Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-29 / 253. szám, Első kiadás

2

«AM«

!

1389-ban hat milliárd

ember él a Földön

Dr. Nemeskéri János antropológus nyilatkozata

Hollandiai és belgiumi előadó-kőrútjáról egyenesen Pécsre érkezett dr. Nemeskéri János kandidátus, neves antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum osztályvezetője. Pécsett szombaton este a Várost Művelődési Házban tartott előadást, —ezt megelőzően — a Janus Pannonius Múzeumban találkoztunk vele, ahol szíves készséggel adott interjút lapunk számára.

A beszélgetés során többek között az alábbi kérdéseket intéztük dr. Nemeskéri Jánoshoz:

24 év volt az átlagos életkor

— Hogyan alakult napjainkig az emberi életkor, illetve a népsűrűség a történelem folyamán?

— Időszámítás előtt mondjuk tizenötezer évvel, csupán nyolcvan-nyolcvanöt millió ember élt a földön. Utána két- két és fél évezrednek kellett eltelnie, hogy ez a szám kétszereződjön. Kolumbus idején már körülbelül ötszáz millióra tehető a föld lakosainak száma. A XIX. századtól kezdődően már sókkal gyorsabb a fejlődés, mert a „duplázódást ideje húsz-huszonöt évre csökkent. Ez az ütem arra enged következtetni, hogy míg ma három milliárd a föld lakossága, 1980-ban hat milliárd emberrel számolhatunk.

— Mi az oka ennek a gyors fejlődésnek?

— Részben a higiénia, a kedvezően megváltozott életkörülmények, főleg a gyarmati uralom alól most felszabadult népeknél a csecsemő-halálozási arány csökkenése, másrészt az életkor emelkedése. Európában az átlagos életkor például hetitesztendő, Indiában még csak 30—35 év, de itt is jelentkezik már javulás. Tizenötezer évvel ezelőtt az átlagos életkor nem volt több 22—34 évnél. Tízezer ember közül alig három-négy élte meg az ötven évet. százezer közül pedig talán egyetlen egy ember a száz évet. Ma már ez az arány természetesen más képet mutat. Jelenleg Magyarországon például huszonnégy olyan idős emberről tudunk, akik 95—98 éves kort túlélték és élnek ma is. Franciaországban háromszáz száz éves, vagy azon felüli életkort megélt öreget tartanak. ninlván.

— Régi temetők feltárásánál előkerült csontmaradvá- nvokból miképpen tudja a tudomány megállapítani az életkort?

— A csontok tulajdonképpen „beszélnek”. Régebben az antropológia csak a koponya- varratok elcsontosodására szűkítette le a vizsgálatot, de a temetkezési feltárások sem voltak teljesek. Ma teljes egészében — szinte módszeres fel- térképezés alapján — tárjuk fel a temetkezési helyeket, így megtudjuk mennyi ideig használták. majd az idő pontosabb meghatározása ad már kiindulási alapot. Nos, ezután négy féle anatómiai jelleget vizsgálunk mea: koponyavarratok elcsontosodásának mértéke — felkar-csont belső állományában az üregkénződés vizsgálata — azonos vizsgálat a comb- csontnál — s végül a szeméremcsont felülete változásának ismerete. Ha mind eme tényezőket külőn-külön vizsgálnánk. irreális kévét kormánk. érmen ezért az összesített kutatási eredmény adhat csak nl.vnv. alovot. amelvből talán két. évi, eltérései, de menáTla- vtthafivk. az életkort. Általában az élő ember koponyáiénak. vovn.eyezett mdl-varrntnn k-vdőrlik pi’ranr a csontoso- dás körüllyaTül 30—35 éves knThnrt S aztán fnl-tf-lAdlk a töhnf,'-ratr,1‘„n nt~tfz ütnmt,-n 4 crrnVfrmOnrj friss99 Ofn _

h—s. X-nnrrftsiálán a— elasan- fnmrtát.9 toivnmot később indád mnn Vzalatt rt-TSZC kő-el sem

ti szellemi m9fvkfif. végső embert értem. Fny fizikai rrwn_ teás. mondjuk em esztergályos. •fcjrw egy szersztMMhatem t*

hasonló kategóriába tartozhat, vagyis minden olyan ember, aki nem gépiesen, mereven végzi munkáját, hanem gondolkozik, vagyis minden ténykedését alapos gondolati-értelmi mozgás előzi meg.

— Mit mutat ki a felkar- csont, illetve a combcsomt-fej vizsgálata?

— Fiatal — mondjuk húsz- huszonkét éves embernél a csont-fejek belső szerkezete sűrű és tömött. Ahogy aztán öregszik, alulról fokozatosan felritkul ez a szerkezet, úgy annyira, hogy negyvenöt-ötven éves korban már üregek képződnek. Például a hetvenesz- tendős asszony felkar-csontját szinte össze lehetne toppantani, csontfelülete szinte tojáshéj vékonyságú. Idős emberek gyakran kapnak comb-nyaktö- rést, éppen a szerkezet ürege- sedése következtében. A régi — többezer éves sírokból előkerült — csontvázaknál megvizsgáljuk a szeméremcsontot is, hogy az életkorra kellő utalást kapjunk. Ugyanis a kétoldali szeméremcsontok között bizonyos izületi felszín van, amelyen bordázat látható. A 30 éves embernél ez a bordázat ritkul és kopik is. Ötvenöthatvan éves korban ez a felület már teljesen sima, hatvanon felül pedig peremképződés látható és a felület már homorú. Mindezek természetesen anatómiai meghatározások, azonban az életkor pontosabb megállapításához ma már kémiai vizsgálatokat is végzünk.

— Az antropológiai tudomány számára milyen előnynyel jár ez?

A cifrát mindent elárul

— Beigazolódott, hogy a többezer éves és különböző sírokból előkerült csontok nem csak szervetlen, hanem szerves anyagokat is tartalmaznak, mint a karbonát, foszfát, relatív kalcium és csontkolla- gen. Bonyolult, de feltétlenül eredményes vizsgálat révén például megállapíthatjuk egy darabka csontból is, hogy az női vagy férfi csontváz maradványa-e? A férfi csont sokkal kevesebb citrátot tartalmaz, mint a női csontállomány. Az erre vonatkozó tételt egyébként alig egy évvel ezelőtt dr. Lengyel Imre egyetemi tanársegéd — aki különben külső tudományos munkatársa múzeumunknak — dolgozta ki a világon először, bár hasonló kutatásokat mások is folytatnak néhány esztendeje. Tulajdonunkban van — leningrá- di tudományos kutatók jóvoltából — olyan csontlelet, amely Szibériából származik, egy most feltárt, mintegy tízezer esztendős temetőből. Ebben is találtunk szerves anyagot, de valószínűnek tartom, hogy ezt a szerves anyagot megtaláljuk abban a csontanyagban is. amely a Jáva-szigeti „előember” maradványaiból származik, s amelyet most hoztam haza magammal külföldi utómról. Pedig ez a csont-lelet félmillió éves!

— A korabeli táplálkozásra

A megye művelődési házai közül húsz tartozik a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kezelése alá, a pécsi művelődési házak közül a KPVDSZ, a Ságvári, a bőrgyári, a par- célángyári és a Nevelők Háza. A szakszervezet hagyja jóvá az irányítása alá tartozó művelődési házaik munkaterviéit: minden javaslatot elolvasnak, véleményeznek, igazításokat javasolnak —- s ellenőrzik a munkaterv végrehajtását is.

A munkatervekben — a korábbi előad äs-k am pály okkal

sawntoen — ötömmel használják a korszerű igényeket szolgáié népművelési formát, a kötetlenebb ismeretterjesztést, ■úu iiii il i_ ili i i ii, kérad-e ismeretet az antropológiai kutatás?

— Igen. Ezt ia a csont-anyag

kémiai vizsgálata eredményezi. Például, a zengővárkonyi leleteknél érdekes jelenséget tudtunk meg. Ez a temető mintegy ötezer éves. Bizonyos csontvázak „elárulták”, hogy „tulajdonosaik” bőségesen fogyasztottak vaddisznó, juh és kecskehúst, míg „mások” csak egyszerű zablisztből készült ételeket, húst jóformán semmit. Vagyis a település lakóinak zöme szegény volt, míg a kevésszámú gazdagok húst fogyasztottak. A rétegeződés tehát fennállt.

— Van-e változás az emberi testalkat növekedésében?

— Az utolsó kétszáz évben, főleg az utóbbi ötven esztendőben és különösen a második világháború után átlagosan öttíz centiméterrel magasabbak az emberek.

— Mi okozta ezt?

— Ezt a tényt sok minden befolyásolja, sajnos azonban ez már nem az én „szakmám", mindenesetre annyit elmondhatok, hogy a megváltozott életkörülmények, továbbá az egyre nagyobb teret hódító sport, a jobb táplálkozás és egyebek. Például az ember növekedését hátrányosan befolyásolták azok a szerencsétlen viszonyok, amelyek közepette — mondjuk hazánkban — annakidején a nagybirtokok cselédei, vagy a peremvárosi lakók éltek. Egy-egy szobában hat-nyolc-tíz ember is élt ösz- szezsúfolva. Az emberi testben, főleg éjszaka, alvás közben zajlik le az anyagcsere

folyamata, amely a szervezetben nem tud megfelelően kibontakozni egészégtelen körül- ménxjek között. A zsúfoltság főleg a gyermekekre volt káros.

— Milyen volt a fizikaierőnlét aránya a régi és a mai ember, között?

A kényelem következménye

— Nagy volt a csecsemőhalandóság, alacsony az elhalálozási korhatár. Az „ősember’', vagy a későbbi utódok — jó néhány ezer évvel ezelőtt — erősebbek, izmosabbak voltak még ennek ellenére is. Ugyanis, ha átvészelte a betegségeket, akkor a nomád életmódhoz alkalmazkodott a test is. Szabadban éltek, nem vitték túlzásba az étkezést. De mondom, ez relatív dolog, mert a mostoha életkörülmények révén mégis csak gyorsan elöregedtek és meghaltak. Korunk fejlett orvostudománya és a fejlett társadalmi rend szinte védelmébe vette az embert, bár a civilizáció áldásai viszont — ez is igaz — elpuhí- tanak bennünket, gondolok itt a kulturált lakhatási lehetőségekre. kényelmet biztosító járművekre és egyebekre. De ez már más kérdés, amelyről szintén nagyon sokat lehetne beszélni.

•

Köszönettel vesszők az interjút dr. Nemeskéri János kandidátustól.

Rab Ferenc

dezz—felelefc-est formájában. Megyeszerte újdonságot jelent, hogy a szakszervezeti művelődési házakban kivétel nélkül mozgalmas klub-élet indult, legtöbb helyen a hagyományos formában, de Ist- ván-aknán például műszaki klub, a Ságvári Művelődési Házban könyvbarátok klubja, Bolyban mezőgazdasági klub alakult. Ugyancsak István-ak- nán alakítottak autós-klubot, programjukat országjárásra állították össze.

A munkatervefcet a megjegyzések kíséretében már megkapták a kultúrotthon-v«- zetők, » hozzáláttak a végrehajtásába«.

Ellenőrzik a művelődési házak munkáját

Siker Prágában

Jelenet a „Változatok egy találkozásra” című balettből. Előtérben Árva Eszter.

Kialudtak a reflektorok, s az utazás is végétért. A Pécsi Nemzeti Színház Balett Együttese újra itthon van, s a balett- .teremben egyhangúan szól a zongora. A lányok, gyakorlata éppen végétért, s: á fiúk alig hogy megkezdték a gyakorlatot. Eck Imre Liszt Ferenc-dí- jas balettigazgató a hatalmas, egész falat befedő tükör előtt ül egy kényelmetlen színházi karosszékben, és vezényli a gyakorlatokat;

— Ronde de jambe'en Í’air... — ma jd *— Pás de enni .. \ attitudes tour... — s szavai, írancianyelvű utasításai nyomán az egész terem mozdul. Ügy hat, mint egy titokzatos szertartás, mivel a hajdani francia balettmesterek által meghatározott szakmai nyelvezetet csak a beavatottak értik.

A gyakorlatok nagyon nehezek, bonyolultak.

—- Né csak a lábaddal táncolj, hanem a fejeddel is! — szólal meg időről-időre Eck Imre. mivel a furcsa kombinációkra a táncosoknak minden tudatos képességű kkel összpontosítaniuk kell, hogy helyesen végezzék el a gyakorlatokat. S ha még mindig nem megy. akkor bizony ilyeneket is hallani:

— F. úr, egy szólótáncos 2200-ért magasabbra ugrik! — S ha még ezekután sem megy kifogástalanul, akkor Eck Imre feláll és bemutatja a gyakorlatot. s közben felhívja a figyelmet az egyetlen lehetséges helves testtartásra.

A hétköznapok bizony kegyetlenül kemény munkával telnek a balett-teremben, hiszen ezek az edzések többnyire megerőltetőbbek, mint egy NB I-es futballcsapat tré- ningje.

Prága már csak az emlékekben él... A lányok közben visszaszállingóznak a terembe, s néhányan letelepednek á svéd padra. Bretus Mária és Stimatz Gabriella a tíznapos Csehszlovák turné élményeit mesélgetik slágvortokban.

— A legfurcsább az volt, amikor Ogon társulata velünk gyakorolt... Először Ogon vezette a gyakorlatot... Furcsa, és nagyon nehéz gyakorlat volt, mert ellentétes kombinációk következtek egymás után... Később aztán Eck Imre vezette a gyakorlatot, s akkor a csehszlovák kollégák jöttek zavarba, s csak ketten csinálták végig a gyakorlatot... Láttuk Pavel Smock együttesét, mely a legmodernebb felfogású együttes Csehszlovákiában. Megnéztük a Parancs c. balettot csehszlovák produkcióban. Érdekes volt... Klasz- szikus alapokkal állították színpadra, melynek az lett a következménye, hogy a tartalom és a forrna nem volt egységes.

— És a csehszlovákok technikailag .,.?

— Képzetlenebbek, mert náluk nincs meg a 9 éves alap, mint nálunk. Csak négy éves a ba.lettiskol/íjuk. Minket általában példamutatónak tekintettek. A prágai Axa Szállóból. s a brnoi Intemarional- ból mást se tettünk, mint fogadásokra jártunk, megbeszélésekre. tapasztalatcserékre, ö* előadást tartottunk, a legsikerültebbeket Prágában és Brnoban. Bemutattuk a „VálA beit vezetője, Maik N&n- domé azzal fogadott, hogy későn jöttem.

— Első nap kellett vobia, de fényképésszel együtt, hogy mindenki lássa, micsoda felhajtás volt itt a hanglemezek leárazásakor! Alig fértünk a sok vevőtől. Volt, aki ötvenhatvan darabot is elvitt egyszerre.

A iegnépszerű bbék a IS és 4 forintról egy forintra értékelt magyamóta-lemezek. — Ezek természetesen normál lemezeik és a váratlanul nagy kereslet miatt máris utánpótlást kelleüt kémünk. Ezeket mindenki viszi, akinek lé-' mezjátszója van, hiszen egy forintot megér a ^tegyen már a hajnalcsillag” ée az „Álom, álom, édes álom.. * Is. Az első napok egyikén kilencezer darabot adtak él a Kossuth Lajos utcai hangié- tnezfoóltban.

Ahogy körülnézek a boltben, úgy veszem észne, még- ! sem késtem még el.

Középkorú férfi, felöltőben, kalapban, igazán komoly tekintetű. Előtte mégis már legalább nyolc meselemez. Kiderül: 5 éves kislányának veszd. születésnapjára, meglepetésképpen. Sokba nem kerül ez a kedves, nem mindennapi megemlékezés, s a kicsi biztosan örül majd, hiszen ilyenféle élményben alig ha volt része.

A másik böngésző előtt is már tornyosodnak a lemezek. Számlájának végösszege: tizenhat forint!

Aktatáskájába már semmi sem fér. s fél, hogy összetörik; kéjben viszi inkább. — Ügyetlenkedik, nem tud ajtót nyitni. Végre sikerül! Mo- stflyogvk kilép, nyúlna a kalapjáért, de tele a keze. Az eladó is, a vevő is jóízűen nevét, s Így köszön mindkettő:

— Vlszoertlá’tásra!

ft I.

tozatok egy találkozásra.. ”,

„Oly korban éltem..„Pókháló” és „Bányász ballada” című balettjeinket. Mit mondjunk? Nagy szeretettel fogadták bennünket, s a bemutatóink után elismerésben és ünneplésben volt részünk.

Eck Imre balettigazgató közben aztán néhány percrp megszakította a próbát, s elmondta a legfrissebb híreket is:

— Tegnap megnézte a délutáni előadásunkat Jemsen úr. a norvégiai Bergen városénak fesztivál igazgatója, s nanum tetszett neki a produkeo'- -. Mint mondta Európában ik-e-i jól kidolgozott modern *-i'J- tokat nem igen látni. . Meghívott bennünket a máin* gén kezdődő bergeni te'-1' '- lókra. S még egy hír: men- tak a Fából faragott kiró9 % koreográfiájával, melyet, v - együttes szólótóneosaivol. r ~ szegedi tánckarral a S-'"’- ’’ Szabadtéri Játékokon miértünk majd be a jövő nyáron ..

A próbateremben és hazai előadásokon így épülnek nehéz, lelkiismeretes munkával a későbbi fesztiválsikerek.

Bertha Bulcsa

Ana alá Baranyában...

Ritka érdekességű és művészi értékű találkozó színhelye volt vasárnap délután a Leőwey Klára Gimnázium díszterme. A megyénkben élő népművészek és művészeti csoportok gyűltek itt össze, hogy a múzeumi hónap gazdag programjának jelentős eseményeként, mintegy az „élő múltat” szólaltassák meg. Még nem volt rá példa, hogy ilyen nagy számban, és egyszerre gyönyörködhetett a közönség az ősi, már-már elfeledett népi hangszerek utolsó megszólaltatóinak, c dal- és tánc kincs legszebb gyöngyszemei bemutatóinak művészetében. Az öreg Klárics Marián bácsi dudáját hozta el Birján- ból, a felsókandai Kovács Járna* egy másik, ma már alig ismert hangszeren, az okarinán játszott Lánya horvát népdalokat énekelt. Ott ooft a zalátai népdalénekes Döme József, a vajszlói eltérés Drá- vafalvi József, a hánycsóki Harcos bácsi, aki fiatal korában számadó juhász volt és most is magafaragta furulyáján szólaltatta meg az egykori juhásznótákat. Nem mindennapi hangszert hozott magival Abaligetröl Sajgó János: meggyfasipos ci taráján egyszerre két hangszer szólal meg. Az egyházaskozári Jankó Mátyásné Bukovinából hozott népballadával szerepelt, ősi népi öltözetben. A falujabéU Gusa Pál pedig oly tempers mentumosan játszott furulyáján román táncokat, hogy szín te táncra perdítette a jelenlevőket. Persze táncban sem volt hiány: jellegzetesen eredeti formájában a mohácsi délszláv népi együttes mutatta be. A mohácsi Űj Barázda Tsz tagjaiból alakult ez A művészeti csoport, mely színpompás népviseletével és dalaival hűen őrzi régi népi hagyományait. A hcrrvátok mellett a bólyi német énekhatos is színpadra lépett, valamint a versendi cigány-együttes,

ugyancsak népviseletben. Kellemes színfoltja volt a műsornak a szebényiek hamisítatlan népdaléneklése. A műsor legemlékezetesebb percei voltak, amikor az idős KapoU Antal, a népművészet mestere lépett a liözönség elé. Ma ö a legidősebb tagja annak a népes családnak, mely a népi faragások és a furulyázás terén művészi értékű eredményt ért ' el. KapoU bácsi lánya, Katona József né is odaállt furulyázó édesapja mellé és falujának népdatklncséből müta- 4 tóit be néhányat.

Pusztuló népi értékeink megmentése é$ megőrzése tekintetében jelentős é* hasznos kezdeményezés volt az „Arra alá Baranyában e. műsor megrendezése. A fáradságos és nagyon körültekintő munkát igénylő szerkesztést Várnai Ferenc végezte lelkes szeretettel és nagy hozzáértéssel. Hangulatos összekötő-szöveget Bakos LAszíő rricmdto. sJ Stílusosan.

Hanglemezek egy forintért