Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-12 / 264. szám

r 1903. NOVEMBER ÍZ, NAPLÓ 3 Sok éves huzavona után Megkezdődik a komlói Lenin tér beépítése Most már céltalan lenne a hibákon és a mulasztásokon „lovagolni.” Tényként csu­pán annyit, hogy a komlói Lenin tér beépítésének ügye immár négy-öt éve vajúdik, míg végre egyenesbe jutot­tak és a terveik a kivitelező vállalat kezében vannak, akár el is kezdhetik a munkát. Az egész probléma kör talán még a hajdani városépítkezésig ve zethető vissza, amikor Kom­lót, illetve az ottani építke­zéseket egy külön 'lakásberu­házási szerv intézte. Időhúzás, perlekedés Az a szerv megszűnt, — legalábbis mindenki így tud­ja — s tervezési munkáját a Budapesten székelő Általános Építési Tervező Vállalat vet­te át. E vállalat elkészítette a Lenin tér beépítésének ter­veit is, amely — enyhén szól­va — nem sikerült, mert nem vette figyelembe az ottani kö rülményeket, a gyenge és vi­zes talajt. Erre fel újabb ter­vet készítettek, — a talajnak megfelelően —, de így igen je lehtős összeggel drágították a kivitelezést. Ugyanis az ere­deti elképzelések szerint zöm­mel háromemeletes épületek kerülték volna a térre, alsó szintjeiken üzlethelyiségek­kel. A talaj gyengesége és nedvessége miatt erősebb épí­tési megoldást terveztek, — amely megoldotta volna a problémáikat Persze a módosított terve­ket sem tudták átadni a kivi­telezőnek, mert az a beruhá­zási programban meghatáro­zott összeget túllépte. Erre pe reskedés kezdődött a beruhá­zó és a tervező között. A be­ruházó „nyert”, s a döntőbi­zottság kötelezte a tervező vállalatot, hogy készítsen új tervet, illetve dolgozza át a meglévő hibásat. Természete­sen a pereskedés újabb idő­húzást jelentett. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a több éves „eltolódást” nem lehet kizáró­lag a tervező és a beruházó közötti huzavonára kenni, mert az egész Lenim-téri épít­kezés különösképpen nem volt megalapozva sem műszakilag, sem gazdaságilag, hiszen hi­telkeret sem volt biztosítva rá. Úgymond nem volt valami jó a „tisztánlátás” ebben az egész építkezési programban. Most hogy állunk? Erre ke­restük a feleletet a Baranya megyei Tanács tervosztályán, Komló város Tanácsa építési osztályén és a kivitelező vál­lalatnál, a Komlói Építőipari Vállalatnál. Két darab kilencemeletes épület A beruházó, — a Baranya megyei Tanács tervosztálya — sajnálkozik az eddigi huza­vona miatt, s megnyugvással közli, hogy mostmár elké­szült a végleges tervdokumen­táció, amelyet átadtak az épí­tőipari vállalatnak és kezdőd­het a munka. Hogy miért nem hamarább’ Hétmillió forinttal lett volna magasabb a költség a régi tervek alapján, s ezért kellett a döntőbizottság elé vinni az ügyet. Ebben teljes mérték­ig igazuk is van, hiszen nem mindegy mire költünk el hét millió forintot, — amelyért fel lehet építeni egy tíz eme­letes házat. S mi lesz most? A régi terveket félretéve, *— ahogyan a Pécsi út betorkol­lik a komlói Lenin térre — két darab kilenc emeletes la­kóházat építenek fel. Az épü­letek folytatásaképpen, — a Kossuth utca nyomvonalát kö vetve — árkádsoros üzleteket építenék. Ezek egyszintesek lesznek, majd kiemelkedik belőlük egy kétszintes szu­permarket. Eddig a jelenlegi tervezés, illetve a kivitelezés­re elfogadott és átadott do­kumentáció csak a két kilenc- emeletes lakóházra vonatko­zik. Komló város Tanácsa épí­tési osztályán különösebbet nem tudnak mondani az egészről, mint annyit, hogy ez zel a tervvel egyetértenek, és kiadják az építkezési enge­délyt Egyébként ők is örül­nek, hogy elmozdult a holt­pontról a Lenin téri építke­zés, s megkezdődhet Komló belvárosának kialakítása. Újfajta építkezési eljárás A komlói építők megkapták a terveket, s minit mondják, jövő májusra a kilencedik szint is a helyén lesz. Ezt egyébként „objektív” körül­mények is „elősegítik”, ugyan­is a két kilencemeletes épü­let újfajta eljárással és épí­tési anyagból készül. Először is az épületeket cölöpökre he­lyezik, — nyolc, kilenc, tíz méter mélységbe lenyúló cö­löpökre. Az épületek falait pedig, folyamatosan állítható zsaluzással „húzzák fel”, amely lehetővé teszi az öntött fal készítését. Az „öntvény” igen egyszerű anyagokból ké­szül; kohósalak, cement és homok. A határidő betartását pedig az biztosítja, hogy az építke­zéshez szükséges strechme- talt (csúszó zsaluhoz hasonló szerkezet) a minisztérium ja­nuár elsejétől május végéig bocsátja a komlói építők rendelkezésére. Tehát, — ha tetszik, ha nem — addigra végezni kell a kilenc emelet­tel mind'a két épületen. Az építőipari vállalatnál elmondták, hegy szakembe­reik felkészültek az újfajta építkezési módra. Nemrégiben több szakmunkás és művezető Budapesten járt az Árpád- hídfőnél, — hasonló nagysá­gú és technológiájú három darab kilencemeletes építke­zésnél — megfelelő tapasz­talatokat szerzett. Egyébként ha cölöpépítő berendezést ha­marább is kapnak, akkor már ez évben megkezdik a Lenin­iért lakóházak alapozásait. A lakóházakról még annyit, hosv a két kilencemeletesben összesen hetvennégy kétszo­bás lakás lesz, és a két lakó­ház építésének költsége tizen- hárommillió forintba kerül. Hi lesx a további építkezésekkel? Köztudomású, hogy a kom­lói központ kialakítása nem fejeződik be e két épülettel. Nem is nézne ki valami sze­rencsésen a tér folytatása, hi­szen apró, düledező házak egész sorát találjuk a Kossuth utcában, s az elfogadott ter­vek szerint mintegy 100 la­kást kell felépíteni, s jövőre csak ez a hetvennégy készül el. A Baranya megyed Tanács tervosztályának illetékesei el­mondták, hogy végleges dön­tés még nincs ugyan, de a Kossuth utcai elavult házi­kók és telkek kisajátítása meg történt, s minden valószínű­ség szerint, — még ebben az ötéves tervben — ott fogják felépíteni a hátralevő 90 la­kást. Reméljük ezúttal már kevesebb huzavonával és sokkal megalapozottabb ter­vekkel fognak hozzá. fG. I.) Kutatók tudományos ülésszaka A Budapesti Műszaki Egye­tem dísztermében hétfőn meg­kezdődött az Építésügyi Mi­nisztérium kutató intézetei­nek 4. tudományos ülésszaka. Az egyhetes tanácskozáson a minisztérium vezetői, vala­mint az egyetemi, a kutatási és tervező intézeti szakembe­rek értékelik a tudományos munka idei eredményeit és meghatározzák a jövő évi fel­adatokat. ! Teljesítették az évet többletvállalást: A tanácskozás plenáris ülé­sét Kilián József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az építésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg. Ez­után dr. Szabó János építés­ügyi miniszterhelyettes, a műszaki tudományok kandi­dátusa tartott előadást az építőipar húszéves tervéről és a műszaki fejlesztés feladatai­ról. Eddig 200 ezer tonna srenel termellek terven íelil a mecseki bmy szók A Mecseki Szénbányászati Tröszt pécsi és komlói üzemei­ben november 10-én is termelő műszakot tartottak. A műsza­kon igen szép számmal jelentek meg a bányászok, (mivel nem kötelező műszakról van szó), és 3285 tonna szenet küldtek a felszínre. A széntröszt november 10-ig esedékes éves tervét 106.6 száza­lékra teljesítette. A vasárnapi műszakokkal együtt, beleértve a legutóbbi vasárnapot is, november 11-ig 29(1 ezer tonnával termeltek többet, mint a terv szerinti