Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-28 / 278. szám
/ ' DCS. NOVEMBER 28. IVAPltf 9 Rágalmazók Szocializmust építő rendszerünkben rendkívül komoly szerepe van a kritikának, a véleménynyilvánításnak. Élesztője, sója ez társadalmunknak, ami nélkül bajosan beszélhetnénk előrehaladásról. Számos példával bizonyítható, hogy a jól megalapozott, a megfelelő formában és időben jelentkező bírálat elérte a célját vagy legalább is hatékonyan hozzásegített a feltárt hibák, hiányosságok felszámolásához. Sajnos, még ma is sokan visszaélnek a kritika, a véleménynyilvánítás lehetőségeivel. A tudatos rágalmazókról akarunk szólni, akik jól palástolt fedezékből lövöldözik ki „pontosan" megcélzott nyilaikat. Fedezékük a névtelen levél. Azaz nem is névtelen, hiszen legújabban névjeggyel is ellátják a „hitelesség" kedvéért. Az egyik ilyen levélben agy pécsi vállalat valamennyi vezetőit súlyosan megvádolta a feljelentő hűtlen kezeléssel, súlyos visszaélésekkel, a dolgozókkal szembeni embertelen bánásmóddal, fizetéscsonki- tással, stb. S miután e levél alá volt írva, sőt mi több, pontos lakcímmel is el volt látva, a népi ellenőrök felkeresték a „feljelen- tőf\ Mondani sem kell, hogy csak> a cím stimmelt, a név nem, tehát már az első lépésnél félrevezették a vizsgáló szerveket. Ezek- után magától értetődő, hogy a gyanúba kevert vállalatnál is homlokegyenest az ellenkezőjét találták a levélben felsorolt vádaknak. Sehol nyoma sem volt semmiféle visszaélésnek, ille- tékcsonkitásnak, egyebeknek. Hasonlóan aggodalmast’ hangú levélben fejét követelték egy másik pécsi vállalat igazgatójának, művezetőjének. Villát, családiházat építenek maguknak. A vállalat bontási anyagából munkaidő alatt a dolgozók tucatjai fuserálják az építkezésekhez szükséges vaséi faalkatrészeket, melyek szintén a vállalat, helyesebben a népgazdaság tulajdonát képezik. A kivizsgálás sok időt vett igénybe, hiszen valósnak bizonyult a feljelentők ama állítása, hogy az igazgató és a művezető házat épít, sőt azt is kiderítettél^ hogy a vállalatnál nemcsak a két vezető, hanem jónéhány dolgozó is építkezik. Ugyanis éltek azzal a lehetőséggel, amelyet egy kormány- rendelet biztosított a számukra. Legális úton vásárolták meg az építőanyagot és egymással összefogva, baráti, munkatársi segítséggel építkeztek. Az is igaz volt, hogy az üzemben állították össze a gépi munkát igénylő épületalkatrészeket, de á munkaidő után és csak a fentebb említett rendeletben biztosított lehetőségek felhasználásával. Tehát a rágalmazók ily módon szemérmetlenül gyanúba kevertek becsületes dolgozókat nyilván azzal a szándékkal, hogy nyugtalanságot, bizalmatlanságot szítsanak kiszemelt „vadász- területükön”. Ez ellen periig fel kell lépnünk, olyan légkört kell teremteni, amelyben nem élnek meg a rágalmazók, s ehhez segítséget nyújthatnak a vállalatoknak. a felsőbb szervek is. Ellenőrizzék az eddigieknél rendszeresebben, módszeresebben a vállalatok belső eleiét és tegyék szorosabbá kapcsolataikat nemcsak a gazdaságvezetőkkel, hanem, a vállalatok párt- és tö- megszervezeteivel is, ami feltétlenül hozzásegít ahhoz, hogy tiszta képet kapjanak ők is, a dolgozók is minden lényeges problémáról. Ily módon bizonyítványt szereznek a gondjaikra bízott vállalatok gazdasági, erkölcsi eredményeiről, s ebbe a bizonyítványba barisan csempészhetnek sze- ! indát az ágálok, a bajke- , . erők. I S. Gy. A. választók közötti Trautmann Rezső építésügyi miniszter Komlón Vannak sziízföldjeink! Beszélgetés Palkó Sándorral, a megyei tanács elnökével Nemrégiben a Minisztertanács megbeszéiésré Hívta egybe a megyei és megyei jogú városok tanácselnökeit. Felkerestük Palkó Sándor elv társát, a megyei tanács elnö- két és megkértük, tájékoztassa lapunk olvasóit, milyen feladatok állnak az értekezlet alapján a tanácsi szervek előtt, hogyan kívánják megvalósítani a Minisztertanács útmutatásait. Tegnap Budapestről Pécsre, majd innen a délutáni órákban Komlóra érkezett Traut- mann Rezső építésügyi miniszter, országgyűlési képviselő. A minisztert Komlóra elkísérte Benedetti Tibor elvtárs, a Baranya megyei párt- bizottság ipari osztályának vezetője. Trautmann elvtárs Komlón a városi pártbizottság épületében a város párt;- és állami vezetőivel hosszas beszélgetést folytatott. A jelenlévők több, a várost érdeklő kérdést feltettek a miniszternek, a komlói lakás- építkezésekkel, a Főtér kialakításával, a régi, elavult felvonulási épületek felszámolásával, az egységes városkép kialakításával, az építőipar problémáival, munkaerőhiánynyal kapcsolatban. Trautmann Rezső építésügyi miniszter minden kérdésre választ adott és ígéretet tett fontosabb ügyek elintézésére. A jelenlévők kifejtették nézeteiket arról is: nem lenne-e célszerű, ha a komlói Építőipari Vállalat az ideiglenes felvonulási épületek helyett mindjárt olyan épületeket emelne, amelyeket a későbbiek folyamán lakásokká lehetne átalakítani. Ez a népgazdaságnak nagy hasznot hozna, az építőknek pedig sok lakást. Trautmann Rezső egyetértett az elmondottakkal és kijelentette: megvizsgáltatja ennek lehetőségét. Szóba került Zo- bák-akna munkásigénye, a bányaüzemek, de az egész város fejlesztése, a jövő útja is. Egy zsúfolásig megtelt terem A komlói városi pártbizottságon folytatott beszélgetés után az országgyűlési képviselő választóival találkozott. A MŰM 501-es Iparitanuló- intézetének nagyterme megtelt jórészt építőmunkásokkal, de sokan a város lakói közül is eljöttek, hogy meghallgas-' sók Trautmann Rezső beszédét, az országgyűlés legutóbbi ülésének értékelését. „Van okom feltételezni *— mondta bevezetőjében Traut- man Rezső —, hogy Komló város minden választópolgára érAz ember csak nézi, hogyan lehet ilyen primitív körülmények között ilyen szép hízókat előállítani. Äz ólak körül pocsolyák és sár, a nádtető szakadozott Víz nincs. Úgy hordják oda lajttal. A villanyvezeték a telepig jön, de be nem kötötték. A pénz hiányzik vagy a transzformátor? Nem tudják megmondani. Egy lovaskocsi épp most érkezett táppal, azt rakják le a gondozók. Ott az állatorvos is, sdr. Tönkő Pál deklődéssel figyelte a parlament üléstermében elhangzott referátumokat, vitákat. A kormány beszámolójából is kitűnt, hogy nem volt könnyű ez az esztendő. Az idei kemény tél visszavetette az ipart, benne legfőképpen az építőipar munkáját.” Az építésügyi miniszter ezután az országgyűlés bíráló hangját a képviselők felelősségteljes hozzászólásait értékelte, majd azt mondta: „... A parlament nem gazdaságpolitikai elveink, vagy népgazdasági céljaink ko- rekcióját, megváltoztatását kívánta, hanem arról vitatkozott, a tényleges hibák feltárása kapcsán, hogy miként lehetne még következetesebben, még nagyobb sikerrel megvalósítani az építőmunka helyes irányvonalát.” ,„Az ipar vonatkozásában mindenekelőtt a műszaki fejlődés meggyorsítása a kulcskérdés. Ehhez az út az új vezetési munkastíluson keresztül vezet. Vannak kedvezőtlen jelenségek is. Nálunk még nagyon hosszú időt vesz igénybe az új, korszerű gyártmányok bevezetése, azok tömeges gyártásának megindítása. Az építőipar problémái Traiutmann Rezső építésügyi miniszter beszéde következő részében az építőiparral foglalkozott. Mint mondotta, az építőipar ugyan 0 százalékkal nagyobb értékű munkát végzett, mint előző év hasonló időszakában, de feladatai is nagyobbak voltak, mint az elmúlt esztendőben. Az Ország- gyűlésen a 39 képviselő közül 12-en érintették az építőipar problémáit, ebből is látható, hogy minden embert foglalkoztat aiz építés kérdése. — Pótolhatatlan veszteséget okozott — hangsúlyozta a miniszter, — hogy a szállításban bevezetett korlátozások miatt az építőanyag sokszor nem jutott el rendeltetési helyére. A MÁV 3.5 millió tonna áru elszállításával maradt adós, s ez többségében építőanyag volt. Úgy látszott, hogy számos intézkedés nyomán azért javul a helyzet, de hónapok múltával nyilvánvalóvá vált, — Nagyon lelkiismeretesek az állatgondozók — ismertet meg a sellyei tsz sertéstelepének életével az állatorvos. — Ilyen körülmények között elsősorban nekik köszönhetők az eredmények. Mennyi is a havi súlygyarapodás, ügye 20 kiló? — Annyi! — hacvia helyben Göndör János gondozó. — Mi öt hónap alatt itt a süldőkből kész disznókat hizlalunk. Száz harminc kilósak átlagban. Ezer hízót szállít innen évente a éellyei Ormánság hogy az építőipar nem tudja idei tervét maradéktalanul teljesíteni. A miniszter a komlói válasz tők előtt megtartott beszédében kitért az építőiparon belüli hibákra is. Szervezetlenség, az egyes építési helyek előkészületlensége, kapkodás is jellemezte az építőipar mun kaját. Nagyon lassiú műszaki dolgozóik képzettség szerinti változása, nem megfelelő a szervezés. Több kívánnivalót hagy maga után a munkahelyek technológiai és munka- fegyelme. Ezeken változtatni kell és ez vonatkozik a baranyai építőipari vállalatokra is. A lakáskérdésről Trautmanm Rezső bővebben foglalkozott a lakáshelyzettel. „Felépül-e a 20 000 lakás az országban, mint megterveztük? — tette fel a kérdést, — erre vár választ sok. ember. Bíztunk abban, hogy sikerül teljesíteni a tervet, de mégis az állami építőipar mintegy 1500—2000 lakást nem tud átadni ebben az évben”. A Hallgatóságnak megmagyarázta a képviselő a jogos indokot is: az építőipar el tudná készíteni az összes lakást, de akkor kockáztatná a téli munka sikerét. — Most az a cél, hogy 1964-ben jól induljunk — hangoztatta a miniszter. Télen minél több embert kell foglalkoztatni, az építkezéseket minél jobban előkészíteni, felkészülni alaposan az 1964-es évre, Tteenihaitmffllíó forint fölött osztozkodik Pécs város három kerülete. Ezt az összeget korábban a városi tanács használta fel utak felújításéra illetve karbantartására. 1964- besn már a kerületi tanácsok Termelőszövetkezet. Nem kis szám. — ötszáztizenegyet adtak el és ezek közül egy sem hullott el — teszi hozzá dr. Tönkő. — Kényszervágni is mindösz- sze hetet kellett Göndör hordja a tápos zsákot. Időnként oda-oda figyel: mit mond az állatorvos. — De jó a sertéstenyésze- tünk is. Tizenöt a felnevélési átlagunk egy-egy koca után és húsz kilón felüli a választási súly is. Jövőre szeretnénk bekerülni a törzstenyésztő tsz-ek közé. — És ha bekerülünk írja meg, hogy ebben nagy része van az állatorvosnak is. ö mindig itt van, mindig segít — mondja Göndör. — Én inkább a gondozókat dicsérném — hárítja el az elismerést az orvos. — Háromnégy éve dolgoznak a sertés- tenyésztésben. Hárman vannak és hárman gondoznak 110 kocát és néha 800 malacot is. Nagyon lelkiismeretesek. — Azt is mondja a doktor úr, hogy maga is segítette kiválogatni a legjobb kocákat. — Most már rendbejött a tehenészetünk is. A 90 tehéntől most már naponta 11 liter tejet fejünk átlagosan — monja az állatorvos. — Ezt is megírhatja. A raktárban nagyot huppan a tapos zsák. Az utolsó. Göndör János hívja az állatorvost. Nem háborgatom őket, szakmai megbeszélést tartanak. (Salai) ~ M *ve* egy megyei ér- ■ " tekezlet keretében a hét végén kívánjuk megvitatni tanácsaink ezzel kapcsolatos feladatait, nem szükséges most részletesebb tájékoztatást adni — mondotta Palkó Sándor elvtárs. — Van azonban egy olyan kérdés, melyről már előzetesen is érdemes volna gondolkodnia mindenkinek, aki annak érdekében tehet valamit. Arról van szó, bogy megyénkben kevés a szántó- terület. A búzatermelés tervét állandóan növelik, ugyan akkor termelni kell napraforgót, burgonyát, kukoricát, cukorrépát is. Egyre több megművelhető földre van szükség. És ilyen föld van is a megyében, csak meg kell keresni. Egy olyan új mozgalmat szeretnénk elindítani, hogy hasznosítsuk a megyei „szűzföldeket”! — Milyen lehetőségeink vannak? A megyében több mint százezer hold rét és legelő van. Ezeknek jelentős része alkalmas arra, hogy felszántsák és kapás növényeket honosítsunk meg, szálas takarmányt termeljünk. Ugyanakkor ezt a területet a többi rét és legelő feljavításával pótolni lehetne. Vannak más lehetőségek is. Több községünk között felesleges és nagy területet lefoglaló, fákkal szegélyzett út található. Én is ismerek ilyent például Szellő és Ká- toly között. Az út mindkét oldalán bevetett földek vanrendelkeznek ezzel az összeggel. A munkáikkal a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatot és a Budapesti Aszfaltútépítő Vállalatot bízzák meg. Mi az előny« a beruházási összeg elosztásának? BENCZE JÓZSEF, az L kerület vb-elnöke — öt és fél miMó jutott kerületünkre. Ebből 4 350 000 forintot fordítunk felújításra, a maradékot pedig karbantartásra. — ttány utcáról lelhet szó? — Útügyi albizottságunk néhány hónap alatt megvizsgálta a kerület valamennyi, ösz- szesen 271 utcáját. Itt jelentkezik először a hitelkeret lebontásának előnye, mert az albizottság egy kerületben alaposabb munkát tud végezni, mintha az egész várost kellene felmérnie egy esetleg nagyobb létszámú szakgárdának. Másrészt pedig: most zajlanak le nálunk a tanácstagi beszámoló gyűlések, ahol a lakosság kívánságát — az útjavításokkal kapcsolatosan is — megismerjük. Nyilvánvaló, hogy a lakosság véleménye döntő szerepet kap az útjavítási feladatok végrehajtásában., Egyébként körülbelül harminc utca felújítását, illetve karbantartását tervezzük. A Borbála utcát például feltétlenül rendbe kell hoznunk, mert nagyon elhanyagolt állapotban van. Pr. TÖRÖK GÉZA, a n. kerület vb-titkára A kérelmek sokasága érkezett be hozzánk több utca lakódtól. A Böck János utca például a kerület egyik legrosszabb útvonala. Az útitest és a járda felújítására itt körülbelül 400 ezer forintot fordítunk. A forgalomban nehézséget okoz a Vasút utca szűk mivolta. Ezt az utcát ki keli szélesítenünk s a költségek fedezésére act Um adtaés nak. Ha a felesleges utakat^ azok szegélyeit is beszórna- nánk, újabb művelésre alkalmas földet nyernénk. Vagy például Lányosokon közel húsz évvel ezelőtt kiástak egy tankcsapdát, melyet még a mai napig sem temettek be, holott az is művelhető terület. Egy sor helyen megszüntettük a vásárt, vagy csökkentettük területét, de az érdekelt tanácsok, termelőszövetkezetek eddig még keveset tettek azok hasznosítása érdekében. Sok táblában áll magányos fa, vagy bokor, melyeket az erőgépek nagy ívben kikerülnek és ezáltal is megművéletlen földek maradnak. Ezeket el kellene távolítani. Igén sok a házak mögötti, faluk végén lévő elhanyagolt telek, maradékföld, kis- bikgödör, melyeket szintéi meg lehetne művelni. — Ezekre gondolunk, amikor azt állítjuk, hogy sok lehetőség van megyénkben a megvűvelhető földterület növelésének. Szeretnénk mozgalmat indítani a megyei tanácstagok, termelőszövetkezeti vezetők, járási tanácstagok segítségével ezek hasznosítására. Ez is egy gondolat, egy lehetőség a mező- gazdasági termelés növelése érdekében, mely éppén a legutóbbi tájékoztató alapján erősödött meg bennünk — fejezte be nyilatkozatét Palkó Sándor elvtárs. (MItekO lesz vagy kétszázötvenezer forintra. A mi kerületünk 5 millió forintot kap, ebből 500 ezret a Nagy Lajos utca, 600 ezret pedig a kertvárosi Móra Ferenc utca felújítására fordítunk. A h iteikére fenek körülbelül ötven százalékát elviszi majd a karbantartás. Végleges tervet csak akkor készítünk, ha részben a lakóbizottsági üléseken, részben más források révén felmérhetjük a lakók igényét és természetesem felállíthatunk egy fontossági sorrendet. ALMÄSI jAnos, a IIL kerület vb-elnöke — Végrehajtó bizottságunk öt és fél millió forint fölött közvetlenül intézkedhet. Mindenesetre figyelembe vesszük: csak azok az utcák kerülnek felújításra, amelyek közművesítése már befejeződött. Például az Ifjúság úti és a Honvéd utcai csatornázásra csak két év múlva kerül sor. Semmi értelme sincs, hogy ezeket az utcákat burkolattal lássuk el csak azért, hogy a csatornázási munkálatoknál ismét felszedjük. Ezért nagyon körültekintő tervezésre van szűk ség, s az erre vonatkozó felméréseket éppen most folytatjuk. Annyi már biztos, hogy a Semmelweis utca északi részét, amelyet nemrég csatornáztunk közel egymillió forintért, a jövő esztendőben aszfaltozzuk. Felújításra, illetve karbantartásra kerül a már nagyon rossz állapotban lévő Radnics utca, aztán a szinte járhatatlan Csoromika I. dűlő, továbbá a Bárány út déli része, vagy a Kandó Kálmán utca, amelyre például a csatornázási költségekkel együtt 400 ezer forintot fordítunk. Természetese;: q felújítási hitelkereten ' '• KÖFA-fedezettel is re zünk, s így több utcában járdaszegélyeket építünk ki és a jáKdáfesÉ ástok«, Tizenhatmillió forint a pécsi utak felújítására A kerületi tanácsok jelölik ki a felújításra, javításra kerülő utcákat 9 A sellyei sertéstenyésztők
