Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-12 / 239. szám

4 tVAPLÖ 1953. OKTOBER ft 1 Meghalt Cocteaa Cocteaunak két ízben súlyos szívrohama volt és egészsége alapjában megrendült. Csak néhány órával élte túl Edith Piaf neves énekesnőt, akit ba­rátai közé számított és akivel többször dolgozott együtt. Pén leken reggel Cocteau maga mondotta az újságíróknak, hogy Edith Piaf halálhíre mé­lyen megrendítette. Nem sok­kal ezután légzési zavarok léptek fel, majd bekövetke­zett a halál. Adenauer benyújtotta lemondását Négyes tragédia Debrecenben Pénteken a Debreceni Köz- tisztasági Hivatal épületében a vállalat műszaki vezetője, Galamb Sándor, eddig meg nem állapított okból agyon­lőtte a vállalat igazgatóját, Lő- rinczi Józsefet, továbbá dr. Varga Lajosné adminisztrá­tort és Sámi Józsefné főköny­velőt. A cselekmény elköveté­se után Galamb Sándor saját magát is agyonlőtte. A rend­őrség az ügyben nyomozást indított. B onn: Adenauer kancellár pénte­ken délben átnyújtotta lemon­dását Lübke köztársasági el­nöknek, aki a lemondást elfo­gadta. Adenauernek a kancel­lári tisztről való lemondása október 15-én lép hatályba. Ezután Brentano, a CDU— CSU parlamenti frakció elnö­ke kereste fel a köztársasági elnököt és a frakció nevében felkérte, hogy a parlamentnek Ludwig Erhard kancellárrá való választását javasolja. A parlament október 16-án választja meg az új kancellárt, aki október 17-én mutatja be kormányát és október 18-án ismerteti a parlamentben az új kormány programját. Bár a kancellári őrségváltás hivatalos programjának lebo­nyolítása Adenauer lemondó­levelének átnyújtásával már kezdetét vette, az új kormány összetételéről csak az utolsó pillanatban történik döntés. Továbbra is nyílt kérdés, hogy Mende, az FDP elnöke milyen tárcát kap majd az új kor­mányban, erről csak Erhard és az FDP-vezetők között hét­főn tartandó tanácskozás után döntenek, Adenauer kancellár a le­mondás alkalmából készített televíziós adásban kijelentet­te: „Nem vonulok vissza duz- zogni a sarokba és nem tanú­sítok majd ellenállást”. A kan­cellár hangsúlyozta: Lemondá­sa után is részt fog venni a politikai életben, a parla­ment épületében már dolgo­zószobákat rendeztek be szá­mára és „jótanácsaival” min­dig rendelkezésére fog állni. „Csak azt szeretném — tette hozzá —, hogy fel is kérjenek a tanácsadásra és ne tűnjek fel olyan színben, mintha to­lakodni akarnék”. A Welt tudósítója Adenauer nyugat-berlini látogatásával foglalkozva ugyanakkor hang­súlyozza: a kancellár egyálta­lán nem azt a benyomást kel­tette, mintha búcsúzkodnék a hatalomtól, ellenkezőleg, min­den jel arra mutat, hogy to­vábbra is rá akarja erőszakol­ni véleményét — elsősorban a külpolitikában — a kormányra és pártjára, nem törődve az­zal, hogy ez milyen következ­ményekkel jár majd. A tudó­sító rámutat, hogy Adenauer Nyugat-Berlinben egész har­ciasán viselkedett és kijelen­tette: „a jövőben is megjele­nek a politikai arénában, ha felszólítanak erre”. A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata Moszkva: A Szovjet Külügyminiszté­rium Sajtóosztálya közölte: Adenauer október 3-i televí ziós nyilatkozata arra vonat­kozólag,' hogy a kancellár Nyikita Hruscsovhoz intézett magánlevelében javaslatot tett „tízéves fegyverszünetre”, a tények szándékos elferdítése. Ezzel kapcsolatban a Szov­jetunió Külügyminisztériumá­nak Sajtóosztálya kijelentet­te, hogy 1962-ben a kancel­lár nem küldött semmiféle, az Pusztító hurrikán Haitiban. A képen: a Flóra hurrikán által elpusztított város. RÁDIÓKÉP — MTI Külföldi Képszolgálat Összetűzések Algériában Pénteken délelőtt a kábiliai lázadók tüzet nyitották kor- mánycsapatoikra és összetűzés­re került sor. Az összecsapás színhelye a Tizi-Ouzou-tól 30 mérföldinyire fekvő Fort Na­tional városa volt. Amikor a hadsereg alakulatai keresztül akartak vonulná a város előtt emelt útzárakon, a lázadók tü­zelni kezdtek rájuk. Péntek délutánra a lövöldözés átter­jedt a környéken lévő több falura is. Harcokról érkeztek jelentések Tirurdából és Mi­chelet város környékéről. Ait Ahmed, a lázadók ve­zetője Michelet-ben egy gyűlé­sen a hadsereg megtámadásá­ra szólította fel a lakosságot. említett javaslatot tartalmazó magánlevelet Nyikita Hrus- csovnak. Dr. Linus C. Pauling amerikai vegyész, aki az atomok közötti vegyi összekötő erők tulajdonságait vizsgálja, az 1962. évi Nobel Békedíj kitüntetettje. MTI Külföldi Képsz fgálat A „halál völgyében“ A Piave folyó völgye az észak-olaszországi katasztrófa után Róma. Az észak-olaszországi Piave folyó mentén, a „halál völgyé­ben” egész éjszaka megállás nélkül dolgoztak a mentőala­kulatók. A katonák és a vö­röskereszt tagjai viharlámpák fényében ásták a sártengert, hogy az iszap és a romok alól újabb és újalbb holttesteket emeljenek ki. Legfrissebb jelentések sze­rint péntek délutánig ezeröt­száz holttestet ástak ki a több méter magas sár, iszap és kő­törmelék alól, amely a Vaiont- víztérolót a csütörtökre vir­radó éjszaka ért borzalmas katasztrófa után Longarone környékét borítja, le egészein a Piave folyóig. A mentési munkálatok pén­teken is egész napon át foly­tatódtak, bár semmi remény sincs már arra, hogy bárkit is elevenen áshatnának ki az iszap-temetőből. A nap folya­mán francia szakemberek ér­keztek Bellunóba, ugyanolyan készülékekkel felszerelve, mi­lyenekkel néhány hónappal ez. előtt még Szkopje romjai alatt kutattak életben maradottak A trockizmus új szövetségesre talált A jelenkori trockizmus köz ** pontja, az ún. IV. Inter- nacionálé, nagy helyesléssel fogadta azt az uszító hadjára­tot, amelyet a kínai vezetők a Szovjetunió Kommunista Párt­ja és más kommunista pártok ellen folytatnak. A kínai veze­tők politikáját eléggé egyértel­műen jellemzi már az is, hogy i trockistákkal: a marxizmus —leninizmus halálos ellensé­geivel, megrögzött szakadá- rokkal és politikai hullákkal barátkoznak. Meglepő rokon- vonásokat fedezhetünk fel a jelenkori világ számos létfon­tosságú kérdésében képviselt kínai nézetek, a kínai vezető­ség politikai kalandorkodása, valamint a kommunista világ­mozgalom egységének megbon­tására alkalmazott szakadás módszerei és a trockizmus ideológiája, szelleme között. Valójában mi is ez a hírhedt IV. Internacionálé, amelynek létezéséről nemrégen még ke­veset tudtak és amelyet csak i kínai dogmatikusok és re­vizionisták buzgó igyekezete emelte ki az ismeretlenség homályából? A IV. Interna- cionálét, vagy ahogy hangza­tosán a renegátok nevezik: „a szocialista forradalom világ­pártját” 1938-ban Trockij kö­vetői hozták létre. A szerve­zet főként a kommunista és munkásmozgalomból kiűzött szélsőbaloldali opportunisták és szektánsok, gyakran közön­séges politikai kalandorok me­nedékhelye lett. A IV. Inter- nacionáléban megalakulástól napjainkig olyan emberek a hangadók, akik ádázul gyű­lölik a marxista— léninlsta pár íafcaí. A negyvenes és ötvenes években a trockista csoportok aljas aknamunkát végeztek az Egyesült Államokban, Mexikó­ban, Chilében, Bolíviában, Ar­gentínában, Peruban, Ecuador­ban, Franciaországban, Olasz­országban Angliában, Hollan­diában, Japánban, Ceylonban és sok más országban. Bár nagyképűen dobra verték, mennyi szervezetet alakítot­tak, (Chilében „Forradalmi Munkáspárt”, Bolíviában „Nemzeti Forradalmi Mozga­lom” néven stb.), e pártok és csoportok többségének legfel­jebb néhány tucatnyi tagja van, sót egyes pártok tagjait öt ujjunkon megszámolhatjuk. Csődöt mondott az a trockista kísérlet, hogy befurakodjanak a munkásmozgalom soraiba, tömegbázist teremtsenek és maguk mellé állítsák a szak- szervezeteket. A TV. tntemacionáléhoz tartozó csoportok ma is a munkásosztálytól elszakadt, zárt, gyér számú propaganda­szekták. Antikommunista han­gulat szításában érdekelt bur- zsoá pártok és körök segítsé­gével trockista irodalmat, fo­lyóiratokat és mindenféle szdnnylapot adnák ki, köztük a „IV. Internacionálé”, az „In­ternational Socialist Revue” folyóiratokat az Egyesült Ál­lamokban, a „Lucha obrera” lapot Bolíviában. A trockisták szokásukhoz híven titkos üzel- meikkel antimarxista nézete­ket akarnak rákényszeríteni a dolgozó tömegekre az osztály­harc kérdésében, szembe akar­ják állítani őket a kommunis­tákkal és a velük szövetséges szakszervezetekkel. Kudarcót vallott a IV. Inter­nacionálénak az a kísérletes hogy tömegbázisra tegyen szert a munkásosztályon belül, ezzel egyidejűleg belső ellen­tétek marcangolták a szerve­zetet. A IV. Internacionálé 1953-ban két csoportosulásra Oszlott: „Nemzetközi Titkár- ság”-ra és „Nemzetközi Bizott- ság"-ra. A „Nemzetközi Tit­kárság” 1961-ben kettészakadt, mert a latin-amerikai trockis­ták kiléptek belőle. Az így kialakult három csoport (köz­pontjuk Franciaországban, az Egyesült Államokban és Ar­gentínában van) állandóan marakszik egymással. Az egyik trockista szekta az „Egyesült Államok Szocialista munkáspártja” kénytelen volt megállapítani, hogy a „IV. In- ternacionálé évek óta tartó komoly belső válsággal küsz­ködik, melyet nem tud köny- nyen és azonnal megoldani”. A renegátok nemzetközi szer­vezete a valóságban a teljes összeomlás szélén ál. Ji'zért érthető, hogy a IV. Internacionálé vezetői nagy örömmel kaptak a lehe­tőségen, hogy a Kínai Kom­munista Part vezetőségének jelenlegi politikai irányvona­lát kihasználva felélénkítsék a trockista központ tevékeny­ségét. A IV. Internacionálé minden módon reklámozza né­zeteinek és a kínai dogmatiku­sok, revizionisták „elméleté­nek” megegyezését. A troc­kista központ még 1960-ban nyílt levelet intézett a Kínai Kommunista Párt vezetőségé­hez és tagjaihoz. A levélben azt írta, hogy a IV. Interna- cior.álá, örömmel fogadja ... „az őrtől: f-ltr.1 :: ':ezdett tát”, és „önök mellett áll a Sovjetunió Kommunista Párt­jának és a kommunista pár­tok vezetői nagy részének op­portunista nézetei elleni küz­delmükben”. A levélben kiemelték, hogy a IV. Internacionálé a kínai vezetőkkel egyetemben elítéli a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellet élésének politikáját és a leszerelésért folyó küzdel­met: elítéli a Szovjetunió kül­politikai irányvonalát: helyte­lennek tartja azt a tézist, hogy egyes országok békésen átme­hetnek a kapitalizmusból a szocializmusba: azzal vádol­ja a világ kommunista párt­jainak többségét, hogy felad­ták a forradalmi harcot. A IV. Internacionáléba tö­mörült renegátok úgy tartják, hogy a kínai vezetők velük azonos elveket vallanak, ezért felszólították őket, lépjenek fel együttesen a marxista-le­ninista pártok ellen. A troc­kista darázsfészek végrehajtó bizottságának 1963 júliusá­ban tartott 23. plénuma „egyetértett azzal a történel­mi feladattal, hogy a kínaiak­kal egyesüljenek és küzdjenek a IV. Internacionálé és a kí­nai élvtársak egységfrontjá­nak megteremtéséért”. A plé- num vállveregetően kijelentet­te a kínai vezetőkről, hogy ők „azokat a téziseket védelme­zik, amelyeket évekkel ezelőtt a IV. Internacionálé dolgozott ki”. Tgy fest a halva született IV. Internacionálé, amely * kínai dogmatikusok és re- onisták személyében :l"’lgesTe talált. után. A fenyegető járvány-ve­szély miatt gyorsított ütemben folyik a halálos áldozatok el- hantolása közös sírban. Amer­re a pusztító áradat elvonult, hat kilométer hosszúságban és helyenkint egy kilométer szé­lességben sziklák, -kidöntött fák törzsei, rombadőlt épületek maradványai, iszap, a házak­ból elsodort bútorok és felsze­relési tárgyak roncsai, autó­roncsok és elhullott állatok százainak tetemed borítják a földet. Olaszország minden részéből egy.j többen érkeznek a ka­tasztrófa színhelyére, hogy kéhégbeesettan kutassanak ro­konaik, barátaik, ismerőseik után, Szívettépő jelenetek ját­szódnak le a katasztrófa súj­totta térséget körülvevő rend­őrkordonnál. A hatóságoknak problémát jelent az életben maradottak munkához juttatá­sa, mert a környék valameny- ttiyi gyára — szám szerint öt — elpusztult. Tízéves a Széchenyi téri gyógyszertár Tegnap délután ünnepibe öltözött asszonyok, lányok és férfiak foglalták el a pécsi Széchenyi téri 10/1-es gyógy­szertár emeleti helyiségét: a szokásos őszi munkaértekezle­ten kívül megemlékeztek a gvó^yszertár 10 éves fennállá­sáról. Gyimóti Béla vezető beszé­dében megemlékezett arról, azért nyílt meg a gyógyszer- tár, hogy a város központjá­ban kielégítse az igényeket. Most azonban ennél fontosabb célt szolgál: a város gyógy­szerszükségletének egynegyed részét biztosítja. A vezető gyógyszerész hangsúlyozta, hogy nemcsak megélhetést je­lentő munkalehetőség, hanem hivatás is ebben a gyógyszer- tárban dolgozni. Néhány ér­dekes adat a tíz év forgalmá­ról: százmillió forint értékű gyógyszert vásároltak a bete­gek és hozzátartozóik. Ez öt­millió vényre történt, ami azt jelenti, ha ezeket a recepteket egymásra tennénk és lemér­nénk, hét tonnát nyomnának. Tíz év alatt 15 milliószor nyi­tották meg a gyógyszertár aj­taját. Tíz év alatt nagyon kevesen jegyezték be észrevételeiket a panaszkönyvbe, s a betegekkel is csak futó nézeteltérések szü­lettek. Kedves, meleg színfoltja volt az ünnepi értekezletnek az a néhány perc, amikor a tíz éve ott dolgozó asszonyo­kat: Király Józsefnét, Regős Bélánét, Rozsnyai Jánosnét, Somorjai R,udolfnét és Vadon Jánosnét jutalomban részesí­tette Gyimóti Béla. Borkészlet elszámolás A pénzügyőrség értesíti Pécs Város és hozzátartozó szőlőhe­gyen tároló bortermelőket, hogy az alábbi helyeken és napokon borkészlet felvételt tart. A ter­melők vagy megbízottjuk tartóz­kodjék a bor tárolási helyén. Vi­gyék magukkal a szemleívet, csekkbefizetési szelvényeiket, vé­teli jegyeket. A hátralékot, vala­mint az ez évi borforgalmi adót a pénzügyőrök a helyszínen nyug­ta ellenében felveszik. Október 14-én, 7—15 óráig: Alsó- gyükés, Középgyükés, FélSőgyü- kés, Marx út. Október 15-én 7—15 óráig: Rigó- der-dűlő, Rigóder-tető, Borbála-te­lep, Bittner Alajos utca, Diós­dűlő, Hétvezér u., Dózsa György u., Meszes-dűlő, Derűs u., Csöpp u., Mecsekszabolcsi út (Engels u.), Csoronika-dűlő. Október 16-án, 7—15 óráig: Lám­pásvölgy. Istenáldás völgye, Pécs- bányatelepi rész, November 7 u., Alsóbánom, Felsőbánom, Nagybá­nyaréti völgy, Aligvárom, Gesz­tenyés, Debreceni Márton utca, Károly tér, Május 1 út, Kórház tér, Cerékvölgy, Basamalom-dűlő, Rigó u., Fúrj u. Október 17-éh, 7—15 óráig: Haj­nal, Székely, Jász, Török, Kun, Szent Vince, Ady Endre, Felső­havi, Tettye, Losonc, Majtényi, Kisboldogasszony, Gáspár, Barát­úr, Böck János, Hegyalja, Zerge, Megye, József, Anna, Vak Boty- tyán, Kulich Gyula, Sörház, Nagy- flórián utcákban, Papnövelde köz, Bástya, Nagy Lajos, Lánc, Temető, Zsolnay, Ditz-malom, Cinka Panna, Kisbalokány, Ma­jor, Könyök, Orsolya, Katalin, Erzsébet, Sándor, Derkovits, Sző­lő, Antal. Mihály. Péter. Virág, Ótemető, zrjt-JHn K’őrp. Déryné, Hunyadi. ' "-»di Vrri->nűV. Kanos- Vári, N„ . ; .MtmöS, /útónja, Mcj esek, Káptalan utcákban, Szent István tér, Bartók Béla, Székely Bertalan, Zsolt, Janus Pannonius, Leonardo Da Vinci, Kóczián Sán­dor, Bátori, Attila, Alajos, Nagy Jenő, Budai Nagy Antal. Zója, öz, Honvéd, Mikes Kele­men, Pacsirta, Rókusalja utcák­ban, Steinmetz kapitány tér, Szi­geti út, Uj-Mecsekalja, Doktor Sándor, Rókus, Kisrókus, Kiske- reszt, Édesanyák utcákban. Október 18-án, 7—15 óráig: Sem­melweis, Kassa, Nagyszeben, Szi­lágyi Dezső, Tompa Mihály. Vaé Gereben, József Attila, Hőgyes Endre, Petőfi, Móré Fülöp, Ma­dách, Rét, Vitéz utcákban, Appo- nyi tér, Mezőszél, Megyeri, Atlé­ta, Lotz Károly, Lugos, Tulipán, Huszár, Athinay, Landler, Alkot­mány, Sánc, Ifjúság, Zója. Bat­sányi, Tábor, Táncsics Mihály, Bolyai Farkas, Nyárfa, Berzsenyi Dániel, Galamb, Észak-Megyer, Orgona, Gárdonyi Géza, Erdély, Pannónia, Gyulai Pál, Keszüi út, Bajcsy Zsilinszky, Cinderi, Maj- láth, Szabadság, Jókai Mór, Már­tírok, Zólyom, Bem, Sallai, Vá­rad! Antal, Gizella, Teréz, Szent Imre, Mátyás király, Zsinkó Ist­ván, Liszt Ferenc, Somogyi Béla. Laskó, Nagyárpádi út. Szövetség, Rózsa Ferenc, Munkácsy, Toldi Miklós, Tímár, Lyceum, Perczel, Irányi Dániel tér, Kossuth, Rá­kóczi, Béri Balogh, 48-as tér, Po­zsony, György, Felsővámház. Ha­lász, Alsóbalokány, Felszabadulás, Huba, Táltos, Csaba, Álmos, Sár­vári Endre, Mészkemence, Kískő- szeg, Baranyavár, Diós, Pélmo- nostor, Fürst Sándor, Andrási ut­cákban . Október lí)-én, 6—13 óráig: Kís­nostavöi^v. Nsgypostavölgy, Tol- uuhln. r -v.oj Korvin Ottó* Nyugati i Midi dűlő.

Next

/
Thumbnails
Contents