Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-30 / 280. szám

NOVEMBER tt KIAPLÓ Kobaltágyú a Szülészeti Klinikán 1965-re korszerű sugártherápiát biztosít a Szülészeti Klinika radiológiai osztálya !Íísm hiába áll a rák az ér­deklődés középpontjában, a rosszindulatú daganatok szám­szerű növekedése világszerte megállapítható. Nálunk a ezfv- és érrendszeri betegsé­gek mellett a rosszindulatú rákos megbetegedések is nép­betegségnek számítanak. Ha­zánkban évente 20000 megbetegedés történik. A sebészi beavatko­zások mellett a sugárkezelés és kisebb mértékben a kemo- therápia a gyógyeljárás ma a rosszindulatú daganatok keze­lésében. — A sugárkezelés nem azt jelenti — mondja dr. Kulin Endre egyetemi docens, — hogy sebészileg gyógyíthatat­lan daganatokat részesíthe­tünk csak sugaras kezelésben, hanem teljesen önállóan is megvan a sugárkezelésnek a maga indikációs területe. Igen nagy jelentőségű a sugaras kezelésnél a megfelelő sugár- minőség megválasztása és to­vábbi nagy jelentősége van a szakképzett és a sugárkezelés­re specializált, a klinikumban, a sugárbiológiában és daga­natbiológiában jártas szakem­bereknek. Ma már világszerte az a törekvés, hogy a röntgen­diagnosztika ós a sugártherá- pia szétváljon, mert lehetet­lenség a két ág óriási fejlő­dése mellett egy ember szá­mára e két eljárás megfelelő elsajátítása. A sugárkezelés új útjairól szólva elmondotta dr. Kun Endre, hogy ma világszerte az ul*rafeszültségű sugártherápia áll az érdeklődés előterében. Az ultrafeszültségű sugárzás az* ’elenti, hogy a jelenlegi 20Í )00 voltos készülékekkel Bzerpbep, több millió volt feszül t*égű készülékeket hasz­nálnak. Ilyen értelemben ultrafeszültségű therápia a telekobalt therápia la. — Bár a radibaktív „kobalt 60” nem elektromos árammal gerjesztett sugárzás, hanem mesterséges radioaktivitásnak a sugárzása, de sugárminőség­ben megfelel körülbelül 1,1 millió voltos röntgen-therápiáís gép sugárzásának. Az ultrafeszültségű sugár- therápiának — elsősorban a betegek gyógyulása szempont­jából — több előnye van. — A sugárminőség megvál­tozása megváltoztatja biológiai objektumok sugárreakcióját. Ez azt jelenti, hogy mélyben fekvő daganatok ezzel az el­járással lényegesen kedvezőb­ben kezelhetők, mert a bőr és az ép szövetek kímélése mel­lett a daganatba lényegesen na­gyobb és így hatásosabb sugár mennyiség juttatható. Jelen­tős előnye ennek az eljárás­nak, hogy megszűnik a csont és a lágyrészek közötti sugár- elnyelődési különbség. Míg az eddigi technikával a csont mö gött fekvő daganatok eredmé­nyesen csak veszélyek árán voltak kezelhetők addig a telekobalt therápiával ezek a veszélyek megszűnnek. Mindezek az előnyök hangsúlyozta dr. Kuhn Endre docens — teljes mértékben csak akkor használhatók ki, ha a telekobalt therápiával foglalkozó sugórtherópiós osztály megfelelő sugármérés—techni­kai készülékkel, daganatloka­lizáló készülékkel és sugárfizi­kussal is rendelkezik. Ezek a feltételek a szülészeti klinika radiológiai osztályán biztosít­va lesznek. Az Egészségügyi Minisztérium illetékes főosztá­lyai a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyó­gyászati Klinikájának radioló­giai osztályát — a korszerű sugártherápia biztosítása cél­jából — felszereli telekobalt the rá pi ás készülékkel. Ez sor­rendben a negyedik ilyen ké­szülék lesz az országban. A telekobalt therápiás egység szerves kapcsolatban lesz a radiológiai fekvő osztállyal, ahol a komplex sugártherápiá- hoz szükséges minden eljárás — így a felületi rádiumkeze­lés, rádiumtűzdelés és radio- izotópkezelés is biztosítva van A radiológiai osztály jelenleg felújítás alatt álL Az átépítés befejezése után megfelelő su­gárvédelemmel és berendezé­sekkel korszerűen felszerelt 21 ágy ál] majd a betegek rendelkezésére. — Ez az ágylétszám a meg­növekedett sugártherápiás fel­adatok ellátására elégtelen. Mivel a Dunántúlon ez a tele­kobalt therápiás egység lesz az egyetlen és ez a Dunántúl daganatos beteganyagának Pécsre való áramlását hozza magával, feltétlenül szükséges a radiológiai osztály bővílése további — legalább negyven — sugártherápiás ággyal. Csak ilyen módon biztosítható a korszerű, centralizált sugár­therápiás betegellátás. Annak a klinikai épület­tömbnek a felújítása, amely­ben a radiológiai osztály he­lyet kap — négymillió forint­ba kerül. A kobalt-ágyú be­szerzése ugyanilyen összegű kiadást jelent. Arra a kérdés­re, hogy mikor adják át ren­deltetésének az új osztályt, dr. Kuhn Endre nem tud ha­tározott választ adni. A mun­ka menete nem sok jóval ke­csegtet. A kobalt-ágyú felsze- szerelése és az új épületrész elkészülte, amelyben majd el­helyezik a berendezést, 1965-re várható. — A kobalt-ágyú ma világ­szerte az érdeklődés előteré­ben áll, sok beteg kezelésére használják. De hangsúlyozni kell — mondja befejezésül dr. Kuhn Endre, — hogy a tele­kobalt therápia bevezetése a gyógyíthatatlan daganatos be­tegek gyógyulását nem oldhat­ja meg. Éppen ezért fel kell hívni a figyelmet a korai diagnózis és az ezt elősegítő szűrő vizsgálatok je­lentőségére. <J)aiiaizas Leó elek — emberi ionok A BARANYA MEGYEI ta­nács vb.-titikár&ág szervezési és gazdasági osztályán három előadó intézi a panaszokat, kérelmeket. Néhány évvel ez­előtt még magánjellegű pana­szok érkeztek többségében, ma már a kérelmek és panaszok zöme a közösség érdekében íródik. Nem marad panasz, kére­lem kivizsgálatlan, s ha vala­kit jogtalan sérelem ért, — orvosolják. „Kivizsgálva” „El­intézve” — bélyegzők kerül­nék a levelekre. Bartls József királyegyházi lakos nemrég arról panaszko­dott, hogy a Nyugot&zenterzsé- beten lévő szőlőjét a vfz fe­nyegeti az övé mellett lévő többi szőlőhöz hasonlóan, mert a vízlevezető árkokat senki sem tartja rendben. A levél a megyei tanácshoz érkezett, ahonnan a szigetvári járási tanács vb.-elnökéhez küldték meg intézkedés végett. S az eredmény? A szüreti időszak beállta előtt a tanács rendbe­hozatta a vízlevezető árkokat.. A megyei tanácstagok is vá­lasztókörzetük meglátogatása alkalmával nem egy közérde­kű probléma megoldását sür­getjük. Nagy Sándor megyei tanácstag választókörzetét, Siklósbodonyt, Öcsárdot, Kis­dér! látogatta meg a siklós- bodonyi köves út átadása al­kalmával. Beszélgetés közben elmondották neki az említett községek lakói, hogy míg ré­gebben az államnak eladott állataikat az Állatforgalmi Vállalat, a községekhez köze­lebb eső ócsárdi vasútállomá­son vette át, most a görcsö- nyí vasútállomást jelölték ki átadási helynek. A lakók ké­relme, illetve panasza jogos, végleges döntés még nincs, de miniden bizonnyal orvosolják ezt a panaszt. ADÓDNAK komphkáltabb ügyek is. A szailántai tsz-hez tartozó bostai üzemegység dol­gozói levélben