Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-13 / 265. szám
I Finn parlamenti küldöttsége érkezik Pécsre 1963. NOVEMBER 13 SZERDA 1“ A . .. XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 50 FILLÉR 265. SZÁM Tanácskozik a megye A z emberek szeretik tud" ni, hogy mi a feladatuk, hogy mire számíthatnak a következő hónapokban, — években? Ezt nemcsak elvárják, nemcsak megihallgaJtjáik, hanem maguk is elősegítik a feladatok mielőbbi megvalósítását. A választók tevőleges részvétele az állami, a köz- igazgatási munkában szinte hagyománnyá vált az utóbbi években. A tapasztalatok és az eredmények is bizonyítják, hogy a választó polgárok szívesen segítenek, ha szól a tanács, ha munkára hívják őket a tanácstagok. Csak szóljanak és adjanak feladatokat •— mondják a kisgyűléseken és v. tanácstagi beszámolók alkalmával. Ezekben a hetekben ismét tanácskozik a megye lakossága. A tanácstagok — városokban és községekben — beszámolnak az eddig végzett munkáról, elsősorban arról, hogy a februári választásokat megelőző kisgyűléseken elhangzott javaslatokból mit valósítottak meg eddig. Már annakidején megállapította a megyei tanács» hogy ezek a javaslatok többségűkben ész- szerűek, a lakosság érdekeit kéoviseüik, megvalósításuk fontos és lehetséges is, ha nem is azonnal, még ebben az évben, de a következő esztendő tanácsi és községfejlesztési terveiben feltétlen sze- repelniök kell Nos. a tanácstagok feladata most az. hogy felkutassák mi az, amit máris megvalósítottak sf választók elképzeléseiből és mit terveztek be a jövő év; községfejlesztési tervekbe. A választóknak látniuk,- tapasztalniok kell, hogy nem hiába vesztegették az időt javaslataikra, azokból a legkedvezőbbek valóra is válnak. Tanácskozik az egész megye, hiszen a tanácstagok számvetése eléjük tárja, miként is haladtunk előre februártól novemberig. A tanácskozás őszintesége, a bíráló és segítő szó gyakorisága biztosítja, hogy az előttünk álló feladatokat meg is valósítjuk. ifiért mi is a feladatunk? ** Alaposan előkészíteni és jövőre — az ideinél jobban — végrehajtani — a községfejlesztési terveket. Sajnos az idén nagy a lemaradás. Nem minden községben tudják majd befejezni a járdaépítést, a körzeti orvosi rendelőt és a bekötő utakat. Pedig ezek a tervek a falu felemelkedését szolgálják. Jövőre már tovább kell lépnünk és csak akkor tehetjük meg, ha már most, még az év befejezése előtt elkészítjük a terveket és megszervezzük a lakosság társadalmi munkáját. Ezért a tanácstagokra vár a feladat, — hogy a beszámolókon a választók elé tárják a tanács elképzeléseit és kérjék hozzá a lakosság társadalmi segítségét. Akármennyi pénzzel rendeíkez nek is a községi tanácsok, nem nélkülözhető a lakosság munkája. Legyenek ezek a tanácstagi beszámolók széles körű tanács kozások a falu jövője, fejlesztése érdekében, amit a községek lakóinak összefogása nélkül nem lehet maradéktalanul «fes közmegelégedésre megválóMIT AKAR harriman? Az Izvesztyija cikke az USA külügyminiszter helyettesének kijelentéseiről Moszkva: Az Izvesztyija kedd esti számában „megfigyelő” aláírással cikk jelent meg „Tulajdonképpen mit akar Harriman?” címmel. A cikk szövege a következő: Az utóbbi időben több amerikai államférfi, közitük Ave- rell Harriman, az Egyesült Államok külügyminiszterhelyettese, és néhány amerikai lap újból felvetette az úgynevezett „kubai kérdést”, s ennek során kísérletet tett a Szovjetunió békepoli fókájának befeketítésére. Harriman a napokban New Yorkban besaé det mondott, s ennek során azt állította: „a Szovjetunió megértette, hogy a nukleáris fenyegetések nem járhatnak sikerrel a hatalmas és mindenre elszánt Egyesült Államokkal szemben.” Harriman kijelentései csak csodálkozást keltenek. Ö nem új ember a politikában és ha valakinek, úgy neki tudnia kell arról, hogy „a nukleáris fenyegetések” egyáltalán nem tartoznak a Szovjetunió külpolitikai fegyvertárába. Ma már az egész világ meggyőződött arról, hogy e fegyvertár csak békés eszközöket tartalmaz. Nincs szükség emlékeztetni arra, hogy éppen a szovjet kormány békés erőfeszítései játszottak döntő szerepet a Karib-tengeri válság rendezésében. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy világszerte elismerésre talált a Szovjetuniónak a szerepe a nukleáris fegyver- kísérletek részleges megtiltásáról intézkedő moszkvai szerződés megkötésében, valamint annak az egyezménynek létrejöttében, amelynek értelmében nem juttatnak a világűrbe nukleáris fegyvert szállító mesterséges holdakat. Harriman ezt saját tapasztalatai alapján is megerősítheti, hiszen a moszkvai szerződés megkötésével kapcsolatos tárgyalásokon ő képviselte az Egyesült ÁliamOk kormányát. Felmerül a kérdés: miért volt szükséges Hanrimannek arra, hogy a „veszettek” szótárából olyan kijelentéseket kölcsönözzön, amelyek ferde megvilágításba helyezik a Szovjetunió külpolitikáját? Talán az Egyesült Államokban kibontakozó elnökválasztási harc megfontolásai vezették? A választás természetesen az amerikaiak belügye, de az egyáltalán nem jelenti azt, hogy a választási vita hevében fejtetőre lehet állítani a közismert tényeket és be lehet feketíteni egy másik állam politikáját.' Ami a Kariib-teniger térségének békéjét és biztonságát fenyegető veszélyt illeti. Az utóbbi évek eseményei megmutatták, hogy az Egyesült Államok Hadügyminisztériuma, a Pentagonban folytatott veszedelmes játékot a tűzzel a világ e részében. Ott szervezték meg 1961. áprilisában a Kuba területére történt fegyveres betörtést. Másfél évvel később az amerikai katonai klikk meggondolatlan cselekedetei termonukleáris robbanás veszélyét idézték elő a Karib-tengeri térségben. | Az egész emberiség szerencséjére e robbanást sikerült elkerülni. Azért mert a felek meg tudták őrizni hidegvórü- | két és ésszerű kompromisszum I alapján el tudták oltani a bolygónkat elnyeléssel fenyegető tűzvészt. Harrimannak és mindazoknak, akik meghatároz zák az Egyesült Államok politikáját, meg kell érteniök, hogy elmúlt az az idő, amikor a nukleáris fegyverek segítségével zsarolni próbálhatták a Szovjetuniót és a szocializmus többi országát. Az amerikai katonai körök jól tudják, hogy a Szovjetunió nukleáris rakétaereje felülmúlja az amerikaiakét, s teljesen ele gendő ahhoz, hogy megoltalmazza országunkat és barátainkat mindennemű agresszor merényletétől. Ha szemügyre vesszük Harriman kijelentéseit, akaratlanul felötlik bennünk ez a gon dólat is: nem az volt-e a célja, hogy a Karib-tenger térségében még mindig fennálló helyzet rendezetlenségéért bűnbakot keressen, az ártatlanra hárítsa a felelősséget? Hiszen ismeretes, hogy bár elmúlt a Kubába való fegyveres betörés közvetlen veszélye, a helyzet e térségben korántsem rendeződött. Kuba területe ellen tovább folynak a kalóztámadások. Nehéz feltételezni, hogy az amerikai külügyminiszterhelyettes ne tudna erről. A kubai kormány a napokban adott ki nyilatkozatot az ország népe ellen végrehajtott provokációkról. Leleplezték, (Folytatás a 4. oldalon) Képünkön: a finn parlamenti küldöttség megérkezett Budapestre. Az országgyűlés meghívására többnapos baráti látogatásra Magyarországra érkezett a Finn Köztársaság parlamentjének küldöttsége. A delegációt Kauno Kleemola, a finn parlament elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Leo Suon- paa, Veikko Rytkönen, IJljas Makela, Reino Ala-Kulju, Pentti Pekkarinen, Esu Nie- mela, Carl Tallgren képviselők. A küldöttség ma az esti órákban városunkba érkezik. Elkíséri a finn vendégeket Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, valamint R. S. Palas, a Budapestre akkreditált finn nagykövet és Beck István, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete is. A hivatalos program holnap délelőtt 9 órakor kezdődik, amikor a finn parlamenti küldöttséget Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke fogadja a megyei tanács épületében. A délelőtti megbeszélés és tapasztalatcsere után egy rövid városnézés következik, majd Körösi Lajos elvtárs, Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke a vendégek tiszteletére az Olimpia étteremben díszebédet ad. Délután a küldöttség Harkányba látogat, majd megtekinti a siklósi várat is. Este Villányban a megyei képviselő csoport közös vacsoráján vesznek részt finn vendégeink. Pénteken délelőtt a parlamenti küldöttség Bolyba látogat, ahol az Állami j Gazdaságot tekintik meg és ; délben tovább utaznak Sze- 1 gedre. Kormány alakít ási tárgyalások Olaszországban Róma: Aldo Moro, az Olasz Kereszténydemokrata Párt főtitkára, kijelölt miniszterelnök kedden a kora délutáni órákban befejezte kormányalakítási tárgyalásainak első szakaszát. Moro egymást követően, kü- lön-külön fogadta az olasz Szociáldemokrata Párt, a Köz- társasági Párt, majd az Olasz Szocialista Párt küldöttségét, s végül saját pártjának vezetőivel tanácskozott. A megbeszélések közül a leghosszabb — csaknem kétórás — az volt, amelyet Moro az olasz Szocialista Párt Nenni és Lombardi vezette küldöttségével folytatott. A kijelölt miniszterelnöktől távozó Nenni nem volt hajlandó nyilatkozni az újságíróknak. Kérdéseikre csupán annyit mondott, pártja elhatározta, hogy csak a tárgyalások befejeztével nyilatkozik. Az AP római tudósítója Nenni hallgatásából a tárgyalások kimenetelének bizonytalanságára következtet 'D&ríéfiziem eqij kis szobában A TELEVÍZIÓ monoszkópja eltűnik. Az óra mutatója pontosan délelőtt 10-et jelez és „Hétmérföldes kamera” címmel, megkezdődik az úttörők műsora. Veress Endre pécsi énekművész és tanárral, feleségével és fiával izgatottan várjuk a fejleményeket dr. Sólyom Józsefné énektanárnő lakásán, A képernyőn hirtelen két vörösnyakkendős úttörő: Szűcs Szilvia és Ott Miklós, a belvárosi általános iskola növendéke jelenik meg. A nyomolvasók megállnak a Dischka Győző utca 2. számú ház előtt. Régi történelmi emlékek után kutatnak. Az első emeleti szobában Veress Endre ül átszellemült arccal a zongora mellett, Majd egy körszakállas, marlcánsarcú férfi képét látjuk. Ez Veress Endre nagyatyja: Veress Sándor, aki a Kossuth-emigráció Mikes Kelemenje volt. Azután Veress Endréné tanárnő jelenik meg a képernyőn. Kezében nagyítóval, amint értékes történelmi dokumentumokat, okmányokat, leveleket böngész a lakásán. Köztük Veress Sándor: „A magyar emigratio Keleten” című 1878-ban két kötetben megjelent művét; Kossuth Lajos ajánlólevelét, hogy Törökországban letelepedhet; okmányt, amelyben Türr István századosnak nevezi ki az olaszországi légióban való részvétele miatt; I. Károly román király megbízólevelét, hogy az uradalmakat tagosíthatja. Véget ér a leét perces pécsi közvetítés. Utána Veress Endre, Dischka Győző utcai lakására, a felvételek színhelyére megyünk. Azokat az ereklyéket, történelmi jelentőségű okmányokat nézegetjük, amelyeket a Televízió felvett ugyan, de vasárnap délelőtti