Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-09 / 236. szám

AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A JEGYEI TAN ÁCS LAPJA XVa iáiban négyezer halott Mérhetetlen pusztulást okoz a Flóra-hurrikán ’ Harfi kormányának szóvi­vője hétfőin megrázó részlete­ket közölt arról az ember- veszteségről és anyagi kárról, amelyet a Flóra nevű hurri­kán okozott a szigetország­nak. A kormány egészségügyi mi Dísztere kijelentette, , becslések szerint négyezer ember vesztette el életét az ítéletidőben. Az özönvízsze­rű esőzés és a nagy erejű szélvihar az ország terüle­tének mintegy negyven szá­zalékán tömegesen döntötte romba a lakóházakat, A hatóságok feltevése szerint a hajléktalanok száma eléri a százezret. Minagtant város­kában az épületek 97 százalé­ka pusztult el, nem sokkal kedvezőbb a helyzet a kör­nyékbeli falvaikban sem. A közeli bauxit-feldolgozó üzem épületei és berendezései olyan súlyos kárt szenvedtek, hogy a termelést legalább három hónapig szüneteltetni kelL A termést ért károkat ma még nem lehet felmérni. Mivel a vihar még nem ült el, és az utak járhatatlanok, a mentés munkája sem kezdődhetett meg teljes lendülettéL Mint már jelentettük, a hurrikán — az amerikai me­teorológiai intézet feljegyzései szerint mindeddig a leghosszabb időtartamú forgószél — hét­főn harmadszor érte el Ku­ba területét. Havannában hétfőn hivata­losam közölték, hogy a vihar 11 halálos áldozatot követelt, 50 ezer személyt kelllett ve­szélyeztetett otthonából bizton Ságba helyezni. A havannai rádió hétfő esti adása bejelentette, Fidel Castro miniszterelnök későbbre halasztotta algériai utazását, mert minden ide­jét a károk helyreállításá­val összefüggő feladatok megoldására fordítja. Az aFP jelentése szerint a mexikói hatóságok megtették az elővigyázatossági intézke­déseket az országnak — Ku­bától északra — a Mexikói öböl mentén fekvő valameny- nyí kikötőjében. Ugyanilyen intézkedéseket tettek Floridá­ban is, mert egyes jelek sze­rint a forgószél változatlan erővel tart észak felé. Hz újonnan bekapcsol! lakásoknál 9 forint lesz a tév­és központi fűtés légköbméterenként XX. ÉVFOLYAM ÁRA: 50 FILLÉR 236. SZÁM A. baranyai állami gazdaságokban ötezer ember töri a kukoricát A búsa 50,3 százalékát vetették el A Baranya megyei állam! gazdaságokban is teljes a nagyüzem. Mindenütt szánta­nak, vetnek, takarítják be a termést. Viszonylag könnyen vannak a vetéssel, mert a vetésre kerülő földek 96 százalékán elvégezték a ve­tőszántást. A területek azon­ban annyira felgyomosod­tak, hogy több helyen ismét szántani kell, Az állami gazdaságok ku­koricásaiban is majdnem tel­jes a nagyüzem. Azért majd­nem, mert a szállítás, a vetés, a talajelőkészítés annyira le­köti a gépállományukat, hogy a csőtörő kombájnok elé bi­zony csak itt-ott tudnak erő­gépet fogni. A gépek munká­ját akadályozza a süppedős talaj is. Az emberek azonban tudják törni a kukoricát. Jelenleg is mintegy 5000 ember dol­gozik az állami gazdaságok kukoricásai ban. A kukorica 25 százalékát már le is törték. A fővetésű silók betakarítá­sát befejezték, istállótrágyá­zás! tervüknek is 90 százalék­ig eleget tettek. A fő hang­súly most az állami gazdasá­gokban is a vetésen van. Sajnos, az állami gazdasá­gokban viszonylag kevés a két műszakos gép és ráadásul még az egész géppark mun­káját is nehezíti időnként az üzemanyaghiány. A megye állami gazdaságai­ban 560 erőgép dolgozik és ebből mindössze 143 volt a kétműszakos az elmúlt heti jelentés