Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-12 / 264. szám

1963. > NOVEMBER 13 KEDD V«V*V#V#*( >•••••• AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 50 FILLÉR 364. SZÄM Több millió forintos beruházás lij szociális intézményekkel gyarapodik Baranya Az építő alapanyagot biztosító üzemek is kihasználják a jó időt és egyre több anyagot küldenek az építkezésekre. A mohácsi Duna-parton folyami kavicsot termelnek ki és naponta több köbmétert szállítanak el az építkezésekhez. Baranya megye az elkövet­kező években újabb, nagy- jelentőségű szociális intézmé­nyekkel, létesítményekkel gaz dagodik majd. A megyei ta­nács 1964-ben és 1965-ben is hatalmas összegeket fordít arra, hogy a rászoruló idős embereknek, elaggott, gondo­zásra szoruló betegeknek, va­lamint a csökkent munkaké­pességűeknek megfelelő, ba­rátságos otthont biztosítson. SZOCIÁLIS GYÓGYOTTHON ABALIGETEN A megyei tanács egészség- ügyi osztálya A balige ten egy 20 ágyas kísérleti szociális gyógyotthont létesít. Ez az intézmény lesz hivatva bizto­sítani a nehéz légzőszervi meg betegedésben szenvedő és gon­dozásra szoruló egyének ré­szére a megkönnyebbülést, il­letve a gyógyulást. Az abald- geti barlang levegője és az ott található penicillin-gombák az eddigi vélemények szerint, má. több ilyen beteg részére nyi; ottak megkönnyebbülést. Éppen ezért határozták el, hogy a szociális gyógyotthont Ab-l igeten létesítik. Az új intézmény tervei már elkészültek és azok összehan­golása a községfejlesztési ter- vekkel most van folyamatban. Ennek befejezése után várha­tó. hogy 1964-ben megkezdőd­nek az abaligeti 20 ágyas szo­ciális gyógyotthon munkála- j tai. A megyei tanács és az! Országos Tervhivatal összesen j 1 és fél, illetve 2 millió forin­tot kíván fordítani a gyógy­otthon létesítésére. NYUGDÍJASOK OTTHONA GÜRCSÖNVBEN A görcsönyi volt Benyovsz- liy-féie kastélyt — ahol idő­közben szociális otthont léte­sítettek — most újítják fel. Itt előreláthatólag 1965 első negyedében, 120 gondozásra váró és rászoruló embert ki- ! vannak elhelyezni. A megyei j tanács tervei szerint itt való- I sulna meg nagyrészt már a mi társadalmi rendszerünkben nvugdíjba vonulták otthona. Az ide kerülők teljes önkölt­séges gondozást, valamint el­látást kapnának és teljes sza­badságot élveznének. Az ott­hon felújításra kerülő parkja pedig lehetőséget biztosit pi­henésükre. A korszerűen fel­szerelt, központi fűtéses ott­hon lakói az ellátás és gondo- zá- mellett, kulturális igényei­ket is kielégíthetik majd. Ezt a célt szolgálja a televízió, a rádió, a könyvtár, valamint számos újság és folyóirat, riondoskodni kívánnak trafik- ' "•uról. levélpapírról, fekete­kávéról is. hogy az egyéni s'/1" t'■égleteket kielégíthessék. A park felújítási tervének elkészítésére a megyei tanács pályázatot kíván hirdetni a Kertészeti Főiskola most vég­ző hallgatói részére. Az épü- le' kivitelezési munkálatait megfelelő ütemben végző a kivitelező Baranya megyei Pilács Magasépítő Vállalata. Háromnapos temetés Japánban Hétfőn újabb vasúti szerencsétlenség tetőzte a bajokat A felújítási munkálatokra ösz- szesen 5 millió forintot fordí­tanak. A felújítás befejezése 1964. év végére várható, TBC SZOCIÁLIS OTTHON GÖDREKERESZTURON A megye régi problémája a tbc szociális otthon kialakí­tása. A probléma megoldását sürgeti az, hogy a meglévő szociális otthonokban tartott tbc szűrővizsgálatok során, több gondozottnál fertőzöttsé- get állapítottak meg, ezért szükség van ezek elkülöníté­sére. Ezen kívül a tbc-szana- tóriumban is lesznek olyan idős betegek, akik gondozásra szorulnak majd és részükre is férőhelyet kell biztosítaná. Végül pedig a megye terüle­tén is vannak elkülönítésre váró tbc-s betegek, akikről a megyei tanács gondoskodni káván. Éppen ezért a megyei ta­nács e feladat megvalósítását napirenden tartja és a Rigó­pusztai szociális otthont ter­vezi tbc-s szociális otthonná átszervezni. A cél megvalósí­tása érdekében, a sásdi járási tanács végrehajtó bizottsága a gödrekereszturi közös ta­nács felajánlásával, a gödre- szentmártomi kastélynak a szociális otthon céljaira való átengedését biztosította. így a Rigó-pusztán elhelyezett jelen­legi gondozottak férőhelye is megoldottnak tekinthető. Ez- j zel lehetővé válik, hogy a j megyei tanács Gödrekeresztu- I rom 60 ágyas tbc szociális ott- ; hont alakítson majd ki. CSÖKKENT MUNKAKÉPES-j SÉGÜEK ÜZEME SZENT- ! LÖRINCEN Ami a megyei tanács táv- i lati szociálpolitikai terveit il- j lett, ezek között szerepel a i csökkent munkaképességűek j foglalkoztatottságának intéz-1 ményes biztosítása. A terv szerint az új intéz­ményt Szentlőrincen létesíte­nék, ahol az ottani helyi ta­nács vezetői a feladat megol­dásához máris segítséget he­lyeztek kilátásba. A cél az, hogy az erre rászoruló és munkára még alkalmas sze­mélyek intézményes elhelye­zéssel, a foglalkoztató mellett működő és különböző profilt képező szakmákban nyerjenek átképzésit. Az enre alkalmasak üzemekbe, vállalatokhoz jár­nak majd dolgozni. Az egész­ségügyi állapotuk miatt uta­zásra alkalmatlan személyek pedig a foglalkoztató . intéz­mény keretében működő üzem részben kapnak munkalehe­tőséget. A csökkent munka­képességűek foglalkoztatóját, illetve üzemét a megyei ta­nács a következő 5 éves terv­ben kívánja megvalósítani. Omuta (MTI): A legutób­bi adatok szerint az Omuta dél-japáni városban szomba­ton reggel bekövetkezett bá­nyarobbanásnak 447 halálos áldozata van. A 202 000 lako­sú bányavároskátoan úgyszól­ván nincs is család, amely ne gyászolna valakit. A város j vezetői szerint legalább há- | rom nap kell a temetések, gyászszertartások megrende­zéséhez, s a városka temetője nem is tudja befogadni a sze­rencsétlenség minden áldoza­tát; a szomszédos települések temetőit is igénybe kell venni. Az iskolák hétfőn reggel megkezdték a tanítást, az iskolapadok azonban foghí­jasak: hiányoznak a gyá­szoló családok gyermekei. Az üres padokat társaik fehér virággal díszítették fel. Az omutai kórháznak még a folyosóira is betegágyakat helyeztek el. Az ápoló-sze­mélyzet megfeszített erővel dolgozik, hogy megmentse a bányaszerencsétlenség sebe­sültjeit. A Kyodo hírügynökség hétfő reggeli jelentése sze­rint a szerencsétlenség veszteséglistája a követ­kező: 447 halott, 219 súlyos sebesült, 713 könnyebb sé­rülés. Nyolc ember a bá­nyában rekedt, sorsuk a mentési munkák sikerétől függ. A szerencsétlenség időpont­jában, mint ismeretes, 1387 bányász dolgozott a föld alatt. A Yokohama és Tokio kö­zötti fővonal egyik csomó­pontján ugyancsak szombaton bekövetkezett hármas vasúti összeütközés halálos áldoza­tainak száma — mint jelen­tettük — százhatvannégy. A szombati katasztróra után hétfőn hajnalban újabb vasúti szerencsétlenség tör­téut Japánban. Jamagucsi prefekturában ezúttal egy epxressz és egy személyvo­nat rohant egymásba. Az összeütközés szerencsére csak két sebesüléssel járt. A japán televízió vasárnap este beszámolt a vasúti sze­rencsétlenség ügyében folyta­tott vizsgálat eddigi eredmé­nyéről. Eszerint a katasztró­fára a vasúti sín megrepedése és egy áthaladó teherkocsi keretkének rossz állapota kö­vetkeztében kerülhetett sor. A teherkocsi kereke a helye­sen beállított váltón áthalad­va a repedt sínen kiugrott és a kocsi kisiklott, egyenesen arra a sínre, amelyen egy 12 vasúti kocsiból álló szerel­vény haladt Jokohama felől Tokió irányába. A teherkocsi-' nak ütközve a szerelvény szin­tén kisiklott, s a mellette lévő vágányon ellenkező irányba, Yokohama felé haladó vonat belerohant a pályájukról le­tért vagonokba. A bányakatasztrófa színhe­lyét vasárnap meglátogatta Noszaka, a Japán Kom­munista Párt elnöke. ..Ősz* tom a gyászsújtotta csalá' dók felháborodását” — mondotta Noszaka és hoz­záfűzte, hogy a szerencsétlen­ség, akárcsak a szombati vas­úti összeütközés, az Ikeda- kormány „gyorsütemű gazda­sági növekedés” jelszóval foly­tatott politikájának következ­ménye. A japán Kommunista Párt vasárnapi nyilatkozata ugyancsak a kormányt és a monopolistákat teszi felelőssé a két katasztrófáért. Mint a TASZSZ jelenti, az omutai katasztrófa a japán szénipar egész történetének második legnagoybb bánya­szerencsétlensége. Ennél na- gyob arányú csak az ugyan­ezen a környéken ötven év­vel ezelőtt történt szerencsét­lenség volt, amikor egy bá­nyaomlás 687 embert eleve­nen eltemetett. A Japán Szakszervezeti Fő­tanács, a Bányász Szakszer­vezet, a Szocialista Párt, a Kommunista Párt és más de­mokratikus szervezetek eré­lyesen követelik, hogy a kormány vizsgáltassa ki az omutai katasztrófa okait. Rámutatnak arra, hogy a japán vállalatoknál egyre növekszik a balesetek száma a termelés úgynevezett ra­cionalizálása miatt. Az omutai bányászok elha­tározták, hogy november 19- én, az áldozatok temetésének napján 24 órás sztrájkkal til­takoznak a „racionalizálási” intézkedések ellen. Egyben felhívással fordultak az or­szág bányászaihoz, indítsanak mozgalmat ezzel a jelszóval: „Nem dolgozunk a veszélyes bányákban!” Negyvenöt liter vér Mindenre gondoltam, csak arra nem. hogy véradáshoz egy egész autóbuszra való felszerelés és ilyen népes asszisz­tens gárda szükséges. Egerágon már várták Bajtai dokto­réket. Az iskola és a szomszédos óvo­da kórházzá alakult át rövid félóra leforgása alatt, s egyre jöttek a hely­beliek és a szomszédos szőkédi, lot- hárdi, kisherendi és peterdi emberek. Talán az idő is kedvezni akart az egerágiaknak. mert egész délelőtt ragyogóan sütött a nap. A véradás el­ső fázisa az óvoda tornácán kezdődött, ott írták fel a jelentkezők adatait. El­sőnek Neubauer József jelentkezett, — igaz, hogy végülis megelőzte őt Jakab Jóska traktoros, aki munkába igyeke zeit, a piros UTOS traktora ott berre­gett az iskola előtt. Végig kísértem Jakabot minden szo­bán. Az elsőben vért vettek tőle, hogy megállapítsák milyen a vércsoportja Érdekes és rövid kis vizsgálat. Egy üveglapkán három csepp fehér színű folyadék, mindegyik cseppbe kevernek a bérből és lassú mozgatással figyelik a „kicsapódást’. Jóska vérénél nem történt „kicsapódás", tehát 0-ás. — Ez a legszerencsésebb, mert min­denkinek adhat, —• mondja az asszisz­tens. — Igaz, ő viszont csak 0-ástól kaphat. Ez a hátránya. Még néhány vizsgálat és Jakabbal együtt átsétálunk az iskolába, ott tör­ténik az igazi véradás. Kedvesen fo­gadja dr. Böröczfy Endre körzeti or­vos, — a falu Bandi bácsija — meg Pékisné a vöröskereszt vezetője. Ja­kab megiszik egy csésze teát, beöltö­zik fehér köpenybe, a fejére kis „pi- lotkát” tesz és irány a másik szoba, — ahol öt ágyat helyeztek el. Jóska le­fekszik az ágyra, egy szőke asszisz­tensnő, — igaz csak a szeme látszik, mert a fején kendő és a szája előtt is maszk van — elköti a felső karját, a vénába tű kerül és máris csorog a pi­ros vér. Nézem a fiatalembert. Rá se hede­rít az egészre, mosolyog. — Nem fáj? — kérdem tőle halkan. — Ah. Nem érzek semmit, — mond- ja. > — 'Csorog szépen. — Van belőle bőven. Három egész két tized decilitert mu­tat a mérce, amikor a tűt kirántják a vénából. Az ajtó előtt már várja Pé­kis Imréné, * egy csokor virággal kö­szönti az első véradót, s két anyai csókkal. Jóska elpirul egy kicsit, aztán megeszi a virslit, lehajtja az üveg sö­rét és indul a virágcsokorral a traktor­hoz. Neubauer is készen van, ő is kap egy csokrot, Szászhalminé a szőkédi ..Gyöngyvirág” tsz tagja ugyancsak kap egy szép rózsacsokrot, mivel ő volt az első női véradó ezen a vasár­napi délelőttön. Persze őt Böröczfy doktor köszönti. Mindenkit már nem tudok megje­gyezni, sokan vannak. Herbai Adám- né, a szőkédi vöröskereszt titkára harmincad magával jött gyalog a vér­adásra. Aztán jönnek a katonák is — Oláh Sándor honvéd, Pataki László őr­vezető és még ötven társuk. Bent az ágyon éppen Horváth Józsefné és Kablár Tádéné vére csorog. A torná­con Korbéli Lajosné és Pillér András­áé beszélgetnek. Mindkettő elmúlt már ötven éves, de szívesen jöttek, hogy vért adjanak. Pillémé meséli, hogy amikor a lányát szülni vitték csak a vérátömlesztés mentette meg. éppen ezért akár dupla mennyiséget is ad, ha elfogadják. Persze nem lehet. Egy hatalmas testű ember érkezik, s j kérdezi adhat-e vért mivel nem jelent- j kezeit előre. Megnyugtatják Fekete \ István kisherendi traktorvezetőt, hogy I nyugodtan adhat, sőt örülnek, hogy j eljött. — Miért az igyekezet? — A feleségemet szüléskor vérrel mentették meg. Valahogy viszonoz­nom kell, — feleli. Lassan mindenkire sor kerül. Bajtai doktor számol; pontosan 45 liter és 1,2 deciliter vért adtak az egerági és a környékbeli falvak lakói. Szép és nemes cselekedet volt. (Gaodagh I.) t V

Next

/
Thumbnails
Contents