Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-17 / 269. szám

IMS. NOVEMBER 11 3 A pécsi bányászok példamutatása Érdemes volt áttérni a négynegyedes munkaszervezésre Kevesebb a fejtések száma, magasabb a teljesítmény Nagyobb a biztonság, több a szabad idő X vasas! Petőfi-aknán 1963. január másodikén vezették be a négynegyedes munkaszerve­zést, mielőtt annak előnyeiről ■— a Schmidt-csapat gyakor­latán keresztül — meggyőződ­tek. Két hónappal később a pécsbányatelepi Széchenyi- akna, majd május elején a szabolcsi István-afcna bányá­szai is négynegyedes beosztás­ban kezdtek dolgozni. Ezek szerint a harmadik negyedév adatai, — a pécsi szénmeden­cében — már az új munka­szervezést tükrözik. Annak idején publikáltuk, és helyeseltük az újszerű munka szervezést. A tröszt műszaki vezetői bíztak a négynegyedes munkaszervezés gazdasági eredményeiben, legalább ti­zenöt pontban sorolták fel „jóslataikat”. Az akkori jós­latok és remények mind va- lóraváltak. Az eredmények és az új szervezés közötti össze­függések jobb megértése vé­gett néhány tényt és adatot szükséges felsorolni a régebbi gyakorlatból. A pécsi bányaüzemekben 1957-ben tértek át a 7 órás 3/3-ban Elővájásnáí 1050 pere Fejtésekben 700 perc Az így nyert idő célszerű felhasználása mellett nyilván­való, hogy eleget tudtak ten­ni annak a gazdasági alapkö­vetelménynek, hogy a gépek­ben, berendezésekben, hánya- beli vágatokban a munkaki­használás a lehetséges 24 órán belül maximális legyen, ugyan akkor a veszteségidők a lehe­tő legkisebb mértékre csök­kenjenek. Hűszaki és gazdasági kihatások munkaidőre, amely lényegében az akna kasánál kezdődött és a mélyszinti rakodón fejező­dött be. Azonban a kastól, illetve a rakodótól a munka­helyek messze vannak, így sok idő veszett el inproduktí- van, de a hétórás munkaidő­nél a napi 24 órából ugyan­csak „üres” maradt három óra. Ebből következett, hogy a munkahelyen eltöltött idő a lehetséges 1440 percnek alig 73 százalékát tette ki. A fej­tések egyébként is csak két harmadban termeltek, inert a harmadik harmad előkészítés­sel foglalkozott, azaz a maxi­mális időnek mindössze 48.5 százalékát fordították effektiv termelésre. Napi 350 perces időnyerés A folyamatos négynegyedes telepítés mellett a fő bányá­szati munkákban a következő eredmények születtek: A munkahelyen eltöltött idő alakulása: 4/4-ben növekedés 1440 perc 390 perc 1050 perc 350 perc besség növekedése miatt a nyomás a munkahely elejét kevésbé előzheti meg, ezért csők ken az omlás és a tűzveszély. A negyedek egymást a mun­kahelyen váltják, ezért a ve­szélyes munkát egymásnak közvetlenül átadhatják, más­részt egymás munkáját a hely színen ellenőrizhetik. De ilyen beosztásban egyidejűleg ke­vesebben is tartózkodnak a föld alatt, tehát a veszélyezte­tettség mértéke is csökken, szükség esetén a bánya gyor­sabban kiüríthető. így hat a kollektívára a négynegyedes szervezés, de ezen felül az egyénre is szá­mottevő a kihatás. Az aknán való tartózkodás 30—40 perc­cel csökken, mert az egyszerre le- és kiszállók száma keve­sebb, s ezzel rövidül a már­kára, lámpára és beosztásra várás ideje. A dolgozók tehát több időt tölthetnek odahaza. A III. negyedév biztató eredményei Előre keH bocsátani, hogy a négynegyedes szervezés min­den várható eredménye még nem mérhető számokkal, hisz csak egyetlen negyedév adatai állnak a rendelkezésre, s va­lószínű mindent nem is tud­tak felmérni az idő rövidsége miatt, s egyes adatok csak éves szinten jelentkeznek majd, mégis kecsegtető ténye­ket jelez máris a kiértékelés. A most elért eredményeket a múlt évi adatokkal hasonlítva össze, a következőket állapít­hatjuk meg: Annak idején jelezték, hogy komoly eredményeket várnak az új szervezésről műszaki, gazdasági és biztonsági téren. Lehetőség nyílik a vágatokkal való kutatásra, s így a mé­lyülés csökkentésére, valamint a koncentráltság fokozására. Tehát a bekövetkezett bér- emelkedés is bizonyítéka an­nak, hogy a négynegyed a dolgozók szempontjából is elő­nyösnek mutatkozik, nem be­szélve a már említett változá­sokról a biztonság és a meg­takarított idő területén. Ne csak a pécsi bányákban! Az eredmények tehát kézzel foghatóak, a folyamatos négy­negyedes telepítés lényege az, hogy a változatlan hét órás, — vagyis a törvényes — mun­kaidő megtartása mellett, min den új beruházás nélkül a ter­melő műszakok számát meg­növelték úgy, hogy a le- és kiszállás átfedésével munka­helyi váltást rendszeresítet­tek. Végezetül csak egyet tudunk javasolni a mecseki Szénme­dence dolgozóinak; minél előbb, — természetesen meg­felelő előkészületek után — vezessék be minden bánya­üzemben, vagyis a komlói üze­mekben is a négynegyedes szervezést Tegyenek látoga­tást a komlói üzemek vezetői a pécsi bányákban, tanulmá­nyozzák a gyakorlatban az új műszakszervezést. Egyébként a komlói üzemek dolgozóinak szép példát mutat máris Nagy Dezső frontmester brigádja a Kossuth-bányaüzemben, ők négynegyedben dolgoznak és eredményeik messze felülmúl­ják bármelyik üzem kollektí­vájának eredményét Gazdagh István Román építészeti kiállítás Pécsett nye pedig az, hogy az adott szénmennyiség kevesebb, ki- j sebb nyitott vágathosszból ad- j ható. A fenntartási költségek | csökkenése, a vágatok élettar- i tárnának csökkenése eredmé- j nyezi a biztosító szerkezetek forgási sebességének és a vá­gatok állapotának javulását. Ugyanakkor hatékonyabbá vál hat a kiszolgáló tevékenység, javulhat a gépek kihasználási foka, rövidülhet az energia- hálózat. Biztonsági téren ugyancsak említésre méltó eredményeket hoz a négynegyedes szervezés. A munkahelyek számszerű csökkenésével kevesebb lesz az egyidejűleg művelt gáZki- töréses telepek száma. A se­Román építészeti kiállítást rendeznek a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kultúrtermében Pécsett, a Rá­kóczi út 56. szám alatt. A ki­állítás megnyitáséira novem­ber 19-én délután 4 órakor kerül sor. Megnyitót mond Nemeskéri László, az építő­ipari vállalat igazgatója. A román építészeti kiállítás no­vember 20-tól december 4-ig mindennap délelőtt 10-től es­te 7 óráig áll az érdeklődök rendelkezésére.' Egymillió tyúk Ha a gyerek leejt egy poha­rat, csak egy pohár törik ösz- sze. A kár nem nagy. De egy szerre több gyerek is vigyá­zatlan lehet, több pohár ösz- szetörhet. A kár ekkor már lényegesen nagyobb. Ha egy termelőszövetkezeti tag elhatározza: egy tyúkkal ezentúl kevesebbet tart a ház tájijában, ez még semmi kü­lönöset nem jelent. Viszont, ha sok tsz-tag jut ilyen elha­tározásra csupán azért, mert nem tud takarmányt bizto­sítani az állatainak, akkor már komoly probléma lehet az egy tyúk is. Mint mondani szokás: ez már nép- gazdasági szinten is érezteti a hatását. Egymillió tsz-pa- rasztcsalád van Magyarorszá­gon. Ha csak egy család tart egy tyúkkal kevesebbet, ak­kor kilencven tojással lesz kevesebb a piacon. Ennyi­vel, mert jelenleg ennyit toj­nak évente átlagosan a tyú­kok. Ha viszont mind az egy­millió így gondolkodik, akkor már 90 millió tojásról van szó. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország minden lakosa ki­lenc tojással megrövidül. S mindössze egy tyúkról van szó! Komoly baj ez? Természe­tesen az. Jelenleg a háztáji gazdaságok adják a tojás zö­mét Azért is indultunk ki a tyúk példából, mert ezen ke­resztül érzékelhető talán a legjobban a háztáji gazdasá- tgok jelentősége. Van ilyen csökkenő tenden­cia a háztáji gazdaságokban? Van. Ha nem is nagymérté­kű, de van. A közös gazda­ságok megerősödésével állan­dóan csökken a háztáji gaz­daságok jelentősége. Nem azért, mert csökkentjük a ház táji gazdaságok állatállomá­nyát, hanem azért, mert a tsz-parasztoik egyre kevésbé lesznek ráutalva a kiegészítő jövedelemre. Háttá József, a rózsafai ter­melőszövetkezet elnöke nem­rég, egy beszélgetés alkalmá­val a következőiket mondta' el: „Még nincs elég nagyüze­mi épületünk. Ezért kihasz­náljuk a háztáji gazdaságok lehetőségeit is. Több takar­mányt adunk a tagoknak, hogy hizlalhassanak, állatokat tarthassanak. A 1 háztájival együtt mindig túlteljesítjük a tervünket. Persze nálunk is vannak, akik már nem szíve­sen foglalkoznak otthon is ál­latokkal, mert a közösből is jól megélnék. Erre mi szá­mítunk és mire ez veszélyes friéreteket ölthet, készek a mi nagyüzemi épületeink, ame­lyek pótolják a háztáji ki­esését.” Hasonló dolgokat tapasztal­tam Baksán is. Baksai An­tall, a termelőszövetkezet el­nöke végigkalauzolt a régi épü letekből igen modernné va­rázsolt baTamfibirodalombam. Megmutatta a közösét és meg mutatta azt is, hogyan hasz­nálják ki a tagoknál levő épü­leteket is a " több tojás érde­kében. Volt olyan tag, akinek kétszáz tyúkot is eladott a termelőszövetkezet és ennek a taginak a jövedelme a tyú­kokból legkevesebb 15 000 fo­rint. Hegy nem mindenütt akar­nak már a tagok a háztájiban állatokkal bíbelődni, azt jól mutatja a beremendi példa is. A beremendi termelőszö­vetkezet a jók közé tartozik. Készpénzzel fizet. A tagok vá­sárolhatnak terményt a kö­zöstől. Vásároltak is. - De nem arra használták fel, amire kellett volna. Sebők István, a termelőszövetkezet pár tutiké­ra kiszámította: olyan egy va­gon takarmányból, ami a ta­gokhoz került mindössze egy szerződéses hízót állítottak elő eladásra. Ez a példa is világosan bi­zonyítja: még olyan helyen is csökkenhet a háztáji gazdasá­gok termelése, ahol a terme­lőszövetkezet mindent megad ahhoz, hogy állatokat tarthas­sanak a tagok. Ahol viszont nem adnak takarmányt, ott a csökkenés még ennél is na­gyobb mértékű. A háztáji gazdaságoknak nagy a szerepük. Nemcsak a jövedelem kiegészítése, de az ország jobb ellátása szem­pontjából is. A háztáji gaz­daságokban még nagyok a le­hetőségek és ezeket a lehető­ségeket a törvényes keretek között mindenütt ki kell hasz­nálni. És nemcsak helyi szem­pontok alapján kell kezelni a háztáji gazdaságokat, hanem országos szemüvegen ke­resztül is nézni kell őket. Ha így nézik a termelőszövetke­zeti elnökök, vezetők, akkor az egy tyúk példáján keresz­tül is világosain bizonyítva lát hatják: ha csak egy család tart kevesebb állatát a meg­engedettnél, a megszokottnál, az még semmit sem jelent, de ha ez sok-sok esaladnál fordul elő komoly bajjal jár­hat. A tények azt mutatják: min­denütt nagyobb gondot kell fordítani a háztáji gazdasá­gokra. ki ke® használná a bennük levő lehetőségeket, mi közben felkészülünk arra, — hogy a törvényszerűen mu­tatkozó háztáji kieséseket a közös gazdaságok pótolják. Szalai János Négyszáz Békés és Erzsébet hálógarnitúrát, ezerhétszáz tv-szekrényt gyártanak a negyedik negyedévben a Pécsi "Faipari KTSZ-ben. A LOE FIVÉREK mintha vasárnap délután kor- zóztam volna a főutcán! Egy napon Feri, a másik bátyám odajött hozzám: — Traktoros iskola kezdő­dik, hallattad-e? Nem hallottam. — Akkor menj és jelent­kezz! Másnap reggel megkerestem Kubik Zoltánt, aifci a gépek főnöke a tsz-ben. — Jól van! “i «nondotta Kubik. — Holnap hozd be a személyi igazolványodat! A rákövetkező napon asz­talára tettem az igazolványt Kiírta a számát, aztán figyel­meztetett, hogy készüljek fel az iskoláira. Amint értesítést kapok, azonnal bevonulok, és megkezdem a tanulást. Nem kell messze mennem, itt lesz az iskola Mágocson. Elégedetten hallgattam Ku­bikost, aztán elmentem újra Ferihez és traktoros könyve­ket kértem tőle. Azt válaszol­ta, hogy egész nyalábra való van, vigyem csak el és boga­rásszam át, ő mór úgy is tud­ja az egészet Most a traktort* könyveket bújom, s még a teherautós könyvet is megnéztem, mert Ferinek olyan is van. Amint látom, nem sok különbség van a kőt motor között. Valószí­nű. a haverok is ezt csinál­hatják, mert — akárcsak én — nagyon várják, hogy meg­nyissák a traktoros iskolát. — Már megfogadtuk, hogy ha si­keresen vészünk és jó lesz a vizsgánk, elmegyünk a ven­déglőbe és iszunk egyet az örömére. Feljegyezi». Magyar Um» _ ... 1962 1963. Változás rejtesek: átlag: III. n. év: %-ban: A fejtési munkahelyek száma db 20.1 15.6 —26.4 Egy fejtésre jutó átlagos termelés tonna/nap 194.9 268.0 + 37.2 Fejtési sebesség méter/nap 0.92 1.13 +23.0 Nemcsak a fejtési teljesít­mények emelkedtek ez idő alatt, hanem az elővájási se­besség is egy méterrel növe­kedett naponta. A gépkihasz- nálás, — a fejtéseket kiszolgáló szállítóberendezések és az alapvágatokban foglalkoztatott rakodógépek kihasználása — 37.2, illetve 51 százalékkal ja­vult. A nagyobb mérvű kon­centráltság, a mozgás és moz­gatás területének lényeges csökkentése és a kiszolgálás megjavításának eredménye­képp a földalatti teljesítmény 13.5 százalékkal, az összüzemi teljesítménj', — külfejtések nélkül — pedig 9.5 százalékkal emelkedett. Ezek az adatok különösképpen nem szorulnak magyarázatra,, s újfent dicsé­rik a pécsi bányászok merész, és nagyon helyes kezdeménye­zését A bányászok jövedelme nem csökkent Annak idején sokan féltek attól, hogy a négynegyedes beosztásban majd nem keres­nek úgy, mint annak előtte. Ez már a közölt adatokkal is cá­folható, hiszen a teljesítmény­bérezés alapja pontosan a pro­duktum, amely javult. Az egyes munkafolyamatok ösz- szehasonlíIható nettó műszak­bére az' alábbiak szerint vál­tozott Munkahely: 1962: Ft/műszak: 1963. III. n. év: Növekedés %-a . ejtésben 121.08 131.46 8.5 Elő vajasban 136.23 140.86 7.8 Földalattiak 116.87 125.99 7,8 %fi— üzem 103.13 109.59 &2 II Amikor kijártam az általá­nos iskoláit, Feri, az idősebbik bátyám megkérdezte tőlem: — Most mit csinálsz? El­mész ipari