alapján. Azóta ez nem sokkal növe­kedhetett, ha növekedett is. Ha a termelőszövetkezetektől, gépállomásoktól megkövetel­jük, hogy a gépparkjuk ötven százalékát két műszakban üzemeltessék, akkor elvárjuk ezt az állami gazdaságoktól is. Annál is inkább elvárhat­juk, mert jelenleg kevés két­műszakos traktoruk van és így nehezen birkóznak meg a szállítással, vetéssel, a kuko- rica-betakaritó gépek vonta­tásával. Több állam! gazdaságban jól megy a vetés. Ezek közé Orvosok és bánya mii szakiak találkozója Napirenden: a bányaeg-észségrugy továbbfejlesztése Zsúfolásig megtelt kedden délután 6 órakor a Mecseki Szénbányászati Tröszt Déryné utcai kultúrterme. A Bányá­szati és Kohászati Egyesület pécsi csoportjának szervezésé­ben, orvosok és bányarnűszaki szakemberek adtak egymásnak találkozót, hogy megbeszéljék a bányaártaümak megelőzésé­nek lehetőségeit. Pataki Mihálynak, a Mecse­ki Szénbányászati Tröszt igaz­gatójának megnyitóbeszéde után, dr. Bank József bánya­főorvos bevezetőbeszédében rá mutatott arra, hogy a bánya- egészségvédelem területéin az orvosok és a műszakiak prob­lémája közös. Ez az első ér- tekezlét, illetve klub-est, ame­lyet a jövőben havonta vagy kéthavonta rendeznek meg a bányászok egészségének védel­me érdekében. A klub-esten két orvosi elő­adás hangzott el. Dr. Schmidt László SZTK főorvos, a Me­cseki Szénbányászati Tröszt területén alkalmazott védőesz­közök helyzetéről és ezek egészségügyi kihatásairól be­szélt. Ismertette azokat a sé­rüléseket, amelyek védőkesz­tyű használatának hiányában fellépnek. A tröszt területén a sérüléseknek csaknem a fele kézsérülés volt és ezeknek több mint a felét elkerülhet­ték volna kesztyű használatá­val. Ez év februárjában dj, len­gyed gyártmányú fejtáropák érkeztek. Ezek használata ré- révén a lámpák akkumuláto­rából kifolyó tömény lúg okoz­ta bőrgyulladások száma nagy­mértékben emelkedett. Emiatt ez év februárjától a mai na­pig összesen 30 bányászt kel­lett tápp>énzre venni és 529 táppénzes napot fizettek ki. Rámutatott arra, hogy a bá­nyákban használt gumicsizmák az egészségre károsak, lábgom­básodást akoznak. Lényegesen jobbak az NDK-beli gumicsiz­mák. Ezek gombaellenes fer­tőtlenítővel vannak impreg­nálva, szellőzőek, nem fülled beléjük a láb. Ezen kívül cse­rélhető, gyógyszeres betéttel vannak ellátva. Nagyszámban és gyakran fellépő betegség a külső halló- járatos megbetegedés. A me- szesi szakrendelésen 1962-ben 215 beteget tartottak nyilván, hallójárat gyulladás miatt a táppénzes napok száma pedig 1812 volt. Az előadó foglalkozott a zajártalmakkal is. A turbó- kompresszorokinól, a préselő­gépeknél és a szénmosóban a rédlereknél dolgozók mind zaj ártalomnak vannak kitéve. Hangsúlyozta, hogy kézügyes­ségmérésnél 12 százalékkal csökken a teljesítőképesség zaj hatására. Az' emésztő rend­szert és a szívműködést is ká­rosítja a zaj. Komoly lépések történtek már a zajártalomnak kitett dolgozók érdekében. A turbókompresszorokat zárt füU kéből távirányítják és az irá­nyító még fülvédővel is ren­delkezik. A préselőgépeknél 30, a szénmosóban pedig már 50 dolgozó kapott fülvédőt, il­letve műanyag fülvédőt. Df. Schmidt László javasol­ta egységesen, jó védőkesztyű gyártását kellene kiharcolni és ezek használatát megkövetelni a dolgozóktól. A lengyel lám­pák lúgfolyásának megoldása a műszakiakra vár. Indítvá­nyozta: a műszakiak szorgal­mazzák egy jó gumicsizma gyártását, esetleg szerezzék meg az NDK szabadalmat. Be­jelentette, hogy további kísér­leteket folytatnak a hallójárat* gyulladás területén: A zajártalommal kapcsolat­ban a bánya területén felmé­rést javasolt és azt, hogy min­den 85—90 decibelnél nagyobb zajban dolgozót lássanak el fülvédővel és követeljék meg annak használatát is. — A második előadást dr. Pál Ti­bor üzemorvos tartotta meg: „A szilikózis-törvény végrehaj­tása az üzemekben” címmel. Ismertette a szilikózis szem­pontjából veszélyes porkon­centrációt, és ellenőrzésének módját, a szilikózis tb. előfor­dulásét az üzemorvosi gyakor­latban, majd a legújabban megjelent szilikózis-rendelet végrehajtásáról beszélt. Mind­két előadást élénk vita követ­te. ... i < !■ , ". rli tartozik a Sátorhely-Bólyi, a Szentlőrinci és a Görösgali Állami Gazdaság. Az előbbi kettő 75—75 százalékra teljesí­tette már búzavetési tervét, míg az utóbbi 70 százalékra. Van azonban sajnos olyan ál­lami gazdaság is, mint például a pécsi, ahol az 1470 hold bú­zavetés tervből eddig mind­össze 33 holdat vetettek eL Tegnap megjelent az építés­ügyi és a nehézipari miniszter együttes rendelete a központi fűtés és melegvízszolgáltatás szabályozásáról. Az új rendeletnek az a ré­sze érdekli legjobban a la­kosságot, amely a fűtési díjak fizetését szabályozza. Pehr Nándor, a Pécsi Gáz- és Hő- szolgáltató Vállalat főkönyve­lőjét kértük meg, adjon rész­letes tájékoztatást a rendelet­nek erre vonatkozó utasítá­sairól. — A fűtési díj az egész fű­tési idényre légköbméteren­ként számítva kilenc forint lett nemcsak a távfűtéses, ha­nem az államilag kezelt köz­ponti fűtéses lakásokban is. Az új-mecsekaljai távfűtéses lakások általában 150 légköb­méteresek. fűtési díjuk tehát egész idényre 1350 forint. A 150 légköbmétertől eltérösek is lehetnek, ezért végzünk pontos felméréseket minden lakás fűtési térfogatát folya­matos fűtés esetén a lakás éléskamra nélküli teljes alap­területének és magasságának, szakaszos fűtés esetén pedig a lakás fűtőtesttel ellátott he­lyiségei összes alapterületének és magasságának szorzata adja. — A rendelet kitér a már korábban távfűtésbe kapcsolt lakások fűtési díjaira is, eze­ket változatlanul 12 forintban szabja meg köbméterenként. Mivel ezt igazságtalannak tartjuk és a tanácson is olyan álláspont alakult ki, hogy a távfűtéses lakásokba koraibban beköltözőitekkel sem szabad a fűtésért többet fizettetni, mint azokkal, akik idén élve­zik majd először a tqvfűtés előnyeit, az építési és közle­kedési osztály előterjesztést tesz az Árhivatalhoz. Az elő­terjesztésben kérik majd, hogy a régi lakások távfűtési d ját is kilenc forintban állapítsák meg légköbméterenként. A városi tanácsnak ezt az intézkedését minden bizonnyal örömmel fogadják az érdekel­tek, hiszen valóban méltány­talan lenne, ha nem egysége­sítenék a fűtési díjakat. A tavalyi 12 forintos légköbmé­terenkénti díjat egyébként is szándékában állt mérsékelnie a tanácsnak, mint helyi árha­tóságnak, hiszen ez csak ideig­lenes ár volt. Az ármegálla­pítás jogát azonban időközben elvette az Árhivatal, mely döntési jogánál fogva a rende­letben megjelent díjakat szab­ta meg. Bízunk benne, hogy a távfűtésbe korábban bekap­csolt négyszáz lakás bérlői számára kedvező lesz az Ár­hivatalnak a tanács előter­jesztésére adandó válasza. Ipari üzemeinkből jelentjük Nagyszer» eredmények a Tejipari Vállalatnál Gazdaságilag az ősz annyit jelent, hogy vége a III. ne­gyedévnek. Nem több, mint két hónapos zavartalan mun­kára lehet számítani, hisz a de­cember már nagyon csalóka, lehet eső, lehet hó, lehet eset­leg fagy is. Azok a vállalatok tehát, melyek éves tervük tel­jesítésére a decemberi hajrá­val akarják feltenni a koro­nát, sokszor csalódnak. Ame­lyek viszont egyenletesen, sőt, egy kis „rátartással” teljesí­tették tervüket egész évben, a vissza levő hónapokat már könnyebben átvészelik. A BARANYA MEGYEI TEJIPARI VÄLLALAT dolgozói talán vállalatuk fenn­állása óta a legszebb munka­sikereket érték el ebben az évben. Nézzük talán először számaikat. A III. negyedéves felvásárlási tervüket 107,7 százalékra teljesítették és éves tervüknek már 82,7 százalé­kát maguk mögött tudhatják. A III. negyedévi ipari terme­lési tervüket pedig 111,2 szá­zalékra, s ennél a mutatónál éves tervüknek 84 százalékát teljesítették. Előreláthatólag éves tervüket december 10-ére befejezik. Eredménytervüket az év 9 hónapjában 164 százalékra tel­jesítették. Ehhez már csak a kérdés hiányzik, hogyan érték el ezt a jó eredményt? ... El­sősorban azzal, hogy kitűnő minőségű árut gyártottak, s messze maguk mögött hagyták a tervelőirányzatot exportter­vük 229 százalékos teljesítésé­vel. A BARANYA—TOLNA MEGYEI TÉGLAIPARI VALLALAT már korántsem dicsekedhet a tejiparosokhoz hasonló ered­ménnyel. Igaz, hogy náluk ne­hezebb is a dolog, mert míg a csapadékos ősz nagyon is ked­vezett a legelőknek s ezen ke­resztül a szarvasmarhatejelés­E hónap végén már üzemel a Pannónia Sörgyárban a most érkezett címkéző gép. Teljesítménye nagy, egy óra alatt háromezer címkét ragaszt a palackokra. A gép három wn&er munkáját helyettesíti § palackozó üzemben. nek, addig nekik „átok” volt. A szeptemberi vízesés majd­nem elvitte gyáraikat. A két dombóvári üzem, a mohácsi, a szentlőrinci, a szigetvári hajónak is beillett volna, a villánykövesdi pedig éppen hogy csak meg nem indult a domboldalon. így aztán nem is csoda, ha a III. negyedévi 77 millió nyerstégla helyett 69 milliót gyártottak, a 60 mil­liós égetési tervüket pedig csak 56 millióval zárták. A fentiek ismeretében nem is kétséges, hogy éves tervük teljesítésével nem állnak jól, az előirányzott 9 hónapi 141 millió nyerstégla helyett 128-at, míg az előírt 122 mil­lió égetésben, csak 104 mil­liót tudtak elérni. Megkísérlik az égetésben az éves tervet teljesíteni, arra viszont nincs remény, hogy a nyersgyártási tervüket teljesíthessék. ÉM. ÉPITÖGÉPJAVITÓ ÉS GÉPGYÁRTÓ VÁLLALAT 7. SZ. GYÄRA Ez a hosszú című vállalati a régi Építőgépkarbantartó, aminek a neve az átszervezés következtében végre gyárra változott. Nos, a pécsi gyár a 9 hónapban nem dolgozott rosszul, tervét 101,4 százalék­ra teljesítette. Valószínű, hogy éves tervével sem lesz fenn­akadás, a vállalat dolgozói egyenletes, jó teljesítményt nyújtanak. Nem is a 9 hónap eddigi eredménye talán a legszebb, amit elértek, inkább a szocia­lista szerződésekben , vállalt kötelezettségeik rendkívül pontos teljesítése. Tudva levői hogy Orosházán épül — több- mint 600 millió forintos beru­házással — az ország legna­gyobb üveggyára, A pécsi gyár a Guineái és Kubai után ettől a magyar üveggyártól kapott hatalmas összegű, 20 millió forintos megrendelést, üveg­gyári berendezés, úgynevezett AMCO gyártására. Az AMCO hűtőszalag, 30 méteres szállí­tószalagokból áll, amin az üveg a kemencéből fut lefelé. Júliusban a gyárral szocialista szerződést kötöttek az első „lépcső” szállítására, amit a Pécsiek be is tartottak, szep­tember 15-ig leszállították a kért szerkezeteket E*'munká­val biztosították tervük *4»

Next

/
Thumbnails
Contents