Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-20 / 297. szám
S96$o DBCX5RÍBER 2J© iuapi6 3 Más alapokra kell helyezni az alkatrészellátást! Lényegesen megváltozott a gépállomási és tsz-traktorok aránya Elfekvő készlelek, felháborító pazarlás Az alkatrészellátás a mező- gazdaság gépesítésével járó sarokproblémák egyike. Az elmúlt években napirenden voltak az alkatrészhiány miatti gépállások, panasz panaszt ért ebben az ügyben. Tegyük azon nal hozzá — jogosan panaszkodtak! A folyamatos, jó alkatrészellátás érdekében már 1962-ben LÉNYEGES INTÉZKEDÉSEK történtek — többek köztt egy összevonás révén az alkatrészellátással kapcsolatos összes teendőket az AGROKER hatáskörébe utalták. Ezzel megszűnt az az áldatlan állapot, hogy például egy tsz a nagy erőgépeit a FÖMAV-tól szerezte be, a kisgépeit és gépi eszközeit a MEZÖSZÖV-től, ugyanakkor alkatrészt vala- mennyi gépe számára csak a' FÖMAV-nál kaphatott. Az átszervezés tehát hasznosnak' bizonyult, bár kifogástalanul i még most sem megy a munka. | Sőt az utóbbi időkben egyre nagyobb problémák merülnek fel — ez azonban már nem az átszervezéssel kapcsolatos. A kérdés korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra látszik. Egykét évvel ezelőtt effektiv alkatrészhiány volt, azaz kevesebb alkatrészt kapott a megye. mint amennyire az éppen meglévő gépállománynak szüksége volt. Lényegesen bonyolódott azonban a kérdés azzal, hogy ezt 1963-ban már nem lehetett elmondani — a megye egésze elég alkatrészt kapott. Az alkatrészellátás hiányosságait felrovó panaszok azonban nem csökkentek. £s itt is tegyük hozzá: a panaszok jogosak voltak. Hol volt tehát a hiba? A napnál világosabb, hogy ebben az esetben csakis az alkatrész anyaggazdálkodásban lehet! Az anyaggazdálkodás hibalehetőségeit több tényező között a tsz-ek gyorsütemű (és nagyon helyes!) gépesítése növelte leginkább. A kérdés a következő: miképpen lehetséges, hogy egy önmagában helyes és törvényszerű folyamat más területeken torzulásokat okoz? Úgy, hogy az alkatrészellátás régi sablonját mezőgazdaságunk kinőtte, ték!? Ezeket az alkatrészeket a Zengőaljai Állami Gazdaság adta el ócskavasként a MEH- nek. Miért? Azért, mert *n akartak az elfekvő alkavrészek miatt büntetéskamatot fizetni? Nem lehet tudni — és azt hiszem megmagyarázni sem! Ez kirívó példa (szerencsére!), de világosan mutatja, hogy az alkatrésszel való gazdálkodást más alapokra kell helyezni. A Gépállomások megyei Igazgatóságának már van is néhány megvalósításra váró terve ezzel kapcsolatban Tekintettel arra. hogy a gépállomások szerepe a jövő évtől kezdődően lényegesen meg változik, inkább speciális agrotechnikai feladatokat kapnak egyesek, mások pedig csak gépjavítással, illetve nagyobbrészt gépjavítással foglalkoznak, a gépi munkaszolgálatot egyre jobban csökkentik — ebben a kérdésben nekik kell megfelelő megoldást találniok — és JELENLEGI ELKÉPZELÉSÜK jónak Is látszik, miszerint a javító szerveknek valamilyen módon tudniok kell a megyében raktározott fontosabb alkatrészekről, hogy azt szükség esetén bármelyik tsz gépéhez felhasználják. Megteremtik a mozgékony kapcsolatot az alkatrészellátó központtal és a termelőszövetkezetekkel is, tehát a beérkező igényeket gyorsan kielégíthetik. Reméljük, ezek a tervek és a hozzáfűzött remények beválnak, s