Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

»63. NOVEMBER 13. ftlAfftld' Szállást keresek Szigetváron kerestem szál­lást — ott, ahová a turistá­kat, érdeklődőket, de a kuta­tókat is vonzza a vár, a Zrí­nyi-emlékek és a közelgő négyszázadik évforduló. Jelen­leg mindössze a 180 személyes turistaszállás várja a vendé­geket a várban, de ez csak tömeges elhelyezést biztosít a vendégeknek. Az iskolai cso­portok, a vállalati közös ki­rándulások résztvevői a tu­ristaszálláson kedvező és olcsó éjszakai pihenőt találnak, de hová menjenek az egyéni tu­risták, kutatók, szakemberek, akik nemcsak pihennek, ha­nem dolgoznak is egy-egy ki­szállás alkalmával szállodai szobájukban. Harmincháromezer vendég Az érdeklődés egyre job­ban Szigetvár felé irányul ezekben az években. A hazai turisták száma ebben az év­ben meghaladta a 33 ezer főt és ebből 18 ezer egyéni láto­gató volt. Az év első tíz hó­napjában 408 iskolai és tu­ristacsoport kereste fel Sziget­várt, összesen 14 800 személy, sokkal kevesebb, mint az egyéni kirándulók száma. Ez is mutatja, hogy mennyire szükséges lenne egy helyi szálloda a városiasodó nagy­községben, amelyik ma már világszerte figyelemmel kísért eseményre, a négyszázadik Zrínyi évfordulóra készül. Külföldről is nagy az érdek­lődés a jubileum iránt és a Baranyába, Szigetvárra érke­ző tudósokat, történészeket, kutatókat el kell helyezni — mégpedig nem is akármilyen körülmények között Szigetvár nincs abban a kedvező helyzetben, hogy ven­dégeit, külföldi turistáit Pé­csett vagy Kaposváron szállá­solja el, mert ehhez túl na­gyok a távolságok, a személy- gépkocsik korszakában is. Másrészt az egyéni vendégek, szakemberek nem egy napra érkeznek Szigetvárra, hanem : tö.bbnapos kutatómunkával igyekeznek feltárni az évfor­dulódat kapcsolatos, ma még összefüggéstelen vagy isme­retién tényeket, adatokat. Mindez azt bizonyítja, hogy az ünnepi előkészületek köz­ben nem lehet megfeledkezni a szállásbiztosításról, szálloda létesítéséről — Szigetváron. A lehetőségek Valamikor működött egy szálloda Szigetváron, az Oroszlán Étterem mellett, a Vár utca 1. szám alatt. Alsó részében annakidején színház Minőség? Ugye, nem is olyan „izgalommentes” .prob­léma ez, mint alhogy az em­ber aiz első pillanatában el­képzeli? — Nézze meg a fegyelmi jegyzőkönyveket is — taná­csolta Hárván Józsefi Megnéztem. A tapasztaltait? Elég sok a technológiai fe­gyelmezetlenség, ami termesze lesen kihat a minőségre. Nem mindegy, hogy milyen hőfo­kon és mennyi ideig pácolják a bőrt, hogyan rakják le, is­merni kell a gépek munkáját. Gyakran nem tartják be a műszaki utasításokat, a mű­vezetők nem eléggé követke­zetesek ezen a téren. Fegyelmi ügyek. Néhány példa. P. A. a táskabőröket az előírt 36 fok helyett sok­kal melegebb hőmérsékletű lé­bén pácolta. Az eredmény: há­romszáz sertés táskabőr mi­nőségileg alacsonyabbrendű lett. Fölényességből, figyelmet fenségből a legjobb bőröket rontotta el.:. A bőröket meg­határozott rend szerint kell a kocsira rakni Az egyik mun­kás rosszul rakta fel, a bőrök lecsúsztak a kocsiról;.. F. K. a kilences festőhordőban levő bőrökre állóhelyzetben ada­golta a zsírt, miközben me­legvízzel töltötte fel. A zsír így nem juthatott el egyenle­tesen a bőrfelületekre... Csak egyszer fröcskölték be a bőrö­ket, hogy hamarabb végezze­nek, a fedés így nem töké­letes... Az egyik csoportve- *etáó a magatartásával csak- Jem szétzüllesztett egy egész •mihelyt ah működött, a megye első kő­színháza, messze megelőzve a megyeszékhelyet. Az épület az 