Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

Gagarin és Tyereskova Mexikóba érkezeit* Mexie« City: Juri j Ga­garin és Valentyina Tyeresko­va szovjet űrhajósok Mexikó­ba érkeztek. A két űrhajós résztvesz a FAI (Nemzetközi Repülő Szövetség) 56. évi köz­gyűlésén. A két űrhajós Havannából érkezett a kubai légi társaság egy IL 18-as repülőgépén. Mint ismeretes, Tyereskova már hosszabb ideje tartózko­dott Kubában, Gagarin pedig feleségével a napokban érke­zett oda, hogy onnan Tyeres- kovával együtt menjenek a FAI értekezletére. Havanná­ból történt elutazásuk előtt Raul Roa kubai miniszterel­nök ebédet adott a világ első űrhajósa és űrhajósnője tisz­teletére. A F!óra orkán pusztítása Kubában Raul Roa kubai külügymi­niszter tájékoztatta a diplo­máciai testület tagjait a Flora nevű orkán pusztításáról. Raul j Roa hangsúlyozta, hogy Ku- j bábán szélvihar még sohasem ' okozott olyan óriási károkat, mint a Flora. Oriente és Ca- | maguey tartományban az íté- | letidő katasztrofális következ­ményekkel járt. Számos' em­beráldozatot követelt, kiterjedt vetésterületeket pusztított el, ipari üzemeket, hidakat és más létesítményeket tett tönk­re. Feltörik a rétek felét a sásdi járásban A sásdi járás területén 7500 hold rét található. Legna- j gyobb részük vizenyős terüle- í ten fekszik, s gyenge minő- ; ségű, a tehenek etetésére ke­vésbé alkalmas szénát ad. A rétek hozama egyébként cse­kély, alig éri el az 5—6 má­zsát holdanként. Mivel a réttartás ilyen kö­rülmények között nem kifize­tődő, a járási és megyei szer­vek ötéves tervet dolgoztak ki a probléma rendezésére. Az 1967-ben záruló terv szerint a 7500 holdból 4000-ret lecsa polással és újratelej Réssel megjavítanak, 3000 hold rétet pedig feltörnek. A munka még az elmúlt évben, illetve az idén megkezdődött. Ebben az évben 200 holdat törtek fel. ; A feltört területeken Hetvehe- i lyen és Magyarhertelenden j 250 mázsás holdankénti átlag­termést értek el silókukoricá­ból, annak ellenére, hogy az idei év aszályos volt a sásdi járásban. Ez év őszén és 1964 tavaszán újabb 500 holdat kí­vánnak feltörni, ebből 150 holdat Sásd határában. A munkát Magyarhertelenden és Felsőm indszenten már a jövő héten megkezdik. Az EMSZ-közgyűlés befejezte esz éltalénes politikai vitát New York. Az ENSZ: közgyűlése pénteken délután folytatta az általános politikai : vitát. Elsőnek Padilla Nervo, Mexikó állandó ENSZ-képvise- ] lője szólalt fel. A mexikói kül- i dött javasolta, a közgyűlés j hozzon olyan határozatot, amely jóváhagyólag veszi tudomá­sul a Szovjetunió és az Egyesült Államok hajlandó­ságát arra, hogy a világűrt kizárólag békés célokra hasz nálják fel és földkörüli pá­lyára nem küldenek nukleá­ris fegyverrel ellátott objek- j mm ok at. A nagyhatalmak­nak ünnepélyesen kötelezett­séget kellene vállalniok, hogy nem intéznek támadást más országok területe ellen. Ezután a mexikói küldött fel­hívta a közgyűlés figyelmét, milyen fontos lenne, ha napi­rendre tűznék Latin-Amerika atomfegyvermentes övezetté nyilvánításnak kérdését. Talib Husszein sebib iraki í külügyminiszter hangoztatta, i hogy kormánya továbbra is a ; semlegesség és a tömbökön kí­vül maradás politikáját köve- ; ti. Üdvözölte a moszkvai atom- j csend-szerződést, az iraki kül- : ügyminiszter elítélte a gyár- j mattartók törekvéseit, amelyek I kei Oman és Aden népét meg j kívánják fosztani az önremdel- ; csend-szerződést. Az iraki kül- I miniszter elítélte azt a külföl- í dl beavatkozást is, amelynek | célja, hogy megdöntse a Je- j meni Köztársasági rendszert, j Az iraki küldött végül a Ki- j nai Népköztársaság ENSZ-beR ! jogainak helyreállítását és az ENSZ főbb szerveinek kibőví­tését sürgette; Vidzsaja Laksmi Pandit asz- szany, indiai küldött hangoz­tatta: a tömegpusztító fegyverek fejlődése feltétlenül szüksé- i gessé teszi, hogy a háborút, - mint a nemzetközi kérdések megoldásának eszközét kikü- ; szöböljék. Az indiai küldött­ség vezetője a moszkvai szer ződést reménytkeltő fénynek nevezte. Megelégedéssel beszélt ez­után az indiai küldött Kenne­dy elnök és Gromiko szovjet külügyminiszter beszédeiről. Az indiai küldöttség támogat­ja azt a szovjet javaslatot, hogy 1963-1964 első felében hívják össze a genfi leszerelé­si értekezlet résztvevőinek leg- magasabbszintű tanácskozását. A kínai—indiai határkonflik­tus kérdéséről szólva az indái küldött a Kínai Népköztársa­ságot India elleni agresszív cselekedetekkel vádolta. Han­goztatta ugyanakkor, hogy a Kína! Népköztársaság ENSZ-beli jogait helyre kell állítani, hogy így „a Kínai Népköztársaság a világszer­vezet fegyelmező hatása alá kerüljön és ne cselekedhes- sék törvényen kívül álló személyként”. A közgyűlés ülésének végén Sosa-Rodriguez elnök közölte, hogy a Dél-Vietnamba külden­dő megfigyelőbizottságban Af­ganisztán, Brazília, Ceylon, Costa Rica, Dahomey, Ma­rokkó és Nepal képviselői vesz nek részt, a bizottság vezetője Abdul Rahman Pazhwak, Af­ganisztán állandó ENSZ-képvi- selője lesz. A bizottság a hely­színen tanulmányozza a Ngo Dinh Diem-kormány és Dél- Vietnam buddhista lakosságá­nak viszonyát és megfigyelé­seiről jelentést tesz majd a 18. közgyűlésnek. Távirat Dániába — öt perc alatt Vj TELEX automata távíróközpontot létesítenek Pécsett A pécsi 30-as kapacitású kézikezelésű előfizetői távíró- központ, a TELEX, jelenlegi telítettsége miatt, újabb elő­fizetőket már nem tud fogad­ni. Ezért a pécsi Postaigaz­gatóság tervbevette, hogy idén és a jövő esztendőben tovább fejleszti a távíró szolgálatot. A terv szerint 1964 március végén Pécsett üzembehelyez­nek egy TV 39-es típusú, 40-es kapacitású TELEX auto­mata távíróközpontot, amely Szirupszivattyúk várnak szállításra a Sopiana Gépgyárban. A múlt hónapban húsz darabot gyártottak, s a negyedik negyedévben még hatvanöt darabot küldenek Kiskun­félegyházára. A szivattyúkat ott szerelik be a konzervipari gépekbe. Vetői Tori Sí. ja későbbiek során 80-asra bő­I víthető. Már el is készült a TELEX távgépíró központ helyisége és a vasszerkezetek gyártása, valamint felszerelése még ez évben megkezdődik és be­fejeződik. Az automata köz- : pont szerelése, valamint a j tápáramellátó-berendezések i gépházi szerelése előrelátható­lag 1964 januárjában kezdő­dik és áramköri próbák után, március végén befejezést nyer. Az automata TELEX köz­pont üzembehelyezése szüksé­gessé teszi azt, hogy a régeb­bi TELEX-állomásokat is automata üzemhez szükséges szerelvényekkel: automata hí­vódobozzal, automata távolsá­gi csatlakozóval lássák el. Ezek beszerelése is folyamat­ban van. Az előfizetői hálózat fejlesz­tésétől függetlenül, a pécsi Postaigazgatóság a közhasz­nálatú hálózatfejlesztés során, ez év novemberében bekap­csolódik a nemzetközi (CEN­TEX) távíróhálózat forgalmá­ba. Ez annyit jelent, hogy országunk öt vidéki városa — köztük Pécs távírdája is — közvetlen összeköttetésbe lép­het majd a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztár­saság, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Bulgária, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársa­ság, Svájc, Belgium, Dánia, valamint Hollandia nagyobb városainak távíróhivatalaival. Ezzel lényegesen meggyor­sul majd a közhasználatú táv­író szolgáltatás a nagyközön­ség részére. Ha valaki Pécsről táviratot akar küldeni például Dániába, telefonon beolvassa a szöveget, amit a pécsi táv­írdán felvesznek. A távírónő tárcsázza Dániát és öt perc múlva a távirat szövegét kül­földön felveszik és a címzett egy órán belül már meg is kapja a táviratot. Vmatsá József Tervek és feladatok ár valamennyi községi *T" tanácson elkészítették a jövő évi községfejlesztési tervet. Mielőtt az egyes fel­adatokat véglegesen meghatá- táfe volna, a Hazafias Nép­front községi bizottságai és a tanácstagok kikérték a lakos­ság véleményét, hogy ennek alapján a legsürgősebb fel- J adatokat jelöljék ki a község- fejlesztési alap felhasználásá­nál. Ma már a járási taná­csok is megvitatták a község­fejlesztési terveket és jóvá­hagyva eljuttatták azokat a községekhez, hogy előkészít­hessék a jövő évi tervek ma­radéktalan végrehajtását. A községfejlesztési terveket négy fő szempont alapján ál­lították össze a tanácsok. El­sőnek azokat a feladatokat vették sorra, amelyekre a vá­lasztók a februári választá­sokat megelőző jelölőgvűlé- seken hívták fel a figyelmet. Ezek a feladatok elsősorban a lakosság életkörülményei­nek javítását irányozzák elő. Szászváron például járdát építenek és törpe vízmű vet lé­tesítenek, mind a kettőt a helyi lakosság javaslatára és érdekében. A második szem­pont a már korábban össze­állított ötéves községfejlesz­tési tervezet volt, amely 1965- ig adja meg a feladatokat va­lamennyi község számára. Természetesen az előre elké­szített terveket nem tekintik sablonnak községi tanácsaink, hanem az időközben a vá­laszték részéről elhangzott okos és megvalósítható ja­vaslatok alapján módosítják azt. Erre jó példa a szászvá­riak határozata. Korábban bölcsődét, kívántak létesíteni a községfejlesztési alapból, azonban a lakosság és a ta­nács tárgyilagos mérlegelés után úgy döntött, hogy a böl­csődénél sokkal fontosabb je­lenleg a község vízellátásának megjavítása, ezért módosítot­ták a tervet és most törpe- vízmüvet építenék a község­fejlesztési. alapból. A megyei tanács határo­" zata alaján szempont­ként szerepelt a jövő évi köz- ségfejlesztésí tervek összeál­lításánál a megkezdett léte­sítmények befejezése, vala­mint olyan kommunális léte­sítmények építése, amelyek a Lakosság mindennapi életét ■teszik könnyebbé, jobbá. Ilye­nek többek között az egész­ségügyi és kulturális létesít­mények. körzeti rendelők, könyvtárak, kultúrházak, de ide tartozik af járda, az ivó­víz és a közvilágítás fejleszté­se is. Sikerült az utóbbi idő­ben megváltoztatná azt a helytelen szemléletet, amely szerint szintbe mindenütt elő­ször jól berendezett kultúr- házat akartak létesíteni, ugyanakkor a lakosság sár­ban kereshette volna fel az új kultúrházat és számára a . jó ivóvíz sem volt biztosítva. Ma elsősendű feladat falva- inkban a megfelelő járda ki­építése és az ivóvízellátás biztosítása. És csak ezután következik a kulturális léte­sítmények, egészségházak épí­tése. Végezetül fontos szempont volt a jövő évi községfejlesz­tés megtervezésénél a kiala­kult államigazgatási centru­mok fejlesztése, annak érde­kében, hogy a nagyobb köz­ségek lehetőségeit kihasznál­va, a környező kicsi falvak is részesüljenek megfelelő or­vosi, kulturális és keneskedésL- mi ellátásban.­A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a legtöbb köz­ségben megértették ennek je­lentőségét és megfelelően tá­mogatják a közigazgatási köz­pontnak kijelölt községek, já­rási székhelyek fejlesztését, így például a szigetvári kór­ház bővítéséhez, a sásdi tü­dőgondozó megépítéséhez nem csak a helybeli lakosság, ha­nem szinte az egész járás hozzájárul a községfejlesztési alapból. Napjainkban Baranyában a. legfontosabb feladat a jó ivó­víz biztosítása a falu lakos­sága számára. Ezért az idei 5200 folyóméterrel szemben jövőre már 23 ezer folyómé­terrel fejlesztik a falusi víz­vezetékhálózatot a községfej­lesztési alapból. Érdemes bepillantani ma­gának a községfejlesztési alap nak az összetételébe és növe­kedésébe is, Ebben az évben 