Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-10 / 263. szám
Megyei Könyvtár Pécs ♦ Bővül a Pécsi TT rr rr r/ Hőerőmű ❖ Téliesítsük a munkahelyeket! A ki emlékszik még az ” 1962/63-as, rendkívül kemény télre, nem felejti el, milyen szomorú képet nyújtottak építkezésednik. Külső munkákról szó sem lehetett, betonozni, falazni egyáltalán nem tudtak. Ezt persze nem lehetett kifogásolni, hiszen amikor mélyen a fagypont alá szállt a hőmérő higanyszála, akkor nem lehetett — legalábbis nagyon nehezen — folyékony anyagokkal dolgozni. Ám a belső szerelések is álltak, nem volt a munka megfelelően előkészítve, programozva s az emberek többségét fagyszabadságra kellett küldeni. Az építőanyagiparban hasonló volta helyzet. Fontos beruházásaink, mezőgazdasági-ipari objektumaink munkáinak késedelme — ha későn is — de egyszeriben az építőiparra vetítették a reflektorfényt. Szinte megyénk összes dolgozója az építőket figyelte, s jó vagy rossz munkáikért bírálta, vagy dicsérte. Talán ebből az okból kifolyólag igyekezett az építők serege jobban felkészülni az 1963/ 64-es télre, s nyugodtan megállapíthatjuk. ez a felkészülés nagyon jól sikerült. A Komlói Építőipari Vállalatnál például már augusztusban foglalkozni kezdtek a té- liesítéssel. A vállalat gépi eszközeit igyekezett alkalmassá tenni a téli munkára, megszervezték a habarcs és a beton téli gyártását és szállítási módját. Külön programot dolgoztak ki az egyes építkezésekre, megvizsgálva, milyen módon folytassák tovább az építést, ha majd kemény fagyok lesznek. Rendeletet adtak ki, amelynek értelmében belső szerelési munkát csak ott szabad végezni, ahol átadásra kerül az épület, de áthúzódó építkezéseknél tilos belső szerelést végezni. Az építkezéseknél arra törekedtek, hogy a falazást, betonozást hozzák előbbre, s hagyják hátra a belső munkákat. A vállalatnál decemberre 1710 dolgozót „fognak” vissza, mert biztosan számítanak arra. hogy munkát tudnak nekik adni. A komlóiak a téliesítés technikai részére is nagy gondot fordítottak, beszerezték tüzelőjüket, előkészítették a kokszkosarakat és mínusz 5 Celsius fokig még a külső munkákat is folytatják. Olyan építkezéseket is kijelöltek, ahol mínusz 15 fokig ellephetik az állványokat a szakmunkások. A Baranya megyei Építőipari vállalatnál sem kisebb körültekintéssel szervezték meg a téli munkát. Itt is jóval több dolgozó foglalkoztatására készültek fel, mint a múlt évben. Az egyik legnagyobb épít kezésükön, a pécsi klinikán például a távfűtést vezették be, hogy télen a belső szerelések, a vakolások és egyéb munkák zavartalanul folyhassanak. A vállalatnál intézkedtek, hogy a betonközpont a legkeményebb fagyban is termeljen, zárt teherautókban fogják szállítani a betont. Fel-, készült a panelgyár és a staza födémelemgyár is, és télen jó ütemben folynak majd a pa- peiházak építései. Ám nemcsak a két „mam- mutvállalat” igyekezett berendezkedni a téli hónapokra, hanem a kisebbek is, téliest a Baranya megyed Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a pécsi Tatarozó Vállalat. Az Építő KTSZ lakásépítkezésed közül többet téli munkára állít be, úgymint a pécsi Hunyadi János útit, a Gebauer utcait, a Flórián utcait. Ezeknél a vállalatoknál is előszedték a raktárból a kesztyűket, a meleg ruhákat, a kokszkosarakat, beszerezték a védőitalhoz szűk séges teát, csipkebogyót. Mind ezek, a nagyon fontos és időben történő előkészületek azt bizonyítják, hogy megyei építőiparunkat nem fogja készületlenül érni a tél, s hiába fordul zordra az idő, az építőmunkások már teljes fegyverzetben fogadják. Mindez nyilván a téli hónapok tervteljesítésén is meglátszik majd és 1964-et nem kell mindjárt lemaradással kezdeni. Az építőipari vállalatokról dicsérően emlékezhetünk meg jó téli felkészülésük miatt, de nyomatékosan felhívjuk többi vállalataink figyelmét: a téliesítés nemcsak az építők dolga! A sokáig tartó, nagyon szép ősz ne tévesszen meg senkit. Értünk mi már meg nyárias decembert is és a márciust bármelyik január „megirigyelhette” volna. Hazánk időjárása szélsőséges, meleg napokat hirtelen hideg válthatja fel. A tél kapunk előtt van, bármikor beléphet. Az építőipar komolyan, de a többiek mintha kissé könnyen vennék a tél fenyegetéseit. Pedig..; A pécsi Cementáruipari IIVállalat 8,5 milliós termelési lemaradását a tél okozta. Nem építették meg a komlói és hirdi telepeken kellő időben a cementsilókat, dombóvári telepükön nem téliesítettek. Megfelelő műszaki intézkedés a gőzölés lehetőségeinek kihasználására nem történt ..„A pécsi Porcelán- gyárban több, mint 6 milliós kiesést okozott a szén és gáz hiánya ..„A pécsi Építő- anyagipari Egyesülés mészkőből, égetett mészből előirányzatának felét tudta legyártani ..." Az első negyedév jelentéséből idéztünk, amelyek elmondták, hogy csupán ipari üzemeinkben 34 millió forint kiesés származott a téli időjárás következtében. Ám „tegyük szívünkre kezünket”, — valóban minden kiesésnek a tél volt az oka? ... A 34 millióból legalább 20 a felkészülés hiányosságaival magyarázható. És épnen ezért hívjuk fel ismét a figyelmet a téli előkészületek rendkívüli fontosságára. Anyagok tárolását, fedetlenül hagyott — fagyban nem üzemeltethető gépek — fészer, tető alá vívését, udvarok salakkal való borítását még mindig meg lehet ejteni. Sok helyen nevetséges apróságokon — néhány kocsi salakon múlik — hogy télen, esős, fagyos időben is bejárhasson a gépkocsi a telepre, egy-egy csap, vagy vezeték megjavításán, hosv rendesen lehessen fűteni. Télen sok-sok félóra veszik el a termelésből a rossz fűtés miatt, különösen a reweli órákban. Sok óra esik W a meg nem felelő munkaruhák miatt. Mindezt még nem késő felmérni, jól felkészülni A tél hotoap itt leheti XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 80 FILLÉR 263. SZÄM AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Több mint 60 millió forintos beruházás Baranya termeífiszövetkezeteibei Száz új istálló, sertésfiaztató és gépszín épül — Húszezer férőhelyes csibenevelőt kap Szigetvár és Lippó Megyénk termelőszövetkezeteiben 62,4 millió forintot fordítanak beruházásokra a jövő évben. A legnagyobb összegű építkezésekre a szigetvári Uj Élet Tsz-ben, valamint a lip- pói szövetkezetben kerül sor, ahol 20 ezer férőhelyes csibenevelőt építenek, egyenként több minit másfélmillió forintos költséggel. A csibenevelőkben pecsenyecsirkét fognak nevelni, a keltetés utáni szakasztól kezdve a vágásra kész állapotig. Mindemellett 5 ezer férőhelyes tojóházak épülnek a szigetvári Uj Élet illetve a magyartéleki, baksai és pécs- váradi termelőszövetkezetekben. Egy tojóház is csaknem másfélmillió forintba kerül. Nagykozáron, Pécsváradom, Nagynyáradan és másutt te- hénistállókat építenek, összesen 24 tehénistálló épül 1964- ben, együttesen 2350 férőhély- lyéL Ebből 23 darab száz, 1 istálló pedig 50 férőhelyes lesz. Felépül még 5 darab egyenként 126 férőhelyes és két darab 96 férőhelyes borjúnevelő. A 126 férőhelyes borjún evdlő 1 millió 200 ezer forintba kerüL Jugoszláviai körúton a mohácsi zenekar A mohácsi földművesszövet- kezet és a városi tanács zenekara ma reggel különautó- busszal jugoszláviai vendég- szereplésre indult. A 28 tagú zenekar, amelyet Horváth Gyula és Kiss Miklós vezényel, első előadását 10-én este a szabadkai színházban tartja. I Ugyancsak a jövő esztendőben 16 darab sertésfiaztatóval erősödnek a szövetkezetek, együtesen 480 férőhellyel. Az előbbieknél is gyorsabb ütemben folyik a tsz-ek ellátása gépszínekkel. 1963-ban több mint 60, 1964-ben pedig 52 vasvázas gépszín épül a szövetkezetekben. A gépszínek mellett Magyarteleken gépműhely is épül 310 ezer forintos költséggel. A műhely alkalmas lesz a kisebb javítási munkák elvégzésére. Püspöklakon, Magyarteleken és Drávaszabolcson 32 vago- nos magtárakat építenek, Ma- rócsán és Ibafán pedig 300 férőhelyes juhhodályokat létesítenek. Foto: Túri ML Felavatták Lengyel Gyulának, a Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosának emléktábláját Szombaton, a Magyar Nemzeti Bank feldíszített előcsarnokában bensőséges ünnepségen felavatták Lengyel Gyulának, a Magyar és a Nemzetközi Munkásmozgalom kiváló harcosának, a Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosának emléktábláját. Az ünnepségen megjelent Nógrádi Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Hevesi Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, dr. Sik Endre nyugalmazott külügyminiszter, Szerényi Sándor, a pártfőiskola igazgatója, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Részt vett az emlék tábla avatásán Lengyel Gyula felesége és leánya is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Szerényi Sándor emlékezett a forradalmár Lengyel Gyulára, a Magyar Tanácsköztársaság kimagasló tudású közgazdasági vezetőjére. — Lengyel Gyula a Tanács- köztársaság idején Kun Béla, Landler Jenő, Szamuely Tibor oldálán a proletárdiktatúra legkimagaslóbb vezetői közé tartozott, mint a gazdasági élet egyik legkiválóbb irányítója. A Tanácsköztársaság leverése után az emigrációból is fokozott lendülettel, nagy energiával segítette a -UegaliKeve&sék a sárhátiak példáját! Meg keli gyorsítani megyénkben a mélyszántást — Lassan halad a kukoricaszár vágása is Megyénk termelőszövetkezeteiben általában kielégítően haladnak az őszi munkákkal. A cukorrépa 99,3 százalékát betakarították már, egyedül a pécsváradi Dózsa Tsz-ben vár még kiszedésre 7 hold. A kukoricatörésnél 64,8, a silózásnál pedig 78,3 százaléknál járunk, ami nem rossz eredmény, A részletek azonban nem minden esetben mutatnak ilyen képet. Hogy a legfontosabbat, a mélyszántást emeljük ki: 53,3 százalék a megye átlaga, ami megfelelő és elfogadható. Az 53,3 százalékon belül azonban igen nagyok az eltérések. Amíg a siklósi járás 70 százalék felé jár a mélyszántással, addig a pécsváradi mindössze 43,7, t a sásdl 45,5, a szigetvári Járás pedig 45,9 százaléknál tart. Bár az elmaradó járások a leghegyesebbek, dombosabbak a megyében, mindent nem lehet a nehéz domborzati viszonyokkal magyarázni. Hogy mást ne mondjunk: a siklósi járásban hegy is, meg domb is akad, a sellyei pedig úgyszólván teljesen sík, és mégis, a sellyeiek csak 48,3 százaléknál járnak. A sásdi járás terepviszonyai a legnehezebbek, s mégis a pécsváradi járás az utolsó. Az istállótrágyázás 61,4 százaléka sem megnyugtató. Még több a probléma a kukorica- szár vágásával Amíg — mint említettük — a kukoricatöréssel csaknem 65 százaléknál tartunk, a szarv ágas csak 48,6 százalékos. Fennáll tehát az a veszély, hogy a kukoricaszár egy része a határban marad, vagy pedig — mint néhány tsz-ben tapasztalható — bizonyos mennyiséget elégetnek belőle. Minden gazdálkodáshoz értő ember tudja, hogy ez meggondolatlanság, hiszen a kukoricaszárat adott esetben még télen, illetve koratavasszal is fel lehet használni, ha megfelelően — főként felszecskázva — tárolják a felesleget. Mint közöltük, megyénkben a sárháti Uj Ut Tsz-ben végeztek elsőnek a mélyszántással és betakarítással. Kíváncsian várjuk, hogy melyik lesz az a termelőszövetkezet, amely jelenti, hogy követte a sárhátiak példáját. tásba kényszerült párt újjászervezését. Forradalmár életének ebben a szakaszában vált a nemzetközi munkás- mozgalom bátor harcosává, a forradalmi marxizmus-leniniz- mus nemzetközileg is elismert propagandistájává, elméleti és gyakorlati közgazdászává. 1930-tól Moszkvában élt, ahol szintén fontos gazdasági funkciót töltött be, tragikus hirte- ' lenséggel, 53 éves korában bekövetkezett haláláig. — Mindenki, aki csak ismerte Lengyel Gyulát, mély tisztelettel adózott emberségének, a forradalmár egyéniségét jellemző elvi szilárdságának! Ezért emlékeznek rá ma is tanítványai, volt munkatársai és harcostársai mélységes tisztelettel és megbecsüléssel — mondotta. Varga Lajos, a Magyar Nem zeti Bank pártbizottságának titkára és Filipszky Zoltán, a Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója Lengyel Gyulának; mint a bank jogelődje vezetőjének az 1919-es proletár diktatúra idején kifejtett pénz ügyi tevékenységét, közgazda- sági munkásságát méltatták. Összecsapások Dél-Vietnamban Az AFP saigoni jelentése szerint Dél-Vietnamban a múlt héthez viszonyítva megélénkült a katonai tevékenység. Számos nagyobb összecsapás volt a főváros környékén is. A kormánycsapatofe vesztesége e héten már eddig 475 ember.
