Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-24 / 275. szám
lohn F. Kennedy koporsójának elszállítása XX. ÉVFOLYAM ÁRA: 80 FILLÉR 275. SZÁM Közös nyilatkozat a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak meghívására 1963. november 18-tól 22-ig baráti látogatást tett a Magyar N épköztársaságban a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége, Wladyslaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Jozef Cyrankiewicznek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével A Magyar Népköztársaságban tett látogatás során a küldöttség megtekintett néhány ipari és mezőgazdasági üzemet és megismerkedett a magyar népnek a szocialista iparban, a mezőgazdaságban, a kultúra és oktatásügyben, valamint az életszínvonal emelésében elért jelentős vívmányaival A íorró fogadtatás, amelyben a magyar nép a küldöttséget részesítette, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség képviselőivel történt találkozások ismét meggyőzően bizonyították, hogy a Magyar Nép- köztársaságot és a Lengyel Népköztársaságot a testvéri barátság erős és tartós szálai fűzik egybe. A látogatás folyamán megbeszélésekre került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Nép- köztársaság kormányának képviselői, illetve a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége között, A két fél képviselőinek megbeszélései a szoros barátság és a testvéri egyetértés szellemében folytak le s minden megbeszélt kérdésben nézeteik teljes azonosságát mutatták. I. Mindkét fél megállapította, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai a proletár internacionalizmus, a kölcsönös megbecsülés, a baráti támogatás és a kölcsönös segítségnyújtás elvein nyugszanak s eredményesen szolgálják mindkét ország érdekeit. A kapcsolatok, különösen az utóbbi években — a két ország párt- és kormányküldöttségeinek 1958-ban és 1960- ban aláírt közös nyilatkozataiban foglalt határozatok alapján — kiszélesedtek és elmélyültek. A tárgyaló felek a megbeszélések során hangsúlyozták, hogy továbbra is teljes erővel támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretei közötti együttműködés szélesítését, formáinak és módszereinek állandó fejlesztését, a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapján. Kijelentik, hogy a magyar—lengyel gazdasági együttműködést a két ország és valamennyi szocialista ország érdekeivel összhangban tovább kívánják bővíteni. Mindkét fél pozitiven értékeli a Magyar—Lengyel Állandó Gazdasági Együttműködési Bizottság tevékenységét, amely a két ország párt- és kormányküldöttségeinek 1958. évi májusi közös nyilatkozata alapján alakult. A gazdasági, a tudományos- és műszaki együttműködés eredményei hozzájárultak mindkét ország népgazdaságának további fejlődéséhez, valamint a szocialista országok közötti együttműködés kibővítéséhez. — A két ország közötti árucsereforgalom lényegesen növekedett. A hosszúlejáratú egyezményben eredetileg előirányzott szinthez viszonyítva 1961-ben 23 százalékkal, 1962- hen pedig 37 százalékkal növekedett a forgalom. 1963-ban fis áruforgalom mintegy 55 százalékos növekedést ér el a hosszúlejáratú egyezményben erre az évre előirányzott szinthez viszonyítva, ami közel 2,5-szeres növekedés 1958- hoz képest. Az árucsereforgalom növekedésével egyidejűleg jelentősen megváltozott a külkereskedelem struktúrája is, amit mindenekelőtt a gépek és berendezések kölcsönös szállításának emelkedése jellemez. — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ajánlásai értelmében a két ország tervező szervei az utóbbi időben megbeszéléseket folytattak a távlati tervek összehangolásáról. — Eredményesen működik a szén-meddőhányók feldolgozására alakult magyar—lengyel vállalat, a Haldex, amely mindkét ország részére hasznos tevékenységet fejt ki. — A műszaki-tudományos együttműködés keretében fejlődik a közvetlen kapcsolat üzemek, tervezőirodák és kutatóintézetek között — Mindkét fél megállapítja, hogy jelentősen növelhető a külkereskedelmi forgalom. Ez —a Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsa alapelveinek és határozatainak megfelelően —a két ország gazdasági adottságainak fokozott figyelembevételével, a termelési tervek, a termelési tevékenység és a beruházások fokozott összehangolása, a szakosítás és a kooperáció kiszélesítésének útján érhető el. — A termelőerők további gyors fejlesztése, a munkatermelékenység növelése és az önköltség csökkentése érdekében a felek elhatározták, hogy a Magyar—Lengyel Állandó Gazdasági Együttműködési Bizottság konkrét javaslatokat dolgoz ki a termelés szakosítására és a termelési együttműködés elmélyítésére. A következő időszakban különösen a gépjárműiparban (autóbusz- és tehergépkocsigyártás), a vagon- és mozdonygyártásban (dieselmozdonyok, vasúti személykocsik, tehervagonok, valamint motorkocsik), a híradástechnikában, a traktorgyártásban, a mezőgazdasági gépiparban, a finommechanikai iparban kell kiszélesíteni a gazdasági együttműködést. — Mindkét fél célszerűnek tartja szorosabb együttműködés kialakítását a vaskohászatban és helyesli közös szerv létrehozását a vaskohászati termelés összehangolására az érdekelt országok részvételével. — Figyelembevéve a vegyipar terbevett intenzív fejlesztését elhatározták, hogy a két ország illetékes szervei konkrét programot dolgoznak ki a kölcsönös vegyipari szállítások növelésére, a termelési és beruházási tervek összehangolására, valamint a szakosítás elmélyítésére. A két fél megbízta a két ország külkereskedelmi minisztériumát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az árucsereforgalom további növelésére 1964-ben és 1965-ben. — A két fél elhatározta, hogy tervező szerveik 1964. első félévében megbeszéléseket tartanak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által hozott határozatok értelmében az 1966—1970. évi gazdasági tervek összehangolására. E tárgyalások alkalmával a beruházások összehangolása révén törekedjenek a szabad termelési kapacitások kihasználására és a gazdaságilag indokolatlan, párhuzamos kapacitások kialakításának elkerülésére. — Célszerűnek tartják a tudományos és műszaki együttműködés bővítését, többek között a híradástechnikában és a félvezetők gyártásában közös tudományos kutatási és konstruktőri ' munka megszervezését. A megbeszélések során a két fél megállapította, hogy országaik között még további kedvező lehetőségek vannak a tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Megállapodtak, hogy megfelelő lépéseket tesznek a turistaforgalom további megkönnyítésére. IV. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban mindkét fél hangsúlyozza, hogy a mai idők legfontosabb kérdése a világbéke fenntartásáért vívott harc és az emberek millióinak pusztulásával fenyegető nukleáris háború kirobbantásának megakadályozása. ANDREWS, REPÜLŐTÉR: A képen: A koporsót egy mentőkocsiba helyezik, Robert Kennedy igazságügyminiszter a rendőrtisztviselők mögött. Ez elősegíti a szocializmust építő országok további kedvező fejlődését, kedvez a tőkés országokban a szocializmusért és a haladásért küzdő erők harcának, jelentősen előmozdítja a gyarmati és félgyarmati népek nemzeti felszabadító harcának sikerét. A nukleáris világkonfliktus elkerülésének reális lehetőségét biztosítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikája, állandóan növekvő gazdasági és katonai ereje, a szocialista tábor egysége és összeforrottsága, a munkásosztály s a béke és a haladás összes erőinek aktív harca a tőkés országokban, valamint a nemrég felszabadult országok cselekvő fellépése a háborús erők ellen vívott küzdelemben. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt következetesen alkalmazza külpolitikájában a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét. A tárgyalásokon mindkét fél megállapította, hogy a moszkvai részleges atomcsend egyezmény hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és kedvező feltételeket teremthet a felgyülemlett egyéb nemzetközi problémák ■ megoldásához, A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés államai és a NATO-államok között kötendő meg nem támadási egyezményre és a két német állam területén létesítendő ellenőrző állomásokra vonatkozó szovjet javaslatokat, kap osolatban a fegyverkezés korlátozásához vezető egyéb lépésekkel és más intézkedésekkel, amelyek megvalósítása, különösen Európában, hozzájárulna a feszültség enyhüléséhez s megkönnyítené az előrehaladást az általános és teljes leszerelésről folytatott tárgyalásokon. A közép-európai etomfegy- vermentes és korlátozott fegyverzetű • övezet létesítésére vonatkozó lengyel tervezet megvalósítása, amely az egész világon széleskörű támogatásra és megértésre talál, ugyancsak fontos lépést jelentene előre az európai biztonság megszilárdításának útján. A Szovjetuniónak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Magyar Népköztársaságnak és a többi szocialista országnak az imperializmus háborús erői ellen, a tartás béke biztosításáért, a különböző politikai rendszerű államok békés egymás mellett éléséért évek óta folytatott lankadatlan küzdelme a dolgozó tömegek széleskörű támogatását élvezi az egész világon. A szocialista országok javaslatai megértésre találnak számos el nem kötelezett ország kormányánál is. Az a meggyőződés, hogy valamennyi vitás kérdést békés eszközökkel, nem fegyverek segítségével, hanem tárgyalások útján kell rendezni, mindinkább utat tör a kapitalista országok egyre szélesebb társadalmi rétegéinek, valamint a nyugati államok uralkodó körei egy részének gondolkodásában is* Mindazonáltal a nemzetközi események alakulása azt mu> tatja, hogy az imperialista táboron belül továbbra is olyan befolyásos, hidegháborús erők tevékenykednék, amelyek foly tátják a fegyverkezési verseny és a nemzetközi feszültség fenntartására irányuló erőfeszítéseiket. Ezeknek az erőknek a befolyására a nyugati hatalmak nem járulnak hozzá a szocialista országok által előterjesztett konstruktív javaslatok megvalósításához. Az Egyesült Államok, ellentétben a moszkvai egyezmény szellemével, makacsul olyan intézkedések foganatosítására törekszik, amelyek fokozzák a feszültséget és növelik a háborús veszélyt Ezek közé tartozik mindenekelőtt az ún. sokoldalú NATO atomütőerő létrehozásának terve. Ez azt jelentené, hogy atomfegyverhez jutnának az Atlanti Szövetség azon európai tagállamai, amelyek még nem rendelkeznek atomfegyverrel és ezen belül elsősorban a Bundeswehr neo-hitlerista vezérkari. tisztjei. Mindkét fél határozottam ellenzi, hogy a nyu gatnémet revansisták bármilyen formában is atomfegyverhez jussanak, mert ez nagy veszélyt jelentene Európa békéjére. A két fél megúHapftJa, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya továbbra is .ellenszegül azoknak a törekvéseknek, amelyek a feszültség enyhítésére irányulnak és makacsul elutasítja a német kérdés békés rendezését. A Magyar Népköztársaságnak és a Lengyel Népköztársaságnak a többi szocialista országgal együtt az a véleménye, hogy az európai népek, de a német nép békéjének és biztonságának érdekében is mielőbb fel kell számolni a második világháború maradványait, békeszerződést kell kötni mindkét német állammal, Nyugat-Berlint szabad várossá keli nyilvánítani és ed kell ismerni a jelenlegi európai határok, beleértve az Odera—Nysa—Luzycka . határ véglegességé^ Mindkét fél nagyra értékeli a Német Demokratikus Köztársaság — német földön az első munkás—paraszt állam — hozzájárulását a német probléma békés megoldásáért és az Európa biztonságának megőrzéséért vívott harchoz. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság állandóan erősíti a barátságot és az együttműködést a Német Demokratikus Köztársasággal; Mindkét fél baráti kapcsolatokat óhajt fenntartani az egész német néppel A kapcsolatok normalizálásához a Német Szövetségi Köztársaságnak szakítania kell re- vansista politikájával, le kell mondania területi igényeiről, el kell ismernie a jelenlegi határokat és meg kell tartania az államok békés egymás mellett élésének élvét Mindkét fél határozottan követeli, — az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése 1960. évi határozatának alapján — hogy mielőbb számolják fed a korhadt gyarmati rendszert és elítélik az imperialista hatalmak neo- kolonialista törekvéseit, melyekkel a függetlenné vált népeikre új függőségi formákat akarnak rákényszeríteni. Mindkét ország népe és kor mánya támogatja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek harcát függetlenségükért, kivívott szuverénitá- suk védelmében. Elítélik a gyarmatokon tomboló brutális terrort és a Dél-Afrikai Köztársaságban dúló szégyenletes fajüldözést, ellenzik az Egyesült Államok fegyveres beavatkozását Dél-Vietnamban. A tárgyaló felek kijelentik, hogy szolidárisak a függetlenségét és rendszerének szabad megválasztására vonatkozó jogát védelmező kubai néppel. (Folytatás a 2. oldalon.) « 4
