Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-15 / 267. szám
tm, NOVEMBER II iiAPidr 3 Készül a nagy terv A víztárolók sora épül majd a sásdi járásban Nagy nyeremények nyomában Ház, gyümölcsös, szép lakás 3,30-ért — Egy bohócsapka 2 forint A falon térképek. Az előadó rügyező bottal mutatja: hol milyen nagyságú víztározó épül majd. A novemberi napsugár beszökik a tanácskozó terembe és az asztalokon táncolva kacérkodik az emberekkel. Csalogatja őket ki a szabadba. ESkészGItek a térképek A tervező magas, szőke ember. Pestről jött és a nagy tervnek apró részleteit magyarázza: lássa mindenki, hogy mi mindent kellett fi- gyelmbe venni, amíg a térképek elkészültek. Megdöbbenek, ahogy hallgatom az előadót. A Baranya csatorna vízgyűjtő medencéjében, összesen 21 387 hektárnyi területről évente 822 300 tonna talaj költözik le a vízzel a völgyekbe. Pontosan ennyi, mérnökök számították ki, Sőt még azt is kiszámították, hogy ez egy hektárra kivetítve 38 tonna évenként. Hatalmas pusztító és építő erő a természet! S az ember kihasználja az építő, igyekszik gúzsba kötni pusztító erejét. Itt most a pusztítás ellen fogtak össze. Precízen kimutatják: a Baranya csatornán évente 45 millió köbméter víz folyik le tétlenül, de ha megvalósítják a tervet, akkor csupán a Baranya csatornából legalább ötmillió köbméter vizet megfoghatnak. És akkor a tétlen vizet munkába állíthatják, öntözhetik a területeket, növelhetik a termést. Szalad a pálca a térképen és egy ponton megállapodik. — Itt a komló—mániái tározóban 1 300 000 köbméter vizet lehetne felfogni. Nyolc és fél millióba kerül. Ismét látszólag kusza vonalak között matat a pálca. Bizonytalan a vezetése egy ki- i csit, hisz az előadók nem ide- j valók. — A tormási tározó 2 700 000 ; köbméteres lenne. De itt Me- : csekrákos és Husztót alatt is jó lehetőségek vannak tározó j építésére. Három és fél millió köbméteres tározót lehetne építeni itt, Baranyajenőn pedig ötmillió köbmétereset. 186 millió forint Szaladnak a ceruzák a papíron. Különösen akkor, amikor arról van szó, hogy menynyibe kerül a talaj megvédése. a víz hasznosítása a termelőszövetkezeteknek. Nem kis összeg. 186 833 000 forint — Ebben benne vannak az istállók is? — Nincsenek. Csak a gépek. — Azokat úgyis meg kellene venni. Meg az istállókat is fel kellene építeni mindenképpen. — És a 3004-es kedvezményei szerint kalkuláltak? — Nem. — Akkor valóban mennyi jut a tsz-ekre abból a 3360 forintból, amibe egy-egy hold megvédése, jóbb termővé tétele kerül? — Az állam egyszer ad 142 830 forintot. Idősebb ember áll fel. A vízgazdálkodási és talajvédelmi társulat embere. — Most jött meg a 3Ö04/6- os végrehajtási utasítása. Az ilyen munka a tsz-eknek lényegében semmibe sem kerül. Az állam dotálja a talajvédelmi beruházást. — És mennyi lesz ennek a haszna? A DÉDASZ Pécsi .Üzemvezetősége hálózat építő munkára, pécsi munkaterületre felvesz VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT Munkaruhát, napi egyszeri kedvezményes étkezést, I munkásszállást, valamint a családfenntartóknak 6 hónapi munkaviszony után áramdíj kedvezményt biztosítunk. Jelentkezés Pécs, Rákóczi út 34. szám, _______________________ 4 — Húsz év alatt fizetődik ki. Egy forint beruházás egy évben öt fillér hasznot hoz. De meg lehet ezt fordítani is. Egy forint beruházással a tsz- ek 2,4 forint kárt hárítanak el évente. — És abban az őt fillérben benne van az állattenyésztés hozama is? — Csak a növénytermesztésé. — így mindjárt más... A jövő kép* Gyakorlati gazdák, irányító szakemberek, tervezők és beruházók vitatják, készítik a nagy tervet, amely gátat szab a rakoncátlan természetnek. Vitatkoznak, érvelnek a sásdi járási tanács tanácstermében és sokuk előtt talán megjelenik a jövő képe: sok-sok legelésző szarvasmarhával, új istállókkal, hatalmas víztározókkal, amelyekben halak úszkálnak, csillogó vizét víziszárnyasok hasítják, nagy motorok szippantják ki a vizet és szórják szét a kígyózó csöveken a dombokra. A járás, a Baranya csatorna vízgyűjtő medencéjének jövőjéről döntenek itt. Olyan a terem, mintha egy haditanácskozás kellős közepébe csöppent volna az ember. Oda is csöppent. Haditerv készül egy valamikor megfékezhetetlennek hitt erő, a természet pusztító hatása ellen. Szatal János NÉGY TALÄLAT a lottón! — sok ember álma, vágya. Noé, mi történt az álmok, a vágyak teljesedése után? — ezt megérdeklődni járok Fortuna istenasszony nyomában, ott, ahol piroshasú százasok kötegel képében kopogott be a szerencse. Török József Béke-aknai vájár Ujmeszesen, a Frankel Leó utcában lakik. Évek óta töltögeti ki a lottószelvényeket, s nemrég négyes találattal „beütött a szerencse”, — a nyeremény: 128 814 forint! Délelőtt van, a felesége a konyhában szorgoskodik. Káposztástésztát főz, a gyúródeszkán kockára vágott tészta. No, de ekkora halommal! — Népes ám nálunk a család — mondja. — Egy leányunk már féjhez ment, s mégis nap, mint nap, nyolcán ülünk az asztalhoz, a hat gyerek és mi ketten a férjemmel. Fürdő a belvárosban Már három éve húzódik a pécsi Nagy Lajos Gimnázium udvarán a strandfürdő építése. A tervezők elkészültek régi medence felújítási tervével, a dokumentációt átadták a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatnak. A vállalat azonban három hónap múlva lemondta a munkát Így a terveket az ÉM Baranya megyei Építőipari Vállalat kapta meg és hamarosan hozzáfogott az építéshez. A szerződés szerint jövő év május 31-ig elkészül a belváros strandfürdője. Az .első ütemben — december 31-ig elkészülnek a melléképületek, a vállfás öltözők, a kabinsor, a büfé, a pénztár és az értékmegőrző, míg tavasszal a medence felújítására kerül sor. Az öt rajtköves medence, a strandfürdő 200—250 személy befogadására lesz alkalmas- A víz mélysége az ugrótorony alatt csaknem 4 méter. Az építkezés 480—500 ezer forintba kerülne, ha minden munkáért fizetni kellene. A gimnázium diákjai azonban elvállalták, hogy társadalmi munkában segítenek, hogy jövőre a pedagógusnapon felavathassák a belvárosi strandfürdőt Nyílik a szobaajtó, kijön a konyhába Török József is. Éjszakás volt, délelőtt ilyenkor aludni szokott. Egymás szavába kapcsolódva mondják el, mi is lett a nagy nyereménnyel • ' —• Tudja, szép pénz volt az igaz, de el is ment a sok gyeHarom forint 20 fillért ad a munkaegységhez a halastó Megkezdték a halászatot a görcsönyi Uj Március Termelőszövetkezet halgazdaságá- ban.A három tó közül eddig kettőben tenyésztettek pontyot Az első tónak tizenhárom és fél hold a víztükre, s több, mint kilencven mázsa pontyot adott a szövetkezetnek. Ebből negyvenöt mázsát eladtak, g a fennmaradó több mint 45 mázsát a harmadik, eddig használatlan tóba helyezték teleltetni. A másik tó lehalászását a jövő héten kezdik meg, s abból már közel száz mázsa pontyot várnak. A termelőszövetkezet könyvelőségében kiszámították, hogy az idén teljesített munkaegységek értékét nagyban növelj a halgazdálkodás, egységenként mintegy három forint húsz fillérrel. Jövőre a harmadik tó bekapcsolásával már negyven hold víztükörrel rendelkezik a görcsönyi Uj Március Tsz. HÁLÁS FELADAT Nem először képviseli pécsi és baranyai polgártársait a parlamentben Gergely Lajos elvtárs. 1944-ben tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, feloszlatásáig, 1945 szeptemberéig. Az 1945-ös választásokon ismét jelölték, de a iistáról, amelyen ötödik volt, három kommunista képviselő került be 1 a parlamentbe. Idén ismét reá esett a választás. A választások után a Baranya megyei képviselőcsoport vezetője lett. A közvetlen képviselői tevékenységen kívül szerteágazó, nehéz munkát ró ez rá: ismernie kell rfemcsak képviselői járása, hanem egész megyéje gondjait és gazdag tapasztalataival, friss segítókészségével, jó szívével mindig résen kell lennie. Képviselőink vallják: nem szakadhat meg a választások után sem a választók és választottak közötti kapcsolat, sőt elmélyítésére kell törekedni. Tisztán, világosan áll előttük a feladat: segítségre lenni a választók üdéinek intézésében, közvetlenül az ő érdekeiket képviselni az állam érdekeinek figyelembevételével. A megye képviselet nap-nap után felkeresik az emberek. Meghallgatják őket, ha igazuk van, de akkor is, ha nincs. Magyarhertelenden például valaki hosszú ideig nem kapott, választ nyurdíj- kérelmére. Ä képviselőcsoport vezetője gyorsan elintézte az ügyét. Ugyanakkor egy másik nyugdíjassal azt kellett megértetnie, hogy kérése jogtalan, nem tehetnek érdekében semmit. Szép szóval sok mindent el lehet érni. Az emberek — ha nem is adnak igazat nekik, amikor az ügyintézőben jóindulatot vélnek felfedezni — belenyugszanak a változhatatlanba. A megyei képviselőcsoport tevékenysége ~ ha akadnak is ilyenek, mint Gergely elvtárs nyugdíjasa — amint a sok köszönő levél bizonyítja, igen eredményes. Gergely Lajos elvtárs főként a sásdi járásban tevékenykedik. Rendszeresen eljár a sásdi járási tanács végrehajtó bizottságának üléseire, felkeresi a járás legapróbb településeit is. Hogy mit tesz két országgyűlés között, azt a sásdi járásbeliek tudnák legjobban elmondani. A szalat- nakiak például a tanácsi ki- rendeltséghez fordultak azzal a kéréssel, hogy segítsék annak az útnak a befejezését, amelynek építésére ők már több mint 500 ezer forint társadalmi munkát fordítottak. Gergely elvtárs közbenjárására az illetékesek közölték: megkezdik az útépítést A sásdi járási tanács arra kérte, hogy segítsen a törpevízmű üzembehelyezésében. A ME- GYEVILL, mivel az üzembehelyezést anyaghiány akadályozta, külön céljutalmat tűzött ki anyagbeszerzésre. Szeptember 15-én már üzemképessé tették a vízmüvet. Egy tanító házaspárnak abban volt segítségre, hogy hat évi ismételt kérésüket meghallgatták a művelődési osztályon, s Pécs környékére helyezték őket. így megoldódott Pécsett lakó beteg szüleik és beteg gyermekük ápolása. A tanácsok nem zárkóznak el a segítségadás elől. A képviselők bárhol kopogtatnak, rendszerint szívesen fogadják őket. Nemcsak készséggel segítenek nekik az ügyesbajos dolgok elintézésében, még tájékozódásukban is segítségükre vannak. A képviselőcsoport szeptemberi ülésén napirendre került az iskolareform tapasztalatainak megtárgyalása. Ezen a tanács művelődésügyi osztályának vezetője személyesen informálta a képviselőket. Igaz viszont, hogy az ülés előtt sok iskolát, oktatási intézményt kerestek fel a képviselők, így saját tapasztalataik . alapján vitatkozhattak a kérdésekről. Decemberi ülésükön a mezőgazdaság legégetőbb problémái kerülnek terítékre. Mind .a megyei, mind a városi tanács mező- gazdasági osztályvezetője, sőt az állandó bizottsági elnökök is hivatalosak lesznek erre. A képviselők már most tájékozódnak: termelőszövetkezetekbe látogatnak, figyelemmel kísérik a szövetkezetek munkáját, hogy ha szükséges, tanácsokat is adhassanak majd. Mindezek igazolják Gergely Lajos elvtársat: nem felületes, látszatmunkát végeznek, igyekeznek megismerkedni a kérdések lényeggel. Azt tapasztalják, hogy ezt a tényt mind a tanácsok, mind a lakosság szívesen veszi, hiszen az előrehaladást szolgálják. A képviselők tekintélyes emberek. De mennyi munkával kell a tekintélyt, köztiszteletet kivívni! Mégis — nincs ennél hálásabb feladat — vallja Gergely Lajos elvtárs, aki képviselőtársaival együtt lelkiismeretesen dolgozik a megtiszteltetésért. a IL rekre — mondja a feleség. — Amikor kézhez kaptuk, lementünk ide a ruházati boltba és bevásároltunk. Cipők, kabátok, egyéb ruhafélék ... több, mint 25 000 forintot hagytunk csak ezen az egy helyen. . — Na és a műszaki boltban? — folytatja a férj. — Rádiót, televíziót, hűtőszekrényt vettünk, ezek sem fillérekbe kerül tele De jöjjön be a szobába, nézze meg — teszi hozzá és már nyitja is az ajtót. Valóban, a rádió, mint egy kisebb hajó — magnóval felszerelve, 8500 forint volt az ára. Szép új Duna televízió a szoba másik sarkában. — A szőnyegek, a csillárok, a bútorok itt is, a konyhában is — mind, mind új — folytatja a lakás bemutatását a feleség. — Aztán a lakás festéséről ne is beszéljek, 4200 forintért festették újjá. Szóval szép összeg az igaz, de tudja, mire beruházkodtunk, bebútoroztuk a lakást, el is ment... — Sokán azt mondják, hogy miért nem veszek autót — szól közibe a férj. — De mondja, minek nekem autó? Mikor használjam? Vájár vagyok, műszakra kell menni. Amikor hazajövök, örülök, ha ledőlhetek ... Vasárnap? Nem egyszer vasárnap is dolgozom, kell a szén ... Aztán _ mit csináltam volna az autóval? A hat gyerek be sém férne ... Jól gazdálkodtak Törökék a nyereménnyel és igaz, Török József havonta hazaviszi a 3500 forint körüli összeget, de nyolc tagú a család... Jó szeme volt a Fortunának, amikor ide kopogott be.. j * HANEM ugyancsak elvétette a lépést az istenasszony, amikor a mágocsi Lakatos Lajos alkalmi munkást látogatta meg. Nem is egyszer! Lakatosnak kétszer volt 4 találata — összesen körülbelül 130 000 forint ütötte a markát. Nagy dinom-dánomra készülődött, de Sima József bácsi, a Totó- Lottó megyei szervezési előadója rábeszélte: legalább egy kis házat vésvén a nyereményből. Vett is 30 000 forint körüli összegért. Hanem a többi pénz? Egy kocsmában összejöttek cimborái és La- ; katos eléjük tett 10 000 szelvényt. — Töltsétek ki mind, meI gint nyerünk! — mondta. ! Azok pedig töltötték sorra — ! napokig. A nagy „munkában” | egyik fröccs a másik után ... ■j mire végeztek a sok x-el, alaposan eláztak. Aztán zsákba ! a szelvényeket és vitték a lot- | tózóba. Útközben el is vesz- j tettek belőle vagy 1000 darabot. A sok ezer szelvénnyel — I 33 000 forint volt az ára, — ; alig nyertek pár száz forin- | tot.,. így ment el a többi j pénz is. Még szerencse, hogy ja kis ház megmaradt. Azaz a j házról is eladta már a tető- j szerkezetet, az ajtókat, abla- ! kokat. A nagy nyeremény, j amilyen könnyen jött, úgy í ment is.., * UJMESZESEN Dani Lászlóék még egészen „friss” nyerők. Négyesükre közéi 100 000 forintot kaptak kézhez augusztusban. A férj a bányánál a napszinten dolgozik, műszakon van, — a feleségét találom otthon, takarítás közben. — Mit vettünk belőle? — Konyhabútort, szobabútort, Lehel hűtőszekrényt, porszívót, szőnyegeket és egy 1000 négyszögölnyi szőlőt — fele szőlő, fele gyümölcsös — Dain dóiban. Még van a takarékban is jócskán. Hanem tudja mennyi munka van azzal a szőlővel? ötven barackfát akarunk ültetni — már megástuk a lyukat mindegyiknek. Nem is hittem volna, hogy MEGHÍVÓ A Pécs és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a körzeti földművesszövetkezetek alapszabályának 29. §-a alapján TAGÉRTEKEZLETET tart november hó 15-én Pécs (Rákóczi út 24, KIOSZ nagytermében) 17 órakor. A tagértekezletre minden szövetkezeti tagot szeretettel meghívunk és várunk. annyi földet kell kiásni — mondja és mosolyogva teszi kezét a fájó derekára. Úgy látszik, itt jói gazdálkodtak a hirtelen jött pénzzel — nem kótyavetyélték eL A kis szőlő, a rajta lévő és rendbehozott, lakható présházzal — jó szolgálatot tesz majd a férjnek is, ha egyszer nyugdíjba mégy, a bánya után lesz hol tenni-venni; jó levegőn, amúgy nyugdíjasok módján ... * A KŐVETKEZŐ CÍM egy idős asszonyé, 86 000 forint nyeremény gazdájáé. Öt keresem, Helyette egy idős bácsika nyit ajtót. Amikor elmondom, hogy mi ügyben járok — szó nélkül mutat előre, invitál a lakásba. Leül az ágy szélére, aztán majd fél percig meg sem szólal. Egy ágy, egy tűzhely, kis asztal a szegényes bútorzat. Az asztalon színes papírok, ollók. Az asztal mellett nagykarimájú, sü~ vegcsúcsos kék, zöld, sárga színű bohócsapkák. Olyanok, amiket a jókedvű sálvesztere- zők szoktak nagy vidámság közepette a fejükre tenni. Arrébb pirossal díszített kék huszárcsákók papírból. A bácsika arcán ezernyi ránc mutatja — eljárt felette az idő. Szomorú tekintetét lassan rém emeli. — A feleségeim nyerte » pénzt — mondja halkam. — Hol van? — Itt hagyott — mondja könnybelábadt szemmel. Meséli életét Valamikor súgó volt színházaknál — 16 évig. Aztán elkerült onnan és bazárengedélyt váltott, ebből él már több, mint 30 esztendeje A Misina tetőn árulta a csecsebecséket Minden reggel autóbusszal a Dömör-kapuig, onnan gyalog a Misinára. — Kora reggel kell oda menni, amikor az autóbusz Indul 10 óra félé, altkor nekem már késő — a turisták frissek. 76 éves, beteg ember vagyok. A feleségem a Dömör kapunál árult régebben kis ajándéktárgyakat A két stand ból valahogy megéltünk. Aztán jött ez a nyeremény. Az övé volt... — S magának nem adott belőle semmit? — De igen, 50 forintot.. * Aztán elment a pénzzel a menyéhezi Felém se néz 51 évi házasság után ... Lenyúl a földre, felvesz egy színes, félig kész bohócsap- kát, lassan forgatja a kezében, aztán folytatja: — öreg vagyok. Én nem tudok már télen a hidegben a standon állni, árulná. Negyedárért eladtam az egész mo- tyómait, kell a pénz télire ... Észreveszi a bohócsapkákra tévedt pillantásomat. — Igen, most az egyik fiammal ezt készítjük szilveszterre... Két forint az ára — mondja és nyújtja felém, nézze meg, mennyit kell ezen a papírsapkán dolgozni, kiszabni, megtűzni, a színes papírokból kisebb nagyobb karikákat ollóval kivágni, ráragasztani a sapkára... — Nem, ne higgye, hogy a pénz bánt engem. Mit is csinálnék én öregember létemre annyi pénzzel, nem kell nekem már az! De itt hagyni, így... Ül a kopott ágy szélén, eltelve a maga fájdalmával, már ereje sincs szólni ... * TÖBB CSALADOT is meglátogattam még, s azt tapasztaltam, hogy a nagy nyeremények tulajdonosai általában jól gazdálkodtak a pénzzel, anyagi helyzetük javítására használták fel, nem egyszer Sokkal ,-,zsugoribban” meggondolva minden fillér sorsát, mint a nyeremény előtt. A nyeremény is csak ott kamatozik szépen, ahol a nyertesek a váratlanul jött pénz mellé a szorgalmas munkájukkal keresett fizetésüket is hozzáteszik. Ahol a pénz megzavarja a fejeket, ott nem örömet, hanem szomorúságot eredményez. Bánatot, szomorúságot pe * dig nem érdemes még 3 f • p 30 fillérért sem vásárolni. Az örömért viszont megéri a lottószelvény ára. Garay Ferenij