előirányzat. Ezzel a mecseki medence szénbányászai eleget tettek a kormány fel­hívásának, amely 1 millió tonna többletet kért a magyar bá­nyászoktól. s a mecseki üzemek dolgozói 200 ezer tonnát Vál­laltak belőle. A tröszt üzemei közül az idáig esedékes éves terv telje- . sítésében a komlói bányaüzemek állnak a legjobban: a !II-hs lakna 109.6 százalékon, a Béta-akna 112.6, a Kossuth-1'! ya- í üzem 108.8, a pécsi üzemek közül a pécsbányatelepi fi he- nyi-akna 107.3, István-akna 105.4, a vasas! Petőfi-akna iedl'í 104.7 százalékra teljesítette novemberig esedékes éves terv- i feladatát. Külföldön jártunk Műanyag, üveg, magas házak Pécsi szakemberek külföldi tapasztalatai Napjainkban egyre többen utaznak külföldre, hogy ta­pasztalatokat gyűjtsenek itt­honi munkájuk jobb elvégzé­PAPP JÖZSEF, a Pécsi Tervező Vállalat mér­nöke: A nyáron Olaszországban jártam. Megnéztük Pisa, Ge­nova, Milano, Bologna, Firen­ze és Róma építészetét. Cso­portunk nagyrészt tervezők­ből és építészekből állt. Art tapasztaltuk, hogy az olaszok sókkal bátrabban használják a műanyagot és az üveget, mint mi. A márványt nem­csak régen, hanem most is kedvelik, külső és belső díszí­tésül egyaránt használják. — Megnéztük a milánói Pi­relli cég üvegből, vasbetonból és alumíniumötvözetből ké­szült felhőkarcolóját. Erre ná­lunk is volna lehetőség, hiszen elég gazdagok vagyunk bau- xitban. Róma déli részén na­gyobb lakások épülnek, mint Magyarországon. Két hálófül­ke, egy nappali, egy ebédlő és mellékhelyiségek tartoznak egy-egy lakáshoz beépített bútorokkal, melyek roppant praktikusak, ízlésesek. Igaz, az ilyen lakások havi bére meghaladja a 90—180 ezer lí­rát, amit egy átlagkeresetű munkás és tisztviselő nem tud megfizetni, ők az úgynevezett „népi lakásokban” élnek, me­lyekért 40 ezer lírát kell fi­zetni havonta. Ezek a lakások sokkal igénytelenebbek, ki­sebbek, mégis a fizetések fe­lét, egyhairmadát emésztik feL — A lakótelepek tervei ha­sonló elvek alapján készül­nek, mint nálunk. Csupán az a különbség, hogy minden la­káshoz épül garázs a földszin­ten. Vállalatunk is alkalmaz­za ezt a módszert és ezentúl a lakótelepeket garázzsal együtt tervezi. RADŐ ALADAR, a Mecseki Szénbányászati Tröszt műszaki osztályának munkatársa Lipcsében járt, ahol egy elektromos szellőz- tetési modellen végzett kísér­leteket. — A Mecseki Szénbányá­szati Tröszt három bányájá­nak szellőztetési helyzetét vizsgáltam meg e roppant el­més, hasznos gépen. Az itt­honról vitt számadatokat be­dobtam a nyíláson és néhány perc múlva már a kész ered­ményt olvashattam le a kar­tonokról. Ha ezeket a számí­tásokat embereknek kellett volna elvégezni, hónapok, sőt évek teltek volna eL — A gépből kapott eredménye két felhasználva, készítettem egy szellőztetési tervet. Három hetet töltöttem Lipcsében, s ez idő alatt rendkívül értékes adatokat nyertem, melyeket a //')&íenUátcuH(i%ött// hiis olyeth messze ywwyyywwywywwwyyyyyywYyywy 'yyyyyyyyyy — DOKTOR ÜR, jöjjön legyen szíves, megint görcs­ben van az öreg mama ■.. Bár a zuhogó eső tompí­totta kissé a dombtetőn álló kucsmás férfi hangját, a bo­káig érő sárban felfelé igyek­vő ember így is meghallotta. Rajta kívül legalább harmin­cán várakoztak a nagynyárádi orvosi rendelő várójában dr. Bíró Kornél majsi körzeti orvosra. Jönnek sorban a betegek. Az idős reumás asszony a vállába kap injekciót, a fér­finek, aki szédülésre panasz­kodott, a vérnyomását méri. Karonülő kislányt hoznak. Nemsokára előkerül a fül- vizsgáló tükör. Szikár 40 év körüli asszony kopogtat: — Akkor hát mi legyen a kislányommal ? — Nincsen semmi baj. Egy kis szívzörej, nem nagy do­log az egész, de biztonság kedvéért megnézetjük a szak­orvossal is. Míg a kislány kartonjára jegyezget, barátságosan, szinte észrevétlenül kérdezi ki az anyát. arról, volt-e a kislány­nak ízületi gyulladása, van-e a családban szervi szívbajos. Kint zuhog az eső, az or­vos cipője csupa sár, s a ren­delő is kicsi és lehangolóan kopott. Vajon hogy érzi itt magát dr. Bíró Kornél, aki 1960-ban végezte a pécsi or­vosi egyetemet és önként jött, kérte magát falusi kör­zeti orvosnak■ — A kórházi tisztaság, műszerezettség, asszisztencia után szokatlan volt többek között falusi ágyon, zseblám­pa fényénél rendbehozni egy súlyos gátrepedést. Viccesen úgy mondják, egy falusi kör­zeti orvos éppen csak nem patkói. Sürgős esetben a fog­húzástól a fülszúrásig min­dent ő csinál. A bélhurutos csecsemőtől a tüdőbajos öreg emberig minden beteget ő lát el. Ennek ellenére túlzott a falutól való félelem — és ebben hibásak az egyetemek is. Én magam is féltem egy kicsit és sokkal rosszabbnak képzeltem a helyzetet. Bár az igazi vágyam, hogy egyszer majd megelőzéssel, közegész­ségügyi kérdéssel foglalkoz- hassam, az itt eltöltött két év meggyőzött arról, bármi­lyen orvosnak készül valaki, szüksége van a körzetben szerzett gyakorlatra, tapasz­talatra. Azt mondják a betegek, azelőtt szánon-szekéren, gya­log vagy kerékpáron fél éj­szakát is igénybe vett az út, mire Majsról Nagynyárádra jutott az orvos. Mióta azon­ban autója van, valamennyi elődjénél gyorsabb, akár haj­nalban, akár éjszaka hívják, fél óra alatt ott terem. — MOST MAR KÖNNYŰ, jól ismerem a területet és az embereket. Két éve január­ban a legnagyobb influenza- járvány idején érkeztem. Nyolcvan beteg szorongott a váróban -,, Mindenkit tető­től talpig meg kellett vizsgál­nom, hiszen senkit sem is­mertem. A gyakorlat egyéb­ként is rendkívüli alaposság­ra és óvatosságra szoktat. — Néhány hete voltam a községben, akkor történt a következő eset: — egy IS éves fiatalember gyomorfá­jásról panaszkodott, azt mond­ta, hányt is keveset. Injek­ciót és gyógyszert adtam neki, majd a fiú szépen hazament és lepihent. Bár nem ígértem neki, hogy otthon is megné­zem, nem tudtam nyugodni, gondolván, hogy inkább néz­zem meg kétszer fölöslege­sen, mint egyszer hiába vár­janak. A fiú gyanúsan rosz- szabbodott, kórházba vitettem. Sohasem bocsátottam volna meg magamnak, ha későn vesszük észre a bajt. Kide­rült, hogy a fiú életveszede­lemben volt, kilyukadt a gyomra. Ha csupán egyetlen napon kíséri csak végig napi mun­kájában valaki a fiatal kör­zeti orvost, láthatja, hogy szabad ideje szinte egyáltalán nincsen. — Ez valóban így van, — erősíti meg. — Ha van is néha pihenő időm, tanulok, beiratkoztam a Marxista Esti Egyetemre. Idő kell, hogy az ember alaposan vé­gignézze a szakfolyóiratokat, és nem tudok lemondani a könyvújdonságokról sem­Azt hinné az ember, a falu teljesen elzárja a városi ese­ményektől, a városias élet­től. — Elégedett vagyok minden tekintetben — mondja mint­egy cáfolatként az előbb fel­vetett kérdésre. — Fürdőszobás, vízvezeté­kes lakásom van, szépen kere­sek, rendesen élünk. Vettünk autót, televíziót, és nagy nagy segítséget jelentenek a háztartási gépek is, mert há­rom hónappal ezelőtt kislá­nyunk született. Mi nem sza­kadunk el Pécstől és nem mondunk le arról, hogy két­hetenként beutazzunk a vá­rosba. Ez a ragaszkodás nem visszavágyódást jelent. Min­den darabot megnézünk a színházban, ami érdekel, és úgy érzem, nem vagyunk el­maradottak. A BESZÉLGETÉSBŐL ki­tűnt, a fiatal körzeti orvos elégedett a helyzetével, bár azt mondja, csakis felfogás kérdése a dolog. Probléma azért itt is nagyon sok akad és minden eredményt heves szócsata, vitatkozás előz meg. Mint tanácstag és mint orvos nem mehet el szó nélkül a hibák mellett. Nem elég, hogy steril a műszer és rendbe­hozzák egy kicsit az orvosi rendelőt, nem nyugszik, míg az állami gazdaság üzemi konyhájában be nem tartatja az egészségügyi szabályokat, míg vissza nem szorítja a tbc-t, míg nem csökkenti a csecsemőhalandóságot. Azt mondja, a falu, az a bizonyos „istenhátamögötf’ nincs is olyan messze a várostól, ha az ember szeret dolgozni és ki akarja emelni az elmara­dottságból- Most még nehéz a munka, mert az idősebb, háborúban leromlott generá­ció egy életen keresztül el­hanyagolt bajokkal jön or­voshoz. Minden rendelés ki­tesz két-három felvilágosító előadást, hiszen nem (lég al­kalmakként, állandóan és sze­mély szerint is kell foglal­kozni az emberekkel. Már lejárt a rendelési idő, de még mindig jönnek. Vala­ki figyelmezteti az orvost. — Doktor úr, sáros lett a ruhája. — A maguké is sáros, nem igaz... Az idős férfi elmosolyodik, tetszik neki a válasz. Szól a telefon, Majsra hívják. Ismét szemerkél az eső, túrázik a motor, az autó ke­rekei nehezen forognak a ta­padó sárban. Beteghez siet- Ma ismét hiába várta friss ebéddel a felesége. W esz fi Márta. pécsbányatelepi akna szellőzi tetési lehetőségeinek vizsgái laténál fel tudok használni. Most a Zofoák-akna szellőzte­tési körülményeit vizsgálom, a jövő évi 150 vagonos napi termelést figyelembe véve. — A német kollégák szívei sen rendelkezésünkre bocsá­tották a berendezést Mi mégis art szeretnénk, hogy a jövő­ben ne kelljen számításokért Lipcsébe utazni, hanem a mii nisztérium, vagy a tröszt sze­rezzen be egy ilyen elektroi nikus gépet RIKKER MIHÁLY, a Baranya megyei Építőipari Vállalat főmérnöke Párizst, Nizzát, Monte Carlót kereste feL — Szembetűnő a magas építkezés. Ennek oka az, hogy drága a télek, ezért felfelé terjeszkedik a város. Könnyű anyagokkal dolgoznak, vasbe­ton és acélvázas házakat épí­tenek. Úgy láttam, hogy a szak ipari és a nyílászáró szerke­zeti munkában kell utolérni őket. Sok üveget és alumíniu­mot használnak nyílászáróul. — Divatos náluk a társas- ház-afcció, de ezt csak a pén­zes emberek engedhetik meg maguknak. Fejlett a kisgiépe- sítés, amit a szakipart mun­káknál használnak szívesen. A lakosság zömének nemigen épül lakás, mert drága, ők inkább szállodákban élnek. Nagyobb szó Franciaország­ban a lakás, mint azt gondol­tam volna korábban. A fize­tésnek legalább fele a lak­bérre megy. Szeretnénk elérni, hogy nálunk is alkalmazhas­suk a szakipari kisgépeket, természetesen előbb be kell szerezni azokat Idehaza most a tömeges panelépí tkezés ide­jét éljük, de ezt a magasépít­kezés követi nem is olyan sokára és ha a szakipari mun­kák fejlődnek, akkor egy-két évtized múlva Magyarorszá­gon is megszokott lesz a tíz— húszemeletes lakóház és iro­daépület, B. S. 3 év alatt negyedmillió lát ültetlek Mohácson Mohácson 1960 óta több, mint 250 ezer fát ültettek. A város számos utcáját fásítot­ták és a fiatal fákat társa­dalmi megőrzésre az ottlakók- ra bízták. Mohács szigeten, Űj-Mohácson és Sárhát utcáin juharfák díszlének. Sórháton 30 katasztrális hold belterü­let fásításával szép park léte­sült. A Riha tó környékét, Felsőkandát, a városi oldalon a Cseri és Jenei dűlő, vala­mint a II. Lajos szobor mel­letti részt telepítették be nyár- és akácfával. A város­hoz tartozó Üj Barázda, II. Rákóczi és Űj Üt termelő- szövetkezetek központjainak fásítása is megtörtént. Dr. Vadon Antal i I \

Next

/
Thumbnails
Contents