Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-05 / 259. szám, Első kiadás
I 2 UlAPiö IW«. NOVTÖfl»» S. Becsüljük meg értékeinket / itat kozni szeretnék nézetekkel, melyek ugyan nem nélkülözik a logika alaF vető elemeit, de magasabb, mondjuk kultúrpolitikai szinten mégis ártanak, vagy árthatnak. De kezdjük az ügyek elején. Évekkel ezelőtt a Pécsre vetődő turista. IBUSZ utas, külföldi újságíró, vagy diplomata' első kérdései között mindig a törökkori épületmaradványok, és történelmi emlékek után érdeklődött. Néhány éve a városunkban Látogató emberek kérdéseinek sorrendje megváltozott, nem a múltat kérik számon, hanem a jelent. Legtöbben a város élénk kulturális életéről érdeklődnek, s legfőképpen az Európa szerte Ismert pécsi balett tevékenységéről, munkájáról. Nem tartozom azok közé, akik a pécsi balettről már csak szuperlatívuszokban tud nak nyilatkozni, s sznobizmusuk lehetetlenné teszi, hogy kialakított képeik, képzeteik reálisak legyenek. De azt vallom, hogy a Pécsi Balett Együttes megteremtése nem hétköznapi tett, nem intézhető el. egy szokványossá vált „hát igen” rezignált kiejtésével. A fiatal, ugyanakkor abszolút régi, ha úgy tetszik klasszikus hagyományok alapján működő magyar balett életében, bizonyos értelemben forradalmi korszakot jelentett Eck Imre koncepciója, aki korszerű elképzelésekkel lépett porondra, 3 hatalmas erőfeszítések árán létrehozott egy modem balattot, méghozzá vidéken! Mindenki kétkedés sei fogadta a fiatal koreográfus, balettigazgató első lépéseit, s az új magyar balett társulat végül nem nyilatkozatokkal, hanem munkájával, új, magyar viszonylatban meglepő felépítésű produkciók sorozatával győzte meg a kulturális közvéleményt az Igazáról. Eck igaza most már vitathatatlan, együttese sikeresen szerepelt hazánkban és külföldön egyaránt. Még a kényes ízlésű, és gyanakvó nyugati világ is elismeréssel fogadta a pécsi balettművészeket, ha a nyugati kritikák néha hűvöseknek bizonyultak is... Eck Imrét a .múlt évben Liszt Ferenc díjjal tűntette ki a magyar állam, s ezt még a pécsi kétkedők is higy jék el, hogy nem véletlenül! Kétkedők mondom, mert akadnak olyan félhivatalos emberek, akik a világhíressé vált pécsi együttes perspektíváit örömmel leszűkítenék. A közelmúltban hivatalos fórumon egy tanácstag javasolta, hogy a Pécsi Balett Együttes munkabérét ne fizesse a tanács, ha külföldön szerepel. Az ügy végül egészen hivatalos formában a városi tanács végrehajtó bizottsága elé került, ahol mérlegelték a helyzetet, és kiálltak a sikeresen működő pécsi együttes mellett. Nem tudom milyen indítékai voltak a javaslatnak, de nincs okom feltételezni a rossz szándékot... Kétségtelen tény, hogy a Pécsi Nemzeti Színház kezdő, és bi-; zonytalan táncosokat kénytelen felléptetni egyes produkcióiban akkor, amikor az igazgatása alatt egy nemzetközi hírű együttes működik. Ez természetesen problémát jelent a színháznak,! és a tanácsnak is. A helyzetet azonban indulatok nél-; kül és reálisan kell mérle-; gelni. A Pécsi Nemzeti Szín- ház Balett Együttese,! „Együttes”, önálló műsorral,; és nem tánckar, amit mindenkor, tetszés szerint lehet; mozgatni. Az együttes szin-! te minden esetben adott! szóló táncosokat a színház; produkcióihoz, s nagy szerepet vállalt az opera műsorok tolmácsolásánál, ami műfajilag is közel áll hozzá, gondolok itt például a Menotti, Monteverdi bemutatókra. Az együttes minden pécsi bemutatójának maradéktalanul eleget tesz. Bemutatóit mindig Pécsett tartotta, s any nyi előadást tartott, amennyi - re a közönség igényt tartott Hogy mindezeken túl máshol is szerepel, és külföldi siker- sorozatokkal is dicsekedhet, véleményem szerint ezért nem elmarasztalni kell az együttest, hanem dicsérni! Vé gül is az együttes pécsi együttes, s a városnak is világhírnevet szerzett Én nem felejtem el azt a napot, amikor a négy vezető angol lap szerkesztői és munkatársai kiszálltak a kocsikból a Nádor Szálloda előtt, s az első kérdésük az volt, hogy mikor láthatják a pécsi balett együt tes próbáját? S legyünk őszinték: annyi mindenre költünk, olyanokra is, amikért még itthon sem kapunk egyértelmű dicséretet, de kellenek, szükségesek. Hát akkor pont a balett együttesünktől akarjuk megvonni á támogatást, ami tényleg jó, és a városnak is; hírnevet szerzett? Szerintem nem azon kellene gondolkodni, hogy vajon csökkentsük-e a támogatóst, hanem azon, hogy vajon nem kellene-e fejleszteni ezt az együttest? Hiszen ezen a ponton a világ kulturális közvéleménye állandóan kénytelen foglalkozni velünk, s ezen a ponton sikeresen tudunk bizonyítani az egész világ előtt! Becsüljük meg az értékeinket s.. Ezt javaslom. Bertha Bulcsú. Védett kikötőkben a balatoni vitorlások A Balatonon befejeződött a vitorlásddény is. A legtöbb hajót a védett kikötőkben horganyozták le és október végén mindenhol előkészületeket tettek a téli tárolásra. A magyar hajó- és darugyár balatonfüredi sporthaj óüzemében partra húzzák és nagy befo- gadóképeseségű tárolókban helyezik el a vízijárműveket. Itt az idén 250 vitorlás kap védett helyet. Hároaeitr fácánt és nyilat lőttek a Körös-vidéki vadászok A Körös vidéki vadásztár- saságok területén évtizedek óta nem volt olyan gazdag apró vad-állomány, mint most. A vadászok gondos téld vadvédelemmel, etetéssel, mesterséges fácáncsibe keltetéssel és neveléssel gyarapították az állományt. A vadászok mintegy kétezer fácánkakast és ezer nyulart lőttek. Közúti balesetek Jogosítvány nélkül vezette a Pécsi Állami Gazdaság VC 54—52 írsz. Super Zetorját Horváth János vaskapui lakos, Siklósbodony irányából Öcsárd felé haladva pótutasként felvett egy 15 éves kislányt, akit az állomásra akart szállítani. Egy útkereszteződésnél a sebességet nem csökkentette, s így a Zetor az útmenti árokba borult. A pótutas könnyebb sérülést szenvedett. * Szigetvár felé haladt vasárnap délben Kovács Ferenc pécsszabolcsi, Dobó Katalin utcai lakos az EM 01—40 írsz számú motorkerékpárral. Motorján pótutast is szállított. A Szigeti Vámnál nem vette figyelembe a látási és útviszonyokat és a sebességtől, valamint a csúszós út következtében az ottlévő hídkorlátnak farait. A motor pótutasa köny nyebb sérülést szenvedett * Vasárnap egy öngyilkossági kísérlet is történt. Pécsett a III. kerületben Tóth Pál, aki elég súlyos asztmában szenved, gyógyszereket vett be nagyobb mennyiségben és így akart életének véget vetni. A mentők beszállították a klinikára. ^íi íi m íwh z ek Szorgalmasan készül a kulturális szemlére az 500. Iparitanuló Intézet öntevékeny balettcsoportja. Fotó: Czakó Pécsi egyetemi tanár az ENSZ gyermekvédelmi koherenciáján Dr. Papp Tibor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető tanára a közelmúltban részt vett az ENSZ Varsóban megtartott gyermekvédelmi konferenciáján. Az európai ENSZ-tagállamok képviseltették magukat a konferencián, öt fő kérdést tárgyaltak meg: a gyermekegészségügy ellátásának helyzetét, a szülők kötelessége a gyermek védelmében, a gyermekek játékhoz és hírközléshez való jogát, valamint a csökkent fizikai és szellemi képességű gyermekek ellátását. A kérdések állásfoglalásában lényeges eltérés mutatkozott a nyugati országok és a szocialista országok delegátusai között. Érdekes *vita volt a gyermek joga a hírközlésben. Különös hangsúlyt fektettek itt a tv műsorpoii- tikájának értékelésére. Az első kérdésben megegyeztek a vélemények abban, hogy fő cél a gyermekvédelem eszköze, a családvédelem. A szülőket kell megtanítani a gyermek helyes nevelésének módszerére. A konferencián elhatározták, hogy más kontinensen