Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-04 / 283. szám
SMS. DECEMBER i NI^PIÖ 3 Kodály Zoltán Moszkvába utazott Kodály Zoltán kedden Moszkvába utazott. Búcsúztatására a keleti pályaudvaron megjelenít a Művelődésügyi [misztérium és zenei életünk >bb képviselője. Ott volt V. A. Guszev és G. I. Turjanlca, Szovjetunió magyarországi i.agykövetségének tanácsosa és első titkára. Kodály Zoltán, a Szovjet Zeneszerzők Szövetségének és a Sztanyiszlavszkljról • elnevezett Nyemirovics Dancsenko Színháznak a meghívására látogat el a Szovjetunióba. Moszkvából először Laningrád.. ba, majd onnan Észit SZSZK- ba utazik, ahol Tartuban megtekinti a Háry János egyik előadását. Tartóból visszatér Moszkvába, s december 12-től december 20-ig a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Szovjet Zeneszerzők Szövetsége közös találkozót rendez, amelynek célja, hogy meghallgassák és megvitassák a két ország elmúlt évi zenei alkotásait. Kodály Zoltán a szovjet szövetség meghívására lesz jelen a tanácskozáson. December 19-én a szovjet fővárosban Kodály-hangver- senyt adnak, majd 20-án a Sztanyisztevszkijról elnevezett Nyemirovics Dancsenko Színházban, a szerző jelenlétében, bemutatiák a Háry Jánost. Kodály Zoltán előreláthatólag három hetet tölt a Szovjetunióban. Üj tárlatok a Kesztyűgyár előtt Megkétszereződik az exportlehetőség - Uj munkalehetőségek Pécsett Gyakorlattal rendelkező teliergépuvízelel, dümpervezetőket felveszünk, rückeri és vasas! külfejtési munkahelyünkre. Munkásszállás biztosítva. Naponta háromszori étkezés 6,60 Ft-ért. Juttatások: kollektív szerint, valamint hűségpénz, családfenntartóknak ingyenes szén juttatás. Jelentkezés: György aknai iroda, K r e s k a munkaügyi vezetőnél. TeL: 24-91, 10-es mellék. A Pécsi Kesztyűgyár mind az export-szállítással, mind a belföldre irányuló szállításokkal lemaradt. Az előbbinél mintegy 28 ezer párral, utóbbinál 5 ezer párraL A lemaradásban ludas a Győri Kötöttkesztyűgyár, mert 14 ezer pár béléssel adós. A győriek lemaradásával már korábban ! foglalkoztunk, a gyár vezetői nyilatkoztak is: mindent megtesznek, hogy ne gátolják a pécsi gyár tervének teljesítését. Sajnos, az Ígéret csak Ígéret maradt, a 14 ezer pár kész tyűbélés szállításának elmu- lesztása elég volt ahhoz, hogy „leverje” a gyár exporttervének teljesítését. BÉLESHIANY A bélések hiánya egyes részlegeknél (varrodákban) bizonyos kapun belüli munka- nélküliséghez vezet. A gyár műszaki gárdája képtelen tervszerűen irányítani a bélésbedolgozás munkáját, a készáru összetorlódik a gyártás folyamán, tehát még ott is zavart okoz, ahol nem dolgoznak a béléssel. Természetes, hogy az összes lemaradásnak gyáron belüli okai is vannak, (importbőröket későn kapták meg, későn kezdték el szabni, nem volt eléggé szervezete a munka egyes varrodákban, stb.), de ezeket a hibákat is végeredményben a bélésanyagok hiányára lehet visszavezetni. A béléshiány pontosan azóta okoz gondot, hogy a gyár termelése megnövekedett. Érdekes képet mutat a statisztika: 1958-hoz képest a kesz- tyűbélés-igény megkétszereződött. A Pécsi Kesztyűgyár évente most már 7—800 ezer pár kesztyűt gvárt, s ezeknek a kesztyűknek a 80 százalékához bélést igényel. A győriek szintén megemelték termelésüket, de ők maguk is exportálnak bélést. S melyik szentnek nem hajlik maga felé a keze? Előbb kielégítik a saját exporttervükhöz szükséges bélésigényt, utána következhet csak a pécsi gyár. SOK EZER DOLLAR VESZTESÉG Ha nem számítunk mást, csak azt a sok ezer dollárt, amit népgazdaságunk elveszít a 28 ezer pár kesztyűn, akkor is felvetődik a győri gyár felelőssége. Ám, ha a győriek még december elején le tudnák szállítani tartozásukat, akkor az exportterv teljesíthető lenne. A belföldi lemaradás nem veszélyes mennyiség, azt is be lehetne hozni év végéig. Mindezeknél lényegesebb azonban, hogy a kesztyűgyár 1964-ben ne kerüljön ilyen helyzetbe, s maradéktalanul kielégithesse külföldi partnereinek igényeit. Itt, ennél a pontnál vetődik fel egy új kesztyűgyár létesítésének gondolata. EGY ELVETETT TERV Már az ötvenes évek közepén komolyan foglalkoztak illetékesek egy új kesztyűgyár építésével Pécsett, de anyagi fedezet hiányában elvetették. Akkor a tervek szerint a mostani gyár helyén egy bélés- üzem létesítésére is sor került volna, hogy a pécsáek zavartalanul dolgozhassanak és pan tosan küldhessék kesztyűiket Európa és a világ minden tája felé. Az új gyár építésének elhalasztásával azonban a bélésüzem létesítésének gondolata is elvetődött. Mi a helyzet a kesztyűpiacon? A Könnyűipari Minisztérium elrendelte a harmadik ötéves terv pécsi gyárra vonatkozó részének elkészítését. A minisztérium és a külkereskedelmi szerv, amely a kesztyűk eladásával foglalkozik, azt jelentette, hogy nyugaton a pécsi kesztyű iránti igény pár éven belül megkétszereződik. A két legnagyobb kesztyűkészítő államban, az NSZK ban és Franciaországban ez az iparág jelentősen visszaesett. Nyugat-Nómetors2ág kesztyűípara 1957-ben még Í2 millió pár kesztyűt dobott piacra, 1963-ban 6 millió körül, s ezekben az országokban nincs az iparágnak megfelelő szakmai utánpótlása sem, Ma a világpiacon a Pécsi Kész tyűgyárral a versenyt sem minőség, sem fazon és kikészítés szempontjából egyetlen cég sem tudja felvenni. Kísérleteztek már műanyagkesztyűk gyártásával is, azonban a bőrkesztyűt ez sok-sok évig még kiszorítani nem tudja. öt év múlva Európában több millió pár bőrkesztyűre lesz szükség. Kizárólag a magyar iparon múlik, hogy ezt a keresletet Magyarország elégítse ld. MIT NYERHETNÉNK7 Évente a pécsi gyár 7—800 ezer kesztyű gyártásával, hozzávetőleg 10 millió deviza forint hasznot hoz a népgazdaságnak. Durván azt írhatnánk, 1 millió kesztyű 10 mii lió haszon, ötmillió kesztyű 50 millió nyereség. És mennyibe kerülne egy új gyár létesítése — mivel, hogy Jelenlegi helyén a termelést komolyan bővíteni lehetetlenség? ... Hozzávetőlege sen gépekkel, felszereléssel együtt 50 millióba. Megérné a népgazdaságnak az új gyár felépítése? — Nagyon megér né! Jó lenne-e Pécs városának egy új, hatalmas kesztyűgyár termelésbe lépése? — Igen, nagyon jó lenne, mert több száz nőt lehetne munkatermeiben foglalkoztatni. Igen ám, de akkor most gyorsan kellene dönteni erről, hogy a gyár a szükséges munkaerő megszervezését. átképzését már megkezdhesse, az ipari tanuló- képzés kereteit bővíthesse. Szüts István Olaj* és gáztermelés Dél-Somogyban A Dél-Dunántúli Kőolaj-1 és Földgáztermelő V'Wn’-it Babócsa környéki olajmezőin 1963 tavaszán megkezdődött a kőolajtermelés. A Kőolajku látó és Fúró Vállalat több helyen végez további próbatéré sokat. A tervek szeriv* néhány év múlva az itt lelhető nagymennyiségű gór* -énben Budapest fővezetékébe bocsátják. A vízvári tankoló állomás. Nem tartottuk lépést a lakossággal A pécsi kerületi tanácsok önállóan készítik el a községfejlesztési terveket és hozzá a költségvetést. Két évvel ezelőtt pedig úgy döntött a városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy a tervek megvalósításához az anyagi bázist is a kerületekre bízza. Ezzel nagyobb önállóságot kívántak adni a kerületi tanácsoknak, amelyek közelebb állanak a lakossághoz, ismerik elképzeléseiket, javaslataikat és így azok alapján állíthatják össze az éves községfejlesztési feladatokat. A városi tanács végrehajtó bizottsága azóta is hangsúlyozza, hogy a tervek elkészítésénél mindig a választók véleményéből és kéréséből induljanak ki. Használják fel a tanácstagi beszámolókon elhangzottakat, mert a választók nemcsak javasolnak, hanem a feladatodhoz társadalmi munkát is biztosítanak. Milliós elmaradás Ezekben a hetekben vizsgálja a városi tanács az idei községfejlesztési feladatok megvalósítását a kerületeknél. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem tudják maradéktalanul végrehajtani az elképzeléseket. Már augusztusban jelentették, hogy az I. kerületyvywvvwvwvwvwYWWYw: wwvwywy wwyvwwywywwwwyvv Valami megváltozott Bel vártig) ulán Miért mennék a városba? — kérdezte a fiatal belvárdgyu- lai traktoros. Már a nyelvem hegyén volt, és majdnem kimondottam a szokásos varázsigéket, a színházat, mozit és presszókat, a fényes utcákat és ragyogó kirakatokat és állatkertet, a sok embert és sok érdekességet — aztán meggondoltam magamat. Nem mondottam semmit, mert Palotai Miklós, a huszonhét éves traktoros legyintett, mintha kitalálta volna a gondolata imáit A Hoffherr-jéről kezdett beszélni. Arról, hogy kilenc évig ült azon a masinán. Megbi- fcsaklott a hangja, mintha bánná, hogy kiöregedett a gépe. Talán a régi huszárok sem sajnálták annyira a lovukat, mint ő az ócskavassá lett vasparipát. Most lánctalpason ül, amely jobb és erősebb a Hoffherr- nál, de mé& nem beszéli róla olyan szívesen. Pedig megérdemelné, hiszen október végéig harm'ncezer forintot keresett a géppel. Elégedett. Fiatal és erős, tizenegy évi traktorozás után sem kapott reumáit és a gyomra sem rendetlenkedik. Kereset viszont van, s elég ahhoz, hogy az asszonnyal meg a két gyerekkel megéljenek belőle. Mi kell még? Motor és televízió? Majd az is tesz. Megszerzi a belvárdgyulai tsz-ben. Nyártól őszig sokat dolgozik, de télen, amikor autóbuszra várnak a városba járó emberek és fázósan topognak a megállónál, 6 az ablak mögül, a meleg szobából nézi őket. És arra gondol, hogy jobb a faluban. * Szabó Teréz tizenhat éves sincs még, de annyinak mondja magát, Mint a hasonló korú lányok, mlndúntalam nevet. Hiába kérdem, nem tudja, hogy a szüleinek hány holdjuk volt, mielőtt beléptek a tsz- be. Azt mondja, nem érdekli ez őt. Amikor elvégezte az általános iskolát, tanakodott magában, hogy hova menjen. Felvillant előtte a közgazdaság! technikum pécsi épületének képe, de aztán meggondolta magát. Azt mondja, mégsem szeret annyira tanulni, meg aztán... ... a lányok is maradtak. A vele egykorú barátnőket érti a fogalom alatt, s úgy hivatkozik rájuk, mintha szentírás lenne az elhatározásuk. Mintha írott törvény lenne, hogy amit a lányok mondanak, azt mondja 6 is. — És nem kívánkoztak a lányok a városba? — kérdeztem tőte immár többesszámot használva, mire így felelt; — Nem. Minek mentek volna, hiszen a többiek is visszajöttek! Belvárdgyuláról nagyon kevesen dolgoznak a városban. — Hát akkor hol vannak? — A tsz-ben. 0 is odajárt a nyáron, természetesen a lányokkal. A kertészetben dolgoztak. Per- metelő masinával, palántavető gépekkel, műtrágyával és egye bekkel. Azt mondja, nem tudja elképzelni, milyen lehetett régen a kertészet gépek és műtrágya nélkül. Jövőre? Megint a kertészetben dolgozik. És azután is. A lányokkal. Tsz-tisztvisclő... Uj fogalom. És nemcsak a kisebb tsz-ek egyetlen szál főkönyvelőjét, meg a mindenes adminisztrátorát értem ezalatt, hanem a belvárdgyulai Közös Ut népes hivatalnokseregét is. Kő zöttük Apari Árpádot. Huszonöt éves, nőtlen fiatalember bérelszámoló a szövetkezetben. Havi 1500-at keres. Nem többet, mint a városban, és nem is kevesebbett. Neki elég, legalábbis egyelőre. Majd lesz még több is, ha végez a mezőgazdasági techn:kumon. Most a harmadik osztályt járja. Azt mondja, ha váróiban volna, nem tudna így tanulni. Teljesen elszakadna a mezőgazdaságtól. Helvárdgyulán elleniben, ha bérelszámoló is, sokait lét. És sokat hall. Mezőgazdaságról van szó az irodában i&. Sohasem vágyott városba, mindig a mezőgazdaság volt a célja. Nem akart azok sorsára jutni, akik városba mentek és aztán visszajöttek... Azzal kezdtem, hogy valamikor varázsigének hatott a falusi fiatalnál a város emlegetése. Ma — mint a megkérdezett három fiatal esetében is láttuk — elvesztette régi vonzóerejét. Valami megváltozott falun. Abban a tsz-ben, ahol a tagok húsz százaléka harminc éven aluli fiatal, ahol a lányok eleve úgy döntöttek, hogy maradnak, azt hiszem nyugodtan leírhatom: a Jó tsz-ek ifjúsága — mert a belvárdgyulai az — a mezőgazdasággal kötelezte el magát. És hiába emlegetik máir nekik a színházat. A belvárdgyulai fiatalok egy kék Ikarusra és egy apró mikrobuszba mutatnak feleletül, majd hozzáteszik: — Mind a kettő a szövetkezeté. Minden héten bemegyünk velük a színházba, s ha akarunk, elkocsikázunk még Pestre is. A nyáron a Ba- 'atonhoz fogunk utazni. se Magyar — ben mintegy 300 000, a II. kerületben 1 millió, a III. kerületben pedig 700 000 forint körüli összeget nem költenek el. Például az ürögi törpevízmű építésére 400 000 forintot szavaztak meg, de nem készül el, mert a tervdokumentációt az egyik tanácstag elvitte és még nem hozta vissza. A nagyárpádi munkásldub építése is húzódik már évek óta és még az idén sem jutottak tovább az anyagfuvarozásnál, pedig már ét kellett volna adni rendeltetésének. Ha összességében nézzük a községfejlesztési feladatokat, kitűnik, hogy az I. kerületben a tervezett munkáknak mintegy hetven százalékát végezték el október közepéig, a II. kerület pedig november közepén még csak hatvan százalékon állt. így semmi remény arra, hogy az év végéig megbirkóznak a feladatokkal. A lemaradás oka elsősorban abban rejlik, hogy a kerületi tanácsokon nem mindig és nem minden feladathoz gondolkodtak időben tervekről és kivitelezőről. így aztán a legszebb elképzelések is csak papíron szerepelnek, mert évközben, nyár derekán már nem lehet tervezőt és építő vállalatot, szövetkezetei találni megvalósításához. Ezért joggal bírálják a terveket és mondják, hogy papír íze van, nem tükröződik benne a tanácstagok és a választók önkéntes áldozatvállalása. Pedig éppen az elmúlt évek tapasztalatai bizonyíthatják a legjobban, hogy a lakosság szívesen segít elsősorban azoknál a feladatoknál, amelyekben közvetlenül is érdekelt \ li'kos^g skl’vi'ása Ma már ott tartunk, hogy a választók elképzelései egyes munkáknál túlhaladták a kerületi tanácsokat, hiszen csak ebben az évben is több százezer forint értékű munkát végeztek el — a tanácstagok szervezésében és irányításával —, amelyeket a kerületek kihagytak éves községfejlesztési terveikből. Nagyon jellemző példa erre az I. kerületi tanács október 18-i Jelentése. A III. negyedévben a kerület lakossága több, mint félmillió forint értékű társadalmi munkát végzett. A lábjegyzetből pedig kitűnik, hogy a nyolc munka közül mindössze egy szerepelt a tanács tervében. Ez is mutatja, a lakosság szívesen vállalja a munkát a kerületi problémák megoldása érdekében, de a tervezésnél ezzel a lehetőséggel jobban kell számolni. Az elmúlt években jelentős létesítményeket valósítottunk meg Pécsett — társadalmi munkával. Közel tízmillió forint az értéke a lakosság önkéntes munkájának. Az id«5" nem tűzött ki nagyobb, központi feladatot a városi tanács. és ez máris érezteti hatását. Pedig nemcsak állatkert és vidámpark van ebben a városban, hanem sok sáros utca, parkosításra váró terület Szerkesztőségünkhöz érkező levelek többsége is olyan hiányosságokat említ, amelyeket éppen a községfej lesztésí munkában lehet és kell is kijavítani. Ma mar szégyen városunkra az utcák sártengere, amikor minden lehetőség megvan ahhoz, hogy legalább lesalakozzák. A tanácsoknak csupán fuvart kell szervez- niök, a lakosság vállalja a salak elterítését. Ha ezt évenként megismétlik — a szakemberek véleménye szerint is — jó minőségű utat, járdát kapnak. Szervezés és nyilváruartas Azt a nagy lendületet és lelkesedést, ami jellemezte a pécsieket az állatkert, a vidámpark és az úttörő vasút megépítésénél, most a községfejlesztési feladatokra, a vízvezetékhálózat bővítésére, az utak kiépítésére, parkosításra és tereprendezésre kellett volna fordítani. Nem a lakosság lendülete hagyott alább, hanem az elmúlt évek alapos és jól megszervezett irányító és szervező munkája sikkadt el a tervezésnél, majd pedig később a feladatok megvalósításánál. Hiányzik egy olyan szervezési és nyilvántartási rendszer, amelyik biztosítja a céltudatos, irányított társadalmi munkát, ötletekben és javaslatokban nincs hiány, de ezeket úgy keli irányítani, hogy egyenként és összességükben is beleilleszkedjenek a községfejlesztési tervekbe. Amikor a kerületi tanácsok ösz- szeállítják a terveket, vegyék figyelembe a tanácstagi beszámolókon elhangzott hozzászólásokat és azokat fontossági sorrendben valósítsák meg. Az ilyen, a lakosságot érintő és érdeklő munkákhoz mindig kapnak majd társadalmi munkásokat is. A városi tanácson felismerték ennek fontosságát és a most megtartott vizsgálatokon éppen azt nézik, hogy mennyiben tükrözik a kerületek tervei a lakosság véleményét és igényeit és biztosítják-e a feltételeket a tervek megvalósításához. Kis ügyek Kicsúszott a kerületi tanácsok kezéből a társadalmi munka szervezése, irányítása és nyilvántartása. Újra mozgósítani kell a kerületi operatív bizottságokat, amelyek az elmúlt években nagy társadalmi munkák megvalósításához mozgósították a lakosságot. Vegyék kezükbe a látszólag kis ügyek, utcák, lakónegyedek gondját és ott szervezzék meg a társadalmi ösz- szefogást a községfejlesztési tervben megszavazott feladatok végrehajtásához. Gáldonyi Béta V I