írták meg, mi­lyen durva hangon beszél ve­lük brigádvezetőjük, nem egy­szer Ittasan jár-kél közöttük. Panaszukat megvizsgálták, és a tsz vezetőségi ülésen foglal­kozott a levélben foglaltaikkal. Megállapították, hogy a levél­ben írtak megfelelnek a való­ságnak, a brigádvezetőt levál­tották. Cy. József szentlőrinci la­kost már hosszabb ideje tüdő­bajjal kezelik az egyik buda­pesti szanatóriumban. Rok­kantsági nyugdíj címén 800 forint körüli összeget kap — ebből élrt felesége és kért gyer­meke. A gyermekek közül az egyik ipari tanuló, a másik még iskolás. Panaszos levelet írt s kérte: tegyék lehetővé, hogy felesége állásba kerül­jön. A titkárság egyik c'őadó- ja, a helyi FMSZ vezetője, a megyei és járási tanácstag és a községi vb.-elnök ültek ösz- sze segíteni a család sorsán. Az asszonyt álláshoz juttatták, de még ezen felül is intéz­kedtek: a két gyermeket álla­mi gondozásba vették és gon­dozásra — erre a törvény le­hetőséget nyújt — „kiadták” az édesanyjukhoz. Lényegében a gyerekek maradtak a meg­szokott környezetben, a válto­zás pedig: az édesanya jelen­tős összeget kap az államtól a gondozottak után. Balta Istvánná selyei lakos — idős, szinte magával tehe­tetlen asszony —• kérte: he­lyezzék el szociális otthonba, mert senkije sincs, teljesen magára hagyatva tengődik. Helyzetét megvizsgálták és in­tézkedtek. A panaszost a mo­hácsi szociális betegotthonba helyezték ct, ahol betegségét gyógyítani is tudják, felügyel­nek rá. A bejelentések között saj­nos nem egy akad, amelyik vélt panaszát kívánja elmon­dani illetve „jól odamondo­gatni”. Egy komlói lakos pél­dául azt panaszolta, hogy a lakások kiutalásánál „nem stimmel a dolog”, mert „ahol van pénz, ott lakás is köny- nyebben jut”. S rágalmazó so­rokat írt a tanács egyik elő­adója ellen, semmi konkrétu­mot, csak általában becsmé­relte az illető előadót. „Alános kivizsgálást kérek!” — írta piros tintával a levél aljára a tanács elnöke. Nem vitás, volt már arra is példa, hogy a lakások kiutalásénál való­ban „nem stimmelt” a dolog. A jelen esetben azonban a kivizsgálás semmi szabályta­lanságot nem állapított meg. A levél íróját rágalmazásért feljelentették. ELÉGGÉ SZÉLES KÖRBEN terjedt el az a tévhit, hogy minél magasabb .órumhoz ír valaki panaszos levelet, annál nagyobb a valószínűsége a kedvező elintézésnek. Olvan kisebb jelentőségű ügyekben fordulnak számos esetben pél­dául a párt Központi Bizott­ságához, aminek elintézéséhez történetesen a községi vagy éppen a járási tanács hatáskö­re Is elégséges lenne. Sok fe­lesleges munkát adnak ezzel* más. fontosabb ügyek Intézé­sétől vesznek el időt, munka­erőt. Pedig ahogy az említett és a még említetlen számos példa b’zonvítia: a megye ha­tárain belül is megtalálják a lógósain panaszkodók az orvos­lást. Garay Ferenc Tanácstagok fogadóórái l. KERÜLET: December 6-án, 4 órakor: dr Ambrus Lászlóné, meszestelep MSZMP-helylség. 6 órakor: Süli György, Szaboles-falusi MSZMP helyiség, Horváth József, Dózsí György u. 13, Horváth Józseíné Táltos u. 14 ,dr. Nagykálózi Zol­tán, FelsGvámház utcai iskola. Okos Jenő, Vasas I. bányatelepi kultúrház. December 7-én, 5 órakor: Beck Antal, Korvin Ottó u. 8. m. KERÜLET: December z-án, fél 5 órakor: Kiss Istvánné Széchenyi tér 17. 5 órakor: dr. Pilaszanovieh Imre József Attila u. 11., Cseh Gyuláné Landler Jenő u. 23., Orbán István Kilián Gy. u. 1., dr. Kocsis Mi­hály m. kér. tanács, Kurucz Bé­la Sff-es dnndár út 3/b. VI. em, 6 órakor: Kárpáti Ferenc Ságvéri Kultúrotthon. December 3-án, 5 órakor: Kiss Jánosné Szigeti út 53/a., Nikics Lászlóné Tanárképző Főiskola. 6 órakor: Márk Bertalan Tanárkép­ző Főiskola. December 4-én, 3 órakor: Szőke Jánosné Xavér u. 13. 4 órakor: Szita Istvánné Kóczián S. u. 7. 5 órakor: dr. Osztroluczky Piros­ka Landler Jenő u. 23,. Dani flán- domé Bállcs u. 4., Tóth F. GyŐ- zőné Ybl M. u. 3. TV. em. 3/a.. Bágvl Ferenc Alkotmány u. 75. n. em. 24., Nagy Károly Petőfi utcai iskola. 6 órakor: Antal György Mátyás király u. (Zene- miiv. szakisk.), Pusztai Lajos Szi­lágyi D. u. 29. December 6-án, 5 órakor: Pata- csi József 39-es dandár u. párt­helyiség. .... December 7-én, 6 órakor: Bote bás Bélá ürögi kultúrház. Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dol­gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1963. novem­ber 30-án (szombaton) du. 14 órá­tól de.cember 2-án (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: /. kerületi részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben. Te!.: 51-81. Járó be­tegek részére rendelés 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombat du. is.) II. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes orvosi szoba). Tel.! 30-00. Járó betegek részére ren­delés de. 10—11 és du. 16—17 órátg. (Szombat du. Is.) III. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi ren­delőben. Tel.: 25-88. Járó bete­gek részére rendelés de. 8—9 és űu. 14—15 óráig. (Szombat du. is.) Ha a megadott telefónszámok nem Jelentkeznek. a hívást a 08-nak (Posta) kell bejelenteni. n SZÍNHÁZ I Mm A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1963. nov. 30-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: szerb—horvát nyelvű műsor: Pécsről és a pécsi járásból. Találkozások: Baranya legidő­sebb dudása. A tündérmesék világában. — Jegyzet. Tíz perc az önök szórakoztatá­séra. 17.30: Német nyelvű műsor: „Nevess velünk ... Vidám, zenés összeállítás. 18.00: Levelekre .válaszolunk. 18.10: Zenélő levelezőlap. 18.45: Dél-dunántúli híradó, 19.00: Hotel Könnyű Múzsa. Rádió­montázs. III. rész. (Ismétlés). Az összekötő szöveget irta: dr. Ná­dor Tamás. Közreműködik: He­gyi Péter. 19.45: Hétvégi gondolatok. Vasvári Írás: Ferenc 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Don Carlos (este 7 órakor), Somlay-bérlet. MOZI! Park: Három ember és az erdő (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Petőfi: A hosszútávfutó magá­nyossága (4, 6 és 8 órakor, széles­vásznú). Kossuth: Othello (4, 6 és 8 óra­kor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Bagoly folyó. Lamber, a jámbor oroszlán. Budapesti zenei hetek. 63/11. sporthlradó. (Előadá­sok u órától 3 óráig folytatóiago­Epítflk Kultűrotthona: A Bing- Bing fegyház foglya (5 és 7 óra­kor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Földről jött ember (5 és 7 órakor. szélesvásznú). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Párbeszéd (4 és 7 órakor, széles­vásznú). Rákóczi (Meesekalia): Kéz kezet mos (7 órakor, szélesvásznú). Május X. (Vasas II.): A púpos (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Bóly): Egy szél­hámos vallomásai (7 órakor). Kossuth (Mohács): Nappali sötétség (6 és 8 órakor, széles­vásznú), Zrínyi (Szigetvár): Gyilkosság Szicíliában (fél 8 és 8 órakor). Csak 18 éven felülieknek! Táncsics (Siklós): Az orosz cso­da. I. (fél 8 órakor). DUNANTOLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra utáni 60-11. Belpolitikai rovat: 31-88. Kiadja a Dunántúl! Napló ' sokladóváUalat Felelős kiadó Braun Károly. Kiadóhivatal- Pécs Hunvad! u II. Telefon- * 15-32 15-33 50-00 PFCS1 S7TKFA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10 sz. Terjeszti a Magyar Posta! “ Előfizethető a helyi postnhlvntalofc- nát és kézheKftőknél, Előfizetési dH I hónapra 12.— 9% Indexszám: 25 >54, » gyereke van. A véméndi cigá­nyok közül ő az első, aki a nyáron elment a község veze­tőihez — házat szeretne épí­teni. Téglából, benn a falu­ban. Néhány ezer forintot már összegyűjtött, lehet, hogy elég lesz, több egyelőre nincs, de a házat nagyon szeretné. A község vezetői azonnal meg­értették — itt most egy szinte reménytelenül összefüggő jég törik meg, a legfontosabb em­beri tulajdonságok kapcsolód­nak össze. A munka. A ma- gasabbrendű utáni vágyako­zás. A tisztaság. A villany. Az értelem. A magatartás... A termelőszövetkezet meg a sajt­üzem fuvart és bontási anya­got adott. A tanács rugalma­san „kivédte” az építési en­gedély bürokráciáját, egy te­lek kialakítása ugyanis hat­hónapos művelet. A párttit­kár ajtókat, ablakokat szer­zett. A KTSZ önköltségi áron küldte ide a kőműveseit. Mert a cigánykérdés teljes megol­dása nagymértékben függ a jelenlegi kolóniarendszer fel­számolásától. De. Hiába érvé­nyes itt is a méltányos ren­delet, hogy a megüresedő la­kások húsz százalékát a cigá­nyoknak kell adni. Miből ad­janak, ha nincs? Véménden nagy jelentősége van Orsós János vállalkozásának. Példa­kép lesz ez a ház. Közelebb megyek. Orsós megáll, felnéz. — Mibe kerül ez a ház7 — kérdezem. — Nekem nyolcezer, össze­sen húsznál is több, de sokat segítenek. A tanács, a tsz, meg mindenki... — Nyolcezer az sok pénz. — Nagyon sok — bólint. — Keményen dolgoztam ér­te .. munka. A szervezett, a helytálló munka. Vagyis nem a fuvarozás, nem a magán- •Azaknál egy-ké* üveg borért végzett és rendszertelen „ap­rómunka”, hanem a szerve­zett, a kollektív, amire épí­teni lehet. Házat, családot, magatartást. Pillanatnyilag ez a legfontosabb a véméndi, de úgy hiszem — az egész ci­gánykérdés megoldásához. Bi­zonyos Irodai cigánytanulmá­nyok gyakran csak a munka­adók érthetetlenül merev, nem egyszer faji jellegű szem­pontjait emlegetik. Sajnos előfordul még egy-egy szomo­rú, eléggé el nem ítélhető pél­da. De. Most már időszerű arról is türelmesen, de őszin­tén beszélni, hogy a cigányok miként élnek a társadalom messzemenő segítségével. Sze­retik-e a munkahelyüket, vagy csak átjáróház a számukra? Van-e eredménye a tervszerű felvilágosításnak? Meg tud­tuk-e tanítani a cigányok többségét szívósan és lelki- ismeretesen dolgozni? Nem véletlen, hogy Orsós János házával kezdtem ezt a riportot. Orsós János Vémén­den pillanatnyilag a néhány példakép közé tartozik. Hosz- szú ideig, kemény munka érán gyűjtötte a nyolcezer fo­rintot. Balog Ferenc havi ezer­ötszázat keres Trefort-pusz- tán. De Kalányos György, akinek két gyereke van, ok­tóberben alig tíz napot dol­gozott a munkahelyén. Levon­ták az előlegét, meg az ebéd­pénzt, az elszámolás után húsz forintot kapott. Rótt Antal, a véméndi tsz elnöke mondja, hogy 1961-ben felvettek két cigányt. Az egyik Orsóst, meg az egyik Kalányost. Kalányosék fogad- koztak. Rótt pedig örült, hogy a szövetkezet is tehet vala­mit a helyi cigánykérdés meg­oldásáért. A tagok abban az időben munkaegységenként havi tíz forint előleget kap­tak, Kalányoséknak megsza­vaztak húsz forintot Olyan brigádokba osztották be őket, ahol tanulhattak is, kereshet­tek is. Azután elkövetkezett egy nap, amikor nem jöttek dolgozni. Három nap múlva beállítottak. A tagság zúgo­lódott, az elnök azt mondta — ez türelmi dolog. Feladat. Később egyre többször hiá­nyoztak, gyakran négy-öt na­pig, majd egy reggel, a leg­sürgősebb munkák idején me­gint megjelentek. — Ebből mi nem tudunk megélni, nekünk százszázalé­kos pénz kell... Kalányosék kiléptek, öt és fél hónapig voltak a tsz tag­jai, ez idő alatt Kalányos 73, Orsós pedig 79 munkaegysé­get szerzett. A munkaegység értéke több volt, mint negy­ven forint. Azóta egyetlen véméndi cigány se jelentke­zett Rottnál, hogy dolgozni akar, pedig az Idén már öt­ven forintos munkaegységet osztanak, pedig az elnök azt mondja — ha jelentkezne va­laki a telepről, hogy szorgal­masan, becsülettel akar dol­gozni, a szövetkezet kapuja nyitva áll. A községi párt-, állami és gazdasági vezetők a nyáron szerkesztettek egy határoza­tot —■ legfontosabb feladat, hogy a cigányokkal megsze­rettessék a munkát, és aki csak teheti, segítse állandó munkához őket. Méhes István állomásfőnök, egyben a Haza­fias Népfront itteni elnöke, hamarosan felvette a kapcso­latot a pécsi szertárfőnökség­gel. Október 16-án megérke­zett a válasz: tudnak mun­kát adni, havi 1500—1800 fo­rintos kereset, ingyen utazás, szolgálati ruha... Az állo­másfőnök kirohant a telepre, meglobogtatta a papírt. Ha­tan jelentkeztek. — Rendben van, — mond­ta az állomásfőnök elégedet­ten. — Hétfőn a reggeli vo­nattal bemennek az orvoshoz, majd kapnak díjmentes je­gyet ... Hétfőn reggel Méhes István hiába várta a jelentkezőket. Egy se jött. Azt mondják, azóta Búzás Ferenc mégis meggondolta magát, de egye­dül ő dolgozik az akkori je­lentkezők közül a pécsi szer­tárban. A több mint száz véméndi cigány között 27 felnőtt férfi van. Közülük néhányan fuva­roznak, a napi keresetük gyakran 150—200 forint. A nagy többségnek megfelelő munkahelye van, de néhány kivételtől eltekintve havonta 10—12 napot dolgoznak. Azt mondják — vasárnap muzsi­kálnak, berúgnak, elfáradnak, utána két-három napos pihe­nő következik. Az ilyen hely­zetek meghökkentik az em­bert. Munkahelyet szereztünk, de vajon megtanitottuk-e a cigányok többségét dolgozni is? Meg tudtuk-e szerettetni velük a munkát? Látjuk-e teljes világossággal, hogy a szocialista humanizmus, az nem egyenlő a puszta adomá­nyozással, és csak caritas-ala- pon aligha tudjuk jól és szo­cialista módon megoldani a cigánykérdést? A válasz pil­lanatnyilag nem valami egy­értelmű. Annak ellenére, hogy okos, előrelátó határozataink vannak, és a vezetők erőfe­szítésével sincs különösebb baj. Még jól emlékszem en­nek a véméndi cigánytelep­nek a régi vajdájára, két éve, a halála előtt néhány nappal ezt mondta nekem a kunyhó­ja előtt: — Tíz évig szeretnék még dolgozni. Megmutatnám én, hogy a cigányember milyen dolgos volt. — Megmutatnám én, uram ... (Folytatjuk.) Tliiery Árpád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents