Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-25 / 250. szám

m OKTOBER 28. NAPLÓ 5 Kiszálltjuk az öreg szőlőt és a nahát Vendég Komiból Új, háztáji szőlőt telepítenek Egerágon Nvul ugrik ki a bokorból és veszett iramban vágtat a hegygerincen. — Hej, ha puska lenne ná­lam! — sajnálkozik Feliinger József, az egerági tsz elnöke, és vágyakozva néz a tapsifü­les után. Megvárja, míg eltűnik, majd megindul a hegytető fe­lé. Elvadult szőlők között gázo­lunk, aztán megállunk egy no- haparcellánál. Tele van für­tökkel. Néhány őszi darázs döngicsél a tőkék körül és ma­gába issza a bágyadt októberi napfényt. — Miért nem szüretelték le? — kérdem az elnöktől — A fe­le lepotyogott és rohadt is! — Háztáji... Úgy látszik nem kell neki — mondja az elnök olyan hangsúllyal, miint aki nem csodálkozik a dolgon. Felmegy a dombtető legma­gasabb pontjára s körbe mu- tat: — Nézzen végig. Egy darab szőlő és egy szántó. Megint szőlő, Ismét szántó — így megy ez kétszáznegyven holdon át Ez az úgynevezett zártkerti rész, a tsz rákfenéje. Mert a szérűskertekkel rend­bejövünk már, maholnap virá­goskertek lesznek a helyéki, de itt minden maradt a régiben. Pedig volt terv és elképzelés, de minden ötlet megbukott az emberek ellenállásán. Nem en­gedték a negyvennyolcból, ra­gaszkodtak a szőlejükhöz, pe­dig maguk is érezték, hogy így nem maradhat tovább. Letép egy szőlőfürtöt, lesze­di a szemeket, és nézegeti, mint ha egy marék búzát tar­tana a kezében: — Noha! — mondja a szőlő­szemekkel gurlgázva — Ilyen a háztáji szőlők nyolcvanöt százaléka. Biztosan hallott már róla, valószínű megizlel- te a borát is... Direkttermő, savanyú mint az ecet és me- tilalkohol lévén benne — ár­talmas az egészségre... Má­sodszor akár noha akár nem, régi telepítésű az egész. Ez a szőlőhegy még az első világhá­ború után keletkezett — mutat körbe a határban, majd meg­indul a dombon lefelé. Útközben mondja a harma­dik okot: a szőlőhegy még az egyéni gazdálkodás maradvá­nya. Ebből következik, hogy a parcella eloszlás igazságtalan. Van akinek két hold szőleje van még, s van akinek semmi, Nyílván, hogy ez sem marad­hat így örökké. Végül pedig — ez a legnyomósabb érv — a kétszáznegyven holdas zártkert nagyon drága mulatság a tsz számára. A valóságban ugyanis csak negyven holdnyi háztáji szőlőre lenne a faluban szük­ség, de mivel ennyire szét van­nak szóródva a parcellák, s szántóföldek ékelődnek közbe, kétszáznegyven holdat foglal­nak el. így a tsz-nek nem ma­rad más választása, mint a lovaseke. A nadrágszíjparcella és a traktor ugyanis nem fér össze, ezért csak úgy tudják a közbeékelődött szántót meg­munkálni, mintha ma is egyé­nileg gazdálkodnának. A völgyben, az egyik pincé­nél Nagy Lajos, a tsz főagro- nómusa és Bőlyi János, a nö­vénytermesztő agronómus vár­nak ránk. Bort kínálnak: elő­ször nohát, aztán nemesítetted — Itt az alkalom az össze­hasonlításra! — mondják mo­solyogva, és összehúzzák száju­kat a savanyú és keserű nohá- tóL Pontosabban — Sokáig törtük a fejünket a megoldáson — mutat az el­nök a két agrotnómusra — az­tán kidolgoztunk egy tervet. Mivel láttuk, hogy a .régi sző­lősgazdák nagyon ragaszkod­nak a szőlőhöz, abból indul­tunk ki, hogy elvenni csak ak­kor szabad, ha egyúttal adunk is. — Pontosabban? — Pontosabban: összeírtuk az igényeket. A jelentkezők számát, meg azt figyelembevé- ve, hogy egy családnak maxi­mum csak négyszáz négyszög­ölnyi szőlője lehet, összesítve 40 hold háztáji szőlőre van szükségünk. Ezt a negyven holdat öt-hat év alatt betele­pítjük. A főagronómus megmutat­ja az új háztáji szőlők helyét. A mai szőlőhegy foly­tatása: napsütötte, jótalajú te­rület. A községi tanács adta el, jutányos áron. Korábban vá­sártér volt, a jövőben azonban arra sem lesz szükség. — A negyven holdból tizet még az idén felforgatunk, ta­vasszal pedig betelepítjük — mondja a főagronómus — Há­rom év múlva, amint az új telepítés termőre fordul, a ré­gi háztáji szőlő automatiku­san megszűnik létezni. Ki­szántjuk és eltüntetjük a mai zárt kerteket. A kétszáznegy­ven holdból negyvenen gyü­mölcsöst alakítunk ki, a meg­maradón nagyüzemi táblákat hozunk létre. Nagy nyeresége lesz ez a szövetkezetnek. — Es a tsz tagok? — kér­dem az elnököt — Mit szól­nak az intézkedéshez? — Nagyon elégedettek vele! — válaszolja — Érthető is, hi­szen az új helyen bőven termő csemegeszőlőjük és nemesí­tett borszőlőjük lesz a régi no­ha helyett. Innivalóban sem lesz hiány, még közepes ter­més esetén is napi egy-két liter bor kerülhet az asztalukra, annál többre pedig nincs is szükség. Az elmondottakhoz még annyit kell hozzá tenni, hogy Felinger József tsz elnök a pé­csi járási tanácsnak is tagja. A járási tanács mezőgazdasági állandó bizottságában javasol­ta, hogy az egerági példa nyomán rendezzék a járás­ban a háztáji szőlők ügyét Indítványát elfogadták, s Fe­linger József elnökletével kü­lönbizottságot alakítottak a kérdés megoldására. Ami te­hát Egerágon lejátszódik, meg­történik a járás többi községé­ben is. Egerág példájából lát­hatjuk. hogy mennyire üdvös dolog ez. Magyar A vendég — Litkin elvtárs, a szovjetunióbeli Komi Auto­nóm Köztársaságból érkezett Pécsre és látogatta meg szer­kesztőségünket. Litkin elv­társ a komi nyelven megje­lenő Jugid Tuj, vagyis magya­rul Fényes ég című központi lap főszerkesztője és mint új­ságíró igen érdeklődött Pécs és Baranya lakosságának éle­te, fejlődése iránt. Ugyanis a komi nép rokonságban él ve­lünk. Nyelve, szokásai sokban megegyeznek a magyarral. így például magyar nyelvtudósok, akik a közelmúltban jártak a Komi Köztársaságban, meg­állapították, hogy mintegy 200 szónak a töve azonos. És ilyen szavakat találtak a komi nyelvben, mint „kutya”, men­ni komi nyelven „monni” és a főnévi igenevek náluk is „-ni”-re végződnek. Elöljáró­kat nem használnak, hanem a szóvégi „n” jelöli a hely ha­tározót. Ezenkívül nyelvük nem ismeri a him-, nő- és semleges nemet, ragozása is sokban megegyezik a magyar­ral. A két nép közötti szoros kapcsolatot mutatja az is, hogy már évtizedek óta kutat­ják magyar nyelvtudósok a komi nyelvet és Fokos-Fux Dávid nyelvész írta meg és állította össze a komi—német szótárt két kötetben. — Igen népszerű nálunk Illés Béla, akinek a könyveit komi nyelven többezer pél­dányban kiadták, — mondot­ta Litkin elvtárs a szerkesz­tőségünkben megtartott be­szélgetésen, — most is hozok magammal egy ajándék köte­tet Szerafimov Popovtól, aki baráti kapcsolatot tart fenn Illés Bélával. Ök ketten a má­sodik világháború alatt egy fronton harcoltak. Illés Béla a harmincas években egy hó­napot időzött a Komi Köz­társaság fővárosában, Sziktiv- kár-ban. így ismerik őt sze­mélyesen is és szeretik írá­sait, különösen népszerű ná­lunk az „Ég a Tisza” című regénye. A Komi Köztársaság a Szovjetunió európai részé1 • vVí este bemutató Tét.ft altnak Itfos Film Film Film Cfiőtú bődhez Tulajdonképpen csak akkor nyugodtam meg véglegesen, hogy nem hiába idegeskedtem az R. 100-as akció és egyben Várkonyi Zoltán rendező új filmje miatt, amikor a film vége felé a közönség egyre többször és izgatottan fel­szisszent Csiky Gábor álteoló­gus, azaz nyomozó főhadnagy védelmében. A Foto Háber egy könnyedebb fellélegzés a magyar filmgyártás mai kor­szakában, eléggé izgalmas, eléggé modem — szerkeszté­sében és technikai eszközei­ben, de ötleteiben is — és a műfaj körülményeihez képest eléggé jól is sikerült. Egy titokzatos R. 100-as akció, a még titokzatosabb Háber