37 millió forintot használnak fel a községi tanácsok a fal­vak fejlesztésére. Jövőre .ez az összeg már 44 millió fo­rintra emelkedik. Csak a tár­sadalmi munka értéke 3 mil­lió forinttal növekedik, és a lakosság 300 ezer forinttal többet fizet be a községfej- esztési alapra, hogy az álta- a javasolt feladatokat gyor­sabban. jobban és maradék­talanul végrehajtsák. A fent említett 44 millió forint mint­egy 60 százalékát állam! tá­mogatásként kapják a közsé­gek, és csak kisebb hányadát biztosítja a lakosság. A sok pozitív vonás mellett hiányosságok is tapasztalha­tók a jövő évi községfej’esz- tési tervek összeállításánál. Ma már elmondhatjuk, hogy megyénk termelőszövetkeze­teinek nagy része jól gazdál­kodik, anyagilag megerősö­dött, mégis azt tapasztaljuk, hogy csekély mértékben já­rulnak hozzá a községfejlesz­tési feladatok végrehajtásá­hoz. Pedig ma már az a hely­zet, hogy a falu lakossága lé­nyegében a termelőszövetke­zet tagságából tevődik össze, így, amit a közös gazdaság, a szociális és kulturális alap­ból a falu fejlesztésére bizto­sít, az egyértelműen a terme­lőszövetkezet tagságának a javát szolgálja. Azonosak az érdekek, tehát azonosa!-: a feladatok is, ezért érthetet­len, hogy megyénkben a mintegy 12 millió forint szo­ciális és kulturális alapból csak 7—800 000 forintot bizto­sítottak a termelőszövetkeze­tek a község-fejlesztési felada­tok megvalósítására. A tervek elkészültek. Most " az a feladat, hogy még ebben az évben elkészítsék a községi tanácsok az egyes lé­tesítmények tervdokumentá­cióját. A végrehajtást úgy ütemezzék a következő év­ben, hogy mindig rendelkez­zenek megfelelő pénzösszeg­gel, anyaggal, társadalmi munkával és nem utolsó sor­ban kivitelezővel. Gondoskod janak arról a tanácsok, hogy a kedvező idő beállétával azonnal megkezdhessék a községfejlesztési munkát, ezért kössék le időben a vál­lalati és szövetkezeti kapaci­tást. Ugyanakkor vállalataink és a kisipari szövetkezetek ne tekintsék másodlagos fel­adatnak a falu félemelkedé­sét szolgáló munkák elvégzé­sét, még akkor sem, ha ezek nem jelentenek nagy hasznot folyamatos, hosszantartó min kát számukra.- Jó szolgálatot tesz a köz* ségfejLesztési feladatok meg­valósításánál és előkészítésé* nél á Hazafias Népfront mel­lett működő műszaki akcióbi­zottság. Tagjai mérnökök, ter­vezők, olyan szakemberek, akik társadalmi munkában, szívesen és gyorsam megter­vezik a községfejlesztési fel­adatokat. Fontos, hogy a: köz­ségi tanácsok időben benyújt- sák igényüket az akcióbizott- ságnalk, hogy a tervekhez mi­nél előbb hozzájussanak. A lakosság — ezt számtalan példa bizonyítja — a tervek- összeállításánál elmondotta javaslatait, kívánságait és társadalmi munkát ajánlott fel. Tanácsaink elvárják a választóktól, hogy a gyűlése­ken elhangzottakat meg is ■valósítják és időben jelent­keznék -társadalmi munkára a községi tanácsok tervei sze­rint. Az is fontos, hogy a ta-. ” nácsok a társadalmi munkásoknak megfelelő szer­számot és munkahelyet bizto­sítsanak, a tanácstagok pedig legyenek szervezői és gyakor­lati irányítói a társadalmi munkának. Az anyaghiány nem lehet akadálya az elter­vezett feladatok maradékta­lan megvalósításának. Első­sorban a helyi anyagot kell felkutatni és minél szélesebb körben felhasználni, másod­sorban olyan terveket kell készíteni, amelyekhez anya­got 5s tudnak biztosítani. így például kár lenne erőltetni betonjárdák építését, arn'kor a bitumennel burkolt járdák jobbak és könnyebb azokhoz anyagot beszerezni. A községfejlesztésti tervek birtokában ezekben a hetek­ben tanácsaink teljes erővel fogjanak hozzá a feladatok ^’©készítéséhez, majd jövőre céltudatos megvalósításához. Gáldoaj’i Btí» b * t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents