Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

2 fc?AF»I-0 IMS. NOVEMBER & Magyar—lengyel barátsági nagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) ban a hős szovjet katonák a Duna és a Visztula men­tén vérültet hullatva felsza­badították országainkat, a hitlerifasiszta megszállás alól és népeink vették kezükbe a hatalmat, kapcsolataink & legtartósabb alapra, a kö­zös világnézetre, a proletár internacionalizmus eszmé­jére, a szocializmus felépí­tését és a béke megőrzését célzó közös erőfeszítésekre épülnek. A magyar—lengyel kapcsolatok sokoldalúvá váltak *— E kapcsolatok egyre sok­oldalúbbak és bensőségeseb­bek az élet minden területén, az annyira fontos gazdasági területen is. Növekedett az árucserefoirgalom a két - or­szág között. 1963-ban két és félszerese volt az 1958. évi­nek. Gazdasági együttműkö­désünk ma már kiterjed a termelés szakosítására, egyes területeken a munka megosz­tására is. Gazdasági kapcso­lataink fejlesztésében nagy szerepe van a magyar—len­gyel állandó együttműködési kormánybizottságnak. — Mostani találkozásunkon ugyanúgy, mint a három év előtti magyar—lengyel meg­beszéléseken és minden más alkalomkor azon munkálko­dunk. hogy a proletár inter­nacionalizmus szellemében to­vább erősítsük a magyar— lengyel kapcsolatokat. — Mostani tárgyalásainkon átfogóan megvitattuk a kül­politika, a nemzetközi mun­kásmozgalom és közvetlen kap csolataink minden lényeges kérdését Kapcsolataink kér­dései között különösein nagy figyelmet szenteltünk a ma’ legfontosabb kérdésnek, gaz­dasági együttműködésünk to­vábbfejlesztésének. Egyetértettünk abban, hogy gazdasági kapcsolataink nem merülhetnek ki a két or­szág közötti évenkénti áru­csereforgalomban, hanem tovább megyünk terveink összehangolásában, a koope­rációban és a szocialista munkamegosztásban. Ilymódon tudjuk lehetőségein­ket az együttműködésben hasznosítva előmozdítani mind két ország gazdasági fejlődé­sét. Több más kérdés között elhatároztuk a két ország kö­zötti utasforgalom megköny- nyításét is. — Örömmel közölhetem, hogy az imént ünnepélyesen aláírtuk a tárgyalásaink ered­ményeinek lényegét magában foglaló közös okmányokat. (Taps.) Továbbiakban Kádár elv­társ rámutatott: — A Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköztár­saság szocializmust építő né- j pei céljainak eléréséhez igen kedvező feltételeket biztosít a szocialista államok egyre szé­lesedő és mélyülő együttmű­ködése, Most az a feladatunk, hogy a legnagyobb mértékben építsünk a valamennyi szo­cialista országra kiterjedő, újtípusú, szocialista nem­zetközi munkamegosztás nagy lehetőségeire. — Ez megfelel valamennyi szocialista ország érdekei­nek, egyben segíti a szocialis­ta világrendszer egészének fej lődését is. A Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa ' or­szágaink együttműködésének fejlettebb szakaszában meg­teremti azt a lehetőséget, hogy a tervszerűséget a szocialista világrendszer keretei között is érvényesítsük. A magyar és lengyel külpolitika a nemzetközi helyzet minden lényeges kérdésében azonos — A magyar és a lengyel népnek egyformán nagy erőt ad annak tudata, hogy orszá­gaink a legyőzhetetlen szo­cialista világrendszerhez tar­toznak. A kapitalizmus és a szocia­lizmus közötti erőviszonyok­ban beállott történelmi vál­tozás következtében a hábo­rú már nem végzetszerűen elkerülhetetlen, s fennáll a lehetősége annak, hogy a népek életéből száműzzük a háborút. — A magyar külpolitika alapelvei jól ismertek. Mos­tani tárgya’ásaink újból be­bizonyították, hogy a magyar és a lengyel külpolitika a nemzetközi helyzet minden lé­nyeges kérdésében azonos, ff nemzetközi élet minden lé­nyeges kérdésének rendezé­séért egy fronton harcolunk. — A legszorosabb szövet­ségben és együttműködés­ben a Szovjetunióval, a szocialista világrendszer va­lamennyi országával bé­kés egymás mellett élésre törekszünk a különböző tár­sadalmi rendszerű államok­kal. Szolidárisak vagyunk a hala­dásért küzdő imperialista-elle­nes népekkel és országokkal. Támogatunk minden o’yan tö­rekvést, amely a föd'kerekség bármely részén az imperializ­mus és az agresszió erőinek megfékezésére irányul. Ez a politika felel meg leg­jobban saját népünk, s egy­ben az egész emberiség ér­dekeinek, s világméretekben is ez szolgálja legjobban a tár sadalmi haladás ügyét •*- A magyar nép tudatá­ban van annak, hogy a nemzetközi feszültség lé­nyeges enyhítése, a béka megszilárdítása még hosszú küzde’met . övetel a hábo- m erőivel szemben. Közvéleményünk mélyen el­ítéli az Amerikai Egyesült Államok imperialista köreit, mert a népek kifejezett béke­akarata ellenére szembeszegül nek a vitás kérdések békés megoldását szolgáló ésszerű javaslatokkal, támogatják a népelnyomó, legreakciósabb rendszereket, közöttük a nyu­gatnémet miliitairizmust és fo­kozzák a fegyverkezési haj­szát. — A többi néppel együtt mi is felsorakozunk az "embe­riség sorsáért fef.elősséget ér­ző szovjet bérpolitika mö­gött, cselekvőén támogatjuk a Szovjetunió kezdeményezé­seit és ezzel hozzájárulunk ahhoz a harchoz, amelyet a világ békeszerető erői az égető nemzetközi problémák megoldásáért folytatnak. Hí­vei vagyunk az általános és teljes leszerelést elősegítő minden hasznos lépésnek, — ezért csatlakoztunk a moszk­vai szerződéshez, a részleges at omc sémáról szóló megállapo­dáshoz. — Egyek vagyunk a lengve! elvtársakkal a bennünket a legközvetlenebbül érintő európai béke és biztonság megszilárdításáért folyó küzdelemben Is. — Meggyőződésünk, hogy az európai és a világbéke megőrzésének elengedhetet­len feltétele a német kér­dés rendezése. Ez azonban csak a második világháború után kialakult európai határok feltétlen tisz- teietbentartásával, a két né­met állam létezésének álta­lános elismerésével, a német békeszerződés megkötésével, a nyugat berlini helyzet rende­zésével és a revansra vágyó nyugatnémet imperializmus megfékezésével és visszaszorí­tásával történhet. Ezzel fel­számolhatnánk a nemzetközi feszültség érzik gyújtépomt- ’ ját, amely a magyarok, a löft­gyelek, valamennyi európai nép és az egész emberiség békéjét egyaránt veszélyezteti. — Lengyel barátainkkal kö­zös törekvésünk, hogy előmoz dítsuk mind a szocialista or­szágok, mind a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gét A szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom számára a cselek­vés vezérfonala az 1957-es és 1960-as moszkvai nyi­latkozatok, amelyeket a világ kommunista és munkáspárt­jai együtt dolgoztak ki és hagytak jóvá. Ezek az okmányok helyesen állapítják meg, hogy korunk a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet történel­mi korszaka, amelyben a szo­cializmus eszméje az egész kai uralkodó gondolatává lett. — Mindenki ismeri azt a hatalmas fejlődést, amely az 1957-es és 1960-as nyilatko­zatok alkalmazása nyomán a szocialista országokban és a nemzétközi kommunista mozgalomban bekövetkezett. — A magyar és a lengyel párt az elmúlt években egy­aránt sikeres harcot vívott a dogmát izmus és a revízión iz­mus ellen, a marxizmus—le- ninizmus tisztaságáért, elvei­nek győzelméért. E harc lo­gikájából következik, hogy a nemzetközt munkásxnozga’om- ban is állhatatosan és együtt küzdünk a marxizmus—leni- nizmus minden torzítása ellen, eszméink tisztaságáért, a nem­zetközi kommunista mozga­lom összeforrottságáért, a marxista—'leninista pártok egységes frontjának győzelmé­ért, — A szocialista áflamok egy ségének erősítése, a kom­juk marxista—leninista Köz­ponti Bizottságának és párt­juk kipróbált vezetőjének, Ká­dár Jánosnak (Nagy taps.) — Együtt haladunk, kö­zös társadalmi eszményeink és közös politikai céljaink megvalósítása felé. Az a tény, hogy mindkét párt, a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt egyaránt erős alapokra építette a népi ha­talmat saját országában, to­vább fejlesztette a szocialista demokráciát, meggyorsította a gazdasági fejlődés ütemét, né­peink közös előnyére válik. Minden egyes szocialista or­szág eredményei közös vívmá­nyunkat, a szocialista államok egész közösségének javát szol­gálják, erősítik nemzetközi helyzetünket, fokozzák a szo­cializmus hatását a világese­mények alakulására. A szocialista államoknak ebben a közös erejében, — ahol a Szovjetunió tölti be a legfontosabb szerepet — lát­juk népeink békés fejlődésé­nek, biztonságának és ered­ményes munkájának legfőbb zálogát. munista mozgalom sorai­nak tömörítése, a szocializ­mus győzelemre juttatása a kapitalizmussal folyó bé­kés versenyben mindenné! nagyobb segítséget ad a fel szabadulásukért küzdő, nemzeti függetlenségüket vé dclmező népek harcának is. > Tisztelt nagygyűlés! Kedves elv társak! — A lengyel párt- és kor­mányküldöttség látogatásának eredményeként most még mé­lyebben gyökereznek a ma­gyar dolgozók szívében a len­gyel nép iránti testvéri érzé­sek. Tovább erősödött párt­jaink, országaink, népeink együttműködése, barátsága. — Kedves Gomulka elv­társ, kedves lengyel bará­taink, kérjük önöket, ha ha­zatérnek, vigyék magukkal a magyar nép legőszintébb üd­vözletét a testvéri lengyel nép nek. Újabb sikereket kívá­nunk a lengyel dolgozóknak szép hazájuk további felvirá­goztatásában, Kádár János beszédét hosz- szantartó taps fogadta. Ezután a jelenlevők lelkes, nagy tap­sa közben WladySlaw Go­mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára lépett a mikrofonhoz vérveszteség ellenére csaknem 5,5-szeresére növekedett és a felsőfokú képzettséggel ren­delkező értelmiségiek 90 szá­zaléka már a népi hatalom idején végezte el tanulmá­nyait. Lengyelország ma már ipari áliam Az ipar fejlődésének üte­méhez viszonyítva azonban túlságosan lassú a mezőgaz­daság fejlődése és éppen eb­ben keresendő a népgazdasá­gunkban mutatkozó nehézsé­gek legfőbb forrása. Az ipari és mezőgazdasági termelés növelése közötti helyes ará­nyok biztosítása az egész nép­gazdaság eredményes fejlődé­sének alapfeltétele. A szocialista iparosítás tel­jesen megváltoztatta orszá­gunk arculatát. A háború előtt 20 millió em­ber élt a mezőgazdaságból, ma pedig mindösze 11 millió fő, az 1 hektárra számított me­zőgazdasági termelés pedig 32 százalékkal növekedett. MlndK azonáltal az ország gyorsa® növekvő szükségleteihez viszo= nyitva ez a fejlődés nens mondható kielégítőnek. Külö~ nősen a növénytermelés fej 16= dése terén mutatkoznak hiá= nyosságok és ennek követke®* tében nem tudjuk kielégíteni az állattenyésztés takarmánya szükségleteit. így országunk igen nagy mennyiségű, évi 2,5 millió tonna gabona és ta~ karmány behozatalára kény« szerül. Ezután Gomulka a gabona* félék terméshozamainak növe= lése és az állattenyésztés te* rén elért jelentős fejlődésről beszélt, majd kifejtette: — Lengyelországban a szó* cializmus építésének jelenle« gi időszakában a mezőgazda* Ságot illetően a mezőgazda« sági kultúra növelését, a korszerű műszaki ipari bázis megteremtését, tehát a gé­pesítés fejlesztését, a mező­gazdasági vegyipar tovább­fejlesztését és az öntözőbe­rendezések kibővítését tart­juk legfontosabb felada­tunknak. Ezeket a feladatokat sem hajthatjuk végre az állam ré­széről hozott nagy anyagi rá­fordítások nélkül, mezőgazda­ságunk szocialista termelési bázisának kiépítése, a mező- gazdasági termények felvásár­lásának rendszere és a falu termelőeszközökkel, gépekkel és szerszámokkal, nemesített vetőmagvakkal és műtrágyá­val való ellátásának rendszere elő fogja mozdítani a mező- gazdasági termelés további fejlődését és egyben meg fog­ja szilárdítani a szocialista té­nyezőket a falu életében. — Népgazdaságunk kedvező fejlődése szempontjából elő­nyösnek látjuk a sokoldalú gazdasági együttműködés el­mélyítését a szocialista orszá­gokkal A szocialista államok eddigi gazdasági együttműkö­dése kétségtelenül előnyösnek bizonyult valamennyi fél szá­mára és a Kölcsönös Gazdaság gi Segítség Tanácsához tarto­zó valamennyi állam gyors fejlődésének egyik legfonto­sabb motorja volt, — mon­dotta Gomulka. — A szocialista tervgazda­ság lehetőségeinek megfelelő kiaknázása, a gyors műszaki fejlődés biztosítása, valamint valamennyi szocialista ország készleteinek és termelőeszkö­zeinek ésszerű felhasználása érdekében össze kell hangol­nunk a KGST keretében együttműködő országok beru­házási és termelési terveit, bátrabban kell előre halad­nunk a munkamegosztás és a széleskörűen értelmezett ter­melés-szakosítás útján. — Országaink kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlőd­nek. A lengyel—magyar áru­csereforgalom 1958 óta — mint Kádár elvtárs is bejelentette — több mint 2.5-szeresére növekedett és (Folytatás a 4. oldalon.) Hűségesek maradunk a marxista - leninista tanításokhoz — Az imént szólottám a magyarországi szocialista épí­tés eredményeiről. A ml szerény tapasztala­taink is azt bizonyítják, hogy ha ma eredményekről beszélhetünk, akkor ezt mindenekelőtt annak kö­szönhetjük, hogy hűsége­sek maradtunk a marxista— leninista tanításoknak ezek­ben a történelmi dokumen­tumokban lefektetett alap­elveihez. E dokumentumok alkotó szel­lemének álláspontjából ki­indulva közelítettük meg a nemzetközi munkásmozgalom­ban felmerüli összes kérdése­ket. Wladyslaw Cwoaaiaalfia beszelte Gomulka elvtárs beszédjét mondja. Gomulka elvtárs köszönetét mondott azért a meleg ven­dégszeretetért, amelyben a magyar nép és a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányszervei részesítették kül­döttségüket, majd így foly­tatta beszédét. — Országainkat, pártjain­kat és kormányainkat a meg­edződött régi, hagyományos barátságnak azok a szálai fű­zik össze, amelyek a két nép szabadságharcának és forra­dalmi harcainknak történeté­ben gyökereznek. A „népek tavasza” dicső időszaká­ban Bem tábornok és Petőfi Sándor együtt harcoltak a szabadságért — száz eszten­dővel később a szocializmus közös törté­nelmi útján, a szocialista államok nagy közösségének tagjaiként Lengyelország és Magyarország között a ba­rátság s az egyre szorosabb sokoldalú együttműködés tartós szálai alakultak kt. Mostani látogatásunk to­vább erősíti ezt a barát­ságot, hozzájárul ahhoz, hogy elmélyüljön a mindkét fél számára előnyös, gyümölcsöző gazdasági és politikai együtt­működés. — Őszinte örömmel állapít­juk meg, hogy a legutóbbi évek során az önök országa igen nagy haladást ért el a szocializmus építésében, terv­szerűen továbbfejlesztette ter­melő erőit, magasabb szín­vonalat ért el. Különösen örvendetes számunkra, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspártnak sikerült levon­nia a megfelelő következ­tetéseket a múlt keserű tapasztalataiból és helyes po­litikája révén megalapozta be­folyását és tekintélyét a nép széles tömegei körében. Nagy érdeme van ebben pártjuk forradalmi kádereinek, párt­Lengyelország gazdasági ereje szakadatlanul növekszik Ezután Gomulka elvtárs is- 1 mertette a lengyel munkás- osztály áldozatkész munkájá­val és az egész lengyel nép erőfeszítésével támogatott po­litikájuk eredményeit. — Ma mezőgazdaságon kí­vül foglalkoztatottak létszá­ma a háború előtti négymillió főről több mint nyolcmillió főre növekedett — Lengyelország egyetlen hatalmas építkezési hellyé változott. 1949 és 1962 között a beruházások 3,5-szerescre növekedtek. Több mint 500 új nagyüzem épült, közöttük olyan kombinátok, amelyek a termelés nagysága és a mű­szaki színvonal tekintetében Európa élvonalába tartoznak. ■— A népi hatalom évei alatt igen sok szakembert ne­veltünk. A mérnökök és kö­zépfokú műszaki káderek lét­száma a hatalmas háborús Az ÉM. Építőipari Szállí­tási Vállalat pécsi üzem­egysége Pécs, Megyeri út 50. sz. felvesz SZERELŐ szak- és SEGÉDMUNKÁSOKAT, GÉPKOCSI­VEZETŐKET, GÉPKOCSI- és VAGONRAKODÖKAT. Jelentkezés s Vállalat munkaügyi osztályán. MOST HOZASSA RENDBE LAKASAT Fényezett és kárpitozott bútorok javítását, búto­rok átfestését, ablakok és ajtók javítását lakások festését és mázolását rö­vid határidőre vállaljuk. Sürgős esetben azonnal is. PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT Pécs, Irányi Dániel tér 9.1 á é á

Next

/
Thumbnails
Contents