közvetítéséből kimaradtak. A történelmi levegőt árasztó szobának egyik sarkába* Veress Sándor antik ágya, amelyben édesapja: Veress Ferenc 1848-ban a magyar koronát elrejtette. Mellette kis barna asztal. Kossuth-asztal- nak nevezték el, mert amikor Kossuth Lajos Sarkadon Veress Ferenc református lelkésznél szállt meg, ezen írta alá a hadpartm- csokat. Vagy egy úgynevezett „királyi” asztal is. Ez Veress Sándor íróasztala volt, amit még I. Károly román királytól kapott ajándékba, A falon Veress Ferenc arcképe, ö arról híres, hogy két fiát kivette a debreceni kollégiumból és személyesen vitte Budapestre katonának Kossuth Lajoshoz. Az ereklyék között van egy oktáv nagyságú, sötétbarna színű, kemény kötésű füze- tecske: „Kossuth levele 1890.” címmel, amelyet Veress Endréhez írt. Itt van Veress Sán- .dor eredeti tintatartója, benne viaszsárga gyertyacsonkja. Mellette piciny ludtolla, amellyel bejárta fél Európát. Arrább 3 elefánt ormányán nyugvó olajmécsese, amit Törökországból hozott magával, a Türr István által adományozott Romidus és Remus- szobrocska. KÁR, HOGY MINDEZ, több más érdekes és értékes dokumentummal együtt, a vasárnapi televíziós közvetítésből kimaradt. Ebben a szobában még több ezer régi levél, okmány, izgalmas napló található a szekrények polcain. Az 1848-as magyar szabadságharc dicső emlékeit őrzik a kézzel írott papírosok. Megérdemelnék, hogy a Magyar Televízió a vasárnapi adásától függetlenül, "9V külön, önálló müsorszámot adjon Veress Endre pécsi énekművész és tanár Dischka Győző utcai lakásáról, amely valóságos kis történelmi levéltár, Maga Moro az első tárgyalási szakasz befejeztével lako- nikus rövidséggel válaszolt az újságíróknak. Mindössze any- nyit mondott, hogy elégedett eddigi tárgyalásaival. Hírügynökségi jelentések szerint az első tárgyalási szakaszt követően a négy párt — a kereszténydemokraták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a republikánusok — vezetői most már együttesen fognak tanácskozni. Az MTI római tudósítódnak jelentése szerint a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták különösen a többoldalú atomerő amerikai tervének elfogadásához ragaszkodnak, amelyet egyébként — Lombardival és a szocialista párt balszárnyával szembehelyezkedve — Nenni már lényegében magáévá tett. Azt egyébként, hogy az olasz közvélemény mit vár az új kormánytól, pontosab'- ban, hogy nagy tömegeiben tényleges balrafordulást követel — bizonyos mértékig jelezték azok a részleges községtanácsi választások, amelyet* vasárnap és hétfőn 96 faluban és városban szólítottak az urnák elé több mint 300 000 állampolgárt. E választások a helységek nagy többségében a Kommunista Párt és általában a baloldali erők előretörését ered* ményezték. A 10 000 lakosnál nagyobb helységek közül a többi között például Andriában, Puglia egyik legjelentősebb központjában, a Kommunista Párt 47,5 százalékot kapott és a szocialistákkal együtt, megszerezve az abszolút többséget, 11 év után elhódította a város vezetését a keresztény- demokratáktól. Hasonló jelenségeket mutattak a részleges választások Firenze megye több helységében is. A 10 000 lakost meghaladó községekben a Kommunista Párt összesítve 28,4 százalékról 30,3 százalékra növelte szavazóinak arányát az előző közigazgatási választásokhoz viszonyítva. A többi párt helyzete a következőképpen alakult: szocialista párt 10,1 százalékról 8,9-re, a szociáldemokrata párt 2,4-ről 3,3-ra, keresztény- demokrata párt 41,4-ről 44.7- j re, liberális párt 5,4-ről 2,6-ra, | monarchisták 7,2-ről 0,6-ra, a szociális mozgalom (úifasisz- Uák) 2*4-1»! 400-r*. i k
