Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-31 / 255. szám
f 1968. OKTŐBER SÍ. HIAPIŐ 3 Kísérjük figyelemmel gabonavetéseink fejlődését! ' Mindenütt megkönnyebbülten lélegeztek fel az emberek: „Csakhogy túl vagyunk már rajta!” A vetésre gondolnak ilyenkor: a „hajtós” napokra, a Vitákra, a sikerre. Sikerült. Először sikerült öröm ez mindenkinek, mert a jó gazdász tudja: a korai vetés felér egy műtrágyázással is. Műtrágyánk viszont köztudomásúan kevés van, így tehát spóroltunk is, illetve a kevés műtrágya megnövekedett. Megnövelte a korai vetés. Voltak ellenzői a ■ korai vetésnek? Voltak néhányan. Ezt kár is lenne tagadni, de az is tény, hogy az „ellenzőket” is magával ragadta a lelkesedés. Miért volt szükség az öt százalékra? Viták voltak az öt százalék körül is. Voltak, akik azt mondták: hogyan lehet elvetni a plusz öt százalékot, meg egyáltalán minek ennyi búzát vetni, azelőtt is kenyeret ettünk, pedig akkor nem volt ekkora területen kenyérgabona. Igazuk volt ezeknek az embereknek? Nem. A statisztika bizonyít. 1931—40. év között, tehát tíz éves átlagban Baranyában nem kevesebb, mint 140 136 holdon termeltek búzát. 8,5 mázsa volt akkor a holdankénti átlagtermés és a megyében akkor évenként 11 ezer 912 vágón búza termett. Vegyünk egy újabb tíz évet 1951—60 között 116 490 holdon termesztettünk búzát a megyében. Az átlagtermés 8,2 mázsa és az évenkénti megtermelt búzamennyiség alaposan lecsappant 9 556 vagonra. 1961- ben 87 014 volt búza, az átlagtermés 10,2 mázsa, az össztermés pedig 8 894 vagon. 1962- ben 98 391 holdon termesztettünk búzát és kiugró eredményt értünk el. 12,6 mázsa volt a holdankénti átlag. Ez volt az első év, amikor lényegesen kisebb területen több búzát termeltünk a megyében, mint az 1931—40-es évek között bármikor. 1962-ben ugyanis a megyében 12 406 vagon búza termett. 1963-ban 86 755 holdról takarítottuk be a búzatermést. Bár az átlagunk 1,1 mázsával magasabb, mint az országos átlag, nem lehetünk vele elégedettek. Igaz az, hogy 88 618 tonna kenyérgabona termett a megyében, de az is igaz, hogy 36 689 tonnával kevesebb, mint 1962-ben. Ez pedig 29,3 százalékos csökkenés 1962-höz képest. Az idei termésnél kevesebbet tíz esztendő óta csak 1954-ben takarítottak be a megyében. A vetés szép Es akárhogy vizsgáljuk a dolgot — a kisebb termésben ludas a késői vetés is. Ezért szorgalmazták a megyei és országos szervek, hogy optimális időben kerüljön földbe a mag és biztonsági tartalékként azért szorgalmazták a plusz öt százalékot, hogy minden körülmények között biztosítani tudjuk az ország kenyérellátását hazai búzábóL Hazad búzából és lényegesen kisebb területről, mint a fel- szabadulás előtt. Mert idén is lényegesen kisebb területen lesz búza, mint amekkorán 1931—40 között volt. Idén ugyanis a plusz öt százalékot és az állami gazdaságokat is beleszámítva mintegy 98 000 holdat vetettünk be búzával. Több, mint 40 000 holddal kevesebbet, mint 1931—40 között. Es a feladat most ez, hogy a lényegesen kisebb területen jóval többet termeljünk, mint az említett tíz évben. Lehetetlen éz? Nem, egyáltalán nem az. Példa volt már erre 1962- ben. Ha jói dolgozunk, ha a vetéssel nem fejeződött be a kenyérgabonatermesztés, akkor az 1962-es eredményeket is túlszárnyalhatjuk. A vetés befejeződött, a gabonák nagyon szépek. De hiába szép, pirospozsgás a csecsemő születése után, ha nem törődnek vele, ha nem kap erősítőket, nem védik a betegségek ellen, akkor elpusztulhat. így van ez a vetéssel is. Most szép, de ha nem figyeljük állandóan éberen, akkor megtámadhatja a futrinka, és ha ez elten nem védekezünk, nagy károkat is okozhat. Azok a termelőszövetkezetek cselekszenek helyesen, amelyek nem szüntetik meg a futrinka figyelő szolgálatot, hanem továbbra is figyeltetik a területeket, mert a veszély még nem múlt él. He sajnáljuk a búzától, a műtrágyát! A vetés idején probléma volt a műtrágyával. Voltak termelőszövetkezetek, amelyek nem kapták meg a kellő meny nyiségű műtrágyát, éppen ezért vannak területek, amelyek nincsenek trágyázva. Az elmúlt években voltak példák arra, hogy a termelőszövetkezetek nem mindig használták fel azt a mennyiségű műtrágyát - a búzatermesztésben, amit pontosan e növény terméshozamának növelésére kaptak. Volt olyan példa is, hogy az intenzív búzák sem kapták meg a kellő mennyiségű műtrágyát és bizony aratáskor, csépléskor derült ki, hogy az intenzív búzák ilyen körülmények között még any- nyi termést sem adtak, mint a hagyományos magyar fajták. Ebből nagy károk keletkeztek. A kár sújtotta a. termelőszövetkezeteket is, a népgazdaságot is. A nagyobb termés érdekében, az ország ke- nyérgabonael'látása érdekében a búzához kapott műtrágyát ott is kéü felhasználni. Helyes, ha azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vetéssel egyidőben nem tudtak műtrá- gyázni, mert nem jött meg a műtrágyájuk, most felülvizsgálják a területeiket és a száraz időt kihasználva kiszórják a műtrágyát 8zalai János vágott lucernával, illetve árpa darával tartott malacok gyorsan fejlődtek, s az utóbbi hónapban 72 dekás napi súly- gyarapodást értek el átlagosan. Termelőszövetkezeti viszonylatban ez szép eredmény nek számít Az áprilisi ellésű malacok egyébként 116 kilogrammos átlagsúllyal kerülnek az Állatforgalmi Vállalathoz. A tsz nem fizet rá a sertés- hizlalásra. A közös gazdaság csaknem negyedmillió forint tiszta haszonra tesz szert ebből az üzemágbóL Az ENSZ hivatalos statisztikája szerint évért te annyi gabonát pusztítanak el a kártevők az egész világon, ameny- nyi 400 millió ember élelmezését fedezhetné. A kártevők sokszor állították már súlyos helyzet elé az emberiséget. 1954-ben például a magyar . állami gazdaságok együttesen nem tudtak egy vagon lucernamagot fogni, olyan pusztítást végeztek a lucernásokban a kártevők. Miután megindult a védekezés, 1955-ben már négy, 1956-ban húsz, 1958- ban pedig már 300 vagon lucernamagot termeltek az állami gazdaságok. De itt van a megyei példa: a drávafoki termelőszövetkezet idén még a vetőgumót sem nyerte visz- sza burgonyaföldjeiről, mert a burgonyabogarak teljesen tarrá rágták. A Pécsi Állami Gazdaságnak mintegy 50 vagon almája termett idén. Becslések szerint azonban csak egyetlen kártevő, az almamoly a termésnek 50—60 százalékát tette tönkre. A molyon kívül más kártevők je- lenléte okozta, hogy a szép termésnek csak bizonyos hányadát exportálhatta a gazdaság. Magyarországon körülbelül harmincezer rovarfajta él, ebből ötszáz kártevő. De a kártevők sem egyszerre támadnak. Ezért jó lenne tudni, hogy hol és éppen melyik jelentkezik. Ludván Zsolt, Szegény Anna és Antalovics 1st- ' vénné, a Szederkényi Növényvédő Állomás laboratóriumának dolgozói tudják is, hogy ROVARPROGNOZIS hol és mikor várható a kártevők jelentkezése Baranyában. S amit ők erről tudnak, azt meg kell tudnia értesítésükből valamennyi termelőszövetkezeti elnöknek, agronó- musnak, hogy a jelzés alapján idejében megkezdhessék a védekezést. Az előrejelzéshez szolgáló adatgyűjtés egyik korszerű eszköze a fénycsapda, mely vonza, megöli és összegyűjti a rovarokat. A megye fénycsapdái közül a szederkényi július 18-ról 19-re virradó éjjel gabonafutrinkát fogott. Huszonkettedikén már harminckettő, augusztus 4-én pedig háromszáz futrinkát választottak ki a fénycsapda zsákmányábóL " Ám ha csak tíz-tizenöt futrinkát találtak volna, akkor is nagy kártételre számíthatnának a termelőszövetkezetek, így azonban fokozott felkészülésre van szükség. A fénycsapda augusztus 14 körül 25 bagolylepkét fogott. Mire következtetnek ebből a növényvédelmi állomás laboratóriumában? Arra, hogy a bagolylepkék a nekik kedvező száraz időjárásban lerakják a tojásaikat, tehát nagymértékű áttételesükre lehet számítani, s arra, hogy a tsz-ker- tészetekben megjelenik szál a mocskospajor, a bagolylepkék hernyója. Éppen csak befejeződött a bagolylepkék rajzása, az érdekelt termelő- szövetkezeteknek címzetten nagy köteg levelezőlapot vett át a szederkényi posta: vigyázzanak! A dossziéban összegyűjtött felhívások egy-egy példányából kiderül, hogy igen sok gazdaságot figyelmeztettek az év folyamán a várható veszélyre. A Pécsi Állami Gazdaságot értesítették, hogy területén sok lesz a lucernabogár. Abaliget, Hosszúhetény, Magyaregregy környékén araszoló hernyókat várhatnak. A fekete répabarkó Lothárd és Baksa környékét fenyegeti, — olvassuk az értesítésekben. A burgonyabogár már elterjedt az egész megyében, de különösen sok lesz Lánycsókon és környékén. A kukoricabarkó a mohácsi járás egész területét veszélyezteti, onnan terjed majd tovább a környező járások kukoricatábláira. Idén ötven alkalommal merit felhívás a növényvédő állomásról a termelőszövetkezetekbe. Voltak esetek, amikor 240 levelezőlapot adtak postára, de voltak 65 darabos küldemények is, amikor csak a kertészeteket kellett figyelmeztetni valamilyen veszélyre. Hetvennégy virágágyban hajtattak az idén krizantémot a Kertészeti Vállalat Siklósi úti telepén. Eddig nyolcezer szálat adtak el a pécsi üzletekben. Foto: Túri M. Sál'hói — htíőmiá A SZÉLNEK már fagyos a lehelete. Komló hideg város. A gesztenyés! kiskocsma ablaka párásodiík. Fűtőnek. Letörölöm az üveget tenyérnyi helyen — szember rozsdás- barna hegyvomullat, az erdő fölött ezüsit-szürke füstgomolyag tör elő sűrűn, vattaszerűen. Aztán néhány másodperc telik el és az ablakok megremegnek. Több tonnányi kő zúdult le e pillanatban a kőbánya szikla-pereméről. Korosabb férfiak ülnek az asztalinál. Előttük sör, csak egy vattakabátos iszik pálinkát, külön, egyedül ülve. — Mi volt a ^legényekkel Diósgyőrben? — Leeresztettek. — Nem számít Barátságos VOlt; . . Ezzel ei is intézték a futballcsapatot, — Még egy kört, Dezsőkéin! Varga Dezső pohár altat mos, sorbaállítja a bádogpulton és ereszti a sört Jön egy fiatal férfi kiskaibátban, sál a nyakán, fázik veszettül. Az idősebb, magas ember, aki előtte lépett be az ajtóin, az ital melllé nápolyit kór. Megkapja, kimegy az ajtóig, kidobja az utcára. Aztán megy ő is amint az italt lehajtotta: kutyája még rágja a nápolyit, aztán szalad a gazdája