Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-26 / 276. szám
f M. NOVEMBER S6« ümdF 3 Kilenc Bzemi akadémiát szervezlek az építőipari vállalatoknál Szeptemberben indultak meg a megye kilenc építőipari vállalatánál az üzemi alap-, közép- és felsőfokú akadémiák. Az építők megyei szakszervezeti bizottsága legutóbbi ülésén vitatta meg az akadémiák munkájának eddigi tapasztalatait. Az alapfokú oktatás keretében szervezték meg az általános iskola nyolc osztályáriak elvégzését és a beiskolázások száma országosan is kiemelkedő. Hét vállalatnál több mint 100 ismeretterjesztő előadásra kötöttek szerződést a TIT-tel. A megye területén jelenleg tíz helyen folynak a munkásakadémia előadássorozatai, melynek közel 600 hallgatója van. A megyei bizottság terve szerint 44 szakszervezeti politikai iskola kezdte meg munkáját, köfel 300 hallgatóval. A megye területén szervezett szakmunkásképző tanfolyamokon 300 munkás tanul, míg a továbbképző szakmai tanfolyamoknak 600 hallgatója van. I bérezés „kiskapui" Időj árásj e I en tés Várható Időjárás kedd estig: Felhős Idő, holnap több helyen, főként nyugaton kisebb eső. Élénkülő délnyugati, nyugati szél. Az éjszakai lehűlés elsősorban a Dunántúlon kissé mérséklődik. Várható legalacsonyabb éjszakái hőmérséklet északon és keleten mínusz 1— plnsz 2, délen és nyugaton plusz í—plusz S, legmagasabb nappalt hőmérséklet holnap U—15 fok kOzőtt. Nemlétező munkáira bért fejteni — egyenlő a „homokozással”. Ezt a kifejezést bérügyi berkekben alkalmazzák, ez esetben a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál. Nincs még fél esztendeje, hogy új normákat állapítottak meg országosan az építőipaira. Ez az intézkedés — ami önmagában is helyes volt — bizonyos „kiskapukait” nyitott meg a „homokozásra” azok számára, akik nem vették figyelembe: a nonnarendezés egy sor más feladatot is ró a műszaki gárdára, történetesen a munka jobb megszervezését, a szállítások folyamatosságát, az anyagbiztosítást, a fegyelmezettség megkövetelését a munkahelyeden. Nem csoda, hogy ezekután a vállalat béralapjának 15 százaléka mögött — amely egyébként kifizetésre került — munkateljesítmény nem volt. . A vállalat pártvezetőeége felismerte ezeket a hiányosságokat és vizsgálatokat indított. Kiderült, hogy például a Regős utcai lakóépület építkezésén fiktív elszámolás révén jutottak meg nem dolgozott bérhez a kőművesek és a segédmunkások. Több hetes kiesést okozott részben a to- ronydarunál fellépő üzemzavar, vagy a helyszínire szállított rosazminőségű tégla. A brigád ezért nem tudta azt a teljesítményt nyújtani, amit számukra a terv előírt, következésképpen csökkent a bérük. Azazhogy — csökkent volna... Ugyanis „vigasztalásképpen” elszámoltak részükre állványozási munkát, holott ezt nem végezték, ellenben ezit a munkafolyamatot az állványozó brj gád hajtotta végre, akik erre megkapták a természetes elszámolást. Hasonló „homokozás” történt a Hangi-féle kőműves-segédmunkás brigádnál is, ahol a beton szellőző idomok elhelyezésére megállapított időnek többszörösét számolták el, hogy ezzel a szokásos órabérüket a dolgozók megkapják. A Zsolnay gyárhoz vezető gőz-táwezeték áll ványozásl munkálatainál nem a szükséges, hanem a magasabb értékű technológiai eljárást alkalmaztak „fiktiv” alapon s az erre megállapított norma jegyében fizették Id a béreket. Erősítsük a háztáji gazdaságokat A z ország élelmiszerellátása, az egyre növekvő export és ipari igények kielégítése döntően ugyan a nagyüzemi gazdaságok feladata, de tekintettel az igények állandó növekedésére, nagy szerep jut ebben a folyamatban a háztáji gazdaságoknak is. A háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságokban a termelés eddig spontán módon minden irányítás és egyben segítségadás nélkül folyt. Egyre világosabbá vált azonban, hogy e gazdaságok a nagyüzemi termelést kiegészítő funkcióját látják el — és jelentőségük mértékében kell velük foglalkozni. Baranyában különösen fontos kérdés ez, mert a megye ipari jellegénél fogva a lakosság igényei az országos átlagot meghaladják, másrészt több olyan termelési . ágnak kedvezőek Baranyában az előfeltételei, amelyeknek nagyüzemi keretek közötti fejlesztése nem minden esetben ésszerű. Ha szemügyre vesszük a megye állatállományának elmúlt három évi alakulását, kiderül, hogy jelentős része háztáji gazdaságokban van és az is, hagy ez a háztáji állomány egyre csökken. Ez a csökkenő irányzat minden szempontból kellemetlen jelenség és megakadályozása elsőrendű feladat, mert a közös gazdaságok állatállománya a férőhelyhiány miatt nem fejlődhet megfelelő ütemben. Helyes lenne tehát, hogy a háztáji állatállomány takarmányszükségletét adottságaiktól függően biztosítanák a termelőszövetkezetek. El kell érni, hogy a háztáji gazdaságok minél szélesebb körben vegyenek részt a különböző állami akciókban. Hasonló a helyzet a tojás- ellátással is, s ezért célszerű a háztáji baromfiállomány részére a termelés fokozása érdekében a szerződéskötések arányában és a lehetőségekhez képest a tojótáp biztosítása. Javítani kell a naposbaromfi minőségét is. A zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés területén a termelés állandó emelése érdekében megfelelő mennyiségű és jó minőségű vetőmagot kell biztosítani. A kertészettel foglalkozó közös gazdaságok tervezzék meg és ennek alapÍ »n biztosítsák a háztáji gaz- aságok palántaellátását. A kiöregedett és erősen fertőződő gyümölcsfák kivágását engedélyezni kell úgy, hogy minden kivágott fa helyébe egy vagy két fát ültessenek. A házikertekben lévő gyümölcsfák növényvédelmi munkáit kötelezővé kell tenni, és azok elvégzését ellenőrizni kell. A földművesszövetkezetek feladata, hogy a csemeteellátás biztosítására csemete- nevelő telepeket szervezzenek. A hazai igények és az export növekedése indokolják a babtermelés fokozását is. Ezért elsősorban a bab köztesként való termelését kell kiszélesíteni. A köziesterme- lést célszerű a háztáji gazdaságokra kiterjeszteni és ott, ahol a közös kukoricaterületeken, illetve annak egyes részein vegyszeres gyomirtás nincs, különféle részesedési formákkal kell a tagokat a köztesként! babtermelésre ösztönözni. furcsa bérkiegészítést vezettek be más munkahelyeken. A normát nem a munka, megkezdése, hanem a hónap végén, a feladat végrehajtása után állapították meg. így aztán a közben lévő úgynevezett „mellékmunkák” rögzítését figyelmen kívül hagyták — mint például a Fischer- vagy Illés-brigádnál, s itt a dolgozók rövidültek meg anyagilag, a hiányosan elszámolt bérezés miatt, Ezekből a példákból aztán kialakul az a kép, hogy az előírtnál vagy többet, vagy kevesebbet számolnak öl a dolgozók részére. Mi ennek az oka? A művezetők egyike-másika azzal érvel, hogy a nyári normarendezés túl optimálisain lett megállapítva, vagyis az adott normákat csak akkor lehetne teljesíteni, amennyiben szinte automatikus pontossággal zajlik le az anyag- biztosítás, a szállítás, a szakipari kooperáció, továbbá pedig a gépesítés foka stob. Különben nem teljesíthető a norma, ez pedig elégedetlenséget szül a dolgozók körében, ami odavezethet, hogy másutt vállalnak munkát s természetesen nem az építőiparban. Ezt az érvelést persze nem lehet elfogadni. Bérügyi problémák miatt — ezt a pártvezetőség vizsgálata is kiderítette — egyetlen dolgozó sem hagyta el a vállalatot az utóbbi hónapokban. Másrészt: nem a norma rossz —- néhány szakipartól eltekintve, amelyre vonatkozóan viszont már intézkedéseket tett a vállalat — hanem a téves nézetek idézik elő ezeket a bérezési kisiklásokat. A pártveze tőségnek vannak olyan tapasztalatai, hogy azokon a munkahelyeiken, ahol a műszaki feltételeket a termeléshez megteremtették, öté, a normáknak megfelelően végzett munka alapján a dolgozók pontos bérezésben részesültek. Nem utólag, hanem bizonyos munkafolyamatok kezdete elő t .t kell meghatározni a munka és a bér összhangját a dolgozók részére, így tudják, hogy egy adott hónapban mit és mennyit kell tenmiök a normának megfelelően. Könnyebb a béreket a már elvégzett munkára utólag megállapítani s ezzel a lehetőséggel több művezető élt is — de ez a módszer feltétlenül arra vezet, hogy vagy többet, vagy kevesebbet kap kezébe a dolgozó, de semmi esetre sem azt a bért, amellyel összhangban van a teljesítménye, azaz a munkája, mennyiségben és minőségben egyaránt. A műszakiak optimálisnak vélik a normákat, holott meg lehet és meg is kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek zökkenőmentessé teszik a termelést. Mindez szervezés, mun kaíégyelem és hozzáértés dolga. A művezetők és a brigádvezetők fordítsanak több gondot az e számolásokra. Erre különben több esetiben felhívta figyelmüket a vállalat vezetősége, de a figyelmeztetés nem mindenkinél használt és ezért már fegyelmi eljárást is foganatosítottak egyes személyek ellen. Érthető. A „homokozás”, azaz a fiktív bérezés éppen olyan káros a vállalatra, mint ennek ellenkezője, amikor a dolgozók nem kapják meg teljes bérüket, elvégzett munkájuk fejében. Egyik sem egyenes magatartás. A vállalat és a párt- szervezet vezetőinek vizsgálata minden bizonnyal eredményes lesz és rendezésre kerülnek ezek a bérezési visszásságok. Ehhez viszont segítséget várnak a dolgozóktól, és főleg — a műszaki gárdátóL R. F. Hat százharmincán fáznak a pécsi Széchenyi Gimnár ziumba. 179 tanuló az autószerelői szakközépiskola osztályait látogatja, 129-en a rádiós politechnikát választották, 184-en mezőgazdasági munkával töltik a heti egy nap gyakorlatot. Az autószerelő politechnikai osztályokban 138-0« tanulják az autószerelést. A középiskolában az 5 plusz 1, illetve a 4 plusz 2 oktatási formában tanítanak. Képünkön: Gáspár Csaba és Vrhidai László hajszálvékony rézdrótot tekercselnek, transzformátort csinálnak. Ok a rádiós politechnikai U/c osztály tanulói. —> Szokolai felv. — Szoros kapcsolatban a választókkal November 1-től 5-ig és 15- től 19-ig . harminc helyen tartottak tanácstagi beszámolót. Ezeken 1187 választó vett részt és a résztvevőknek közel húsz százaléka fel is szólalt. A beszámolók azolcon a helyeken sikerültek legjobban, ahol a tanácstagok már előzőleg tájékozódtak: milyen ügyek, bajok foglalkoztatják a választókat. A szemfülesebb tanácstagok megkeresték a Á Don Carlos új szereposztásáról Szombaton este másodszor csendültek fel a Pécsi Nemzeti Színházban Verdi Don Carlos című operájának dallamai. Még alig néhány éves múltra visszatekintő operatársulatunk egyre növekedő erejét, örvendetes gazdagodását bizonyítja, hogy Verdi e hatalmas . igényű drámai alkotásának szerepeire immár 2—2 énekest tudott színpadra állítani: a nagysikerű pénteki premier után egy nappal új szereposztás énekesei mutatkozhattak be. Erről az előadásról is elmondhatjuk, hogy étmónyszerű volt. Ha a kritikusi szem és fül talált is kifogásolnivalót, ezekért gazdagon kárpótolt’ az a fiatalos lendület, mely a remekművet méltó köntösben tárta a közönség elé. Paulusz Elemér a maga mértéktartó módján koncepciózusán építette fel az előadás zénedrúmal egységét, ökonomikusán használta fel a kislétszámú kórust és zenekart, énekeseivel pedig illúzióikéi tő stílusú előadást teremtett. Horváth Zoltán rendezése a szűkreszabott helyen is kitűnő színpadképet konstru élt, mindezekhez pedig ss énekesek megbecsülendő igyekezete járult, akik most művészi pályafutásuk együk „nagy szerepét” kapták meg. Talán ennek a fokozott igényű feladatnak a súlya érződik még egyi- kük-másikuk alakításán. Mar- czls Demeter is kissé elfogultan kezdte. Nemes kultúrájú orgánumát eleinte még nem éreztük eléggé súlyosnak e szerephez, de Fülöp király vívódó emberi arcának ábrázolása már ekkor is a szerep helyes felfogását dicsérte. A némi indiiszpozicióval kezdett Fülöp-ária második részétől kezdve azonban teljes mértékben magáiratalált, így a Fülöp- Főinkvizitor duett —. a félelmetesen jó karaktert formáló Berczeli Tiborral együtt — az előadás emlékezetes pillanatait jelentette. Lírai oldaláról közelítette meg Erzsébet királyné érzelmileg összetett alakját Bárdos Anna. Komoly fel- készültségről tanúskodó, a szereppel azonosuló alakítását és szépen megoldott áriájának pianisszimóit külön is ki kell emelnünk. Figyelemre méltóan kellemes meglepetést okozott Csongor József. Hősies fényezett! tenorjával igen jól bánik, szövegkiejtése Is dicséretes. Bár temperamentuma visszafogottabb, Don Carlosa eddigi pályafutásának kiemelkedő alakításává vált. Fodor Pál érzi Posa márki szerepének mély ségeiit, ha még nem is jutott el a teljes átélésig. Meg kell próbálnia apró modorosságait, még fellelhető énektechnikai hiányosságait kijavítani, ezzel megbízható alakítása művészileg is tökéletesebb lesz. Tréfás István mély zengésű basszusa remekül érvényesült V. Károly császár szerepében. Ebolit szombaton is Pécsváry Gabriella szélaltatta meg izzó erővel. Nagy kvalitású, de vitatható mezzojának mélyebb fekvésű, megkapó hangjai arra engednek következtetni, hogy alt-szerepek tolmácsolására is sikerrel vállalkozhatna, amint azt Ulrika szerepében már be Is bizonyította. Ismét szívesen emlékezünk meg Hotter József és Pulveri Magda ezen az előadáson Is nyújtott teljesítményéről. A Don Carlos előadásával a Pécsi Nemzeti Színház opera- társulata a fejlődés újabb lépcsőfokára jutott ék Sí— nt ja szakigazgatási szerveket és azt is megérdeklődték, hogy tudnak-e a közeljövőben segíteni a körzet problémáinak megoldásában. összehívták tanács- tagsársailkat, a lakóbizottsági elnököket és a Hazafias Népfront körzeti bizottságait is. Miire elérkezett a beszámoló napja .már Világosan tudták a problémákon kívül azt Is, hogy mit tudnak a tanácsok és a különböző szervek megoldásukban segíteni. így azután — ha nem is jelentek meg többen a beszámolókon, mint júniusban, a választókkal való beszélgetés sokkal konkrétabb volt, a beszámolók a lakókörzet legégetőbb gondjaival foglalkoztak. Éppen azért, mert egyetlen beszámoló sem illet volna más körzetre, s csak ott, abban lehetett elmondani, amelynek gondjait íigyelembe- véve készítették, nem kellett hozzászólásra nógatni az embereket. A tanácstagi beszámolók hozzászólásait értékelve kiderül, hogy a választók elsősorban és majdnem kizárólag közösségi problémákról beszéltek. A 13-as városi körzetben például szóvátették, hogy a szabadtéri színpadon egy csomó díszlet és egyéb anyag még elraktározásra vár. Feltették a kérdést, miért nem vigyáznak jobban a társadalmi tulajdonra? Ugyanitt hangzott el, hogy elavult a Geisler Eta leánykollégium konyhája, ha lehet, újítsák fel. Valaki felhívta a figyelmet arra is, hogy a Széchenyi tér egyik házán még mindig van egy olyan tábla, mely közli, hogy a tér a III. kerületben van, noha közel tíz éve lesz. hogy mindössze három kerületre oszlik a város és a Széchenyi tér azóta a II. kerii'etbe tartozik. A választók nyitott szemmel, füllel járnak, e rengetege* segítenek a tanácsi szerveknek, ha közük tapasztalatóikat. A tanácstagi beszámolókon tág lehetőség nyílik erre. A beszámoló közönsége az a fórum melynek véleményére sokat adnak a tanács, a szak- igazgatási szervek dolgozói. Az elhangzott közérdekű bejelentéseket gondosan összegyűjtik a titkárságon, majd a szak- igazgatási szervekhez továbbítják. Nézzünk csak néhányat ezekből a bejelentésekből: A Led inán szükséglakásokat építettünk az emelet- ráépítés miatt átmenetileg kiköltöztetettek számára. A lakások átmeneti célra megfelelnek, de hiányzik a közvilágítás és nincs út. 2. Uj-Me- csekalján sok háznál rosszak az esőcsatornák, sürgős meg- javíttatásukról kell gondoskod. ni. 3. A Geisler Eta utcában sok autóbusz jár és rossz az utca közvilágítása. 4. November vége van már, vigyék be a padokat a téli tárolóhelyek- re. 5. Helyezzék el a 20-as autóbusz Széchenyi téri megállóját a belvárosi általános iskola elől, mert a várakozó tömeg zavarja az oktatást. 6. Építsék meg a Bajcsy-Zsi- linszky úti- aluljárót, mert hosszú- a sorompónál töltött várakozási idő és rosszak a gazdaságii kihatásai. Több heti munkát jelent a tanácstagi beszámolókon elhangzott bejelentések feldolgozása. Lehet, hogy két-három hónap is elmúlik, amíg választ kapnak a tanácstagok a beszámolókon feltett közérdekű kérdésekre és tájékoztathatják választóikat a már megtett, vagy várható intézkedésekről. A bejelentések közül néhányra máris választ adtak. A 20-as autóbusz Széchenyi téri megállóiét némául rövidesen áthelyezik a dzsámi mögé. a leJwilee •»*. dúló autóbuszok számára pedig új megállóhelyet jelölnek ki. *. V. 1 * h Gyakorlati órán
