Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-18 / 295. szám

DO. DECEMBER tS

niAPió

A SZERKESZTOSEG

Kcm kÍT.int jj^g-pályák

Pát hete tartózkodom szolgálati kiküldetésben Pécsett.

Kiküldetésem idejére a Székely Bertalan úton szállásoltak el. Véleményem szerint ez a város egyik legszebb lakónegyede, de ... Áz említett utcán végig valahonnan valamilyen magánkertből eredő forrás vize csörgedez. Mivel már itt a tél, komoly fagyok ideje is elérkezett, a nemtörődöm magántulajdonos magánkertjében levő magánforrás vize magánjelleggel foly- dogál és szépen befagy az utca egész hosszában. Ha ez az illetlen magánforrás csak a csatornába fagyna be, semmi baj sem lenne, de ez a for- rásocská magántulajdon jellegét dölyfösen kihangsúlyozva az utca felét befagyott jégpályává változtatja. Ilyen fél utcát elfoglaló jégpálya található a Székely Bertalan út 13 és 5-ös számú házak előtt (azért voltam bátor relatíve pontosan meghatározni a jégpályák előtalálási helyeit, mivel olyan hiú reményekben ringatom magam, hogy a jégpályákra a kerületi tanács is kíváncsi lesz.)

Reggelente a Landler utcán igyekszem munkahelyemre. Az első megint csak a kerület] tanács figyelmébe ajánlandó akadályt az Esze Tamás utca és a Landler Jenő utca sarkán csodálhatom meg. Ez a szépség pedig egy remekbe szabott jégpálya, melyet a beforduló, faroló, csúszkáló autók és autóbuszok tükörsímá ra csiszolnak. További ilyen

zet tudományos kutatómunká jának eredményei országon é külföldi folyóiratokban jelen tek és jelennek meg, s számo gyakorlati értékű kutatás eredmény kézirat formájábai jut el az érdekelt szervekhez 1958-ban az intézet Évkönyve adott ki, mely a továbbiakba! Értekezések címmel jeleni! meg.

Szabó Pál Zoltán elmondta hogy az intézet foglalkozil egy dél-dunántúli tudományoi folyóirat szerkesztésének gon doíatával is, mivel ilyen irányú javaslatokkal már több szőr felkeresték az intézetet Hangsúlyozta, hogy ma az országos ágazati tervezést kiegészíti a regionális tervezés, s < kettőnek együtt kell haladnia Hogy ez lehetővé váljék, tudományos szemmel kell vizsgálni, miképp lehet a társadalm és a gazdasági tevékenységei ésszerűbbé, jövedelmezőbbé tenni. A dél-dunántúli folyó; irat ilyen profilja rendkívül nagy jelentőségű lenne, s igen sok külső munkatárs bevonását tenné lehetővé.

Szabó Pál Zoltán név szerint és részletesen ismerteit« Babies András, Borai Ákos Ruzsás Lajos, Tóthné Mérey Klára. Király István, András- falvy Bertalan, Kolta János Lovász György és Simor Ferenc tudományos munkásságát.

A Dunántúli Napló munka társa végül két kérdést intézett a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatójához: Az intézetnek, illetve munkatársainak hány kiadványa, tudományos munkája jelent meg? Az intézet munkája milyen mértékben összehangolt az ország távlati kutatási programjával? Szabó Pál Zoltán elmondta, hogy kiadványaik számát elég nehéz mérni, mert van amelyik csak néhány oldalas, s van olyan, ami húsz íves. Mint érdekességet megemlítette, hogy az utóbbi időben az intézet munkatársaira évi 17 fv terjedelmű publikáció esik. A második kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársai az országos távlati fejlesztési tervben szereplő témákat dolgozzák fel.

A sajtófogadás kellemes légkörben, baráti beszélgetéssel ért véget;

B. B.

Levelekből röviden

azv. KAH L JÓZSEFJÉÉ nyug- díjas olvasónk a tanácstól kér segítséget, mivel életveszélyesnek nyilvánított Torda u. 19. szám alatti lakását nem hozzák rendbe. Kiköltözni nem tud. mivel számára más lakást nem' biztosítanak. Reméli, hogy a tanács szivén viseli egy 6« éves Özveyyasszony sorsát0

Hasonló segítséget kémek a tanácstól az Aradi vértanúk útja 57. számú ház lakói is. Az épület életveszélyes állapotban van és mindeddig men történt intézkedés lebontásáról; a lakók elhelyezéséről, vagy a ház helyrehozataláról. Sok gyermek lakik a házban és a szülőket aggodalom tölti el. Kérik az illetékeseket, hogy mielőbb intezkedjenekl

UDVARI ANTAL kőműves levelében arról ír, hogy az építőipari

vállalat szerződéses járatot biztosított részükre, mivel Siklóson tsz-építkezésen dolgoznak. Azonban a gépkocsivezető hanyagul kezeli a járatokat és többször előfordul, hogy a munkások 2—3 órát várakoznak az autóbuszokra.

jégpálya a Landler utca, Sallai utca és a Kórház tér találkozásánál látható. A mai napon reggel hét és fél nyolc óra között a sarki újságárus szerint kilenc ember esett el ezen az ingyen, csodás jégpályán és két autó állott meg hirtelen fékezés közben keresztben az úton. Befejezésül két motoros és egy kerékpáros esett el. Szép eredmény. És most jön a java, állítólag a városi műszaki szakemberek azt mondják, hogy ezen nem lehet segíteni, mivel a Kórház téren bármit csinálnak, megáll a víz. Állítólag erre a problémára sok ezer forintot költöttek már, legalább három újítást megvalósítottak és ugyanannyit visz- szautasítottak stb. Szabad legyen szerény véleményemet is itt közreadni: nem kellene egy valódi szakembert megkérni, hogy ezt a problémát oldja meg?

Dr. Kiss Károly

MAaIÁ m/fi/tú

ii/ <J í iü/j \AJJ v> ú

Pénzfeladás 17 óráig

Sok új-mecsekaljai dolgozónak okozott már bősz- szúságot az új-mecsekaljai postán jelenleg érvényben levő korai záróra. Ezen & postán 17 óra után már nem vesznek át pénzt. Éppen emiatt az itt lakók kénytelenek beutazni a főpostára, ha munkájuk miatt 5 óra előtt akadályoztatva vannak a pénzfeladásban.

Nem lehetne módosítani a zárórát? Ha 18—19 óráig lehetséges volna a pénzfeladás, megoldaná a jelenlegi problémát.

Ugyancsak szükséges volna munkaszüneti napokon postaügyelet biztosítása. Vasárnaponként sürgős távirat, telefon, . levélfeladás ügyben ugyancsak be keü utazni a városba.

huny adv Ari Béla

Uj-Mecsekalja

Miért egymuszakos a kertvárosi fűszer- csemegebo 11?

Kertváros akkora területen

fekszik, mint az I. sz. Belklinikától a Rákóczi, Majláth, Regös, Felsőmalom, Kossuth és Sallai utcák álltai határolt városrész. Ezen a területen körülbelül tíz fűszer-csemege üzlet van, amelyek közül több, este 7—8 óráig tart nyitva.

Kertvárosban nemrég megnyílt az önkiszolgáló fűszercsemege üzlet, mely ugyanakkor egyműszakos árusításra „ítélte” a régi, a buszmegállónál lévő fűszerboltot. Ez a kis üz’et kb. a Kertváros közepén fekszik, innen az új üzlet 500 méternyire van, és az északabbra lakóknak még távolabb. Most a 17 óra után

hazatérők kénytelenek egykét kilométert gyalogolni ' a fűszerboltig rossz idő esetén sáros, rosszul kivilágított úton.

A kertvárosiak arra kérik az illetékeseket, hogy hosz- szabbítsák meg a buszmegálló melletti fűszerbolt nyitvatartási idejét, s tegyék lehetővé, hogy ott reggel 7 és este 19 óra között vásárolhassunk. Ehhez szeretném még megjegyezni, hogy Kertváros harminc év alatt legalább háromszorosára nőtt. Annakidején négy fűszerüzlet szolgálta ki az itt lakókat, mósit mindössze kettő.