a jövőben folyamatos lesz az alkatrészellátás, és a fent említettekhez hasonló eset sehol sem fordul elő. Lázár Ervin Vasutasok a hó és hideg ellen A közlekedés zavartalan - Hóakadályok nincsenek A lávo sági vonalo* inéy késnek A VASÜTRA ugyancsak nagy feladatokat zúd.tott a hirtelen jött tél és a nagymennyiségű hó. Ezt egyébként saját bőrömön is tapasztaltam kedden, amikor egy sínautóbusszal szerettem volna eljutni a 117-es őrházhoz, de Bicsérdnél tovább nem sikerült. A hófúvás elzárta előlünk az utat, s még örülhettünk, hogy mellékvágányon történt a „baleset” és nem kellett félcipőben kocsit tolni a behavazott pályán. Igaz, hogy más egy könnyű sínautónak és más a nehéz gőzmozdonynak megbirkózni a havas vasúti pályával. Szerencsére a kemény fagy és a két nap alatt leesett hó különösebb akadályokat nem okozott a vasúti közlekedésben, minden vonat, ha nagyobb is, közlekedett az elmúlt napokban, s az elkövetkezendő napok kilátásai sem rosszak. A munka nagyján túl vannak a pályafenntartás dolgozói, képesek biztosítani a forgalom zavartalanságát. Kőműves Imre, a MÁV pécsi Igazgatóságának pályafenntartási főnöke minden reggel valóságos haditanácsot tart irodájában. Elosztják az embereket és a feladatokat. — Van-e elegendő munkáskéz? — érdeklődöm Kőműves elvtárstól. — Körülbelül 900—1000 ember dolgozik jelenleg, hogy a hirtelen jött zavarokat elhárítsuk Segítséget kaptunk az építési főnökségtől is. Éjjel-nappal dolgozunk, s ez a nagy hó az összes embert igénybe vette. Vannak olyan emberek is, akik két éjjel nem aludtak, talpon voltak, hogy minden rendben menjen. Kétszázezer tüdőszűrés egy év alatt Ot év múlva már nem fesz népbetegség a íbc — Januárban megnyílik a mecseki tüdőssanalórium A tbc-ben megbetegedett embereik újévi ajándékaként 1964. január elsején életbe lép az úgynevezett rehabilitációs rendelet, mely Intézkedéseivel lényegesen könnyebbé teszi helyzetüket. Aki tbc miatt nem folytathatja eredeti fog'allkozását és emiatt anyagi helyzete romlik, például olyan fizetéskiegészítést kap majd, amellyel elérheti eredeti keresetének 80 százalékát. A tbc-ben szenvedőknek nagy szükségük van a támogatásra, hiszen felgyógyulásukban komoly szerepet játszanak a gyógyszereken kívül a megfelelő táp á ikozás, Lakásviszonyaik javítása, tehát az anyagiak is. A tbc-sek gondozásának jelenlegi helyzetéről és feliadatairól beszélgettünk dx. Bokrétás Andrással, a Megyei tbc-gondozó Intézet igaagatójávafl, aki a következőket mondotta: — Baranyában a megyei tbc-gondozón kívül még hét gondozó működik a járási székhelyeken és Komlón. Kiegészítő gondozóink vannak Mágocson, Szászváron és Villányban. A gondozás fő célja, hogy a betegséget még idejekorán felismerjük, aim'kor tünetszegény, tehát kezdeti stádiumban van, vagyis amikor még a beteg sem tud bajáról. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a beteg időben kerül gyógy kezelésre, másrészről tudtán kívül nem fertőzi környezetét. A RÉGI MÖDON semmiképpen sem lehet az anyagellátás folyamatossá gát j biztosítani. Akkor, amikor a! megye gépegységeinek döntően nagyobb része még az állami gazdaságok és a gépállomások kezén volt, az ellátást egyszerűen meg lehetett oldani. Ugyanis rendelkezés mondja ki, hogy a gépállomások és állami gazdaságok raktározott alkatrész-készlete nem lehet több, az évi anyagalkat- rész-forgalom harminc százalékánál, s még ezen belül, ha bizonyos alkatrészek fél éven túl feküdtek el a raktárakban az illető szerv köteles volt ezért büntető kamatot fizetni! Ez a rendelkezés a termelőszövetkezetekre nem vonatkozik, a tsz-ek annyi alkatrészt tárolhatnak, amennyit akarnak és addig, ameddig akarják. Ennek következtében több termelőszövetkezetben nagyon sok az elfekvő alkatrész — s nagyon sokszor olyanok, amelyek hiánya miatt másutt bizonyos gépek hetekig állni kénytelenek. Hogy ez napjainkban milyen súlyossá válhat, azt a számok igazolják. Két évvel ezelőtt a termelő- szövetkezeteknek Baranyában mindössze 661 traktor-egységük volt, a gépállomásoknak 1855. Ez az arány jövő évben lényegesen változik: a tsz-eík traktoregység-állománya 1855- re nő, míg a gépállomásoké 558-ra csökken. Elképzelhető, hogy az alkatrészellátás koope rálása nélkül ez az arányváltozás mit idézhet élő, hiszen az élőbb említett büntető kamat-rendszer mellett Is óriási baklövéseket követtek el egyes gazdaságok. Az ezt alátámaszVegyésztechnikust, gépésztechnikust, gyakorlattal rendelkező karbantartót és segédmunkásokat alkalmazunk. PATYOLAT Vállalat Pécs, Tüzér n. 13 Jelenleg már óét tartunk, hogy a tbc-ben megbetegedettek 60 százalékát szűrővizsgálatok alkalmával ismerjük fel, tehát a betegség korai stádiumában. A tbc-rendelet jelenleg a lakosság kétévenkénti átszűrését javasolja. További cél azonban, hogy mindenki legalább évenként szűrővizsgálatra kerüljön. Baranya községeiben egy autóbuszba szerelt úgynevezett mozgó emyőfény- képezőgép végzi a lakosság szűrését. A megyei tanács egészségügyi osztálya azonban az áfó emyőképszoigála- tok hálózatét kívánja kiépíteni minden nagyobb településen. Ilyen ál’óemyőképszolgá- latot létesítettek Pécsett és Komlón. E két állomás a két város lakosságának rendszeres mellkasi röntgen átszúrásét végzi. Ez a tény különösen Pécsett nagyjelentőségű, hiszen korábban nem volt mód a lakosság rendszeres szűrésére. Örömmel vettük tudomásul, hogy Pécs város Tanácsénak Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott a II. kerületben lakók tüdőszűrésére. Jelenleg Pécsett hetenként körülbelül hatszáz tüdőszűrő vizsgálatot végzünk. Ezt a számot 1984. január 1-től 1200- ra akarjuk emelni. 1962-ben Pécsett és Baranyában körülbelül 180 000 volt a tüdőszűrések száma. Ebben nem szerepének a gyermekek adatai, mert őket bőrpróbával (tuberkulin-tapasz) szűrjük, hogy ne tegyük ki őket feleslegesen a röntgen sugárzásnak. így a gyermekekkel együtt 200 ezerre tehető a szűrések száma, tehát a meeve lakosságának körülbelül fele esett át szűrővizsgálatán. A tbc-5 betegek száma állandóan csökken. 1962. végén még 5301 tüdőbeteget számláltunk Pécsett és Baranyában, 1963 végére 4727-re csökkent a számuk. Míg 198'’ b~n 1012 új beteget fedeztünk fel és vettünk nyilván tartásba — ezekből 69 gyermek volt — 1963-ban már csak 864 új beteget kellett nyilvántartásba vennünk, köztük csupán 15 gyermeket. Minit látható a gyermekmegbetegedések száma rendkívüli módon lecsökkent. Oka a kellő felvilágosítás, a BCG-ollások rendszeresítése. A javulásban nagy szerepet játszik az életszínvonal emelkedése mellett a kormányzat sok olyan intézkedése, mint a segélyezések rendszerének