1730-as években épült és a kincstár beszálló vendéglő­nek használta sokáig. Az Oroszlán Szálloda korabeli né­met és latin nyelvű iratai arról tanúskodnak, hogy a be­szálló vendéglő és a kőszín­ház igen népszerű volt a kör­nyéken. Még a harmincas években is működött a szín­ház. Vándor színtársulat éven­te négy-hat hónapot játszott falai között. Ma sóraktár a színházterem és a szállodarészben családok laknak. Ezt az épületet lehet­ne és kellene felszabadítani, hogy eredeti céljainak megfe­lelően ismét a Szigetvárra ér­kező vendégek elszállásolását szolgálja. A sóraktár rövidesen elköl­tözik a volt mozihelyiségbe és helyén sörözőt nyitnak. Felette — az emeleteken — alakítják ki a szállodai szobá­kat, számszerint negyvenet, ha ... és itt az első akadály ... ha néhány lakót elhelyeznek az épületből. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy a Vár utca 1. szám alatt ismét szálloda légyen. A jelenlegi étkeztetési ne­hézségek ellenére is csak ked­vező, hogy az Oroszlán Étter­met életveszélyes állapota mitt le kell bontani. Termé­szetes az a törekvés, hogy minél előbb új, korszerű ét­termet építenek helyette. Az elképzelések szerint az Orosz­lán Szálloda mögötti udvar­ban épül fel az új étterem, valamivel hátrább a jelenlegi, bontásra váró épületnél és így nagyobb helyet biztosíta­nak a közúti forgalomnak. Az új Oroszlán Étterem, amelynek a megépítése nem tűr halasztást, a tervek sze­rint csak 300 személyes lesz. Nagyobb étterem kell Ez olyan kevés, hogy már most is csak nagy nehézsé­gekkel tudná kielégíteni az igé­nyeket. Három évvel ezelőtt Szigetváron még nem volt közétkeztetés, ma mintegy öt­százan veszik igénybe és még ennél is több a jelentkező, akit vissza kell utasítani. Az üzemi, vállalati dolgozók köz- étkeztetése megkívánja, hogy az új éttermet, amely elsősor­ban Szigetvár ellátását bizto­sítja — már a tervezésnél leg­alább ezer személyesre készít­sék. Legalábbis a konyha ka­pacitása biztosítsa ezer dol­gozó napi, biztonságos és meg­felelő ellátását. Enélkül hiá­ba alakítjuk ki a szomszédos szállodát, hiába szervezzük meg az ünnepségek idegenfor­galmi látogatottságát, ha az új, korszerűnek tervezett ét­terem még a helyi igények ki­elégítésére sem képes. Az új étterem és a szálloda tervezésére százezer forintot biztosított a Belkereskedelmi Minisztérium és a terveket 1964-ben készítik el. Utána sürgősen hozzá kell fogni az építkezéshez, hiszen mindössze két évünk maradt a felkészü­lésre az évfordulóig. Gáldonyi Béla SZERKESZT OSEG November 7-én a Mohácsi Bútorgyár kultúrtermében el­ső ízben került sor a szocialista brigá­dok szellemi vetél­kedésére. A szelle­mi vetélkedést nagy érdeklődés kísérte, a kultúrtermet zsú­folásig megtöltötték az érdeklődők. Kilenc szocialista brigád 30 verseny­zője vett részt a szellemi vetélkedé­sen. A résztvevők politikai, fizikai, technikai, történel­mi, földrajzi, iroda­lom és művészeti kérdésekben mér­ték össze tudásu­kat. A szellemi vetél- kedőn első lett az ipari tanulók egyik csapata: Bida Ven­del, Urbán And­rás és Horváth Ti­bor. Második az „Alkotmány” szo­cialista brigád el­ső csapata: Pávko- vics Anna, Fehér­vári Mária és Sivá- novics Sándor. Har­madik az „Alkot­mány” szocialista brigád második csa pata: Perjési Ág­nes, Solt István és Horváth János. A szellemi vetélkedőn a három első csa­pat között 600 fo­rint értékű dísztár­gyat osztottak szét. A résztvevő csa­patok közül a leg­jobbak részt fog­nak venni az üzemi döntőben, 'ahol a győzteseket takarék betétkönyvvel ju­talmazzák. A szo­cialista brigádok nemes szellemi ve­télkedését azzal zárták le, hogy az üzem 9 idős dol­gozója részére törzsgárda-jelvényt és pénzjutalmat osztottak ki, vala­mint 5 szakszerve- vezeti aktíva ka­pott jutalmat és két munkavédelmi őr. Dr. Vadon Antal Botrányos viselkedés a moziban Október 30-án délután öt óra­kor az Orosz csoda című film első részét néztem meg a Kos­suth moziban. Kevés felnőtt nézte csak az előadást, a kö­zönség nagy része diák volt. A viselkedésük viszont nem val­lott erre. Az előadás egész ide­je alatt harsogott a terem a ne­vetéstől, beszédtől, kiabálástól és egyéb zajt okozó rendetlen- kedéstől. Úgy hogy a diákok fegyelmezetlen viselkedése miatt az előadás élvezhetetlen volt. Tudomásom szerint a diákok­nak kötelező volt a film meg­tekintése, és ha odafigyeltek volna, akkor a tanulmányaik során felhasználhatták volna az ott látottakat. Az volt a hely­telen, hogy a diákokat nem kí­sérték el a pedagógusok, akik fegyelmezték volna őket, vagy megakadályozták volna, hogy sokan otthagyják a filmet az elején. HARMAT GYULA, Pécs, Vak Bottyán u. 72* Miért kezdték késve az előadásokat? Szeretem a filmeket a be­mutató napján megnézni. Így 3l-én, csütörtökön a Petőfi mo­ziban néztem meg az ördög és a tízparancsolat című filmet. A kilenc órai előadásra vettem je­gyet, az előcsarnokban kellett várni negyed tizenegyig, mert ilyen késéssel kezdték a filmet. A műsorok előtt szeretem a híradót is megnézni, azonban a híradó elmaradt. November he­tedikén pedig a második elő­adást, melyet hat órára hirdet­tek, azt szerettem volna meg­nézni a Park-moziban. Az elő­adás fél hétkor kezdődött, és a híradó is elmaradt megint. Az elmúlt két hétben nagyon sok mozilátogató járt így, mert csak­nem minden előadás csúszott. A Moziüzemi Vállalat vezetői von­ják felelősségre a késések oko­zóit. Katona Antal tanácstag Naponta szorongó érzéssel ülök a nagydaindoli autóbusz­ra, azaz a 22-esre, amelyik előttem ismeretlen okból, de igen sűrűn defektet kap és akkor persze Istenkúttól gya­log kell felmenni, ugyanis a Készül a kesztyű exportra A negyedik negyedévben eddig 25 ezer pár kesztyűt gyártottak a Pécsi Kesztyű és Bőrkonfekció KXSZ-ben. Németországba, Svédor­szágba, Svájcba és a Szovjetunióba szállítanak. íme néhány szakmai sze­melvény a jegyzőkönyvekről. A Pécsi Bőrgyárban a mi­nőséggel kapcsolatos problé­máknak kettős okuk van. Az egyik. Ez tulajdonképpen „kül ső” ok. Ezek ellen a gyár ve­zetői és dolgozói aligha tehet­nek valamit. Sőt, semmit. — Példám a cseh hidraulikus vasalógépek. Az angol „komp­lett” automata kenőgép. Az időnként egészen más és más összetételben érkező vegyi­anyagok, amik nagymérték­ben zavarják a technológiai egyenletességet és természete­sen a minőséget is. Az anyag- beszerzés. íme egy történet Egy nyugati technikust üzlet­szerző körútra küldött a fő­nöke, azután betért a Pécsi Bőrgyárba. Egy hétig itt dol go­zott, a gyár nyersbőr anyagá­ból, de a saját vegyszereivel mintákat készített Elsőren­dű, korszerű vegyszerek vol­taik, a minták ragyogóan si­kerültek. A gyár szakemberei megnézték a mintákat Hát igen, a vegyszerek. A Szom­bathelyi Cipőgyár igazgatója látogatóba jött, ő is megnéz­te^ — Ilyen bőr kell nekünk! — lelkesedett és elvitte a min­tákat. A gyár vezetői össze­állították a megrendelésit, — azután az illetékes főhatóság­tól megérkezett a válasz. — Talán másfél év múlva tudjuk biztosítani ezt az anya­got, addig használják ezt meg azt;.. A másik ok. Ez már „belső” ügy. A bőrgyári munka elég­gé egyedi jellegű, itt nagyon sok múiik a konkrét dolgozó konkrét munkáján, fegyelme­zettségén, szakmai felkészült­ségén és nem utolsósorban a lellkiismeretén. Vagyis a bel­ső fegyelem, amit nem lehet száraz, tárgyilagos fegyelmi intézkedésekkel megnyugta­tóan megoldani. Azután. A bőripar technológiai jellege eléggé összetett, tulajdonkép­pen vegyészeti eljárásokra épül, de itt is alapvető a gé­pek és az ember viszonya. A gyárban hozzávetőleges szá­mítás szerint 900 villanymo­tor működik, az úgynevezett „nagygépek” száma körülbelül 300. A normában napi 20—30 perces gépápolósi idő szere­pek Ennyi gép karbantartása rendkívül nagy munkát igé­nyel. Nem kell azt külön hang súlyozni, hogy a gépek kar­bantartása és a minőség kö­zött milyen szoros összefüg­gések vannak. Ezért töreked­tek a gyár vezetői már koráb­ban is, hogy a brigádok a felajánlás keretében a mun­kagépüket vegyék átá szocia­lista megőrzésre. A tapaszta­lat? Amelyik brigád vállalta a munkagépek szocialista jel­legű .gondnokságát”, annak a gépei egyrészt rendben van­nak, másrészt a minőség el­len sincs kifogás. Azután az objektív okokból eredő szub­jektív következmények. Ta­vasszál kálbeirobbainás volt, három napig állít a gyár. — Máskor transzformátor miatt három-négy napig nem dol­gozhatott a fél üzem. A rész­leges leállások miartit egyes üzemrészekben felhalmozódott a bőr. Következett a hajrá, ami természetesen nem hasz­nált a minőségnek. A munka­vezetők szerepe. Azt mond­ják, sokszor elnézőek. A gyár vezetői azt is mondják, hogy közeledik az idő, amikor a munkások önmagák fogják észrevenni, hogy egyes mun­kavezetők állhumanizmusa ér­zékenyen érinti őket az anya­gi kérdésekben és a munká­sok dühösek lesznek, amiért a munkavezető nem volt elég következetes stb. Még valamit a minőség­ről, mivel riport helyett egy tárgyilagos diagnózisról van szó. A minőség anyagi konk­rétságéiban is megjelenik. Ez természetes. Miután összegez­tem a bőrgyári tapasztalatai­mat, Bérezi Pál igazgató meg­kért, hogy írjam le az ő vé­leményét is a noteszomba, hi­szen a diagnózishoz tartozik, íme. —• Ha a dolgozók betartják a technológiai előírásokat, ak­kor feltétlenül jobb lesz a bőr minősége. Á jobb minősé­gű bőrök jobb osztályozást kap nak, nagyobb lesz a vállalat árbevétele, ezzel együtt a nye­reség. Az első félévben kelet­kezett technológiai zavarok miatt, amiket persze, rajtunk kívül álló tényezők is okoz­tak, de a vállalat körülbelül kétmillió forintot veszített. — Ezek az anyagi dolgok, a kü­lönböző emberi-érzelmi ténye­zőkről nem is beszélek.sí Thiery Árpád Nem megoldás szőlőnk a végállomáson van. Rossz nézni a munkából ha­zatérő dolgozókat és nem be­szélve gyerekekkel a karju­kon cipelő anyákat, az örege­ket, hogy milyen nehezen mennek fel. A nyáron a ül. kerületi ta­nácshoz beadtunk vagy száz aláírással egy kérvényt az út kiszélesítésére és bitume­nozására. Az út kiszélesítésé­vel szerintem ez a tűrhetetlen állapot megoldódna, nagyobb méretű autóbusz is fel tudna menni. A tanács jóvoltából erre a célra megszavaztak 100 000 forintot, de sajnos ez- ideig semmi jel arra, hogy panaszunkat orvosolják, pe­dig erre személyes ígéretet adtak Partos, Bojtor, Bodó elvtársaknak, valamint fér­jemnek és Lukács szomszéd­nak. Azonban adott szavukról és ígéretűkről megfeledkeztek, Azt is megígérték, hogy ha a kiutalt összeg nem elegendő* úgy póthitel-keretből lehet pó­tolni. Azt gondolják az elv- társak, hogy azt a pár te­herautó murvát, amit lehin­tettek az útra, azzal elintéz­ték panaszunkat? Ez a meg­oldás