Hanti János

Pécs, Táncsics M. u. 74. sz.

\ Mm

SZÍNHÁZ

A MAGYAR RADIÖ

PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1963. december 18-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon:

17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok... — üsz- szeállítás.

Népszerű dalok.

17.30: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Dallam és ritmus.

18.00: Zenéről zenére. — összeállítás.. Közben: Könyvespolc és jegyzetek.

19.10: Dél-dunántúli híradó.

FÁSKAMRÁK SZOMSZÉDSÁC/ÁBAN

Fekszik vagy ül? — Nem lehet kivenni. Csíkos párnája alján, balkarjára támaszkodik és duzzadt, fehér tenyerével görcsösen markolássza ágya vánkosát. Előtte két kopott fadobozkában cérna, tű. Kezeúgyében kérvények, újságcikkek, receptek. Szakadozott borítékban iratok, sárgult papírba csomagolt fájdalom.

A holmijai között görnyed- ten írja panaszát. Zilált, szálkás betűi ijedten dőlnek előre, hátra, bizonytalanul — akár csak a levél írója: Mattenheim László.

A nyáron még így frt&róla Gyenis József, a Dunántúli Napló július 13-i számában: „ ... a teraszon egyetlen tarka vásznú, gomba alakú napernyő vet árnyékot a mellé helyezett nyugágyra, amelyben egy férfi ing nélkül, meztelen felsőtesttel, rövid nad- dárban hűsöl ... Izmos karok pihennek a nyugágy karfáján, s a nap állása változik, mégsem képes az árnyék után menni, mert hiányzik a lába Nem bokában vagy térdben, hanem combtőben és mind a kettő ..

— Addig sem volt öröm az életem, ameddig meg volt a lábam. Fiatal koromtól könyök-mankón jártam. A lábam egyre rosszabb lett, és most itt vagyok csonkán, bénán, magateheteUenül...

Amiket mond, vehetném

panaszkodásnak is, de ahogy mondja, mégsem az. Nincs benne csüggedés, helyzetét így sem látja reménytelennek.

— Meglássa, még járni is

tudok.”

És ma, a tél küszöbén?

Napról napra fakulóbb reménnyel kér segítséget: tolókocsit vagy műlábat.

Apró függönyös, vasrácsos ablakára csak akkor néz fel, ha kocsi zörög az utcán vagy léptek koppannak a járdán. De nem lát mást, csak a lábszárakat. S hogy azok kit visznek tovább: fiatalt, öreget, bánatosat, jókedvűt?.... Azt már nem tudja.

Neki csak annyi jut a világból, amennyit a kőműves vágott a vastag falba. Az a két tenyérnyi vasrácsos ablak — a járdával egy magasságban — meg a kis rádió a feje fölött. Szobájában mindig alkonyat van. És az állandó félhomályban élő ember kék-eres duzzadt szemhéja nehezen emelkedik.

— Hatvankettő januárjában

vették le az egyik hábamat. Júliusban utána ment a másik ... — Szorít, karcol a

hangja, ahogy kiesik a száján ...

— Nagy teher ... nagyon ... — mondja és valami fényesen csillogót törül ki a szeme

alatt húzódó szürke árokból. A másik fényes végigdöcög- gurul gyapjú trikóján és elszínezi paplanja fakó kockáját

... És a fakó kocka szélesedik, mind magasabbra emelkedik. Vörös téglafalú épület, szöges drótú kerítéssel rajzolódik ki a kockából: Markó utca. Deszka-priccs, száraz kenyér, ember-bűz. Itt csapódik rá a cella ajtaja 1936 decemberében, éppen karácsony előtt. Mattenheim Lászlót internálták, fekete listára került. Dolgozni akart, a Markó utcába jutott. Beteg lábai még az erős felsőtestét is alig tudták tartani. De ki törődött vele. Hajtották, mint az állatot

Piros vászonra ragasztott nyilatkozaton igazolja egy akkori rendőr, hogy ekkor és ekkor internálás céljából Mattenheim Lászlót a Markó utcába kísérte. Tétován hajtja össze a piros vászonra ragasztott igazolást.

Nehezen döccenő másodpercek után szinte nyögi.

— így élek élve eltemetve... — Pedig hogy reménykedtem! — Salamon tanársegéd úr is sokat tett értem. Ott dolgozik a 11-es sebészeten és az SZTK-ban is rendel. Már tavaly novemberben írt Budapestre az ortopéd klinikára, vegyenek fel engem oda, —

és ha tudnak, csináljanak műlábat. — Ez év márciusban másik levelet írt, májusban harmadikat, — de válasz egyikre sem jött...

Milyen tengerbe eshetett ez a palack-posta? A részvétlenség, a közöny tengerébe? Vagy a bürokrácia lassú hullámai valami asztalsziget kopár fiókjába vetették a kérvényt? Ezt veri bennem a türelmetlenség kalapácsa, amikor Mattcnheim László emlékezéseinek mankóján vissza biceg 1944-be. Szinte én is érzem, erőlködöm, amikor mondja, hogyan trógerolták a mázsás köveket a tapolcai kőbányában. Élesen vág a fájdalom romlott lábába, de nincs pardon! A katonaszökevények, a politikai foglyok, a megbízhatatlanok rajokban, szakaszokban ezrével vágják, csákányozzak a köveket. Tépik, vágják önmagukat is. Muszosok ... hátukban, oldalukban hideg puskacsővel, rideg őrökkel.

Már majdnem béna. amikor visszajön. Nem teljes ember többé. De azért dolgozik. Hosszú ideig éjjeli őr a Pécsi Magasépítő Vállalatnál.

Rosszabbodik az állapota. Táppénzes, majd közsegélyes. Aztán végleg ágyban marad.

— Csak egysoros választ kapnék az ortopéd intézattől, — hajtogatja a sokszor meg fogalmazott, de el nem mondott kérését. — Ha nem tudnak felvenni, utasítsanak el. Akkor talán eljutnék a Szovjetunióba. Ott csinálnának nekem műlábat. Addig is jó lesz a városi tanács, meg Salamon tanársegéd úr segítsége: a tolkókocsi, amit kiutalnak. De hogy megyek én innen a pincéből a fáskamrák melletti lakásomból tíz lépcsőn fel? Ki cipel majd engem? Az a vékony asszonyka vagy a férje, akiket magamhoz vettem, hogy gondozzanak? Van nekik is elég bajuk. Pedig a levegő kellene! — mutat ki a vasrácsos ablakon a Liszt Ferenc utcába betévedt halvány napsütésre, amely oda ült néhány percre a szemben levő ház párkányára.

Aztán elúszik a napfény, és a homályos pincelakásban az éjjeliszekrényről a vaságyhoz, a másik vaságyhoz és befőt- tes-üvegekkel rakott szekrény tetejéhez verődik ismét a kérdés:

— Miért nem kaptam választ? Kapok-e levelet Pestről az ortopéd intézettől? — Tíz hónapja várom.

Nagy István

19.JO: A Pécsi Zeneművé**«« Szak

iskola leánykara énekel. Vezényel: Agócsy László.

19.40: A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatából. — Szemelvények«

19.57: Műsorismeretés, *

20.00: Műsorzárás.

SZÍNHÁZ*

Nemzeti Színház: Don Cartot

(este 7 órakor). Csortos-bérlet»

ZENE:

Nagy Lajos Gimnázium: Középiskolák bérleti" hangversenye (dél«» előtt 9 és 11 órákor).

Liszt-terem: Középiskolások bérleti hangversenye (délután 3 órakor). Mező László, Hambalkó Edit és Szűcs László szonáta estje. B« n. kamarabérlet (este fél 8 órakor).

MOZI:

Park: Hamu és gyémánt (4, 9

és 8 órakor, szélesvásznú).

Petőfi: A nagyravágyó asszony (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknekI Kossuth: A félelem bére (fél 6 és fél 9 órakor).

, Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, 23. sz. világhíradó. Dalol a folyó. Ken Kész Hof: A virágok palotája. Kövek. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan)» Építők Kultúrotthona: Csodálatos vagy Júlia (5 és 7 órakor). Csak 18 éven felülieknek!

Fekete Gyémánt (Gyárváros): Nappali sötétség (5 és 7 órakor^ szélesvásznú).

Rákóczi (Mecsekalja): A félelem bére (7 órakor).

Kossuth (Mohács): Az orosz csoda. II. (6 és 8 órakor).

Vörös Csillag (Bóly): Négy szerzetes (7 órakor, szélesvásznú)«, Zrínyi (Szigetvár): Udvari bolond (R órakor).

Táncsics (Siklós): A prágai tréfacsináló (fél 8 órakor).

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út 11.

Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra után: 60-11.

Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadia a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat.

Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út-11» Telefon: ♦ 15-32, 15-33, 50-00; PÉCSI SZIKRA NYOMDA ' Pécs, Munkácsy Mihály u 10. sz.

Terjeszti a Magyar Posta! Előfizethető a helyi postahivatalok® nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Iffej Indexszám: 25,054.

4

Húszéves a Dunántúli Tudományos Intézet

Sajtófogadás a jubiláló intézetben

veinek és a népért aggódó értelmiségiek kezét egyre inkább béklyóba verték. Az intézetet nem kommunisták hozták létre, de olyan hazafiak, akik élesen szemben álltak a hitlerista iránnyal. Nekik lehetett köszönni, hogy az intézet 1943- ban a Lánc utca 22. sz. ház albérleti szobában egyáltalán meghúzhatta magát. — A felsza badulas utáni időben az intézet feladatai között a legelső volt a kulturális élet vérkeringésének megindításában való közreműködés. Többen, az intézet igazgatójának tevékeny közreműködésével megalakították az írók. Művészek és Tudományos Munkások Szabad Szakszervezetét. Ennek segítségével lehetett újra megkezdeni a Pécsi Nemzeti Színház életét, megnyílhattak a könyvtárak, egyre zavartalanabbá vált a tanítás és egyre több lett a tudományos előadások száma.

A továbbiakban Szabó Pál Zoltán elmondta, hogy a Dunántúli Tudományos Intézet 19öS óta nem a minisztériumhoz. hanem a Magyar Tudományos Akadémiához tartozik. Az Akadémia a következőképpen körvonalazta az intézet feladatkörét: „... alapvető feladata a természeti földrajz, gazdasági földrajz, néprajz és történettudomány művelése és továbbfejlesztése...” Az inté„Reméljük az intézet megfiatalodik, s az öregék is fiatalok maradnak” — ezzel a mondattal kezdte Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Intézet alapító igazgatója ünnepi sajtótájékoztatóját az intézet fennállásának 20 éves jubileuma alkalmával.

Szabó Pál Zoltán igazgató bevezetőjében vázolta az intézet céljait és születését. Az indulásról többek között ezeket mondta:

— Az intézet alapítását jelentős társadalmi harc előzte meg. 1941-ben megszűnt a pécsi egyetem bölcsészettudományi kara és ezzel egyidőben a tanszékek személyzetét az országban szétszórták. Nagy méreteket öltött a német imperialista propaganda, s vele szemben megkezdődött a magyarság önvédelmi harcának előkészítő időszaka. Ezzel kapcsolatban merült fel a Dunántúli Tudományos Intézet létesítésének szükségessége. A Dunántúli Tudományos Intézet létrehozásában nagy szerepet játszott a Janus Pannonius Társaság, mely a német imperializmussal szemben az akkori helyzetnek megfelelően, nagy mértékben haladó szellemű célokat tűzött maga elé. Az 1943-ba.n alapított intézet már az indulásnál mostoha körülmények közé jutott, ugyanis a haladó gondolat hí-