kiépítése, valamint a költségvetésben e célra megfelelő keret biztosítása. — Mindennek ellenére ma még nem tartunk ott, hogy kijelenthessük: a tbc megszűnt népbetegség lenni, 5 éven belül azonban elérjük ezt is. Azt már ma is elmondhatjuk, hogy a tbc-sek — ha meggyógyítani nem is tudjuk őket teljesen, — 80 százalékban elérik az átlagos emberi életkort. A kezelések eredményességét a világhírű magyar gyógyszeripar hét fajta terméke segíti elő. Itt keli megemlíteni az új műtéti metódusok bevezetését és végül a tbc-sek részére fenntartott kórházi ágyak szaporodását. Januárban megnyílik a 300 ágyas mecseki tüdőgyógyintézet, — mely ugyancsak a tbc-« betegek gyógyulását szolgálja. Gondozóink is hatalmas munkát végeznek betegeink felkutatásában, kezelésében. A tárgyi feltételek mellett a megyei tanács egészségügyi osztálya biztosítja a személyi fejlesztést is. 1964-ben nagyfokú létszámfejlesztésre számíthatunk. További feladataink, hogy a szűréseket úgy szaporítsuk, hogy évenként mindenére sor kerülhessen. így a megbetegedéseket időben felismerhetjük és megkezdhetjük a gondozást, — fejérié be nyilatkozatát dr Bok- étás András. Közben cseng a telefon. Valahonnan embereket kérnek. Gyors intézKedés és folytathatjuk a -beszélgetést. — A dolgozók hogyan vannak ellátva? Meleg ruha, melegedő helyek, véduétel, illetve ital? — Kiosztottuk a pufajká- kat, meleg teát kétszer kapnak az emberek, s általában két órai munka után lehet melegedni, pihenni egy kicsit. — Minden rendben? Semmi probléma? — Fő feladatunk, hogy a forgalom zavartalanságát biztosítani tudjuk. Természetesen ehhez az egész vasutasság erejére és összefogására van szükség. KÉSŐBB bejárjuk a pécsi vasútállomás területét. Mindenütt szorgosan dolgoznak az emberek. Tisztogatják a váltókat, csákányozzák az átjárókat, lapátolják a havat kupacokba. Szabó Jenő külsős forgalmista egy hosszú tehervo- natot indít a fütőház környékéről. A vagonok vastagon zúzmarásak. A forgalmista odalép kísérőmhöz, Gyarmati József műszaki főintézőhöz. — Főintéző elvtárs, nagyon el vagyunk késve. — Sajnos. — Ennek a szerelvénynek tegnap este kellett volna indulnia. A szerelvény átmenő árut szállít Jugoszláviából. Lassan döcög, szinte sírnak a kerekek. 850 tonna súlyt vontat egy 328-as mozdony, nem is csoda, hogy lassan megy, hiszen minden úgy össze van fagyva ebben a hidegben. — Szerencsétlen kocsirendezőknek éppen elegük van, — mondja a forgalmista — ők érzik meg igazán ezt a rossz időt. Közben figyeli a vagonokat, s a kocsi nyöszörgéséről észreveszi, hogy a féktuskó beszorult, fogva tartja a kereket. Fut a síkos úton és kiereszt valami szelepet. Veszélyes mozdulatok és lépések. A fütőház környéke ködbe, jégbe és hóba burkolózva fogad bennünket. A barcsi személy mozdonya nemrégen érkezett be, az aljáról lógnak a jégcsapok. — Volt valami akadály útközben? — kérdem a mozdonyvezetőt. — Nem volt semmi, összesen két percet késtem. Ennyi még nyáron is- előfordul — mondja és felkapaszkodik a masinára. Egy csoport ember a szeneié mellett melegszik. Szénből raktak tábortüzet, a szél nemcsak füstöt, de széngázt is fúj az ember orra alá. Gyarmati elvtárs intézkedik: — A tűtőházi 12-es vágánya ra nyolcán menjenek csákányozni, a szenelő vágány is nagyon jeges, vágni, tisztítani kell. A hármas őrhelynél kezdjék. A FÜTÖHAZBAN a főmérnök elvtárssal beszélgetek. — Jelenleg van-e akadály a közlekedésben? — Nincs sehol, legalábbis a mi területünkön nincsen. Hétfő éjjel kellett egy hókotrót küldenünk a sellyei vonalra, de azt is csak azért, hogy a motoros vonatok is tudjanak közlekedni. — A személyvonatok kocsijait tudják megfelelően fűteni? — Nehezen, de minden kocsit fűtünk. Reggel ellenőriztem a bátaszéki szerelvény kocsijait, megfelelő volt a hőmérséklet. — Több szén kell a mozdonyoknak a hideg miatt? — Jóval több. Körülbelül 30 százalékkal. A havas pályán nehezebb, s a várakozások is sok szenet „esznek”. — Szén van elegendő? — Bőven van szenünk, sőt, még a „jobbik keveréket” nem is kellett elővenni, majd csak az ünnepek idején, hogy még jobb legyen a dolgozóknak is, meg az utasoknak is. — Ha újabb havazás következik vagy a fagy még erősebb lesz, el tudjak-e hárítani a keletkezett akadályokat? — Hóekénk van, a dombóvári főnökségnél áll egy nagyteljesítményű hóhányógép, megbirkózunk a nagyobb hóval is Inkább a pályaudva- noknál szükséges a munkaerő, hogy a váltók működjenek. Mire visszaérünk az állomás épületéhez, a külső A és B vágány térségéről eltakarították a havat. Vagonokba lapátolták és elszállították. AZ ÁLLOMÁS főnökétől a vonatok késése felől érdeklődtem. Elmondta, hogy különösen a távolsági vonatoknál van nagyobb késés, a helyi környékbeli községekből, városokból alig késnek számottevően. — A reggeli gyors Pest felől 98 percet, a személy 178 percet késett, a déli gyors már csak 39 percet. Az utasok tolakodnak a pénztár előtt a jegyekért. Eszembe jut az állomásfőnök tanácsa; váltsák meg az utazók előre a jegyeiket, már most megvehetik a karácsonyi, de az újévi jegyeket is, s akkor nem kell tolakodni az állomáson. s— Gazdagít A saíen fehérnemű divatos kellemes iselet Satén női kombiné Satón nő! hálóing 9«.— Ft-t 180,— Ft-t (H. M.i 1 yyyy.y.yYyyyyyyy.yy.yyxyxyyyyyyvvJ tó példáról a magam részéről bátran ki merem jelenteni, hogy világviszonylatban egyedülálló. A KÖVETKEZŐ TÖRTÉNT: a pécsváradi gépállomás egyik dolgozója a közelmúltban hiányzó alkatrészek sokaságát fedezte fel teljesen új állapotban, gyárilag csomagolva — és itt megáll az ész! — a Pécsváradi Melléktermék és Hulladékgyűjtő Telepen. Először senki nem akart neki hinni, aztán kiderült, hogy igaz. Mi sem természetesebb, hogy a gépállomás azonnal megvette ezeket az alkatrészeket — kilóját négy forintért! (Ennyi az ócskavas ára!) Tízezer forint értékű csapágyakat vettek darabonként 8—10 forintért, DT-hez és SZ—100- ashoz való nyelestengelyeket, az egyik legtöbbet keresett hiánycikket — szintén kilóra! Gyakori gépállást okozott s az egyik legnehezebben beszerezhető alkatrész volt az SZ— 100-ashoz való adagoló elem. Ennek darabja hatszáz forint, de olyan kicsi, hogy súlya szinte nincs Is. A gépállomás így 8 forintért 15 000 forint értékű adagoló elemet tudott beszerezni! Mindent összevetve, a pécsváradi gépállomás teljesen új, gyári csomagolású, kitűnő állapotban lévő alkatrészekből 200 ezer forint értéket tudott vásárolni a MÉH-nél ötezer forintért! Most egyetlen gondjuk az, hogyan tudják elkönyvelni ezt az anyagot majd ha beépítik a gépekbe, hiszen ki az az őrült, aki elhiszi egy hatszáz forintos alkatrészről. hogv harminc és fél fillérért vet- |