nem felel meg, mert ha esik az eső, az utat csúszóssá teszi, ha pedig száraz idő van, valósággal porfelhő keletke­zik. Nem tartom valószínűnek, hogy a pár teherautó murva elszórása az erre a célra for­dítandó 100 000 forintot igény­be vette volna. Kérnék mielőbb választ* hogy mi lett a pénzzel? A daindoli lakosság nevében: Jankovis Andrásné Pécs, Újvilág u. 15. A CE 40—93 Trabant és a zebrasáv A járókelők há­tán végigfutott a hideg, amikor csü­törtökön este ne­gyed 8 után 5 perc­cel a CE 40-93 for­galmi rendszámú Trabant gépkocsi átrobogott a Szé­chenyi tér északi oldalán lévő zebra­sávon. Az úttest kéthar­mad részénél tar­tott egy édesapa a hét év körüli fiacs­kájával, — bízva a zebrasáv nvúi torta elsőbbségi jogában, — amikor a Tra­bant tulajdonosa, ahelyett, hogy a fékre lépett volna, gázt adott és csak centiméterekkel ro­bogott el a mit sem sejtő apa és gyer­meke előtt. A gép­kocsi vezetője bi­zonyára hallotta azt, hogy az édes­apa méltatlankodva hívta fel figyelmét a KRESZ-re. A közelmúltban a rendőrség a zeb- rasávoknál ellen­őrizte azt, hogy a gépjárművek meg­adják-e az elsőbb­séget a már úttest­re lelépett gyalo­glóénak, sőt felhív­ták a gyalogosok figyelmét, hogy él­jenek elsőbbségi jogukkal. Nos, ha a fenti esetnél még egy lépést tesz elő­re a két gyalogos, akkor most már — a legjobb esetben — a kórházi ágyon mesélhetnék el a fenti esetet. Nem ártana, ha az illetékesek olyan érthető módon hív­nák fel az ilyen sietős gépkocsive­zetők figyelmét a KRESZ-re, hogy pénztárcájuk is megérezze azt. B. L. SZÍNHÁZ leMm A PÉCSI RÁDIÓ 1963. nov. 13-1, szerdád műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00! Szert)—horvát nyelvű műsor: Hírek. Bárác István énekel. Aktuális témák. Tamburazene. Innen—onnan. — Érdekességek, 17.30: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — Zenés össze­állítás. Hűvös" napok, forró ritmusok. 18.00: Zenéről zenére. 19.00: A Magyar Történelmi Tár­sulat dél-dunántúli csoportjának előadás-sorozata. — A női taní­tók helyzete századunk elején. Horsy Károly előadása. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.35: A komlói Béta-akna fúvós­zenekar» játszik. 19.45: Tatarozást mérte* az érde­keltek szemszögéhői. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: A királynő kegyence (délután 3 órakor) Pe~ tőfi-bérlet. — Férfiaknak tilos (este T órakor). 1* százalékos szelvények érvényesek. MOZI: Park: Üresjárat (4, 6 és 8 óra­kor, szélesvásznú). Petőfi: Papát vásároltam (4, f és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Gengszterek és filant­rópok (4> 6 és 4 órakort. Kossuth Hlradö Mozi: Magyar híradó, 8. sz. sporthíradó, Öreg hangszerek, Telhetetlen méhecske, 21. sz. világhiradó. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: A hazug­ság városa (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): A nagy manőver (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Transz­port a paradicsomból (7 órakor). Kossuth (Mohács): Djra reggel van (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Bóly): Szeretlek élet (7 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): A nagy volgal csata (8 órakor). Táncsics (Siklós): A mi földünk (fél 8 órakor). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi u. 11. Telefon: • 15-32, 15-33, 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. z. Terjeszti a Magyar Postai Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft, Indexszám: 25 954, \ Szocialista brigádok kulturális vetélkedése

Next

/
Thumbnails
Contents