Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-11 / 238. szám
fclAPLO ms. OSTOBE» tt 1 Kongresszusi előkészületek A Magyar Vöröskereszt 1964 áprilisában tartja ti. kongresszusát. A kongresz- szust megelőzően vaiameny- nyi vörösikeresztes alapszervezettben vezetőség- és kül- döttválasztó taggyűlések zajlanak le. A városi küldött- értekezlet megtartására december 16-a és 21-e között kerül sor. A kongresszusi előkészületek irányítására a Vöröskereszt városi vezetősége kongresszusi előkészítő bizottságot hozott létre. A Vöröskereszt I. kongresszusa óta négy év telt el. Jelenleg már városunk minden számottevő üzemében, a lakóterületeken, hivatali és kereskedelmi szerveknél van Vöröskereszt alapszervezet, a taglétszám pedig meghaladja a nyolcezret. Aktivistáink köaé tartozik az orvosok és az egészségügyi dolgozók tekintélyes része. Sok lelkes aktivistát szerveztünk a városi lakosság különböző rétegeiből. Nem vitatható, hogy városunkban évről évre javul a dolgozók egészségügyi ellátásának színvonala. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy az örökölt helytelen szokások és életmód a dolgozók nagy tömegeit gátolja még ma is abban, hogy helyesen éljenek a társadalmi fejlődés által nyújtott lehetőségekkel. Bár 1959-től közel nyolcezren vettek rész* tan folyamainkon, • évente mintegy négyszáz egészség- ügyi előadást tartanak a Vö- röskeresates alopezervezetefc, továbbra ie széleskörű, rendszeresen, céltudatosan felvilágosító munkára von szükség. Ez esek az orvosok és egészségügyi dolgozók közreműködésével valósítható meg. Sajnos, még jelentős azoknak az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak száma, akik távoltartják magukat a vötöskeresztes munkától. A véradás az utóbbi két évben sokat fejlődött. Másfél év alatt Pécsett háromezren adtak térítésmentesen vért. A kiszáUésos vérvétel bevezetése, a megfelelő propaganda tehát sok helyen járt sikerrel, A véradás nemcsak a Vöröskereszt ügye, hanem társadalmi ügy, s ezért több gyakorlati segítséget kellene kapnunk a jövőben a vállalatok és hivatalok vezetőitől, a szak- szervezetektől, KlSZ-szerve- zetektől és a nőmozgalcmtót. A Vöröskereszt az utóbbi években figyelemre méltó eredményt ért él a tisztasági mozgalmak szervezésében. Négy éve folyik a „Vörös- keresztes üzemi mintaszervezet” mozgalom és a „Tiszta iskola, egészséges ifjúság” mozgalom. Ez évben sikerrel tettük meg a kezdeti lépéseket a városi lakóterületi tisztasági mozgalom beindítása terén. Néhány iskolánk évről évre megvalósíthatja a „Tiszta iskola, egészséges ifjúság” mozgalom követelményeit. (Nagy Lajos Gimnázium, Ágoston téri általános iskola.) El szeretnénk érni, hogy az 1964—65. tanév végére az iskolák többsége elérje a mozgalom által kitűzött egészségügyi szintet. A vörösikeresztes munka továbbfejlődésének elengedhetetlen feltétele a vezetés megjavítása, a rendszeresebb, tervszerűbb munka megszervezése. A vezetőségválasztás azt a célt szolgálja, hogy minél több helyen egészségügyi szemlélettől rendelkező személy kerüljön a vezetőségekbe. Alapvető követelmény, hogy a kongresszust előkészítő vitába és munkába a lakosság minél szélesebb rétegeit vonjuk be. A kérdések felvetése, vitatása és ezek alapján végzett ‘irta'más. széles tömegeket mozgósító munka a Vörös- kereszt úi fejlődési szakaszának előkészítését eredményezheti. A kongresszusnak >- is a fő célja. Dr. Hetesy Károly A párt és a KISZ felhívására az egész megyében segítik a fiatalok az őszi betakarítást. A KISZ megyei bizottsága a beérkezett jelentések alapján összegezte azt a társadalmi munkát, melyet október 8-ig végeztek a városi és falusi fiatalok a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. Megyénk fiataljai megértéssel fogadták a párt és a KISZ felhívását, lelkesen kezdték meg az őszi betakarítás segítését. Természetesen a elvégzett munka mennyisége szerény számnak tűnik ahhoz a nagy munkához képest, melyet a mezőgazdaságban a dolgozók végeznek ezekben a napokban, mégis úgy véljük, hogy a maguk erejével segítik a betakarítást. — A helyi fiatalokon kívül 5719 pécsi fiatal végzett eddig társadalmi munkát a megye községeiben. A fiatálak 858 holdon törték le a kukoricát, 120 hóidon a kukoricaszárt is letakarították. Betakarítottak 22 hold napraforgót in. Eddig kiszedtek 1060 mázsa burgonyát. 357 mázsa paradicsomot és 515 mázsa paprikát szedtek le. Négy holdon kiszedték a répát, 3® holdon takarítottak be szénét, 6 hold szőlőben végezték el a szüretet. Az almaszedést 500 óra társadalmi munkával, a silózást 120 óra és a vetőmagcsávázast 100 óra elvégzésével segítették. Különösen szorgalmas munkát végeztek a pécsi fiatalokon kívül a vidéki gimnáziumok és általános iskolát tanulói. —■ A fiatalok segítségét mindenütt nagy szeretettel fogadták és elégedettek a munkájukkal. Egyre újabb Igények érkeznek, hogy küldjenek fiatalokat segíteni a betakarítást. Az első nagy szervezés sikeres volt a fiatalok körében. Mlég Igen sok munkát kell elvégezni és a KISZ továbbra is mozgósítja a fiatalokat társadalmi munkára. Tegnap például a KISZ Központi Bizottsága pécsi vezetőképző iskolájának hall gatói a pécsváradi járásban segítették a betakarítást. A jövő héten ismét sok pécsi fiatal dől gozik majd a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Jól dolgoznak azok az üzemi fiatalok is, akik újra traktorra ülve segítik az őszi mező- gazdasági munkát. A Mecseki Szénbá nyászati Trösztből 58 fiatal ment visz- sza traktoros munkát végezni. A komlói Kossnth- bánya 28 fiatalját a K ISZ-S7jervezet meglátogatta munka közben is. Pécsről 15 üzemi fiatal dolgozik a mező- gazdaságban traktorosként a nagy munkák idején. A kultúra ügye többet kíván! Tervek és gondok a mecseki széntrészt pécsi részlegénél A mecseki széntröszt pécsi részlegénél a felszabadulás előtt is volt kulturális élet, bár roppant egyoldalú. Az aránylag magas zenei kultúrát (50 éves a pécsszabolcsi fúvószenekar, 41 éves a pécs- bányai férfikórus, 40 éves a pécsszabolcsi vegyeskar) szegényes munkásotthoni élet övezte. Olyan munkásotthon! élet, amelynek a tekepálya volt a középpontja. A bányász kultúra abban az időben alig kapott anyagi támogatást. Ma 7 kultúrotthonba és egy művelődési házba koncertrá- lódik a kultúrmunka. Csupán a trösztigazgatóság és az SZMT több mint 600 ezer forintot fordít évente a pécsi bányászkultúrélet támogatására. Hatalmas összegeket költenek erre Komlón is. A komlói kulturális életre azonban cikkünkben nem térünk ki, mert — noha a két tröszt egyesült — a komlói kulturális életnek hangsúlyozott területi jellege van, s értékelése külön vizsgálódást kíván. Lassú iskoláztatási program A mecseki széntröszt pécsi részlegénél is sok szó esik az állami oktatásról. Nem véletlenül. A pécsi részleg 8128 dolgozója iskolai végzettség szerint ugyanis a következőképpen osztályozható: egyeteMég egyszer a mészégető kemencéről „Égető kérdések egy mészégető kemence körül” címmel a Dunántúli Napló augusztus 4-én cikket közölt A cikk azt a kérdést vizsgálta, hogy a több mint 4 millió forintos beruházás után az új ikerak- nás mészégető beváltotta-« a hozzáfűzött reményeket; megépítésével növekedett-e a termelés szintje, jobbak lettek-e a munkakörülmények, a gazdaságosság mutatói. A kemencék üzemeltetése során nyilvánvalóvá vált, hogy az új létesítmény a jelenlegi körülmények között nem tudja biztosítani a gazdasági számítások alapján a tervezett hozamot. Az „égető” kérdés tehát itt van. Mi az oka annak, hogy a népgazdaság vagyonából több mint 4 millió forintot felemésztő beruházás nem produkálja a tervezett eredményt? Ennek oka elsősorban a beruházás iszakszerű előkészítésének hiányában keresendő. A gazdasági számítások egy rekonstrukcióra. és nem egy teljesen újnak minősülő beruházásra vonatkoznak, így mellőzik a járulékos beruházásokról való gondoskodást. Tudott dolog, hogy minden beruházás előfeltétele, hogy a gazdasági számításoknak megfelelő, a termelés zavartalanságát biztosító valamennyi tényezőt számításba vegye és azokat biztosítsa. A szamárkúti iker- aknás kemence beruházási programja ezt nem biztosította. A számítások szerint a kemence évi kapacitása 9000 tonna égetett mész. A 9000 tonna égetett mészhez szükséges nyersanyag, 17 000 tonna mészkő nem biztosított, mert a bánya, amelyben a mészkő termelése évek óta folyik, tele van meddővel. így a próbaüzemelés beindulásakor is a bánya kapacitása a napi 100 tonna szükséglettel szemben csak 22—23 tonna mészkő kitermelését érte el, pedig 60 tonna az ikeraknás kemence, 40 tonna a még ottlévő Hoffmann-rendszerű kemence szükséglete, A számítások előkészítésénél figyelmen kívül [hagyták a bányakőzet összetételét. A geológiai felmérések alapján megállapítást nyert. hogy a bányakőzet triászkorbeli képződmény, különböző mélységű gyűrődésekkel, amelyeknek összetétele :44 százalék mészkő és 56 szá- jzalék építőkő. A program el- jkészítésénél ezt figyelmen kí- Ivül hagyták. A napi 100 tonna mészkőszükséglet kitermeléséhez — éppen e kőzet ösa- szetétele miatt —- 240 tonna kő kitermeléséről kell gondoskodni, s az égetendő kőnek 8—16 cm-es szemszerkezetűnek kellene lennie. Ez a szemszerkezet azonban nincs meg. így a kőbányászoknak kézi erővel kell a szükséges mennyiségű és szemszerkezetű kőmennyiséget előteremteni. Ez nagymértékben fékezi a termelést és növeli az önköltséget. A beruházási program, mivel rekonstrukcióról van szó, határozottan leszögezi, hogy járulékos beruházásra nincs szükség. A jelenlegi helyzet viszont azt mutatja, hogy - a technológiai előírásnak megfelelő üzemeltetés éppen a járulékos beruházások hiánya miatt megoldhatatlan. A technológiai előírás szerint megfelelő szem szerkezetű kőmennyiség adagolása után 4 óránként 5 tonna meszet lehet a kemencéből kihozni. Ez a mennyiség 8—10 csillét tesz ki, 8 húzás esetén 48—60 csille készlet képződik. A 60 csille ürítése azonban nem biztosítható, mert sem éjszakai, sem vasárnapi szállítás nincs és meg felelő tárolóhely sem. A program nem vette figyelembe a napi 30 tonna mészégetéshez szükséges 12 tonna szén megfelelő tárolását sem. A 12 tonna szén a technológiai utasítás szerint 60 százalékban dudari apró szemcsés szerkezetű, 40 százalékban pécsi dió kell hogy legyen. A két fajta szén ilyenarányú keverésével érhető el ugyanis a 4400 kalória/kilo- gramm hő amely a 4 óránkénti 5 tonna mészkő tökéletes kiégését teszi lehetővé. A szenet megfelelő tárolóhely hiányában egyszerűen a kiegyengetett talajra hordták, ahol a szén nagy mennyiségben tönkrement. A fentiek alapján világosan megmutatkozik, hogy járulékos beruházás nélkül az új Ikeraknás kemence a gazdasági számítások alapján tervezett hozamot nem éri el. Szükséges tehát megfelelő bányarendezés, mert az évek során összegyűlt meddőanyag — amely 7—8000 köbméterre teendő — gátolja a termelést, a meddőanyag elhordósa után lehet csak a jelenlegi 13 fő termelő létszámot 20—22 főre emelni, hogy a napi szükségletet biztosítani tudjuk. i A felsorolt hiányosságok végleges felszámolásához prog ramot kellett kfezítehi, amely program most már figyelembe veszi az új létesítmény üzemeltetésének valamennyi tényezőjét. Hozzávetőleges számítások szerint ez 1,5 millió forint többletberuházást igényeL Ennek megvalósításával — amely a dolgozóknak és a vezetésnek egyaránt komoly problémát jelent — válik majd lehetővé a meglévő hiányosságok felszámolása után a várt kapacitás elérése. Rapp János, a Baranya megyei Építő- anyagipari Vállalat igazgatója met és főiskolát végzett 106 személy (1,3 százalék), középiskolát 607 fő (7,5 százalék), az általános iskola 8 osztályát 2288 dolgozó (28,1 százalék). A dolgozók több mint fele nem rendelkezik 8 osztályos végzettséggel. 44,4 százalékuk csupán 6, 9,8 százalékuk mindössze 4 osztályt járt. Az analfabéták száma 60, túlnyomó többségük cigány. Azok a dolgozók közül, akik nem végezték el az általános iskola 8 osztályát 2133 a 40 éven aluliak száma. Az iskoláztatási programnál elsősorban ők jönnek számításba. A SZOT egyik határozata ugyanis elérendő célként tűzi ki, hogy 1970-re minden 40 éven aluli dolgozó elvégezze az általános iskolát Azután csillési munkakörbe sem vesznek fel alacsonyabb végzettségűeket. A SZOT határozat végrehajtására a tröszt szakszervezeti bizottságának kulturális részlege oktatási programot dolgozott ki, amely 1970-ig évről évre meghatározza az állami oktatásra járók számát. Eszerint ebben az évben 250, jövőre már 280 embert kell általános iskolába küldeni, és így tovább. Ha a tervet végrehajtják, hét év múlva valóban megszűnik a 40 éven aluliak iskolázatlansága. Csupán egy aggasztó; a legutolsó évekre, 1969-re és 1970-re hagyták a legmagasabb számokat. Az utolsó két évben csaknem 700 személyt akarnak általános iskolába járatni. Nem lehetne kissé előbb? Könyvek és színház Az állami oktatásra nem járó dolgozók a bányászakadémia hallgatói lesznek, ismeret- terjesztő előadásokon vesznek részt, párt- és szakszervezeti oktatásra járnak, nem beszélve a szaktanfolyamok tömegéről A szakszervezet kulturális bizottságát és a bányászokat dicséri hogy úgyszólván nem lesz ember, aki valahol nem tanul sőt, nem ritka a két helyen tanulók száma. A művelődésben igen nagy szerepet játszik a tröszt 9 könyvtára, amelynek jelenleg 18 és félezer kötetes állománya van. Ezt 1868-ra 30 ezer kötetre akarják növelni, aminek anyagi fedezete máris biztosítottnak látszik. Az olvasók száma tröszti viszonylatban 1230, ami elég kevés. Viszont: igen sok olvasójuk van a bányásznegyedekbe ékelődött városi fiók- könyvtáraknak is, s a bányászok tetemes összeget költenek könyvvásárlásra. Tavaly szeptembertől ez év szeptemberéig István-aknán 712 dolgozó 212 ezer forintot adott ki könyvre, mi személyenként mintegy ,300 forintos összegnek felei meg. Nem csekélység, báf nem feledteti, hogy egyes bányásznegyedekben, pédlául Borbálatelepen a helyi kultúrotthon vonzási körébe eső 1800 lakos közül a könyvtárnak mindössze 80 olvasója van. A színházlátogatást illetően elfogadhatatlan számadatokat kaptunk. A Pécsi Nemzeti Színház szerint ugyanis mindössze 21-en váltottak bérletet a tröszt pécsi részlegétől. Huszonegyen a több mint nyolcezerből! Mivel a bérletnélküli színházlátogató bányászok száma is nagyon csekély Pécsett, komoly intézkedésekre lenne szükség. Fűggetleoített embert! Bár — mint említettük — csupán a trösztigazgatóság és SZMT több mint 600 ezer forintot fordít a bányász kultúráiét támogatására, mégis kevés a pénz. Noha egyre- másra hozzák rendbe a kul- túrotthonokat (Erzsébettelep, Pécsbánya stb.), ami tetemes kiadással jár, mégis, több kul- túrotthont gyötör a pénzhiány, s nem is mindig a maga hibájából. Ezen feltétlenül váztoztatni kellene Mégsem ez, hanem a függetlenített ember hiánya jelenti a legnagyobb gondot. Kissé hihetetlennek tűnik, ám Igaz: a mintegy ezer embert fpglalkoztató Pécsi Bőrgyárnak függetlenített kultúrfele- lőse van, a több mint nyolc- ezres pécsi bányarészlegnek pedig nincs. Bár elég sok tiszteletdíjat fizetnek ki, nincs olyan ember, akinek csak a szerteágazó és nagyon bonyolult kulturális élet irányítása lenne a dolga. Jelenleg Polgár István statisztikus, a tröszti kulturális bizottság titkára Intézi a kultúra gyeket, Jó szervezőkészség gél, és kitűnő tájékozottsággal. Üzemi elfoglaltsága azonban nagy munkabírása ellenére sem teszi lehetővé, hogy olyan erővel és energiával foglalkozzék ezzel a problémával, ahogy az ügy megkívánja. Ezért sürgős intézkedésre volna szükség, olyan döntésre, amely Polgár István számára is méltányos és elfogadható, s megfelel a tröszti érdekeknek is. ML Rt Aa egykori csoportied a mecseki Kisréten készült, valamikor a húszas évek végén. Látszólag békén turistacsoportot ábrázol valójában pedig harcos mozgalmi,sták néznek szembe a fényképezőgéppel Azaz mégsem lehetne mindannyiukat mozgalmistá- nak nevezni, mert ott lapul köztük két spicli is (karikával megjelölve), a rettegett Réthy detektívfőfelügyelő kopói. De egyáltalán hogyan férkőzhettek besúgók az illegális pártmunkások gondosan megszervezett, sokoldalúan kon spirált sejtjeibe? Erről szól riportunk, amely részben hiteles dokumentumokon, másrészt a korabeli csendőrhajszák, haláltáborok kataklizmájából megmenekült kommunisták visszaemlékezésén alapul. S miután egy szűkre szabott riportban nem nyújthatunk teljes képet a húszas évek mozgalmi eseményeiről. csupán arra szorítkozunk, hogy a pécsi munkás eszperantisták helyéről és szerepéről adjunk némi ízelítőt. Elsőnek idézzünk hát néhány sort Ybl Ernő magyar—történelem szakos tanár most készülő tanulmányából, amellyel méltó emléket állít a hatóságok által legjobban üldözött pécsi eszperantisták- nak. „Az első világháború után Magyarországon is teret hódított a Zanenhoff lengyel orvos által konstruált műnyelv, az eszperantó. Aköny- nven és gyorsan elsajátítható nyelv nagy népszerűségnek örvendett Pécsett is. különöLONGAN sen azután, hogy 1923 május 21-én a Pannónia nagyszállóban tartották meg az eszperantisták első országos kongresszusát Abban az időben Pécsett két csoport kezdte meg működését. Egyik a Magyar Nemzeti Szövetség Pécs-Bara- nyai Köre (a Mária utca 13. szám alatt, ma Déryné utca). Ez a kör a polgárságé volt és az uralkodó rend érdekeit hir dette. A nyomatékosság kedvéért például ez állt az egyik toborzó felhíváson: — Nem szabad azt gondolni, hogy az eszperantisták internacionalisták volnának. Az eszperantisták mindenütt hű fiai hazájuknak." — A pécsi kör sajtóban közzétett hitvallása is ez volt: — Eszperantóval Nagy- magyarországért. A másik csoportról, azEszperantista Munkások Egyesületének (Hungara Esperanto Societo Laborista) pécsi csoportjáról nem jelentek meg hujjázó újságcikkek, mégis napról napra szaporodott a létszámuk. Különösen a munkásfiatalok körében volt népszerű, hiszen a világnyelv elsajátítása mellett egyéb lehetőségek is eléjük tárulkoztak, a Zrínyi utcai Pécsi Munkásképző Egylet szerény otthonában. A vasárnapi közös kirándulások éppen úgy vonzották őket, mint a rend által index alá került könyvek, amelyekhez másutt soha nem juthattak volna még a közelükbe sem. A Kommunisták Magyarországi Pártja többel? között ezt a kínálkozó lehetőséget is felhasználta az illegális munka tartalmasságára, a mozgalmid ták látókörének gyarapítására. Nem csoda hát, hogy az úri, a nagypolgári körökkel együtt Dick György, az altkori szociáldemokraták titkára is a „szélsőséges elemek gyűjtőhelyének” nevezte a munkás eszperantísta tanfolyamokat.” A ma is élő tanúk közül így emlékezik vissza ezekre az időkre Nádor József, a pécsi vasasok egyik volt vezetője. — Huszonkilencben léptem kapcsolatba a pécsi munkás eszperantistákkal. Az egyik csoport árulás folytán lebukott és ekkor kért meg személyesen Port János, hogy vállaljak tisztséget az egyik tanfolyamon. Lelkére kötötték, hogy rend kívüli körültekintéssel, óvatossággal jár különösen az új tanfolyamok szervezése, amelyekre sajnos nemcsak a munkások aspirálnak. — De hát ki gondolt volna arra, hogy Réthyék a munkás vezetők közül is megtalálták a maguk embereit, így eleinte nem volt feltűnő, amikor Rácz Ede is „lelkesen toborozta” a maga eszperantis- táit, akikről még a tetejében nyilvánvalóan tudtuk is, hogy fiz egész megyében segítik a fiatalok az §szi betakarítást j