Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-05 / 259. szám

Az elleti forradalom áldozataira emlékeztek Budapest dolgozói A főváros dolgozói hétfőn kegyelettel em­lékeztek azokra a mártírokra, akik né­pünk szabadságának védelmében, az 1956-os ellenforradalom áldozatául estek. A budapesti párt-székház védelmében el­esettek emléktáblájánál koszorúzási ünnep­séget rendezett az MSZMP budapesti bizott­sága. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizott­ság első titkára, Kiss Dezső, Csikesz Józsefné, Méhes Lajos, Venéczi János, a budapesti pártbizottság titkárai helyezték el az első ko­szorút, majd a mártírok családtagjai, egykori munkatársaik; a székház dolgozói helyezték cl virágaikat. Koszorúzási ünnepség színhelye volt a munkásmozgalom nagy halottainak temetője is, ahol Mező Imre, Kállai Éva, Kalamár Jó­zsef, Asztalas János és Sziklai Sándor mártí­rok sírjánál rótták le kegyeletüket a buda­pesti szervezetek, az üzemek és intézmények küldöttségei. A fegyveres erőknek az ellenforradalom elleni. küzdelemben hősi halált halt tagjairól is megemlékeztek a budapestiek. A Kerepesi úti temetőben nyugvó hősi halottak emlék­műve körül a fegyveres testületek tagjai áll­tak díszőrséget és helyezték él a megemléke­zés virágait. Koszorúzások, megemlékezések voltak a kerületekben is a mártírok sírjainál, emlék­tábláinál. XX. ÉVFOLYAM ARA: 50 FILLÉR 259. SZÄM Fejlődik Baranya kiskereskedelmi áruforgalma TYERESKOVA ÉS NYIKOLAJEV ESKÜVŐJE: A képen: Az ifjú pár a házasságkötő teremben. Tegnap megkezdődött a mentőakció a lengedei katasztrófa további tt életben maradt bányászának kiszabadítására Ki a felelős?!—Súlyos vádak a bányaigazgatóság ellen Hazánk kiskereskedelmi áruforgalma 1957 és 1962 kö­zött 38 százalékkal növekedett. Az áruforgalom fejlődését me­gyénként és településenként is ismerjük és így tudjuk, hogy Baranya áruforgalma az orszá­gos átlag mértékében növeke­dett Ugyanakkor Pécs kiske­reskedelmi áruforgalmának fejlődése 41 százalékos volt, amiből következik, hogy Pécs szívóhatása 1957 óta tovább erősödött. Az áruforgalom növekedése a megye különböző járásaiban különböző ütemű volt Legna­gyobb mértékben a siklási já­rás áruforgalma nőtt, ahol a forgalomemelkedés 52 százalé­kos. A pécsi járás 47 százalék­kal. a sellyei járás 45, a mo­hácsi járás 41 százalékkal nö­velte forgalmát, míg a sásdi járás csak az országos és me­gyei átlagot érte el, a sziget­vári járás forgalma pedig mindössze 29 százalékkal lett magasabb. A szigetvári járás mérsékeltebb áruforgalom-fej­lődését talán az a körülmény magyarázza, hogy a vele szom­szédos Somogy megyei barcsi járás forgalma viszont 42 szá­zalékkal emelkedett Módunkban áll összevetni a járás és a járásszékhely áruforgalmának fejlődését, amiből következtétlheitünk a járásszékhelyek központi sze­repkörének fejlődésére. Mint említettük, maga a megye­székhely Pécs, áruforgalmának növekedése meghaladta a me­gyei átlagot, de alatta marad a járására vonatkozó mutató értékének. Ezzel szemben Sellye és Sik­lós fokozottabban töltik be központi szerepkörüket, mert Sellye áruforgalma 85, Siklósé 83 százalékkal emelkedett. Bi­zonyos mértékig javult Sziget­vár helyzete, bár 32 százalé­kos áruforgalom növekedése az országos és megyei átlag alatt maradt, de a járáson be­lül a székhely forgalomemel­kedése kedvezőbb, mint a já­rás területén. Mohács szerepe csökkent, hiszen áruforgalma csak1 29 százalékkal emelke­dett. Még inkább feltűnő, hogy Komló kiskereskedelmi árufor­galma a vizsgált időszakban mindössze 29 százalékkal nőtt Ha járásonként az egyes tele­pülések áruforgalmát elemez­zük, akkor feltűnik, hogy a mohácsi járásban, Homorúd forgalma 37 százalékkal. Boly forgalma 78 százalékkal és Somberek forgalma 73 száza­lékkal emelkedett Boly és Ho­morúd forgalomnövekedését nyilván az idézte elő, hogy a két település üzlethálózata a vizsgált 5 év alatt igen jelen­tős mértékben emelkedett. A járás területén két település, Bezedek és Kisnyárád árufor­galma visszaesett Jellemző, hogy mindkét település 500 lakoson aluli. A pécsi járásban Bakonya forgalma 153 százalékkal, Kő- vágószöllős forgalma 132 szá­zalékkal növekedett Ebben a járásban öt olyan település van, amelynek áruforgalma vi­szont csökkent. Mind az öt ki­vétel nélkül apró falu, általá­ban 500-nál kevesebb lakossal. A pécsváradi járás, mely egé­szének áruforgalma csak 20 százalékkal növekedett, egyet­len településében sem mutat kiemelkedő forgalomnöveke­dést. Ezzel szemben 4 telepü­lésének áruforgalma az 1957-es forgalomnál kisebb. Ezek is apró falvak. A sásdi járásban Hétfőn délben adta át Palkó Sándor eílvtárs, a Megyei Ta­nács VB elnöke az 1963. évi művészeti díjakat, a Megyei Tanács klubtermében. A mű­vészeti díjat a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, a Városi Tanács és a Megyei Tanács alapította a művészi munka jutalmazására. A három szerv képviselőiből alakult bizottság — a szövetségek központi ja­vaslatának figyelembevételével döntött a díjak odaítélésében. kiemelkedő mértékben növe­kedett az áruforgalom Kis- besztercén, Meosekszakáll, Oroszló és Vékény községek­ben. Itt is öt település for­galma csökkent, amelyek Ma- gyaregregy kivételével ugyan­csak ezer lakoson aluliak. A kiskereskedelmi áruforga­lom területenkénti fejlődése Baranya megye településeiben élénken tükrözd a koncentrá­ciós törekvést Az apróbb fal­vak fokozatos felszámolása már érezteti hatását, az áru­forgalom visszaesett és a la­kosság vásárlásait inkább a központi jellegű települések­ben bonyolítja le. E törekvés megfelel azoknak a követel­ményeknek, amelyek a keres­kedelem gazdaságosságának fokozására irányulnak, de egy­ben a lakosság jobb ellátását is célozzák a mindszélesebb áruválasztéknak a nagyobb te­lepülések nagyobb üzleteiben történő koncentrációja révén. A kiskereskedelmi áruforga­lom településenkénti fejlődé­sét regisztráló számadatok fel­hívják a figyelmet arra, hogy a településenkénti forgalom- alakulást állandó megfigyelés tárgyává kell tenni és a szá­mokban kifejezésire juttatott jelzések okainak feltárásával módunkban áll tervszerűen megalapozott kereskedelempo­litikát folytatni. A díjak átadásán jóién volt Szentirányi József, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa, a városi tanács képvisele­tében Gábriel József elvtárs, a Szakszervezetek 'Megyei Ta­nácsa képviseletében Právitz Lajos elvtárs. Palkó Sándor elvtárs köszöntője után Csorba Győző Baiumganten-díjas és József Attila-díjas költő és műfordító, Mantyn Ferenc Munkácsy-díjas festőművész, Eck Imre Liszt-díjas koreográ­fus. KéüLe Sándor festőművész, Pákolitz István József Attila- díjas költő, dr. Vargha Károly zenei műfordító, Bertha Bul­csú író, Bizse János festőmű­vész, Bárdosi Németh János költő, Pál József költő, Simon Antal koreográfus és Vida De­zső festőművész átvette a dí­jakat. A jutalma zottak nevé­ben Kelle Sándor festőművész köszönte meg munkájuk elis­merését. Lengede: Hétfőn haj­nalban néhány perccel 3 óra előtt az óriási fúrógép új­ból megkezdte egy mentőak­na fúrását a lengedei bányász- szeréncsétlenség helyén. Va­sárnap kora reggel ugyanis, amikor már teljesen lemond­tak 40 bányász életéről, az egyik mentőcsapat, amely tovább kutatott az eltűnt társak után, kopogtatást hallott körülbelül öt kilo­méternyire attól a helytől, ahonnan pénteken 3 bá­nyászt sikerült felhozni. A felfedezett bányászoknak, akik — számszerint 11-en — egy öt méter, hosszú, két mé­ter széles és két és fél méter magas aknarészbe szorultak 60 méternyire a föld alatt, először is forró teát, levest, meleg holmit, mikrofont, vil­lanyhuzalt és villanykörtét juttattak le az aknába és friss levegőt szivattyúztak le nekik. Ök szilárd ételeket is kértek, de a több mint tíznapos éhe­zés után — ezen idő alatt csak vizet tudtak inni a tárnában levő forrásból — orvosi meg­gondolások alapján egyelőre csak folyékony eledelt kap­nak. Amikor a bányászoknak pa­pírt és ceruzát küldtek le a 11 életben maradott felírta nevét. Eredetileg a csoport 21 tag­ból állt, de 10 társukat a lehulló kövek megölték, s azokat ott ideiglenesen el is temették, majd a hevenyé­szett temető és az ő tartóz­kodási helyük között egy alacsony válaszfalat építet­tek. A 11 bányász megírta, hogy éhségen és apróbb se­besüléseken kívül más ba­juk nincs. Egyikük idegösszeroppanást kapott, annak azonnal gyógy­szert küldtek le, s a gyógy­szerek bevétele után elaludt. A tárnában levő bányászok megírták azt is, hogy látták amint egy öt-hattagú csoport a katasztrófa után arra felé igyekezett menekülni, amerre ők voltak, de mivel a vízára­dattal nem tudtak megbirkóz­ni, megfordultak egy másik akna irányába, amely a brois- tedti temető alatt fekszik. A megadott helyen ezt kö­vetően még vasárnap 14 próbafúrást indítottak, de hétfőn kora reggelig semmi eredmény sem mutatkozott. Igaz, hogy a mentők 80 mé­ter mélységig akarnak eljut­ni és hétfőn reggel még csak 30 méternél tartottak. A 11 bányász kiszabadításá­ra indult akció előtt sokkal nagyobb nehézségek állnak, mint a pénteki mentés alkal­mával. A bányászok feje fe­lett márgából és laza szik­lákból áll a ,,mennyezet” s nagyon könnyen beomolhat. Éppen ezért nem is lehet az óriás fúrógép teljes kapaci­tását kihasználni. Az óriási fúrógépet addig használják, amig ■. 35 méter mélységig érnek, majd a munkát egy speciális prés* lég-kalapáccsal folytatják, hogy csökkentsék a földom­lás veszélyét. A mentőcsapatok úgy számít­ják, hogy ha minden rendben megy, szerdán kora reggel tudják felhozni az életben ma­radottakat. Nyugat-Németország egész lakossága lélegzetvisszafojtva, aggodalommal vegyes re­ménykedéssel tekint a lenge­dei bányában megindult újabb mentőakció elé. A nyugatné­met lapok helyszínre kiküldött tudósítói ugyánakkor beszá­molnak arról, hogy a bányászfalu lakossága kö­rében „robbanékony a han­gulat”, s a bányászok sú­lyos vádakat emelnek a bá­nyaigazgatóság és a kerületi bányahivatal ellen. „Társainkat már régen meg­menthették volna — hangoz­tatják a bányászok —, ha a bányaigazgatóság nem írta volna olyan hamar veszteség­listára őket. „Az újabb men­tőakció megindítása is csak annak köszönhető, hogy több tapasztalt bányász — élükön Vilii Hütter aknásszal — még a múlt héten erélyesen köve­telni kezdte, hogy az igazgatóság ne elégedjék meg a három bányász lát­ványos megmentésével, ha­nem több helyütt végeztes­sen próbafúrásokat. Ezek a bányászok rámutattak arra, hogy néhány társuknak valószínűleg még idejében si­került elmenekülni egy hasz­nálaton kívüli, s részben már beomlott régi bányarészbe, ahol olyan üregek vannak, amelyekben meghúzódhatnak a bánya többi részét elöntő víz és iszaptömeg elől. Az igazgatóság csak némi vonakodás után engedett a ké­résnek. Afrikai levegő érkezeit 22 - 25 fokos meleggel Szokatlan enyheséggel köszöntött be a november: már elsején és másodikén 1.2 fokkal, harmadikén 2.5, hétfőn, ne­gyedikén pedig csaknem 5 fokkal haladta túl a napi közép­hőmérséklet az időszaknak megfelelő átlagszintet. Az 1870 óta jegyzett hőmérsékleti adatok arról tanúskodnak, hogy november első napjai 1926-, 1927- és 1928-ban voltak hason­lóan melegek. A rendkívüli enyheség okairól szólva a Meteorológiai In­tézet központi előrejelző osztályán elmondották, hogy erős nyugat-európai ciklon elülső oldalán nagy tömegű afrikai le-i vegő érkezett déli széllel Közép-Európa fölé. A többnyire verőfényes, szép időben országszerte 17—18, délkeleten 21 fokig emelkedtek a maximumok. ,_-K A rendkívüli enyheség a jelek szerint egyelőre tart. Átadták a művészeti díjakat Bárdost Németit János átveszi a díjat

Next

/
Thumbnails
Contents