után. A sáA megyében feltehetően 350 millió forint kárt okoznak a rovarkártevők, valamint a növényi élősködők. A szederkényi növényvédő állomás működése három és félmillió forintba kerül évenként, a statisztika adatai szerint azonban minden befektetett forint hét és félszeresen térül meg a népgazdaságnak. Idén jól védekeztek a szövetkezetekben az aprómagvak kártevői ellen, s 26 vagonnal több aprómagot takarítottak be a tervezettnél. S csak egyetlen vagon aprómag négy- százezer forintot fizet! A siklósi termelőszövetkezetben termelt majdnem három vagon aprómag például jelentős jövedelemkiesést pótol. Mindezeken kívül tudományos adatokat is ad a szederkényi előrejelző szolgálat: az eddigi feltevésekkel szemben ők bizonyították be hazánkban először, hogy a kukoricamoly kedvező években nemcsak egy teljes és egy csonka nemzedéket, hanem két teljes nemzedéket is felnevelt. Idén június 20 körül ugyanis másodszor is megjelent a kukoricamoly lárvája és augusztus elején szabályosan rajzott. A tojásokból kikelt hernyók tehát bebábo- zódva jól áttelelhetnek. A szederkényi növényvédő állomás előrejelző szolgálatának eddigi tevékenysége bebizonyította: nemcsak jelene, nagy jövője is van ennek a munkának. Harsányt ülTSrla las férfit később ismét látom, amint á kiskocsma mellett, egy féltet» alatt oltja a kutyáikat. Az úton asszonyok, férfiak hozzák, vezetik a kutyákat az állatorvoshoz, száj- pórázon vagy csak spárgára fűzve. AZ AUTÖBÜSZ egy forintért visz le a városba. Jobbról Hátaid Zobók-afcna tornyait és mögöttük féligkész bórháza- kat. Lent a Fő téren autóbuszok standolnak, túráztatnak, indulnak, érkeznek. Négy-ötezer embert szállítanak el naponta, illetve hoznak hajnali fél öttől kezdve. Ezért szökik fel Komló „nappali lakosságának” létszáma 30—32 ezerre, illetve csökken az „éjjeli” lakosság 27—2/8 ezerre. Igv aztán a pontos lélekszámot nehéz itt megállapítani, mert — ahogy tréfásan mondják — „húsfogyasztáskor ötvenezer lakója van Komlónak?’. No persze... És nehéz itt az „öslakók” pontos regisztrálása is. Negy- venkilenc-ötvenben kezdték meg az építkezést Kökönyö- sön, s azóta „kinőtt” a domboldalból Kenderföld, Dávidtól«!, Gesztenyés, Somág. — Mennyi emfber vetődött ide az évek folyamán!? ötezerkétszáz lakás épült eddig Komlón s vagy négyszázötven családi ház, főleg Gesztenyésen, a város egyik legeüragadóbb helyén. Elkallódtak régi jegyzeteim, amelyek talán ha megkopva is, de megőriztek volna hajdani neveket. Csak úgy emlékezetből: Czukor Franci bácsi, a frontmester, akivel pöttyös-bögrében ittuk volt a rumot és mesélte kedélyes vadásztörténeteit? És az öreg Bátai? Gyerekei, unokái, dédunokái ... — vagy negyven- ötvenre tehető. Itt lakik fönt valahol az Erőmű fölött s ami kor egy este kikísért a kapuig, átmutatott az aprón csiillámló fényözönben álló kenderföldi bérházakra a völgy fölött: „Mintha az úristen ideszórta volna a csillagokat!” Kender tóid... Még két esztendő és Kökönyös után itt is befejezik az építkezést az úgynevezett „C”-tarületen. — Több hely mór itt épület számára nincs. Százhúsz lakás és egy általános iskola kerül még felépítésre. Hogy majd a legújabb bérházak Kenderföldön milyenek lesznek, nem tudom. Járaton vagyok az építészetben, de Kondorfáid nem szép. A házai miatt. Hatalmas kolosszusok, nyomasztóan simák és merevek. És a színek! Majd hogy nem sötétkék az egyik homlokzat, a másik idegesítő- en erős piros, vagy sárga. Már már komikusán hatnak ezek a színek ebben a panoraroifcus látványban, sejtetvén a „modernre” való törekvést meghökkentően hibás ízléssel. MINDEGY — végül is nem ez a lényeg, hanem a minél több lakás. Az új bórházak — amelyek tarkítják a kökönyo- si, kenderföldi dombokat — szmte szorongató gyűrűibe fogták már a Kossuth utcáit, azaz az „öreg Komló” eredeti házsorait. Szinte kdlkí vánkozi k az emberből az igényes kíváncsiság: mi lesz ezekkel az ósdi házakkal? Szűk bejáratú boltok — élelmiszer, hentes, rövidáru és egyéb üzletek az utcai fronton — g mögöttük avult, megrokkant hajlékok, amelyekre még ablakot sem lehetne nyitni, mert a szűk és forgalmas utca pora szürkére festi még a házak homlokát is. Valamikor fabarakkok is álltak fönt a domboldalban. Hova származtak el a lakók?' „Csibész”, a nyurga, szőke, szép pesti lány, aki még a „vad-időkben” bicskával ^állt szembe az éjszakai „lányké- rőkkel”? Vagy a kis Varjas Pisti, aki Biharból érkezett ide a bányába szakmát tanulni s egyszer arról álmodozott nekem; „Idehozom az anyámat, fürdőszobás lakásban lakunk majd és veszek neki cipőt, feketét, magasszárút, mert mindig mezítláb járt a szántón...” Azt is mondta, hogy a két kezében bízik — már ami álmait illeti — meg egy kicsit a szerencséjében is és a fejére mutatott. Sötétkék svájvi sapkát viselt, aminek tüskéjére — kabalaként lyukas két fillérest húzott még Biharban. Valahol itt élhetnek. „Csibész” bizonyára férj- hezment, Varjasék beköltöztek valamelyik kenderföldi fürdőszobás bérházba. Vagy majd a kilenc emele- tesdk valamelyikébe? Még nem épültek fel. Tenyérnyi maketten látom Komló jövőjét dr. Simek Árpád tanácselnök szobájának asztalán. De az ablakból is átlátni a Lenin tér túlsó oldalára, ahol mór lebontották a régi viskókat és egy tiszta, elrendezett parlag terület várja már az első csákányütést Két kilenc emeletes toronyház — 74 lakás. Mellette az ABC- áruház és a lepketetős — mo- öemvonaM — üzletsor. Az építkezés második üteme pedig ott folytatódik, ahol a Rendelőintézet áll. Az intézet utáni szakaszon nyolcvannyolc lakást építenek fel, fönt pedig — a Szilvásnak elkeresztelt területen — három- négy emeletes bérházakat hoznak tető alá mintegy 507 lakással, iskolával, kollégiummal, üzlethálózattal egyebekkel. Itt különben az építkezés már meg is kezdődött. BONTOGATJÁK hát a Kossuth utca páratlan számozású házsorát. Három-négy évre szóló tervek ezek, amelyekkel lesz majd gondja elég a tanácsi, kivitelezési és egyéb szerveknek, de ezeket a terveket mégis csak realizálni kell majd. Szorgalmas, „jó dolgos” nép lakja ezt a kis várost, amelynek alig tizenhárom-ti- zennégy esztendős történelmét ők alapozták meg, szinte a sárból-agyagból — betonná. Rab Ferenc , 1 k * VIRÁGZIK A KRIZANTÉM Az egerági Gyöngyvirág Tsz egyre eredményesebb a sertéstenyésztésben. A fejlődésről több tényező tanúskodik. Hétszáz sertésre szerződtek az Állatforgalmi Vállalattal és 772-t adnak le; a szerződés 110 kiló átlagsúlyra szólt, az eddig átadásra került 570 hízónál azonban 127-—128 kilós átlagsúlyt értek el. A hátralévő 202 sertést november végéig szállítják el Egerágról. Valamennyi áprilisi ellésű málac, a választás pillanatától azonnal hizlaldába kerültek. A sertéstáppal, Hé!százhe!venké! hízó Egerágról
