál tapasztalt „dizőz alürök” nélkül énekek Hangja finom és kulturált Hasonló sikerrel „szerepelt” Langhoft Mária is. Az ifjú közönség — érthető módon — nagyon hálás. Yma Sutnac-ok természetesen nem születnek ezeken a vetélkedőkön, de közel sem ez a cél. A KISZ-bizottság szórakoztató programot kíván nyújtani a fiatalságnak a téli hónapok idejére... A Hudüáim étterem pedig M erre igazán megfelelő. Gazdag élményt ígér majd a legközelebbi rendezvény is — a közeljövőben — amikor ismét egy ilyen hangulatos vetélkedőn találkoznak majd — ezúttal nem a táncdal, hanem a versmondás kedvelői, •. R. F. Mezőgazdasági szakmunkáson A kor szülte új fogalmak közé tartozik ez is: mezőgazdasági szakmunkás! Érthető és egyenes következménye a fejlődésnek, a nagyüzemi gazdaságok alakulásának. Ahogy évtizedekkel ezelőtt a gyárakban szakosodott a munka, egyre inkább speciális tudást követeltek az egyes szakmák részmunkái, úgy most a mezőgazdaságban is' eloszlottak p feladatok s az i egyes részmunkák nagy ! szaktudást követelnek. Ez i nyilvánvaló — és a legtöbb ] helyen meg is értik, hogy a ! mezőgazdasági szakmunkások képzésének a jövő és a jelen szempontjából egyaránt óriási a jelentősége, hogy a jövő nagyüzemi mezőgazdasága elképzelhetetlen jól képzett szakmunkások nélkül. Baranyában is megindultak a tanfolyamok. Eddig — azért eddig, mert a tanfolyamok szervezése még nem fejeződött be — nyolcvan tanfolyam indult 1860 hallgatóval. Ha a statisztikai adatokat böngésszük, több érdekes tény kerül elénk. Például az, hogy a növénytermelő szakmákra hozzávetőlegesen kétszerannyian jelentkeztek, mint állattenyésztőnek. Ez márcsak azért is furcsa, mert Baranya sokkal inkább állattenyésztő jellegű megye volt mindig, mint növénytermesztő. De — és ez nagyon fontos — az egyénileg dolgozó parasztok mellékesen foglalkoztak állattenyésztéssel, munkájuk nagyobb részét a földeken végzett munka tette ki. Bizonyára ez az oka ennek az aránynak. Pedig megyénkben hihetetlen jövője van az állattenyésztésnek. Hogy más példát ne említsek: ra- gyogóak a gerényesi meg a gerdei termelőszövetkezet állattenyésztési eredményei. A specializált állattenyésztés természetesen szakembereket követel! — és ezért kellene még több mezőgazdasági dolgozónak állattenyésztési szakmunkás képzésre iratkoznia. Persze, az ügy korántsem olyan egyszerű, mint első látásra látszik. Hiszen nyilvánvaló — a nagyüzemi mezőgazdaságba szakmunkások kellenek. De ezt még nem mindenütt látják világosan, sok helyütt maguk a tsz-ek gátolják a munkát — tagjaikat csak inunel- ámmal engedik a tanfolyamra. De vannak jő példát mutató tsz-ek Is, mint a szentdénesi vagy a magyar boly i, ahol a legnagyobb a jelentkezések száma. Sőt, olyan eset is előfordul, mint Palotabozso- kon, ahol a tsz egytized munkaegységet javára ír a tanfolyamot hallgató dolgozóknak. A palotabozsokiak jól gondolkoznak. Tudják, hogy ez a „kiadás” a jövőben bőven megtérül. Az is visszaveti a szakmunkásképzést, hogy néhány helyen a tanfolyamot végzett dolgozóknak nem adják meg a nekik jogosan járó többletet. Minden vezetőségnek rá kell jönnie, hogy ez nem helyes álláspont! Segíteni kell a tanulni vágyó dolgozókat — azt kell elérni, hogy minden nagyüzemnek a lehető legtöbb szakmunkása legyen. A számok azt mutatják, hogy ezt a legtöbb helyen megértették és nagyon komolyan veszik. És ez így helyes! S a mezőgazdasági szakmunkásképzésen belül a közeljövőben megindul majd a traktorosképzés is. Ezekre a tanfolyamokra sok jelentkezőt várnak — és azt hisz- szük nem véletlenül, hiszen a modern mezőgazdaság egyik legszebb munkája a gépi munka, ax egyre fejlődő gépesítés. A tanfolyamokat hirdető szervek azt szerették volna elérni, hogy néhány év múlva már a nagyüzemi gazdaságok dolgozóinak zöme szakmunkás legyen — és a számadatok alapján úgy látszik, hogy ezt sikerül is megvalósítani. * \