is tartanak hasonló vitát. Elutaztak finn vendégeink A finn Lahti testvérváros baráti küldöttsége vasárnap a hajnali órákban elutazott Pécsről. A kedves vendégek elutazása előtt három kérdést intéztünk a küldöttség vezetőjéhez; Santore helyettes polgármesterhez, aki készségesen szolgált felvilágosítással. Hogy érezték magukat városunkban és mi tetszett a legjobban? — Nagyon jól — jött azonnal a válasz — városuk gyönyörű környezetben fekszik, és ritka előnyösen keveredik a történelem a mával. Nekünk egyformán tetszettek a patinás régi utcák és a modern városrész. Meg kell azonban mondanom, hogy az Uj-Mecsekaljai városrész lenyűgözött bennünket. — Mint szociális kérdésekkel foglalkozó vezető természetesen a szociális helyzet érdekelt elsősorban. Ezzel kapcsolatban csupa jót mondhatok, kitűnően van megszervezve a dolgozók egészségvédelme, nagyszerű intézmények állnak az orvostudomány rendelkezésére. Szépszámú bölcsőde, óvoda köny- nyiti meg a dolgozók helyzetét. Itt ismét visszatérek Uj- I Mecsekaljára, ahol talán a maga nemében páratlan gyermek sportkombinátot láttam. — Végiglátogattuk a régi Pécs jónéhány nevezetességét, a török idők emlékeit, jártunk gyárakban, üzemekben, múzeumokban, különösen a Zsolnay-múzeum tetszett nagyon. Milyen közös jellemzői vannak Lahtinak és Pécsnek? — Lahti is hegykoszorúban fekszik, de ezek a hegyek nem oly magasak, mint a pécsiek. A mi városunk is két részből áll, egy régebbi településből és az új városrészből, ez azonban még nem épült annyira ki, mint a pécsi. —• Városunkban nincs any- nyi ipari üzem, mint Pécsett, a főiparág a fafeldolgozóipar. Városunkban üzemel Skandinávia legnagyobb bútorgyára, amely 3000 dolgozót foglalkoztat. Gyárunk nem csak Észak-Európát látja el bútorral, hanem sokat dolgozik exportra is. Bútoraink a világ minden tájára eljutnak. Mit üzennek városunk dolgozóinak? — Szívélyes baráti üdvözletünket küldjük valamennyi polgárának. Mint az interjú elején már említettem, nagyon jól éreztük magunkat, a valóságban is megismertük a már világszerte szállóigévé vált magyar vendéglátást, felejthetetlen napokat töltöttünk városukban, most már csak egy vágyunk van, viszonozni az itteni örömteli napokat. Befejezésül még any- nyit, hogy labdarúgóink is kitűnően érezték magukat, számukra is tanulságos volt ez az út. Egerben szobrot emelnek Gárdonyi Gézának Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulója alkalmából szobrot emelnek a nagy írónak. Az újjáépülő egri színház előtti téren. A Gárdonyi Gézát ülő helyzetben ábrázoló bronz szobrot Somogyi Árpád szobrászművész mintázza. Vasárnapi séta Pécsbányán Csodálatosan szép a színek őszi kavalkádja. Sokszor voltam Pécsbányán és az aknánál is, de sohasem vettem észre az erdőt, az erdő közelségét, mert mindig hétköznap tapostam a szénportól fekete földet, az aknakerék is le s fel járt, emberektől volt zajos az udvar, csillék kerekei zörögték. Most pedig vasárnap délelőtt van és csendesség honol a Széchenyi aknán. A portás is csodálkozva néz; amikor két utas társammal (ennyien maradtunk a buszban) leszálltam, de nem az üzembe akartam menni, hanem a legényszállásra, megnézni, mivel tölti vasárnapját a bányásztársadalom. TOM SAWYER MEGSZÖKJ A bányászszállás kis kultúrtermében vagy tíz fiatalemberre nyitottam ajtót, négyen ..az ördög bibliáját forgatták”, szerény tíz filléres alapom, a többiek a rex asztal sneSetti fotelekből nézték a televíziót, jókat neveftve Tom Sawyer bájos kalandjain. — Gulyás János segédvájár — emelkedett fel félig ültéből nevét mormolva az egyik bányász. — Váci József csillés — nyújtotta a másik is nyakát a TV képernyője felé, hogy ne vegyem el a kilátást, de a harmadik nézőtársammal már gyorsan végeztem, miután megtudtam, hogy Fehér Ferencnek hívják. Miiközben a borzas fejű Tom elcsente a Polly néni mellől a pogácsákat és jót nevettünk a templomiban, prédikáló pap megdöbbenésén, amikor Tóm és társai előkerülnek — megtudtam, hogy a szállóban kilemcvenen laknak, egy részük családos, akik szombaton félkerekednek és meglátogatják feleségeiket, gyerekeiket. A fiatalabbak pedig délelőtt TV-t néznek, kártyáznak, vagy sakkoznak, délután elszóródnak a városba. Később Grácz néni, aSd férje halál!» után a portási, de méginkább az anyai szerepet tölti be a bányászok között, azt is elmesélte, hogy máskor mivel szórakoznak „fiai”; szép időben pokrócot kerítenek és kimennek a fék közé, akárcsak a régi időkben, hiszen a bányász örül, ha levegőn lehet Persze most, november lévén már nem tanácsos, legfeljebb egy jó sétát tenni az erdőben. A film végeztével még elbeszélgettem a klubszobaiakkal, megtudva tőlük a pécs- bányaá kulturális lehetőségeket, ami a Zalka Máté kul- túrotthonból, egy cukrászdából és a 1001 éves vendéglőből áll. Előbb azonban az ebédlőjüket néztem meg, ami egy másik épületben a domb oldalán áll. SÜLT CSIRKE, POZSONYI KIFLI Az ember a vasárnapokból bizony a jó vasárnapi ebédet is szereti, de vajon a lebeny - szálláson lakóknak: árikor jut ki a kellemes családi körben elköltött, finom falatokból? — Bizony kijut nekik nálunk is — mondja a konyhában a helyettes vezető, Baro- nek Jenőné. — Nézze meg, mivel várjuk mi vendégeinket! A finom illatok nem rossz ebédről tanúskodnak. Az egyik helyiségben óriási alu- mmiumedényből szedik ki a pirosra sült csirkecombokat, másikban éppen a pozsonyi kiflit kenik tojásfehérjével a tepsiben. — Csootleves lesz első fogásként sziép metélttel — magyarázza Baronekné és megmeríti a nagykanalat az aranyló folyadékban, — a csirkéhez kétféle körítést adunk és savanyúpaprikát, utána tálaljuk a kiflit. Az étterem bizony ezzel szemben nem válik díszére a legényszállásnak. A mennyezet beázik, ha esik az eső, szépen meg vannak terítve ugyan az asztalok, de a kályha hideg, az egész helyiség barátságtalan. Pedig vasárnap is 140— 150 étkező kopogtat és a jó ebédhez szép környezet is kellene, hogy valóban vasáma- pias legyen az ebéd. „ZALKA” CSUKVA, 1001 ÉVES NYITVA A második szállásról utam a Zalka Mátéról elnevezett kultúrotthon felé vezetett. AZ egyik épület mellett rozoga fészerre lettem figyelmes. A deszkákalyiba ajtaja félig nyitva, valaki bent matat. Közelebb érve látom, csillogó Wartburg oldalát simogatja ronggyal a tulajdonos, biztosan délután viszi a „famíliát” autózni. Pécsbányán, mint később megtudtam, nagyon sok autótulajdonos van, vasárnap — főleg meccs után — kirajzanak a bányásztelepülésről. De menjünk tovább a kellemes. meleg őszi vasárnapi séta következő állomása felé. Nyitanám két ajtaját is a kul- túrotthonnak, de zárva találom. Csak a szabadtéri színpadon ugrál két kislány „csárdáskirálynői” mozdulatokkal. — Háromkor nyitanak — kiabálják, amint észre vesznek, aztán tovább játszan-’’:. Akkor bizony távozni kell. A „Gesztenyés” kiscukrász- dában egyetlen vendég ül. süteményt fogyaszt. Cseh Rudolf üzletvezető szabadkozik, voltak itt. ma már nagyon sokan;, tízkor nyitott és délig 700 forintot forgalmazott. Az asszonyok, gyerekek jönnek viszik a krémest, a tortát, a ebédhez. A cukrászda s-' elég korszerű berendezés1 s nemsokára TV-t is szerelnek fel benne. Az 1001 éves szokásos képét nyújtja. Régi kiskocsma, egy „belső teremmel”, amely akkora, hogy az ötödik asztalnál már nagyon a vendég alá kell húzni a széket, A belső teremben csak egy asztalnál hörpiintgetnek, kint sincsenek tíznél többen. Sör, kisfröccs fogy ilyenkor, ha Valakinek sikerül az asszonvtól metva- badulnia, a takarítási segítséget elbliccelve. Hát ilyen egy vasárnap Pécsbányán. Csendes és barátságos. Szöts István á