foto- műterem, kémek, halásztanya, nyomozók, akik egy korszerű televízió-berendezés segítségé­vel folytatják a bonyolult nyomozást, lehallgató készülé­kek, többé-kevésbé ügyesen szervezett izgalom, egy titok­zatos trafikosnő, meg egy te­lefonszám, ami a film tulaj­donképpeni kulcspontját je­lenti ... Mindezekből látható, hogy a film írói és rendezője nem fukarkodtak az ötletek­kel, valósággal kirámolták a bűnügyi filmek ötlettárát. Di­cséretükre legyen mondva, hogy sohase bonyolítják túl az eseményeket, de a nyomo­zás szövetei iáim átlátszóak — vagyis Erdődi János, Radvá- nyi Dezső és Szemes Mariann forgatókönyvírók és Várkonyi Zoltán rendező révén egy eléggé jólsikerúít bűnügyi filmmel gyarapodott az évi saagSá$ fiingyástá*. Némi rosszmájúsággal meg í lehetne jegye mi azokat a pon- | tokát, elsősorban dramaturgiai < pontokat, ahol a film a nagy < angol bűnügyi filmekre emlé- f keztet, defliát a műfai minden- > féle határa yéges. Meg lehet- S ne jegyezni azokat a kissé ! „erőszakos” szerzői közbelépé- < seket, amelyek nélkül meg- \ szűnne a film folyamatos fe- > szültsége, dehát ezek mindS megbocsátható jelenségek egy í kevéssé nagyi gényű inkább < szórakoztató bűnügyi filmben. ? Csak dicséret illeti a filmet > az okosan felépített belső S mondanivalóért, a jól értei-j mezett romantikáért. S persze, 5 nem utolsó sorban a kellemes > szórakozásért, | Az ilyen sebt^en írt récén- | riókban szokásos a film tör- < ténetét bizonyos értelemben < kritikai bonckés alá venni. < Nem azért tekintek el czut- ) tál ettől a kritikai boncolás- ] tói, mintha néhány kivételtől l eltekintve, a Foto Háber nem ? bírná ki ezt a műveletet, ha-) nem azért, mert bűnügyi film- l ről lévén szó — képletesen jj szólva: nem szeretném a sze- i kér elől kifogni a lovat í Ugyanis, mit ér egy szórakoz- S tató, eléggé izgalmas bűnügyi S film, ha a kritikus előre el- \ mondja a történetet, érdekbe- í lenné változtatja az izgalma- í kát és a megoldást? A FotoS Háber eléggé sikerült film S ahhoz, vagyis megéri a másfél i óra időtöltést, hogy az ember a film erényei mellett a hi- § bált is. elviselje. $ tmm ? A Pécsi Nemzeti Színház ma este Pécsett is bemutatja a Férfiaknak tilos című Gyárfás Miklós—G. Dénes György —Viski András darabot. A zenés vígjátékot Szivler József rendezte. Képünkön a darab valamennyi szereplője lát­ható, tehát: Szalma Lajos, Bázsa Éva, Koós Olga, Dobák Lajos, Bállá Olga és Takács Margit. Még becserélheti használ! rádióját csereakció meghosszabbítva Litkin elvtárs és Csaba Imre elvtárs, a Középdunán­túli Napló főszerkesztője baráti beszélgetésen lapunk szer­kesztőségében. helyezkedik el, területe 417 000 négyzetkilométer. Ezen a ha­talmas területen él az egy­milliós komi nép. Hét na­gyobb városa van, valameny- nyi gyorsan fejlődik, de külö­nösen nagyot növekedett fő­városuk, Sziktivkár, — Még 1959-ben csak 64 000 lakosa volt a főváros­nak, ma pedig meghaladja a százezret. így az utóbbi évek­ben 10 000 lakossal gyarapo­dott Sziktivkár évenként. Ez annak köszönhető, hogy erő­sen iparosodik. Hatalmas kombinátot építünk és a fa­feldolgozógyár 1 évente ötmil­lió köbméter fát képes meg­munkálni. Már működik a i panellgyárunk, amelynek se­gítségével meggyorsíthatjuk az építkezést, hasonló gyárat még kettőt építünk a követke­ző években. A köztársaság érdekessége még, hogy területén halad át majd az a két folyó, amely­nek a vizét az Északi-jeges­tenger helyett most a Kaspi- tengerbe vezetik. Ugyanis az utóbbi években a Kaspi-ten- ger vízszintje erősen csökkent és veszélyezteti a hajózást. így például Arhangelszk, amelyik kikötőváros volt a Kaspi-ten- ger partján, ma több kilomé­terre van a tengertől. A folyó­vizek irányának megváltozta­tásával sikerül majd megál­lítani a Kaspi-tenger vízszint­jének csökkentését, de eköz­ben a délre fordított folyók vize növeli az útjába eső vízi- erőművek termelését. Vendégünk két napot töl­tött Pécsett és Baranyában, mindent följegyzett, hogy a Jugid Tuj hasábjain részlete­sen beszámolhasson olvasói­nak. Azt is megígérte Litkin elvtárs, hogy a nagy termé­szetátalakító munkáról, a ko­mi rokonnép életéről rendsze­resen küld majd beszámolót lapunknak. Gáldonyi Béla Mezőgazdasági előadássorozat a televízióban Ez év őszén is megindítja a Magyar Televízió és a Föld­művelésügyi Minisztérium me­zőgazdasági előadássorozatát. A félórás filmek a gyakorlat­ban bevált termelési, tenyész­tési, állategészségügyi, üzem­szervezési módszereket, a tudo­mány és a technika legújabb vívmányait ismertetik. Az elő­adássorozat első előadása „Több kenyérgabonát’ címmel november 17-én kerül a televí­zió műsorára, eladója Horváth Sándor a Magyar Mezőgazda­ság főszerkesztője lesz. A tizenkilenc előadásból ál­ló sorozatban egyébként a ma­gyar mezőgazdaság vezető egyéniségei tartanak előadáso­kat a mezőgazdaság legkülön­bözőbb problémáiról: a gyü­mölcs-, szőlőtermesztésről, nö­vényvédelemről, öntözésről, ta­karmányozásról stb. Az elő­adássorozat utolsó előadására március 29-én kerül sor. SZÍNHÁZ \MflU A PÉCSI RADIO ’963. október 25-i, pénteki műsora a 223,8 m középhuUámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Ki mint vet.... Hasznos ösztönzés. — Jegyzet. Megemlékezés Ante Evetovics Miroljub költőről. Érdekelni fogja hallgatóinkat. Szerb dalok. 17.30: Német nyelvű műsor: Faluról falura. — összeállítás. Fúvószene. 18.00: Magyar nyelvű műsor: Mecseki visszhang. — Zenés összeállítás. — A tartalomból: Vidám zenés séta városon, fa­lun. — Egy mozgalom hétköz­napjai. Bertha Bulcsu írása. — Zenélő levelezőlap. — A nap eseményeiből. Tudósítások, ri­portok. Bemutatók előtt: 1. Fér­fiaknak tilos című zenés vígjá­ték a Pécsi Nemzeti Színházban. 2. Baranyai népművészek mű­sora a Leöwey Gimnázium nagy termében. 3. A Pécsi Filharmo­nikusok évadnyitó hangversenye előtt. 4. A szovjet filmhétről. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Balett matiné (délután 3 órakor). — Férfiaknak tilos (este 7 órakor). Bemutató­bérlet. MOZI: Park: Foto Háber (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Kálóján cár (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth: Az orosz csoda. I. (fél 5 és 7 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, A bűn története (színes), 11963/19. sz. világhiraűó, UaiübQHi képeslap, Transylvániával a ten­geren. (Előadások 10 órától 2 óráig folytatólagosan). Epitők Kultúrotthona: Pinocchio (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Amikor egy lány 15 éves (5 és 7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): az orosz csoda. I. (fél 6 és 8 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Foto Há­ber (fél 8 órakor, szélesvásznú). Ságvári Endre Kúltúrotthon ’Uj- Mecsekalja): Kollégák (fél 6 és fél 8 órakor). Május 1. (Vasas H.): Transzport a paradicsomból (7 órakor). Kossuth (Mohács): Korzikai testvérek (6 és 8 órakor, széles­vásznú). Zrínyi (Szigetvár): Párbeszéd (8 órakor). Táncsics (Siklós): Négy szerze­tes (fél 8 órakor, szélesvásznú). DüNANTÜLl NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32. 15-33: V ián*. 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u ti. Telefon: « 15-32. 15-33. 50-00 PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihálv u 10 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft nál és kézbesítőknél. Előfizethető a helyi postahivatalod» Indexszám: 23,054.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents