Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-19 / 270. szám

®ü*Vä£Ä®ß3§'SI> S8l

3

Néhány kérdés - homokügyben

Ha valaki egy építőipasi értekezleten íelállna és azt inon daná: „Elvtársak, pipes

homok, nem tudunk dolgozni" -r nem hinnék el, vagy ha váltig erőeítgeitné,. elméjének élességét is kétségbe- veranák. Miért hatna a meglepetés erejével e bejeieintós? Mert a homok nem különlegesen előforduló, nehezen megszerezhető, drága pénzért bányászott természeti kin esünk, hanem sok helyen előforduló, nagy tömegben jelen levő anyag, amit csak fél kell kutatni, tárni, jó előre. Még ki.bányászása sem okoz valami nagy gondot, mindenki tudja rakodásának könnyűségét. Ebből az anyagból Pécs környékén is van ■bűven, —i igaz, hogy néhol JWö, kő, törmelék takarja — de több százezer köbmétert rejtenek a lankák. És mégis. a baranyai építőipar, kösse! tíz válüaílait termelése forog kockáin, homok hiányában.

Ki • gazda?

A pécsi homokot a Baranya megyei Tanácsi Építőanyagipari Vállailait termeik E vállalat együk célja; hegy a megyei építőipar rendelkezésére bocsásson toeüSő mennyiségben homokok A vállalatnak fő homokbányája a Pécs melletti Becző bánya, és a korábban kimerült, de még a régi nevén szereplő Lauber- fóle homokbánya. Az építőipar számára homokot 1963. október 11-ig a Becző-bánya szolgáltatott Már fél évvel ezelőtt Is volt gond a homokkal, jelezték is a vállalatnak, de arra senki sem számított, hogy egyik napról a másikra így „lerobbanhat” egy bánya, «miből aztán a népgazdaságnak komoly kára származott és származhat a továbbiakban is. Am nézzük sorrendben a dolgok: rosszra fordulásait!

14 helyett SÍ kilométer fuvar

A Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozód körében hideg zuhanyként hatott az É. M. Építőipari Szállítási Vállalat (ÉPFU) által küldött 3484/1963. sz. levél, amely ben arról értesítették őket, hogy á Becző-féle homokbányából nem látják biztosítottnak a homok szállítását, mert a homokbánya kimerült s rajta kívül ádüő okokból a homok minőségéért felelősséget vállalni nem tud, kéri a diszpozíciók leállítását. A Baranya megyei Építőipait Vállalat az illetékes Építőanyag- ipari Vállalathoz fordult, in-, tézikedjenek az ügyben.

Mit tett erre a levélre az Építóanyagipari Vállalat? Levelet írt, amelyben felszólítja az érdekelteket, október 16-án: „A Becző-féle homokbánya kimerülése következtében új bányát nyitottunk — ideiglenes jelleggel — Pécs— Budapest 6-os főútvonalán levő 180—181-es kilométerjelző kövek közötti útszakaszon, hordják onnan a homokot!”

A megfogalmazás pontos, ha megnézem a 180-as kilométerkövet, nem minden csodálkozás nélkül tapasztalhatom: Pécs váradon vagyok! „Eszi, nem eszi, nem kap mást” — ahogyan mondani szoktuk, a pécsváradii bányában egyszeSikeresen vizsgázlak Moszkvában a Csepel Müvek új ipari varrógépei

A KGST ajánlására Ma- > nagy elismeréssel nyilatkoztak gyarországon szakosítják 9 féle szabóipari gép gyártását. A Csepel Művek Varrógépgyárában rekordidő alatt elkészültek kétfajta. szabászgép és két varrógéptípus mintapéldányai.

Ezeket próbára kiküldték Moszkvába, mert a szovjet ruhaipar nagyobb mennyiségű gépet kíván vásárolni Magyar- országtól.

Az újfajta pikfrozógép és a gombfelvarró gép néhány mintapéldányét Moszkvában próbálták ki. A gépek már túljutottak a próbára előírt 25 íaűszakon, s eredményeikről

az üzemek vezetői és dolgozói.

A próbára küldött varrógépeket néhány hét múlva Moszkvából Csehszlovákiába szállítják, mert a csehszlovák külkereskedelem is jelentős rendelést kíván feladni. Rövidesen a román külkereskedelmi szervekkel is tárgyalások kezdődnek magyar varrógépek szállításáról.

A Csepel Varrógépgyárban teljes gépcsaládot akarnak kidolgozni, amelynél az alkatrészek nagyrészt egyformák és így mód nyílik a nagysorozatú gyártásra.

re. Miért nem intézlkedtek korábban Pécs környékének homokíeditárásaira? ... Miért csak most, november 16—17-én intézkednek, hogy a régi Lau- ber-bányát átkutassák? ... Miént 'kellett súlyos ezreket kiszórni az ablakon a pécs- váiradi sétával, amllfcor amúgy is szűk a szállítókapacitásunk? . i.

A Baranya megyei Építő- anyagipari Vállalat nvoesa kezeit. A népgazdaság pénze fogy, építkezések vannak kitéve annak, hogy nevetséges indokból, homok hiányából le- álljanak. Ez aztán a valódi „homokszórás..

Szüls István

riben megjelentek az autók, s hordták a homokot. Ide járt az EPFU, a Mecseki Szén- trösat, az ÉM. Betonelemigyár- tó V„ a Komlói Építőipari V., a Baranya megyei Építőipari V., a pécsi Köztisztasági V., szóval mindenki, akinek csak homokra volt szüksége. Igen ám, de a hányafai kicsi, torlódás áll élő, a gépkocsik várnak. A homok szállításánál az átlagtávolság, az eddigi 14-ről 21 kilométerre emelkedett. *—• Csupán a Baranya megyei Építőipari Vál'Laía'tnak, (azelőtt egy forduló 123, Pécs- váradról mór 200 forintba került) a háromhetes pécsvára- di kiruccanás 57 ezer forintját vitte el! Hogy mennyibe került a többi vállalatnak és a népgazdaságnak? ... Nos, jóval többe, mint a Baranya megyei Építőipari Vállalatnak,

Intézkedés, de hogyan?».»

A Baranya megyed Építőipari Vállalat, megelégelve a dolgot, a 9/5156/1963. sz. levelében, amelyet a Megyei Tanács Ipari Osztályának, mint felügyeleti hatóságnak is megküldött, tiltakozik e gazdasági .kuriozitás” eüiletn. Idézünk ezen levédlből:

:. ^Októberben többszőr előfordult, hogy nem tudtak homokot adni. ezért kieséseink vannak. Az ÉPFU 2 000 köbméterrel adós.;, Október 26—27, és november 2—3-án kértük a szállításit, de első ízben főmérnökük, másdik ízben Rapp igazgató elvtárs állította le a szállítást kapacitáshiány miatt. u Megjegyezzük hogy a horookettlótás fél éves probléma ... A helyzet állandóan romlik.. s Tárgyaltunk, hogy állítsanak be nagyobb erőt, gépeket, mert kell a homok a TÜZÉP-nek, a DÉDÁSZ-nak, de hiába ..; Ismételten szóba hoztuk, hogy a népgazdaság kiemelt beruházásai szenvednek kárt.:. Országosan nagy a szállítóesz- közhiény.. s Nem közömbös, honnan kapjuk a homokot .;

A találkozó levél megtette hatását. A Megyei Tanács Ipari Osztálya összehívta az érdekelteket s megtárgyalták a helyzetet. A pécsváradl homok szállítását leállították, újra „eilőfogtáík” a.régi Becző- bányát. Három hét után újból Pécsről szállítják a homokot. Az értekezleten megjelenteknek pedig a hamdkügy legérdekesebb fordulatát kellett végigszenvedniük, amikor az ipari osztály főmérnöke bejelentette: Becző-bányán még 100 ezer köbméter homok van s napi 800 köbméteres mennyiségben lelhet onnan továbbra is szállítani. A jelenlevők érdeklődtek volna, hogy akkor miért kellett Pécsvá- radra ..utazni” három hétig homokért, de megnyugtatták őkét: nem az a fontos ki volt a hibás, hanem, hogy honnan legyen továbbiakban homok.

Kérdéseinkt

A pécsi homokszülkségüet havonta meghaladja a 20 ezer köbmétert. Ha a Becző- bányában — arnilt szakemberek meglehetősen kétkedve fogadtak — válóban lenne is 100 ezer köbméter homok, akkor sem élég, csak rövid időMéhanyancvelő-telep

Jelentős kezdeményezés valósult meg vasárnap délelőtt Pécsett. Kétezer-háromszáz Tolna és Baranya megyei méhész küldöttei gyűltek össze, hogy a saját területükön megoldják a méhanyanevelés országosan jelentkező gondját.

A gyűlés úgy döntött, hogy a Tolna megyei Lengyel községben méhanya-nevelő telepet létesítenek. A lengyel! szakiskola. 44, a Baranya megyei szakcsoportok 24, a Tolna megyeiele pedig 6 családdal vetették meg az alapját. Az idén már Lengyelben telel a 74 család, s tavasszal megkezdik a nemesítő munkát, mégpedig több fajtával. A két megye 60 ezer forintot adott össze a telep költségeire, s megválasztották a vezetőséget is.

Végezzük ősszel a hungazinozástl

A vegyszeres gyomirtás jelentősége és szerepe túlnőtt a növényvédelem keretein, mert egyes növények esetében az egész agrotechnikai rendszert is megváltoztatta, s azt új eljárásokkal egészítette, ki.

A kukoricában kezdetben alkalmazott kontakt és hormonbázisú szerek a vetések kezdeti gyommentességét biztosítják, mert hatásuk (ún. herbicid-szintjük) 4—5 hétre terjed.

Megyénkben ebben az évben 97 742 kh. kukorica vetés volt. Jövő évben k'o. 95 000 kh. lesz. Ebből idén huhgazinos terület volt 10 000 kh. Jövőre a felül kezelt területekkel együtt kb. 24 000 kh. lesz.

A super-szelektív gyomirtó stabilitása, herbicid-szintjük viszonylagos állandósága és legalább 18—20 hétre terjedő hatása folytán teljes mértékben megoldódót a kukoricavetések gyomtalanítása, anélkül, hogy még mechanikai gyomirtásra szükség lenne. A modern gyomirtó-szerek felhasználása a mezőgazdasági termelésben kukorica szokásos növényápolási munkálnak elhagyása igen sok munkaerőt szabadít fel mezőgazdasági üzemekben.

Az eddigi hazai tapasztalatok alapján a triazln alapú szerekkel végzett vegyszeres gyomirtás kukoricában átlag 20—25 százalékos terméstöbbletet biztosít, kevesebb ráfordítással. A területegységre eső növényszám, mit a kapálások, sarabolások, kultiváto- rozások csökkentének, a vegyszerezésnél nem változik. A gyomirtó-hatás egész tenyész- időre kiterjed, tavaszi és nyárele j ed gyomokat teljesen ki tudjuk küszöbölni. Már pedig a kukorica fejlődését ezek akadályozzák legjobban.

Az elmúlt és idei év tapasztalatai megyénkben azt bizonyítják, hogy azok a kukoricák fejlődtek legjobban, melyeken a hungazinozás az ősz

folyamán, vagy kora tavasszal történt. Ahhoz, hogy a triazin alapú szerekkel kívánt eredményt tudjuk elérni; szükséges: megfelelő talajmunka,

elegendő mennyiségű csapadék, hogy a ki permetezett szer le tudjon mosódni a gyö- kérszintig. Baranya megye sík területein az őszi hunguzino- zástól sokkai biztosabb eredmény várható, mint a tavaszi kezeléstől. Talajainkon az első' alkalommal kezelésre kerülő területeken 4,5—5 kg,Uh. fe- lülkezeléses területeken 2 kg/kh, az a mennyiség, amelytől jó eredmény várható.

Mivel a triazin-szerek kémiailag elég szilárd szerkezetűek, nehezén bomlanak és hatásukat a következő években is megtartják, ezért a második évben is kukoricát kell termeszteni utánuk. Harmadik évben sem szabad érzékeny növényeket vetni. Kukoricára azért nem veszélyesek, mert a kukorica a felvett hungazint lebontja és beépíti saját növényi sejtjeibe, míg más növények összetételüknél fogva, erre nem képeseit, anyagcsere következtében elpusztulnak. Egész röviden, ebben áll a hungazin hatás mechanizmusa.

A Szentlőrinci Tangazdaságban igen biztató eredmóny- nyel zárult az 1 éves hatású szer „A 1114”-es kipróbálása, melynek hazai előállítása „Merkazin” névén már megkezdődött. E szer felhasználása még kísérleti szakaszban van.

Befejezésül, a hungazlnozós- sal kapcsolatban feltétlen fel kell hívnom termelőszövetkezeteink figyelmét „Táblatörzs- könyv” fontosságára. Sok kellemetlen meglepetéstől, felesleges kiadástól, kíméljük meg magunkat azáltal, ha nem vetünk érzékeny növényeket második, harmadik évben.

Petőházi Szilveszter

agronómus

Megyei Növényvédő Állomás

A Pécsi Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályán, Szabó Gyula muzeológus szobájában minden tenyérnyi helyen akták, dokumentumok, naplók, plakettek, vagyis a rendezésre váró tárgyi anyagok.

— A múzeumbarátok lelkes munkájának eredménye ez a sok kézzel fogható adat, ez azonban nekem nem elég. Igaz ugyan, hogy fontos maga a tárgy is, hiszen sok mindent elmond gazdájáról, de nem mond el mindent. A közönség arra is kíváncsi — és jó magunk‘is —, hogy mit mond az ember, a tárgy gazdája vagy ismerője a tárgyról, a doku- mentumróL Ezért keressük a nevek megtestesítőit, az embereket, ahol tárgyi anyagot lehet találni, hogy élményeikkel, emlékeikkel egészítsék ki a tárgyak életéről szóló történetet — magyarázza Szabó Gyula. — A nevek során kialakul a történelem, s a történelem újabb tárgyakkal, gazdagítja a múzeumot

Nagy munkában van most a muzeológus: két éve kezdett kutatni száz meg száz égyéb feladat mellett a baranyai szocialista nömozgalom jeles alakjának, Csorba Máriának élettörténetére és munkásságára vonatkozó adatok gyűjtésével. Erre azért van szükség, mert a legújabbkori történeti osztályok elsőrendű feladata a helyi munkásmozgalom még fellelhető emlékeinek gyűjtése. Baranyai vonatkozásban ebben egyik legsürgősebben felderítendő fehér folt, az 1921—23. közötti rövid periódus. A szerb megszállás végével ugyanis a pécsi és baranyai pártszervezet szánté teljes egészében emigrációba vonult, s nem tudni igazában semmit arról, hogy az hónapokban kik vették

kezükbe a pécsi pártáiét irányítását.

Csorba Máriát, aki 1919—21. között megyénkben dolgozott, a Horthy-rendőrség 1922-ben elfogja, bebörtönözi, s csak a Szovjetunió közbelépésére szabadult ki, s került a Szovjetunióba. Ott élt és dolgozott a második világháborúban bekövetkezett haláláig.

—• Nos, az ő emlékeit kutatva, a Párttörténeti Intézet Archívumában, igen értékes adatokra bukkantam — meséli a muzeológus. — A szegiedi törvényszék 1922—B. 2165. szá mú jegyzőkönyvében szerepel egy bizonyos Dörömböző Fü- löp, aki Jäger Jenő néven dolgozott az illegális kommunista mozgalomban. Róla vallotta egy letartóztatott, hogy Dörömböző Bécsből 51 ezer koronát hozott, s ebből Pécsre is vitt egy meghatározott ősz- szeget a mozgalom segítésére. Amikor kát hét múlva visszaérkezett, elmondotta, hogy a helyzet Pécsett nem kedvező az illegális akció megindítására, mivel még a szakszervezetek sem működnek ebben a városban. Azt is közölte Dörömböző, hogy a Munkás című lap pénzügyi nehézségekkel küzd. Az a kevés is, amit ez a Dörömböző Pécsről jelentett, érdekes és fontos. De ki volt ez a Dörömböző Fülöp, aki kétségtelenül fontos szolgálatokat végzett, s rendkívül veszélyes feladatokat vállalt a mozgalomban?

Ki ismerte őt, ld tud róla többet? Ez az egyik kérdés, ez az egyik fehér. folt.

A másik.

— Ugyancsak Csorba Mária ügyével kapcsolatban* a budapesti államrendőrségen 1922. március 10-én felvett kihallgatás! jegyzőkönyvből az alábbiakat olvastam: „Györki Mari és a Mari néni nevű asszony.

(így hívták Csorba Máriát Pécsett is) régen Ismert és keresett alakjai voltak a nyomozó osztálynak. Györki Mari még Pécs megszállása idején tette nevét híressé, amikor onnan nagy számú kommunista röpiratot hozott át társaival, s azokkal elárasztotta az ország nagyobb városait”.

Itt van tehát egy másik új név! Ki volt ez a Györki Mária? Ki ismerte vagy ismeri (5t Pécsett? Amit eddig megtudtam róla, azt a Dunántúl című lap 1922. november 8-i számában megjelent „Letartóztatott kommunista agitátor- nő” című cikkből merítettem: „Pécs, nov. 7. .— A rendőrség már régen kereste Györki Mária 38 éves magánhivatalnok- nőt, aki a kommün előtti időben az Angol-Magyar Banknak volt tisztviselőnője, de a bankból a kommün alatti viselkedéséért és magatartásáért elbocsátották. Amikpr a bankból elkerült, Pécsre érkezett, itt bérelt lakást és állandó összeköttetésben állott a kommunistákkal. Pécsről ő vitte a röpiratokat Szegedre, Karcagra, Gyomára, Kecskemétre és Budapestre is. Egyes helyeken agitációt is folytatott.

Amikor Pécs felszabadult a megszállás alól, Becsbe tette át lakóhelyét. Itt is a kommunisták szolgálatában állott és Csehszlovákián keresztül csempészte be a kommunista iratokat Magyarországra. Pécsi tartózkodása alatt Richter Józseffel, Becsben Csató Károllyal, a kommunisták két főintézőjével állott összeköttetésben. Györki Mária volt az, aki a két agitációs kommunista röpiratot: ..Vigyázz, hamis pénz!” és „Meggyalázták templomainkat” Magyarországon elterjesztette. — Most Budapesten járt és Itt kommunista agitációt akart folytatni.

Bajza utca 4. szám alatt lakott, Zeményi Nemes Ekel és özv. Valicska Zakariásaié álneveket használva. A detektívek, akik már régen figyelték, felismerték a Ferenciek terén és előállították a főkapitányságon, ahol beismerő vallomást tett, sőt kijelentette, hogy kommunista elveket vall, a mostani társadalomnak ellenese, annak felforgatására törekszik. A rendőrség letartóztatta.”.

Ez a cikk maga is felszínre vet egy újabb nevet, a Richter Józsefét. Az ő nevével sem találkoztam eddig a helyi munkásmozgalom történetének nyilvántartott, közismert nevei között. Itt is fel kell tennem a kérdést: Ki tud róla?

Neveik, nevek, egyre újabb nevek, mindmegannyi fehér foltok a kutatómunka területén! Ismeretlen adatok, régóta keresett láncszemei a történelemnek, ezek húzódnak meg az ismeretlen nevek mögött. Megfejtésükkel egyedül a tudományos kutató sem boldogul,

— Amikor a sajtó nyilvánosságának segítségét kérem, remélem, hogy a sok ezernyi olvasó között talán akadnak még olyanok, akiknek adatközlő segítségével tudásunk előreléphet. Nem halott nevek exhumálásáról van szó! E kutatott nevek egykori hordozód még mindig élhetnek, vap' ismerőik, barátaik, rokonaik az élők között vannak, s rájuk, az ő adataikra, bizonyítékaikra vagyunk kiváncsiak — mondja Szabó Gyula.

S ha az olvasók ráismernek a három név tulajdonosaira, s azt közük is a kutatóval, eltüntethetik a történelmi „fehér foltokat".

Bódé Sarolta

Gyógyszer-alapanyagokat Tolna és Baranya megye részére, infúziós oldatokat a Baranya megyei kórházaknak készítenek a Pécsi Galenusi laboratóriumban. Évenként nyolcezer liter vér pótlására szolgáló Infúziós oldatot állítanak elő.

Képünk az oldatkészítésről készült.

NYOMOZ A MUZEOLÓQUS

„Fehér foltok“ a pécs—baranyai munkásmozgalom, történetében