Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-22 / 273. szám

m WOTEMQER » WAP1Ö írnyék és holnap Tízmillió forintos tervlemaradás a Porcelángyárban Uj technológia — Gyártmány fejlesztési csoportot szerveznek A Pécsi Porcelángyár ered­ményes munkáját a követke­ző állomások jelzik: 1957-ben élüzem, 1959-ben elnyerik a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa Elnökségének Vörös Vándor­zászlaját Túl sokat vállaltak Hogyan állnak a tervtelje­sítéssel ebben az évben? A statisztika azt mutatja: rósz-" szül. Mindössze májusban és októberben sikerült a tervet teljesíteni. — Az év végére mintegy 10 millió forintos tervlemaradás­sal kell számolnunk, amiből körülbelül 4 millió forint az exporttervek elmaradása — mondja Gál Tibor elvtárs, a gyár igazgatója. Tízmillió forint elmaradás nagyon sok! Ebből az összeg­ből öt olyan gyönyörű épü­letet lehetne építeni, mint a Pécsi Építő és Tatarozó Válla­lat irodaépülete és 60 fős munkásszállója. Mi az elmaradás oka? Néz­zük a tényeket! 1962-ben az országban — olyan gyártmányokból, ame­lyek készítése ennek a gyár­nak is profilja — felmérték a készletet. Úgy találták, van elég mindenből, telve a rak­tárak. Maga a gondolat helyes volt: várjuk meg, míg az el­fekvő készletek egy kicsit megcsappannak és akkor is­mét lehet termelni. Ebből a meggondolásból fakadt aztán az, hogy a kereskedelem nem rendelt a gyártól árut Ha nincs rendelés —■ mit termeljen a gyár? Tőkés kö­rülmények között elbocsátják a munkásokat. A mi társa­dalmunkban ez az út járha­tatlan. Mit tettek a gyár ve­zetői? Kapva kaptak az al­kalmon akkor, amikor export- ra-gyártás lehetőség kínálko­zott. Tény: elvállalták olyan gyártmányok készítését, ami­hez megfelelő felkészültségük nem volt, prototípus sem állt rendelkezésükre, S ekkor jött közbe a na­gyobbik baj. A készletfelmé-' rés nem volt egészen pontos és ez év elején olyan hatal­mas tömegben rendelt tőlük a belföld' különböző szigete­lőket, transzformátorokat, hogy ez a megrendelés is teljesen lekötötte volna a gyár kapaci­tását, sőt, elég sem lett volna az igények kielégítésére. Ter­helte őket az exportkotelezett- ség és az új gyártmányokra való átállás. Ehhez hozzájött a tél, a gázellátás akadozása, s most itt az „eredmény” —* a 10 millió forintos tervlema­radás. Ezt az elmaradást pótolni már nem tudják. Nem, mert a kemencék kapacitása vé­ges. Éjjel-nappal üzemelnek, az átfutási időt rövidíteni nem lehet, több félkész áru nem fér az égőtérben. Ami mégis „fény” az „ár- 'nyékban”: az exportgyártmá­nyok technológiáját sikerült kidolgozni — nem kis munka volt — s ezeknek termelése most már mennyiségileg is, minőségileg is „megy”. Tanultak-e a gyár vezetői ennek az évnek hibáiból? — Soha többé ilyen eszten­dőt nem kívánunk. De leszűr­tük a tapasztalatot Csak kín­lódás, baj bajra halmozódik, ha erőnket meghaladó fel­adatra vállalkozunk, mint pél­dául az említett exportgyárt­mányok- — mondják. Több *záz fajta ára Ennek a gyárnak — ezt századunk rohamosan fejlődő technikája hozta magával — már strukturális hibái is vannak. Ennek az üzemnek több száz fajta árut kell ter­melni. S valamennyit szinte világszínvonalon, vagy ahhoz nagyon közel, mert különben nem tudja áruit eladni. Be­széljünk világosan: a külföld­del csak akkor tud versenyez­ni, ha jóminőségű, olcsó gyárt­mányokat képes „hózni” tö­megben. Ez azonban a mosta­ni sokrétű feladat mellett — nem lehetséges! Az üzemnek profilt kell adni A profil, ha még csak „mu­tatóban” jelentkezik is, de már ott van a gyárban. Ez pe­dig a műszaki porcelánok gyártása. Kitűnő exportlehe­tőség! A Pécsi Porcelángyár gyár­tott eddig is műszaki porce­lánt. De hogyan? — A körkemencékben ége­tett híradástechnikai kerá­miáknak 60—70 százaléka volt a selejt. Az elmúlt esz­tendőben több mint 6 millió forint selejtet égettünk — mondja Ötott Kovács Antal üzemvezető. — S a megoldás? — Megtaláltuk. Elektromos kemencékkel dolgozunk. Per­sze, ezeknek a kemencéknek a felépítése is évekig tartott. Mutatja a kemencéket, ma­gyarázza előnyüket: mindösz- sze 3—4 százalék selejttel működnék. — A Szovjetunióban jártam tanulmányúton és ez a ke­mence — mutat a nagyobbik- ra — már annak eredménye, öten újítottuk, a kisebbik egy csatornás rendszerével ellen­tétben ez már négy csator­nás. Átállni a műszaki porce­lánok gyártására — más prob­lémát is felvet. Ezeknek gyár­tásához — ha külföldön is elfogadható minőségben és mennyiségben kivánják gyár­tani — létre kell hozni egy kutatócsoportot is. — Éppen ezen dolgozunk — mondta a gyár igazgatója. — Gyártmányfejlesztési cso­portot alakítunk A terveink készen vannak. Ennek a cso­portnak feladata lenne: kész technológiát adni a konkrét termelők kezébe. Ott a gépek­nél már semmi különös fel­adat ne legyen a folyamatos gyártáson kívül. Ezt a csopor­tot a jövő évben létre hozzuk. A profilváltozás magával hozza a megadott tíz vagy húsz áru minőségi és meny- nyiségi gyártását. Ehhez ki­tűnően felhasználható a két hónapja üzemszerűen műkö­dő új gyárrészleg — amely közel 40 millió forintba ke­rült. A gyár jövője Csak egészen aprólékos szervezéssel lehet majd új feladatokkal megbízni ezt az üzemet. Már most gondolni kell a-megfelelő szakmunkás- képzésre, a műszaki gárda ki- rtevelésére. Van ennek az üzemnek jövője! S ha a pillanatnyi jelen „árnyékolt” is — a „holnap” már belépett a gyár kápuján. Garay Ferne Jó hír a pécsi autótulajdonosoknak: Megkezdik a Pécs—Balaton irat építéséi A Kaposvár—Fonyód közötti vasútvonal korszerűsítésé­vel a pécsiek vonattal gyorsabban juthatnak el a Balaton partjára. Most az autósoknak is jó hírrel szolgálhatunk, a tervek szerint megkezdi a Közúti Üzemi Vállalat egy telje­sen korszerű út építését, amely a Balatonhoz vezet. Az üt Kaposvár és Balatonlclle közötti szakasza már korábban el­készült, Kaposvárról már gyorsan és kényelmesen lehet megközelíteni a Balatont. Most a sásdi-nehéz kanyarokat és hegyeket elkerülendő balatoni utat Szigetváron keresztüt építik meg. Az aszfaltút részben a régi nyomtávon, de rész­ben új nyomtávon fog haladni és szélesebb is lesz, mint az eddigi. A baranyai vállalat az út Szigetvár—Szentlászló kö­zötti szakaszát építi meg, míg a Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat Kaposvár felöl közeledik Baranya felé. Az utat még 1964-ben átadják a forgalomnak. Szigetvár környékén egyébként tovább! nagy útépítési I munkák kezdődnek" jövőre. Megkezdik a Szigetvár—Dráva- i fok, Szigetvár—Nagybajom közötti út építését is. Ezek az j útépítések közéj 50 millió forintba kerülnek majd. Mezőgazdasági szakisko ä épilen^k Szen.iürincen Az elkövetkező években Villányban a jelenlegi me­zőgazdasági szakiskola melle egy százötven növendék be­fogadására alkalmas diák­otthont építenek 3 millió fo­rintos költséggel. A diák­otthon a szakiskola toldalék épülete lesz és helyét az el­múlt napokban jelölték ki. Szentlöfineen 1965-ben épí- erek majd mezőgazdasági szakiskolát a jelenleg: gép­állomás területén. A terv szerint a mostani gépállo­mást megszüntetik és annak épületét is a szakiskola cél­jára kívánják felhasználni. A mezőgazdasági szakisko­lát ugyancsak 3 millió' fo­rintos beruházási költség­gel létesítik. BABETTE GERDÉN 1/égre közelebbről Is meg r ismerhettem Kiitóth Istvánt, a hatvanba hajló, de még igen derék, szálegyenes hátú, vasmarkolású gyűdi pa­rasztembert. Mesélő hajlama, adomázó kedve engem is ki­csalogatott ide a híres pincé­jébe, éppúgy, mint két évvel ezelőtt a rádiósokat. Vagyis ők is. én is hasonló okokból ke­restük fel Pista bácsi piros- homlokú pincéjét. Csakhogy a rádiósoknál mag neiofon volt, amivel nálamnál is hívebben, hitelesebben érzé­keltethették Pista bácsi borá­nak zamatát, ízes beszédét. De hogyan is tudnám úgy vissza­adni azt az évszázadokból át­mentett pajkos baranyai nép­dalt, amit Pista bácsi két éve énekelt rá a magnetofon-szalag­ra. Hadd írjam le legalább az első strófáját: ..összeillik a pipa a csutorával Összeillik a péndölöm a ga­tyáddal ■ ..” Így csintalankodik a vers to­vábbra is, de ha lekottáznám, akkor sem közelíteném meg vele az eredeti hangulatot. Persze Pista bácsi nemcsak népdalos kedélyesseggel, ha­nem néprajzos komolysággal is rendelkezik, ha a szükség úgy kívánja. Márpedig nála a szükség kívánta így. Ez akkor derült ki, amikor megkérdez­tem, hogyan telepedett meg Gyűdön. Hiszen úgy hallottam, hogy a század elején ebben a községben alig-alig élt katoli­kus család, éppen az őslakos kálvinisták nagy ellenszenve miatt, így válaszolt erre Kis- tßth István: — Nem akartam visszatérni #1. Géza királyig, de az az igaz QYÜDI BOROK - QYÜDI TÖRTÉNETEK keznek, máshol mutatkozik a furcsaság. Nem mondom, az­előtt is megtörtént, hogy az ájtatosságból nem is egyszer verekedés, bicskázás szárma­zott. de ezek a mostaniak! Kicsit elgondolkozik a „mos­taniak” felett. — Itt van példának okáért a negyvenkilences búcsú. Ak­kor egy kimondott férfi pro- cessió is érkezett és maga a kalocsai érsek kísérte őket. Mégis, mit gondol mi történt? Volt a zarándokok között két testi-lelki jóbarát is. Együtt ájtatoskodtak, egymáséból et­tek, ittak. Mégis az egyikük sötét szándékot forralt. A kör­menet előtt . leitatta barátját, és amikor utána a gyertyás menettel a fájdalmas kereszt elé értek, becsalta barátját a vízárokba, és nem is tudom már miként, de leütötte és fel­akasztotta. Kiderült, hogy a „jóbarát” rhngyó felesége szed­te rá szeretőjét a gyilkosságra. Azóta alig múlik el hosszú bú­csú, hogy- ne lenne egy-két kalamajka. Aztán az egészhez hozzáte­szi magyarázatnak: — Tudja, az az érzésem, hogy ma már sokuk nem is imádkozni, vezekelni jön ide, hanem érdekből. Kirándulásra, titkos találkákra, üzletkötésre, azután a jó gyűdi borokra, meg efélékre. Majális meg ve­gyesvásár lesz itt lassanként a búcsú. É1 s mindezt olyan őszinte nehezteléssel mondja, hogy szó szerint kell hinnem, fogadnom. Szó szerint, mert Pista bácsit szavahihető em­bernek tartják a. faluban. P, Gy. kieséseit Is pótolni tudjuk és nem csökkenti a tervezett 40 forintos munkaegységet. Ennyit dióhéjban a gerdei tsz szarvasmarha-tenyésztésé­ről. És most egy újabb kér­dés: Vajon mi indította két esztendeje a Földművelésügyi Minisztériumot arra, hogy ép­pen ebbe a tsz-be helyezze el a Svájcból importált szimmen- táli vemhes üszőket? Ezt leginkább egy alacsony, mozgékony, negyven körüli férfi tudja elmondani, a ri­port elején emlegetett Horváth Pál, a tsz főállattenyésztője. Az irodában kezdünk be­szélgetni. Arról, hogy a szim- mentáli a híresztelések elle­nére igénytelenebb, mint a magyar tarka és jó tejelő is, hiszen a második laktációban már elérik a harmadik, ne­gyedik laktációs magyar tar­kát. Pedig a magyar tarka állomány sem rossz! Arról, hogy a tervek szerint 50 vem­hes üszőt, 28 tenyészbikát és 90 hízómarhát kellett volna értékesíteniük. Azt mondja: — Vemhes üsző kevesebb lesz, bika, meg hízómarha több. De' ha mindből keveseb­bet adnánk is el a tervezett­nél, a pénz akkor is meglen­ne, mert például a birkákra darabonként 20 ezer forintot terveztünk, és a legutolsó szál­lítmány átlagára 32 ezer forint volt! A legjobbért 38 600 fo­rintot adtak. És csak tejből egymillió forintot vettünk be. MÁR az istálló felé me­gyünk, amikor megkérdezem, mennyibe került a szimmen- táliak darabja? — 14 632 forint — mondja azonnal —, de nekünk nem ke­rült ennyibe, mert az állam darabonként hatezer forint szubvenciót adott Ezután következett Babette! Az istállóban a tehenek fölé függesztett táblákon nevelt: Flóra, Babette, Kastaine, Hei­de, Valde, Amzel, Fábel, Veil, Miss! Valahol a Simmen vagy a' Saanen völgyében születtek, s hosszú út után kerültek új hazájukba, a gerdei tsz-be. Az istállóban azonnal meg­ragad a pontosság, amellyel ezeket a „tehén-személyi iga­zolványokat” vezetik. Rajta van a születés ideje, a laktá- ció adatai, az ellés időpontja, az újrafedeztetés, a szárazra állítás dátuma és természete­sen a napi tej hozam, meg az abrak mennyisége. A második laktáció már szép eredményeket hozott Nézegetjük a táblákat: Flóra 245 nap alatt 4239 kg tejet adott, Heide 260 nap alatt 4818-at és a már újra száraz­ra állított Meirizl második laktációjának eredménye: 5563! — Nálunk ötezer liter a prémiumfeltétel alsó határa. Eleinte nem is tetszett a dol­gozóknak, de már most lát­szik, hogy nagyon sok ötezres tehenünk lesz! A szimmentá­liak első laktációjának átlaga 3414 kiló volt 4,14-es zsírszá­zalékkal. Első laktáclóra ez kitűnő eredmény, hiszen a világon az összes ellenőrzött szimmen- táli tejelési átlaga, az elmúlt 10 évet alapul véve. 4079 kg 4,02-es zsírszázalékkal. — Hogyan sikerült Ilyen jó állomást kialakitegi? — kér­dezem, és a kérdés nem any- nyira erre az állományra vo­natkozik, hanem inkább arra, amellyel a tsz a kezdeti lépé­seket tette. Hogyan tudták el­érni, hogy az ország egyik leg­jobb szarvasmarha-tenyésztő tsz-e lettek? Hiszen ők is ha­sonló adottságokkal indultak, mint a többi termelőszövet­kezet. A válasz egyszerű, de annál több munka van mögötte: — Állandó szelektálással alakítottuk ki a kezdőállo­mányt, a gyenge egyedeket kidobtuk és újakkal pótoltuk. KÖZBEN kialakult Gerdén egy állattenyésztő törzsgárda. Persze nem simán: — Az emberek eleinte nem' akartak az állattenyésztésben dolgozni, bár itt lehet a leg­többet keresni. Viszont nincs az embereknek se ünnepe, se vasárnapja, reggel korán kel­ni, este későn feküdni... az állatokat csak úgy tessék lás­sák nem lehet ellátni. Nagy munkába került, mdg az emberek megértették, hogy itt most már nem állattartás, hanem állattenyésztés folyik! Lényeges különbség. Aztán az eredmények sorra bizonyítot­tak — az emberek szívesen dolgoznak az állattenyésztés­ben. Három állatgondozóval ta­lálkoztam: Kalmár Bélával, Király Gyulával, és Károlyi József feL Legrégebben —- a tsz ala­kulásától kezdve — Kalmár Béla dolgozik az állattenyész­tésben. » — Mennyi volt a múlt évi jövedelme? — Hétszáz munkaegységem voll A tavalyi munkaegység Ger­dén néhány fillér híján 40 forintot ért. Egy kis számol­gatás és kiderül, hogy Kalmár Bélának csak a munkaegység alapján havi 2300 forint volt az átlagfizetése. De ez nem minden, jól gazdálkodott a háztájiban is, ezzel együtt ta­valy havi 4000 (!) forintos fi­zetésnek megfelelő jövedelme volt Persze, hogy azt mondják: meg vannak elégedve! Bár­csak minden tsz-ben így áll­nának! 8 A GERDEI TSZ itt még nem is akar megállni. Jövőre építenek egy 100 férőhelye« tehénistállót és 120 férőhelyes mesterséges borjúnevelőt. A tehénállományt jövőre két­százra, újabb egy év múl­va pedig háromszázra szerel nék fejleszteni. — Hetvenöt forintot aka­runk fizetni munkaegységen­ként — mondja Horváth Pál, és én azt hiszem, ha az ered­ményeik továbbra is ilyen szépek maradnak (és miért ne maradnának?!) akkor nem­sokára meg is lesz az a het­venöt forint! Lázár Ervin FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT azonnalra alkalmaz Vas­műszaki Nagykereskedeimd Vállaltat, jedentkezés: Le­nin tér 6. 10—15 óráig. t » ság, hogy ő szorított helyet itt héhány fiatal Összeházasította a katolikusoknak. Igaz, csak. a rájuk maradt testmentumot. kegyhelyet, amikor erre. járva Faluszéltől faluvégre költöz- megállapodott néhány napra a ködtek és ilyenkor mindig üre keresztes vitézekkel. A hegy sen maradt egy-egy porta. — lábánál talált rá arra a kőből Hát ezekbe költözködtünk be rakott fülkére és benne a Má- mi „pápisták". Miért ne, ami- ria szoborra, ami aztán nem kor majdnem hozómra kaptuk is hagyta békén. A csatából a házat, a hőstett. Háf ezért visszajövet kápolnát emeltetett csúfoltak bennünket szükség- a kőfülke helyére, hogy aka- kiáltönak, pedig ha lassacskán rata szerint azontúl kegyhely- is, de mindent letörlesztettünk nek tekintse azt a keresztény becsülettel, magyarság. Éppen tavaly mult a különös háborúság még 800 esztendeje. ma is áll, noha egy valamiben Aztán elsorolja, hogyan élte ugyancsak összetalálkoztak az át a kápolna a következő érdekek. A híres gyüdi búcsú századokat, a török uralmat, némiképpen elaltatja a vallás- a reformáció korát, és hogyan különbségeket. Egyenkénti és telepedtek meg végül is ezen mégis közösnek tűnő buzgalom a helyen a kálvinisták. mai szolgálják a búcsúsok el­— Megtelepedtek, de nem szállásolását. De hadd beszól­jál sáfárkodtak — folytatta a íen erről Kistóth István, történetet. — Ezt már papír — Micsoda búcsú, micsoda nélkül is bizonyíthatom, hi- boltok. A kvártélyozás? A fa­szén kilencszáztizenkettö óta luban minden padlás, minden magam is gyűdi lakos vagyok, pajta, minden felesleges szoba Ez úgy volt... felszalmázva várta a búcsúso­Es újra belekezd egy hosz- kát. Es minden elkelt Az or- szú történetbe, amelyből las- mánságiak szőttesei, a bábosok sgnként kiderül, hogy oktale- portékái, a jósnő jövendölései, nul tartottak haragot velük a fín magam ezerszám adogát- gyűdí reformátusok. tcm el az üveges szódát. Nyolc — Bennünket pocskoltak fillérért üvegenként, kettővel jöttmentnek, „szükségkiáltó- olcsóbban, mint a siklósi kon- nalc", pedig ók maguk ásták kurrencia. meg a saját sírjukat. Ilyen Felsóhajt, legyint egyet, gazdag földön, mint a gyűdi, — Én nem is tudom miért, majdnem fölöslegesen gyűjtőt- de elfajultak mostanában ezek ték a vagyont, hiszen nem volt a búcsúk. Nem, nem ott a kire hagyják. Az öregek sorjd- baj, hogy kevesebben jönnek, ba kihaltak és a hátramaradt hisz most már autóbusszal ér­BABETTE-ET csak később ismertem meg. Először egy horpadt íróasztalnál ültem a gerdei Béke Tsz elnökének irodájában és Horváth Pálra vártam. Az elnök asztalánál egy fiatalasszony számolt, bal­oldalt, a barna szekrény mel­lett meg egy öreg paraszt ült és a televíziót nézte. Közben néha-néha beszélgettünk is. — A férje is a tsz-ben dol­gozik? — kérdezem a fiatal- asszonyt. — Igen. Állatgondozó. — Mikor vesznek autót? — Tavasszal szeretnénk. Moszkvicsot, mert ezekre az utakra az a legjobb. Gyorsán hozzá kell fűznöm, hogy ez a „mikor vesznek autót” kérdés nem véletlenül született. Egyszerűen csak azért, mert azt mondta: a fér­je- állatgondozó. S ha a kér­dés még ezek után sem ért­hető, éppen kapóra jött ez a sovány fiatalember. Beke Bé­lának hívják, állattenyésztő. Elmondja, hogy a gerdei termelőszövetkezet össz­szarvasmarha-állománya 371 darab, ebből tehén 128 — 78 magyartarka és 50 szimmen- táli. A szimmentáliak közül 44 import, Svájcból való. Az állomány jelentős- része törzs­könyvezett. — Mennyi az állatállomány­ra tervezett jövedelem? — Négymillió forint — Meglesz? —r Még több is. Annyira több, hogy a növénytermelés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents