Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

12 WAPiÖ 1983. NOVEMBER M 1 A rajjt előtt Ma kezdődnek a Dunántúli Napló Kupa küzdelmei Tízezrek ügye A megye sportmozgalmának, átszervezése befejezéshez kö­zeledik. Ma délelőtt 9 órakor az SZMT székházában a járá­si, városi sportkonferenciák küldöttei megkezdik tanács­kozásukat a Baranya megyei Testnevelési és Sportszövetség konferenciáján. A járási, vá­rosi sportszövetségek után megalakul a Magyar Testne­velési Sportszövetség Baranya megyei Tanácsa, Ellenőrző Bi­zottsága, megválasztják a me­gye küldötteit az országos sportkonferenciára. Az MTS megalakulását Ba­ranyában gondos, tervszerű munka előzte meg. Százak és ezrek foglaltak állást a magyar sport átszervezése mellett. A szerteágazó és mindenre kiter­jedő vitákban számos javaslat, határozat született a megye sportjának fejlesztésére. Sokan, igen sokan szeretik Baranyában a sportot. Közel tizenötezren jelentek meg a sportolók képviseletében a közgyűléseken. Nyolc sport- szövetség 221 sportkörében ta­nácskoztak, az eredmények és a hiányosságok számbavétele mellett megvitatták az MTS alapszabály-tervezetét. Az át­szervezés alatt a megyében hat új sportkör alakult közel 400 taggal. A megye sportéletének fej­lődése töretlen, * az átszer­vezés után még tömegesebbé válhat a megye sportja. A le­hetőségek adva vannak, Bara­nyában, az elkövetkezendő év­ben több mint 12 millió forint áll a sport rendelkezésére az állam, vállalatok, üzemek, szakszervezetek, szövetkezetek költségvetésében. De még töb­bet fordíthatunk a sport fej­lesztésére, ha a sportkörök növelik saját bevételi forrá­sukat. Az új tagok beszer­vezésével, a sportrendezvé­nyek jó előkészítésével és gondos megrendezésével nem­csak minőségi, de a tömeg­sportnak is újabb ezrek és ezrek juthatnak Az MTS meg­alakulásával mód nyílik Bar ranyában is a megye sport­életének átfogó tervezésére, az anyagi, társadalmi és szak­erők helyes elosztására, a köz­ponti cél a tömegsport és a különböző sportágak fejleszté­sére. Igazi tömegsportról még csak kevés sportkörnél, üzem­nél, faluban beszélhetünk. A Ktlián-rnozg alomba jelentke­zettek jó része nem szerezte meg a jelvényt. A több mint 32 ezer jelentkező közül csak hatezren viselik a Kilián-jel- vényt. Megyénk atlétái, labda­rúgói, úszói, kézilabdázói, ke­rékpározói és kosárlabdázói szép sikerekkel dicsekedhet­nek. Vívásban, röplabdában, tornában, ökölvívásban, birkó­zásban az eredmények lehetné­nek jobbak is. Vannak egé­szen elmaradt sportágak, mint a tenisz, sakk, súlyemelés, vízilabda, ahol még a közepes szintet sem érik el verseny­zőink. Az utánpótlás biztosí­tása, nevelése, a diák, az üzemi, a falusi sport kiszélesí­tése mind-mind megqldásra vár. Vannak tennivalók a fia­tal sportolók erkölcsi, politi­kai nevelése terén is, hisz a sport sajátos eszközeivel je­lentősen hozzá tud járulni a szcxtialista tulajdonságú spor­tom ifjúság neveléséhez. A sportolók népes tábora üdvözli a megyei sportkonfe­renciát, bíznak abban, hogy a tanácskozás elősegíti majd azoknak a kérdéseknek a megoldását, melyek Baranya sportmozgalmának fejlődését, előrelépését jelentik. Hegyi István A Pécsi Bányász—-PEAC talál­kozóval ma megkezdődnek a lab­darúgó Dunántúli Napló Kupa küzdelmei. Szerkesztőségünk kez­deményezését ebben az évben is örömmel fogadták a szurkolók, a játékosok, a vezetők. Mit vár­nak a kupa küzdelmeitől a részt­vevő csapatok vezetői, játékosai, szurkolói? GÁBOR BALÁZS, a Komlói Bányász intézője: — Baranya megye labdarúgásá­nak fellendítését segíti elő a Du­nántúli Napló Kupa. Nemcsak a közönségnek nyújtanak szórako­zást ezek a találkozók, hanem a résztvevő csapatok tagjai és a szakosztályok vezetői is közelebb kerülnek egymáshoz. A múltban azt láthattuk, hogy ezek a talál­kozók, sportszerű keretek között zajlottak le és a jövőben is ezt várjuk a csapatoktól. Hasznos len tne, ha a jövőben a szervező bi- izottság minél nagyobb számban hívná meg az érdekelt csapatok vezetőit, mert a több oldalról szol gáltatott, , hasznos javaslatokkal esetleg még jobban biztosítani le­hetne a DNK sikerét. PIRI ISTVÁN, a Pécsi Dózsa szurkolója: — Nem szerepeltek jól a fiúk a félfordulós bajnokságban, de ez nem ok arra, hogy a szurkolók hátat fordítsanak a pályának. A DNK-találkozók mindig érdekesek voltak, mert az alsóbb osztályban szereplő csapatok is igyekeztek tudásuk legjavát nyújtani a fel­sőbb osztályban játszó csapatok ellen. A találkozókon az összes számításba jövő játékost szerepel­tetheti az edző, mivel végig öt játékos cserélhető. Ha ezek a próbálkozások csak egyetlen új játékost hoznak felszínre, akkor is nagy nyereségére szolgál a csapatnak. Igen súlyos gondot je­lentett Kocsis Ernő pótlása, örü­lünk, hogy a fiatal Udvarácz kez­di beváltani a hozzá fűzött re­ményeket. PÉTERFAI GYÖRGY, A PVSK szurkolója: — KI ken használni ezt a ra­gyogó „vénasszonyok nyarát !** Nekünk szurkolóknak, nagyon ne­héz átvészelni a holtidényt és ép­pen ezért fogadtuk örömmel a ma kezdődő DNK hírét. Ezek a ta­lálkozók valahogyan egészen más futballt hoztak, mint a bajnoki vagy barátságos küzdelmek. Mint­ha több szivet, lelkesedést látna a szurkoló a játékosokban. Azon­kívül, hogy a játékosoktól ne­mes, sportszerű küzdelmet remé­lünk, kérjük a játékvezetőket is, hogy legyenek teljesen pártatla­nok és igyekezzenek ők is tudá­suk legjavát nyújtani, nehogy egy esetleges szépnek, élvezetes­nek induló találkozó értékét, hely télén ítéleteikkel lerontsák. LEIPÁM ISTVÁN, a BTC elnöke: — A lezajlott félfordulós baj­nokság véghajrája sokat kivett játékosainkból. Egyik-másikon a fáradtság Jelei mutatkoznak. Eze­ket a játékosokat esetenként pi<- hentetni fogjuk. Legutóbb jól sze­repeltünk a DNK-ban és egy kis szerencsével meg is nyerhettük volna. A találkozók ma már nagy népszerűségnek örvendenek a kö­MAI SPORTMŰSOR Labdarúgás: NB I. mérkőzések: Komlói Bányász—Bp. Honvéd, Komló, 13.30. NB L tartalékmér- közés: Komlói Bányász—Bp. Hon­véd, Komló, 11.45. NB H. mérkő­zés: PVSK—Győri Dózsa, PVSK- pálya, 10.30. Dunántúli Napló Ku­pa-mérkőzés: Pécsi Bányász— PEAC, Pécsújhegy, 10 Megyei dfjmérkőzések: Pécsi Kinizsi— Pécsszabolcsi Bányász, Helyiipar- pálya, 8.30, Urán SC—Pécsi Bá­nyász IL, Eelyiipar-pálya, 10.15, Pécsi Vasas—Pécsi Szikra, Postás­pálya, 0.30, Pécsi Postás—Pécsi Bányász HL, Postás-pálya, 10.15. Megyei H. osztályú mérkőzések: Versend—Pécsi Dózsa ITT., Ver­send, 13.30. Kosárlabda: Baranya Kupa-mér­kőzések: Szigetvári Gimnázium— Leöwey, női ifjúsági, Szigetvár, 9, Mohács—PVSK, női ifjúsági, Mo­hács, 9.30. Vívás: A megyei vívó-bajnok­Azonnal pénzhez jnt! Felesleges könyveit magas áron megvásároljuk no­vember 27-én a szentlőrinci kultúrcikk boltban. Ságok versenye. Egyetemi Torna­csarnok, 9. Asztalitenisz: NB L mérkőzés: Pécsi Urán SC—Bp. Postás, férfi, új-mecsekaljal, 39-es dandár úti általános iskola, 9.30. zönség és a résztvevő esapatok körében is. Végső fokon az ed­zők és a közönség is megfelelő tükörképet kapnak a csapatok erőnlétéről, technikai felkészült­ségéről, stb. A nézőknek szórako­zást, az egyesületeknek pedig olyan bevételt biztosítanak a ta­lálkozók, mely éppen a legjobb időben Jön. FtjLÖP JENŐ, • Pécsi Bányász játékosa: — Az őszi kupaküzdelmek na­gyon Jól jönnek levezetés szem­pontjából, tavasszal pedig a baj­nokság előtti legkomolyabb erő­próbát jelenük. Igen hasznos, hogy sok új — eddig nem iga­zolt — játékost szerepeltethet az edző, a csapat kialakítása érde­kében. Mi játékosok örömmel fo­gadtuk a Dunántúli Napló Kupa beindulásának hírét. A dijak is tetszetőseit, érdemes lesz „hajta­ni". HOLLA FERENC* A PEAC edzője: — Megtiszteltetés számunkra, hogy az NB I. és H-es csapatok mellett, mi is részt vehetünk a kupaküzdelmekben. Erőnkhöz és tehetségünkhöz mérten igyekezni fogunk, hogy szurkolóinkat csa­lódás ne érje. Előnyösnek talá­lom, hogy az „átmeneti időszak”- ban is hosszabb ideig játékban lesznek labdarúgóink, s így le­csökken a teljes pihenési idő. Nemcsak szakmailag, hanem anya gilag is hasznos lesz számunkra a DNK, mert bevételi tervünk tel­jesítését is komolyan elősegíti. Remélem, hogy a közönség ese­tenként érdekes, élvezetes kupa­küzdelmeket láthat. Baksa László A téli olimpiára készülődnek a szovjet sportolók Fécsújhegyi Bányász sport­telep, november M, vasámap­PÉCSI BÁNYÁSZ—PEAC Dunántúli Napló Kupa-mérkőzés 10. A világ sportolói az Innsbrucki téli olimpiai játékokra készülőd­nek. A szovjet sízők a nyári „száraz-edzések” után már a téli ed­zéseket tartják. Az olimpiai vers enyek előtt nagy nemzetközi via­dalokon állnak rajthoz. Először a közepes, 70 méteres sáncokon próbálják ki felkészültségüket a szovjet síugrók, majd a nagy óriás-sáncokon versenyeznek. Különösen Nyikolaj Samovtól vár jó eredményt Vlagyimir Nyizsnyicse nko, a szovjet válogatott edzője. Jugoszláv vélemény a magyar labdarúgásról: Szárnyszegetí, szürke, félszeg A MAGFAR LABDARÚGÁS háború utáni rózsákkal behintett hódító útja az 1956-os események után szinte derékba tört. Ké­sőbb úgy látszott, hogy a fiata­lok: Sipos, Tichy, Mátrai, Göröcs, Albert, Machos az otthon maradt veteránokkal: Grosiccsal, Sándor­ral, Bozsikkal az élen át tudják hidalni azt a három-négy évet, amennyi feltétlenül kellett ahhoz, hogy Puskás és a többiek idején nagy hírnévnek örvendő váloga­totthoz hasonlóan felvegyék a harcot a világ többi labdarúgó nagyságaival. Hogy északi szomszédaink re­ményei nem váltak be, azt ma már minden kétség nélkül meg­állapíthatjuk, amit bizonyítanak eredményeik is a két legutóbbi világbajnokságon, a római olim­piai játékokon és egyáltalán a nemzetközi porondon. Mi érmék az okai Számtalanszor foglalkozott már ezzel a kérdéssel a magyar sport- közvélemény, mert Magyarorszá­gon éppúgy, mint Brazíliában, Angliában és nálunk nemzeti, becsületbeli dolog a labdarúgás. Leszögezték, hogy az egy hely- I ben topogásnak, a legnépszerűbb Elhanyagolt sportágak Miért nem tudjuk a tömegeket megmozgatni? Kínátvaö óriást tömegbázisokkal rendelkezik az asztalitenisz sport. — Egyedül Sanghaj város baj­nokságáért százezer sportoló állít az asztalok mellé, — mondotta Weich László, az asztali tenisz szövetség főtitkára, majd hozzá­tette: — Kínában azokban az is­kolákban, ahol ezzel a sporttal foglalkoznak, 10—12 asztal áü a fiatalok rendelkezésére. Ennek a ,, tömegszienvedéiynék** pedig ismerjük az eredményét: Kína asztali tenisz sportjának „piramisa* milliókon nyugszik és a piramis tetején évek óta ott büszkélkedik aas abszolút Tllág- eLsőség! NINCS UTÁNPÓTLÁS Magyarországnak hagyományai varrnak ugyanebben a sportágban — Mondja, Tűké, milyen fiú ez a csepeli Kalmár? — Milyen fiú? Gyors, ügyes rob_ banékony. Mármint a pályán. — Mondja, van valami csúnya anyajegye? — Nincs mester. — Rosszul állnak a szemei ta­lán? — Nem hiszem. — Nem lopott fűtött mozdonyt? — Nem hallottam. — Nem köp gyakran az öltöző plafonjára? — Nem láttam. De mondja mes­ter, miért kérdi ezeket? — Azért, mert láttam a Csepel —Komló meccset és még ma is azon csodálkozom, hogy a derék Csikarral egy húszéves szerző­dést kötött a szövetségi kapitány. —Ezen én is csodálkozom, mert ilyen jól cselező, veszélyes jobb­szélsőt régen láttam. Igaz, hogy profilban kissé hegyes az orra, de azért még lehetne válogatott keret­tag. — Helyes. Az is helyes, hogy az NB I-eseket tovább erősítik a jö­vő évre. Rá is fér midegyikre. — Mind az öt? — Nem, mind a három. Csak ennyi és nem több. Micsoda gond, micsoda utánjárás, micsoda ve­szekedés, micsoda tülekedés, mi­csoda csalódások! —- Ilyenek is várhatók? — Ha nem „gódéval” csinálják* De remélem, a pécsiek is tanul­tak, hogy nem létszám kell, ha­nem erősítés! — Na, és meglesz a három? — Majdnem négy is lett be­lőle. De a kaposvári kiszuper ált katona megkeverte a dolgot. Előbb azt mondta, hogy Pécsre jön, az­után megpróbálta a nagy pesti honvédőknél, majd egy merész kanyarral szülőföldjén kívánt pom­pái sonkát vacsorázni, hogy az­után rájöjjön arra, hogy mégis szép a Mecsek lankája. Ha' ez még „villámgyorsan” történik! De mester, közben játszott is va­lahol, így csak „villámmal” jöhet­ne. — Aki ennyire bizonytalan^ arra vajon érdemes-e a kevés villámok egyikét sütögetni? — Aki bizonytalan abban, hogy hova menjen, az bizonytalan ak­kor is, ha a kapu elé ér. Ilyen csatár pedig itt is sütteti a hasát. — így igaz, Tüke. — De az is igaz mester, hogy az én sportszívem majd megre­ped, amikor látom és hallom, hogy a volt lovardában nem a könnyűlovasság, de nem is a sportinduló dallama pattog, ha­nem a nászinduló hangjaira ma­síroznak be . a násznépek hosszú tömött sorokban. Van ott, mester eszemiszom, lakodalom, meg ereszd el a hajamat. Csak éppen a labda nem pattog. — Ha pattogna, akkor is lehet ereszd el a hajamat. — Bár pattogna, mester. Még az én kevés hajamat is megenged­ném cibální, csak kapnák a sportolók a csarnokot! A vasárnapi pécsi rangadón is cibálták egymást néhány an! — Látja, ez a helyi vetélkedés. Helyes lenne tavasztól a helyi rangadók helyett huszonegy ezés- sel, vagy ha ehhez nincsen te­rem, távkőpési versennyel eldön­teni a két pont sorsát. Akkor nem sántikálna a Köves Laci egy hétig utána. — Mondja Tüke, csak nem a távköpések ellen védekeztek a vasutasok? — Biztosan nem. De hogy miért kellett hazai pályán elásni a tá­madó fegyvereket, kérdezze meg... — ... a mérges vasutas főszur­kolótól, aki odarohant az edzőnek kiabálni? — Mester. Tőle még én sem merném megkérdezni. Én is fé­lek az olyan mérges emberekaőll Villamosgépek tekercselését és javítását, átszervezett tekercselő üzemünkben rövid határidőre vállaljuk. Állami vállalatokkal, állami gazdaságokkal stíb. karbantartási szerződéseket vál­lalunk. Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat Kaposvár, Májas 1 utca 30. szám alatt. és sajnos a jelenben inkább ezek­ről a hagyományokról, mint az eredményekről esik több szó, füg­getlenül attól, hogy még min­dig Európa élvonalában állunk. Felhozzuk az öttusa helyzetét, ahol a magyarok vHágviszonylat- ban állanak az élen, vagy a röp­labdát, amelyben nemzetközi ered ményeink igen megbecsültek. Mindkét sportágán úgy tartjuk helyünket az élvonalban, hogy nem rendelkezünk az utánpótlás terén megfelelő bázisokkal. Eb­ből fakad a kérdés, vajon hol tartanánk, ha e két utóbbi sport­ág mögött is tömegek áramának? Vajon Üt Baranyában mi aka­dályozza, hogy megfelelő tömeg­bázisokat építsenek ki az iskolák­ban? Azért itt, mert az utánpót­lást szervezetten eddig is az is­kolákból nyerte a sport és nyit­ván ez igy lesz a jövőben is. Az akadályok a három említett sportágban — asztali teniszben, háromtusában és röplabdában, — sajnos fennáll anak. A legnagyobb problémát • háromtusa szervezése jelenti. Az uszodák a meglévő igényeket sem képesek kielégíteni és a céllövés is különleges létesítményeket igé­nyel. Nem beszélve arról, hogy a számos kitűnő pécsi testnevelő szakember közül a meglévő szak­osztályok , vezetésére sincs je­lentkező! Itt van a röplabda, amely léte­sítmény és felszerelésék tekinte­tében nem túlzottan igényes. — Csaknem minden számottevő kö­zépiskolában foglalkoznak is véle, rsvik éppen nem széles alapokon. A pécsi Leöwey Gimnáziumban heti négy alkalommal 20—25-en vesznek részt a sportköri foglal­kozáson. ahol a szakvezető csak mintegy 8 kislánnyal tud ver­senyszerűen dolgozni, a többivel már kevésbé, mert arra idő és hely nincs. A Janus Gimnázium- mák erős oldala ez a sportág, itt a házi bajnokság sok tanulót meg mozgat, de még itt sem beszélhe­tünk Igazán tömegekről!^ rejtett tartalékok Marad az asztali tenisz, amely­nek több lehetősége van, és amely lyel kapcsolatban a megyei szö­vetség főtitkára az Iskolák iránt Igen szerény igényt támasztott: — Mi megelégednénk azzal is, ha iskolánként két asztalon heti két alkalommal folyna rendsze­res munka! Főként az általános iskolákra gondolok. Nem nagy az Igény, de már ez Is kepes lenne számos olyan fia­talt felszínre emelni, akikből ké­sőbb erősödne .a sportág. A Leö­wey GümnázAumban ennél jóval I többet teamek, mégsem elégedet­tek­— Heti két alkalommal négy asztalon sportolnak a lányok — hallottuk Ats Lászlómé testne­velőtől. — Ennél többet nem te­hetünk, mert sem helyünk, sem asztalunk nincs hozzá. Evenként megrendezzük a Kilián jelvény- szerző versenyeket, de ez asztali Uír.isz.ben nem mozgat meg sok kislányt. Tornatermünk reggel héttől este kilencig foglalt. Min­den nap! Gáspár János testnevelő szak felügyelő szerint az iskolai és esetleg az üzemi KTSZ-szervezete- ket kellene mozgósítani, hogy az „Hiúság a szocializmusért” próba- k öv ete iményeivei mozgósítsanak az asztali teniszre. — Nemcsak a tornaterem al­kalmas a rendszeres pingpongo­zásra. Vannak még „rejtett tar­talékok" esetleg az iskolákban, egy-egy szélesebb folyosó, vagy más szöglet, ahova fel lehet ál­lítani az asztalokat. Ott azután folyhatnának megszakítás nélkül a KJSZ-vensenyek, osztály- és Is­kolabajnokságok. Arról Is beszélnek a sportve­zetők, hogy nem mindenütt sze­reznék érvényt annak a párthatá­rozatnak, amely a teremigényes sportok közül a sakk és éppen az asztali tenisz részére teszi le­hetővé a kultúrotthonok Igény­bevételét. AZ ASZTALITENISZ LEHETŐSÉGEI A három felvetett sportág közül tehát az asztali tenisznek lenné­nek lehetőségei a tömegesítésre. A fiatalok kedvelik, megoldhatók a személyi és anyagi problémák, csak éppen a „helyfoglalás” igé­nyelne következetes munkát. Mert ha például elérnénk azt, hogy a sportmunkáj áröl egyébként elő­nyösen Ismert Leöwey Gimná­zium 1100 kislánya közül S—400 indulna az osztály és iskola egyé­ni, valamint csapatbajnokságokon, meglehet, hogy ez évente 40 te­hetséget hozna felszínre és a sportág 4—5 új versenyzőt nyer­ne. Csak egyetlen iskolából! Es ha a tömegbázisok széles terüle­ten épülnének, mondjuk asztali teniszből, igen sókat nyerne a magyar sport la. T. Z. Gyakorlattal rendelkező villanyszerelő és lakatos szakmunkásokat felvesz a Pécsi Porcelángyár. sportág visszaesésének a közvet* len oka az, hogy 1956-ban elvesz­tették világhírű csapatuk nagyobb felét, és az utánpótlás legjavát Is. Hogy az új nemzedék nem ho­zott olyan tehetségeket, mint amilyenek a kiöregedőben levők, hogy az érdeklődés a labdarúgás Iránt náluk Is megapadt, ennek több oka van. Többek között az életszínvonal emelkedése is, az ifjúság többrétű lehetősége arra, hogy szórakozzon és idejét más sportágakkal töltse. Hogy sok világhírű edzőjük kül­földön dolgozik ahelyett, hogy otthon tanítaná a gyerekeket a labdarúgásra, hogy a labdarúgás jutalmazási rendszere sem olyan, mint a többi nemzetnél stb., hogy a klubokban valami baj van a szakmunkával, és a játékosok ke* vésbé fegyelmezettek, mint ahogy megkívánja a sportág. RÖVID IDŐ leforgása alatt Növi Sadon vendégszerepeit a magyar olimpiai válogatott és a nagyvá­logatott is. Ezenkívül alkalmunk volt látni őket Belgrádban, A* válogatottunk ellen, és a tele* vízió képernyőjén a keletnémetek ellen is. Nemcsak e négy mér­kőzés, hanem az utóbbi években látottak alapján ml a következő­ket állapíthatjuk meg labdarúgá­sukról: A magyarok valahogy lépési vesztve, csak időről Időre, egy* egy Ihletből lejátszott mérkőzésen emlékeztetnek magukra. Játé­kukból hiányzik az, ami va­lamikor jellemezte őket: a gólratörés, a feltartóztatha­tatlan, kifürkészhetetlen, álma­nőverekkel fűszerezett táma­dásvezetés, mindenekfelett a góL A nagy csatár-reménységek: Al­bert, Göröcs, Tichy, Machos, Far­kas stb. közül egy sem tudta feltornászni magát Európa leg­jobbjai közé. Egy sem olyan egyéniség, aki ki tudná húzni, ha kell, a sárból az akadozó szeke­ret. Még messze vannak, és ha így folytatják, sosem fogják utol­érni Sándort, az egyetlen mohi­kánt Puskás, Kocsis, Czibor, Hi­degkúti IdejébőL Ml lesz, ha „Csikart? Is fel­akasztja futballclpőjét a szegre? Akkor bizony továbbra Is szárny szegett, szürke, félszeg, egy csep­pet sem biztató jövő előtt áll a magyar labdarúgás, mint amilyen a jelene. MERT száguldó szélsők nélkül a magyar labdarúgás nem ma­gyar, és nem labdarúgás, és nem­csak a magyar, hanem mindegyik olyan, amilyeneket — sajnos — nap-nap után kénytelenek va­gyunk látni. Ezért igaza volt Asz- lányi Károlynak, aki egy negyed évszázaddal ezelőtt ezt írta: „Szélsők nélkül sok mindent le­het csinálni, lehet sakkozni, le­het tájképet festeni, pipaszó mel­lett borozgatni, de futballozni nem”. Most a magyarok azt pró­bálják. amit mi szorgalmaztunk hosszú éveken keresztül, hogy végre rájöttünk arra, hogy a szé­leken összekötőket Játszatni több mint esztelenség. (Megjelent a Magyar Szó no­vember 18-1 számában.) Pénztár kezeléséhez gépírni tudó adminiszt- trátort meghatározott idő­re felveszünk, azonnali be­lépéssel. Autó- és Alkat­rész Kereskedelmi Vállalat- pécsi fiókja, Bajcsy-Zsi linsziky utca 23. szám alatt. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra utána 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napid Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi u. tL Telefon: • 15-32. 15-33. 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— F% Indexszám: 25 föl

Next

/
Thumbnails
Contents