tanulónak? — Nem megyeik. — És miért nem? — Csak! — válaszoltam, — mert nem akartam magyaráz­kodni. Nem akartam mon­dani, hogy ha ipari tanulónak mennék, akkor Pécsire vagy Komlóra kerülnék, az pedig messze van. Jobb lesz itt Mágocson. Ha Feri és Sanyi bátyám megél a tsz-ben, meg élek magiam is. Ha Feri és Sanyi traktoros lehetett, le­hetek még én is. Maradtam hát, s kimentem Sanyi bátyámmal se mezőre Hoffherr traktorral szántott. Felültem a sárhányóra és on­nan néztem, hogyan hasítja a barázdákat. Amikor már mindent megfi­gyeltem, s behunyt szemmel is élvezettem volna a masi­nát, Sanyi bátyám megkér­dezte: — Akarsz vezetni? Persze, hogy akartam. — Akkor vezess! — vála­szolta és leszállt a nyeregből Leült a barázda szélére, rá­gyújtott egy cigarettára, én meg nekieresztettem se Hoff- herrt, s olyan egyenes ba­rázdákat szántottam, mintha léniával húzták vo’ina. Láttam Sanyi bátyám ar­ján, hogy elégedett velem. — Dagadó mellel tértem haza a faluba, s elöicsekedtem a tevés-oknak, hogy mii csinál­tam. Kicsit irigykedve hall­gatták, mert — bár ők is so­kat lábatliankodtak a traktoro­sok körül — nekik nem volt olyan szerecséjük. Ha a trak­torosnak rossz kedve volt, el­zavarta őket Nekem viszont két bátyám volt s ha egyik elzavart még mindig elmehet­tem a másikhoz. Beléptem a tsz-be. Ott is igyekeztem a traktorok kö­zelébe kerülni. Sikerült is. Most a vetésnél például ál­landóan faros voltam. Rend­szerint Sanyi huzattá a vető­gépemet. Nagyon szigorú testvér Sa­nyi, és olyan, mintha négy szeme volna Előre is fi­gyelt, meg hátra is. Egy perc nyugtom sem volt tőle. Ha egy csőben eldugult a búza, azonnal rámförmedt: — Nem tudsz jobban vi­gyázni? — Tudok, tudok! — kiáltot­tam neki türelmemet vesztet­ten, miközben vaspálcámma! megpiszkáltam a csövet. Az­tán kifakadtam. — Persze, könnyű onnan dirigálni! Gye­re csak a helyembe, majd én parancsolgattok! Majd meg­látod, hogy kiáltok a nyereg­ből! Sanyi bátyám fügét muta­tott és mentünk tovább. így vetettünk heteken át, rriíg egyszer leesett az egyik anyá­ját. Felvette és rossz helyre akarta visszacsavarni. Nem tudtam megállni, oda kellett mondogatni neld; — Szép fcts traktoros vagy, mondhatom! Tíz éve ülsz a gépen és neon tudod, hová kell visszacsavarni az anyát! Meghökkent, aztán felállt, majd gyors léptekkel megin­dult felém. De az én lábaim fürgébb volt. Egyébként nem félek tőle. Ö is tudja, hogy erős vagyok^ A Páfrányos dűlőben vetet­tünk az ősszel. Ebédszünethez készültünk. Mielőtt enni me­gyünk, tankolni akartam. — Odaszóltam az egyik have­romnak, aki kijött hozzánk, megnézni a vetést : — Ha már itt vagy, segít­hetnél! Hozz ide egy zsák bú­zát! Hozta, de olyan erőlködve, hogy belepirosodott az arca. — Erős legény vagy, nem mondom! Én két zsákkal nem járok úgy, mint te! — vág­tam oda neki. — Szeretném azt látni! —• Meglátod! Miibe foga­dunk? — Két liter borba! Mint mondottam, Sanyi bátyám is ott volt Babirád Feri, egy másik traktoros tár­saságában. Kárörvendve fi­gyeltek a fejleményeket. Mielőtt nékikezdtünk vol­na, kikötöttük, hogy oda-visz- sza negyven métert kell meg­tenni a két zsákkal. A haverom csak néhány lé­pést tett meg a két zsákkal, aztán nagy huppanássál dob­ta le a zsákokat! Aztán az én nyakamba tették a két zsákot, dtinduítam olyast egyenesen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents