Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-02 / 230. szám

19(53. OKTÓBER 2 3 Á szakmunkás-utánpótlás ügye Megnyílt a mezőgazdasági szaltmunkislépzés idei tanéve Arcképek Schum József a Baranya megyei Építőipari Vállalat Jókai úti építésvezetősége megbízásából tevékenyke­dik a Szabadság úti emelet- ráépítésnél, mint kőműves. A frissen rakott falra rak­ja a téglákat, háta mögött a malterosláda, amögött a nagy semmi, illetve a két emelet. Schum József hát­radobja a fandlit, —... ép­pen a kampójával akad meg a láda szélében, hiá­ba, harminc év alatt milli­méter pontosak lesznek a mozdulatok is. Most éppen a kanállal nyújtja a falon a habarcs tésztáját, mellé­je lépek, érdeklődöm. — Hol kezdtem, arra ki­váncsi? ... Mohácson. Mert én lánycsóki vagyok ... Igen, ez érdekes dolog, Lánycsókról, csupán ebből az egyetlen baranyai falu­ból nyolcvanhatan dolgo­zunk az építőiparban. De csak az én vállalatomnál — teszi hozzá az öreg kő­műves. — Hogyan lehet egy fa­luból ennyi építőt össze­szedni? — Sok volt azelőtt a proletár Lánycsókon, tudja olyan emberek, akiknek nem volt földjük. Aztán, ha a gazdagabb parasztoknál el­fogyott a munka, akkor, mentek a városba. Mohács közel volt, hát oda kerül­tem én is. Inas lettem, az­tán segédként szabadultam fel. — Melyik volt a legszebb munkája? Az első nagy vítkezés, ahol dolgozott. Elmosolyodik, csóválja a éjét. — Szép munka ezelőtt nem igen akadt. Építettünk három, földszintes házat egy ív alatt? ... Hanem amióta '•nnél a éégnél vagyok! Ti­zenkét éve .,. még a repté­ren is voltam, a hétemele- i lseknél. — Szép munka a kőmű­vesé. — Szép a fenét. Poros, fagyos, szeles munka. Az ácsoké szebb. Itt nyáron nag ion meleg van, télen nagyon hideg. — Maga vasárnap be sem jön dolgozni, ugye? — Már hogyne jönnék be, eddig is minden vasárnap, amikor hirdették, itt vol­tam. Le vagyunk maradva az építkezésekkel. — Éi, mondja Schum bá­csi, változott-e valamit a szakma az utóbbi időben? — Saicat változott... Be­tonkeverő, malterkeverő... A kőművesnek szinte a lába alá lökik a habarcsot... Az­tán a téglák is nagyobbak. Előregyártott elemeket sem használtunk régen. Azt kér­dezi, végigdolgozom-e az évet? ... Tíz Hónap körül. Mennyi jut ■ havonta? ... Kétezer körül. Régen még kútásással is foglalkoztam, ha nem volt az iparban munka, most alig győzzük. Visszahajol az állásra, fogj : c. tél lét, a fandli nye­1 ' lével rákoppint. Érces, ke­mény csengése van. — szüts — SZORÍT a CIPŐ — jólle­het . valamennyi fontosabb iparágban: kevés a szakmun­kás. És azért kevés, mert a lendületes iparosítás, a műsza­ki és technológiai fejlődés a szó szaros értelmében feléli az évente „avatásra” kerülő új szakmunkásgárdát. Az utánpótlás lassúbb. , tehát nincs arányban az iparpoliti­kai igényekkel. De arányta­lanságok jelentkeznek a kü­lönböző szakmák kategóriáin belül is. Pécsett — hozzávető­leges gdat szerint — kettő ezer ipari tanuló dolgozik, il­letve sajátítja el választott szakmáját, de amíg egy részük bármelyik üzem kapuján ko­pogtatva azonnal kap mun­kát, — kisebb hányaduk, — például a fodrászok, kozmeti­kusok — már sokkal nehe­zebben helyezkedhetnek el, II, mert hiszen ennek a szakág­nak felvevőképessége véges. Feltétlenül szükség van arra, hogy a szakmai beiskolázások során helyes irányba kell te­relni a fiatalok érdeklődési körét, hogy ez az aránytalan­ság megszűnjék. De ez csak az egyik probléma. Égető a szakmunkáshiány az építőiparban és a vasipar­ban. A városi tanács . ipari osztálya — nagyon helyes in­tézkedés révén — arra ösz­tönözte a tanácsi vállalatokat, hogy a tervezett létszámnál több ipari tanulót vegyenek fel, vagyis a maximális le­hetőségig fokozzák a szak­munkás-utánpótlást. A szük­ség vitte rá az ipari osztályt erre az intézkedésre, mert az utóbbi években sajnálatos ta­pasztalatokra tettek szert. A Hétfőn este a Városi Műve­lődési Házban zajlott le első koncertje annak a sorozatnak, mely századunk kimagasló zenészegyéniségei kamaramű­veinek bemutatását, a pécsi zenekedvelő, közönséggel va­ló megismertetését tűzte ki céljául. Ennek az igényes, de nem mindenben (hálás feladat­nak a valóraváltását fiatal pécsi muzsikosok vállalták, komoly művészi élményben részesítve a művelődési ház hangversenytermét megtöltő közönséget. Ez az est elsősor­ban arra adott határozottan igenlő választ, hogy a pécsi zenekedvelők körében jelen­tős tábora van a XX. századi muzsikának. Elsősorban a fia­talabb korosztályhoz tartozók tettek hitet, hogy érdeklőd­nek a modern zenei alkotások iránt, de ott találtuk a közön­ség soraiban a „nagy” kon­certek látogatód közül is azo­kat, aikik őszinte és igaz ba­rátai, rajongód minden kor zenei szépségeinek. A műsor összeállítását, fel­építését művészi ízlés, körül­tekintő gondosság és a lehető­ségek maximális kihasználása jellemezte. A század első év­tizedeiben született művek megszólaltatása a legnagyobb követelményeket támasztotta a fiatal előadóművészekkel szemben, akik mind stiláx'is, mind technikai szempontból szinte hibátlan produkcióikkal bebizonyították, hogy hozzá­nőttek e nagy, nem egyszer újszerű "feladatok megoldásá­hoz. A koncert Ravel 1908- ban komponált Gaspard de la Nuit (Az éjszaka fantom­jai) című zongorakampozició- jávai kezdődött. Már többször meggyőződhettünk róla. hogy városunk kiváló pianistájához, Bánky József egyéniségéhez különösen közel áll a század- eleji francia impresszioniz­mus. Ravel félelmetesen nagy­szerű, a zongorahangzás me­rőben • új lehetőségeit feltáró, virtuóz darabjának mélyen átélt talmácsolása remek in­dítása és előkészítése volt az egész koncertnek. Bánky a modem műveken megedzett, lüktető ritmusú, acélos bil- lentése, fegyelmezetten ' össze­fogott. igaz élvezetet nyújtó tanácsi vállalatok kebelén be­lül mintegy kétszáz fiatalt ok­tatnak évente. Amikor ezek a fiatalok megkapják a segéd­levelet, elhagyják a vállalatot és nagyüzemekben — mint például a Bőrgyár, a komlói, pécsi bányák stb. — he­lyezkednek ed. Erre meg is van a lehetőségük, mert az említett nagyüzemek magasabb bért tudnak< biztosítani, másrészt pedig szakmunkás igényük szinte kielégíthetetlen. Ez nem is csoda, hiszen a Bőrgyár és a bányák, bőripari, és vájár­tanulókat foglalkoztatnak. — ami bizonyos mértékben ért­hető is — de lakatosokat; for­gácsolóikat például már nem nevelnek, holott minden üzem igényli a vasipari szakmun­kásokat. Ez a jelenség aztán azt eredményezi, hogy a ta­nácsi vállalatoknál évente fel­szabadított vasipari fiatal szakmunkásoknak fele a nagyüzemekben keres mun­kát és talál is, — magasabb bérért. De csak számítsuk ki, hogy ez milyen kárt okoz a tanácsi vállalatoknak! Egy iparitanüló háromévi okta­tási-nevelési költsége körül­belül hatvanezer forint. Száz ipari tanulónál ez az összeg hat miffliió forint! — és ez a száz ipari tanuló — segédle­véllel a kezében — más üze­mekben keres boldogulást. Ez az anyagi része. Az erköl­csi hátrányát már a szak­munkásokat „kitermelő” ta­nácsi vállalatok érzik meg a bőrükön, amikor is éveken át vesződnek, költségesked- nek a tanulókkal s abból szá­mukra nem sok haszon ma­rad. játéka a műsort lezáró, rö- videbb lélegzetű Prokofjev Toccata-ban is hiánytalanul érvényesült. Kováts András és Gaál Mimi szonáta-partne­rek művészi fejlődésében újabb jelentős állomás Sztra­vinszkij öttételes, 1932-ben komponált hegedű-zongora Duó Concertante- jának és Milhaud 1911-ből való 1. he­gedű-zongora szonátájának előadása. A két mű közül a Milhaud-szonáta hatott in­kább hálás produkciónak, be­mutatója óta tovább érett, és a szinte éneklőén ívelő hege­dűszólam (hajlékonyán, tiszta és határozott tónusban szólalt meg Kováts hegedűjén. Ho­negger 1922-ből való klarinét- zongora Szonatiná-ját Morvay Bálint adta elő értékes kon­certprodukcióként, könnyed biztonsággal. Gaál Mimi ezút­tal is megbízható part­nernek bizonyult. Érdekes és sikeres része volt a kon­certnek Hindemith rövid, de rendkívül koncentrált szerke­zetű két hegedű-klarinét duettje, melyet Kováts And­rás és Morvay Bálint muta­tott be színvonalasan. Nagy mértékben osztozott a siker­ben a Janus Pannonius Gim­názium kamarakórusa Ivasiv- ka Mátyás vezényletével. Szá­radunk kórusirodalmából Ko­dály Zoltánnak Arturo Tosca­nini leánya esküvőjére nász­ajándékként 1932-ben kompo­nált olasz madrigáljai, közül kettőt, valamint Britten „A ceremony of Carol” című so­rozatából két tételt szólaltat­tak meg, a tőlük megszokott szép hangzással, biztos into­nációval. A koncert értékét növelte Dobos László tömör, találó ismertetőszövege. — nt — Malomszerelő és Gépgyár­tó Vállalat változó, vidéki munkahelyre azonnal al­kalmaz . lakatos, villanyszerelő és mázoló szakmunkásokat. Jelentkezés: Budapest, IX., Soroksári út 48. Munka­ügyi osztály. Felvétel ese­tén útiköltséget térítünk A PROBLÉMA MEGÖL* DÁSA tehát a nagyüzemek­nél keresendő. Kellő ará­nyokban a nagyüzemek is (bá­nya, Bőrgyár, stb ...) neveljék ki saját üzemük számára a TMK-iakatosokat, esztergá­lyosokat, és a műszerészeket. Igaz persze az is, hogy ez csak félmegoldás lesz, Hiszen — előzetes számítások szerint a második 5 éves terv végé­re évente 1700—1800 új szak­munkásra lesz szüksége Pécs iparának. A Művelődésügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a városi ta­nács illetékes szakemberei ép­pen a napokban ültek össze, hogy megtárgyalják a szak­munkás-utánpótlás jövendő feladatait. Jelenleg Pécsett az egy szak középiskolán — a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakis­kolán — kívül hasonló in­tézmény nincs több. A két említett minisztérium és a tanács előzetes tervei alapján várható, hogy 1965—1966-os esztendőkben, folyamatosan, több szakközépiskolát léte­sítenek Pécsett. Körülbelül' 8 szakiközépiskola (részben új létesítmény, részben átszerve­zés révén) lakatos, műszerész, vegyipari-műszerész, építő, kereskedelmi, forgácsoló, élél- miszier, autószerelő.; i stb. — iparágakra biztosítja majd négy-négy évenként a magasabb képzettségű szak­munkásgárdát. Ez a terv. ter­mészetesen részleteiben vál­tozhat majd a végrehajtás idejéig, de az a tény biztos, hogy csakis eme szakközépis­kolák beindítása oldja majd meg nemcsak létszámban, ha­nem minőségben is a szak­munkás-utánpótlás jelenleg még sok gondot okozó prob­lémáját; Rab Ferenc Kedden ülést tartott a pécs- váradi járási tanács és a pécsi I. kerületi tanács végrehajtó bizottsága. A vb-üléseken több fontos kérdésről tárgyaltak. A pécsváradi járási tanács végrehajtó bizottsági ülését Berkesden tartották, mert töb­bek között napirendre tűzték az ottani községi tanács vég­rehajtó bizottságának a köz­ség kulturáltabbá tételéért végzett tevékenységét. Ennéd is fontosabb kérdésként ke­zelték azonban annak az ok­tatási tervnek a részlete® meg­tárgyalását, amelyet a pécs­váradi járási tanács végrehaj­tó bizottsága készített az 1963/64. oktatási évre. A végrehajtó bizottság több csoportra osztotta a járás te­rületén tevékenykedő tanácsi funkcionáriusokat, és alkal­mazottakat, s minden csoport­ban személy szerint megszab­ta a következő esztendőkben elérendő iskolai végzettséget. A községi vb-vezetők is szinte kivétel nélkül tovább­képezik magukat ebben az ok­tatási évben. Jó részük a me­zőgazdasági technikumba kér­te felvételét. Hárman a jog­tudományi egyetem negyedik évfolyamának hallgatói, de akadnak még olyanok is, akik most gyürkőznek az általános iskola VIII. osztályának el­végzéséhez. A községi, appará­tus továbbképzési csoportjába beosztottak — főként pénzügyi és adóügyi előadók — mező­gazdasági, illetőleg közgazda- sági technikumi végzettséget szereznék, ketten a jugtudo- mányi egyetem levelező hall­gatód lesznek. Az oktatási terv végrehaj­tását a járási oktatási mun­kaközösség segíti és ellenőrzi. A bizottság tagjai figyelem­mel kísérik az oktatásba be­vont tanácsi dolgozók tanul­mányi eredményeit, s igyekez­nek minden olyan akadályt elhárítani; mely a tanulás ro­vására mehetne. Tapasztala A mezőgazdasági szakmun­kásképzés 1963—-64-es tanévé­nek megnyitó értekezletét kedden tartották a MEDOSZ székházéban. A szakmunkás- képzés jelenlegi helyzetéről és további feladatairól Vlcsko Lajos, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Szakoktatási és Kí­sérletügyi Főigazgatóságának helyettes vezetője számolt be. Bevezetőben elmondotta, hogy az idei tanévre végleg kialakultak a mezőgazdasági tanulóképzésnek és a felnőtt dolgozók szakmunkásképzésé­nek rendszeres szervezeti for­mái. Az 1962—63-as tanévben a mezőgazdasági tanulóknak 17—18 százaléka maradt ki az első és a második évfolyam­ról. Ehhez járul, hogy az idei tanévre 8210 újabb tanuló szerződtetését tervezték, de az első éVes tanulók létszáma a tervezettnek a háromnegyedét sem éri el. Az ok elsősorban az, hogy ma még kevés fiatal tekinti életpályának a mező- gazdasági szakmát, de hozzá­járulnak az előzetes tájékoz­tatás és propaganda hiányos­ságai is. Komoly probléma az is, hogy az évi nyolchónapos üzemi képzés ideje alatt a gazdaságok egyrészében nem foglalkoznak megfelelően a fiatalokkal. Nem jobb a hely­zet a felnőttek szakmunkás­képzésénél: tavaly a megszer­vezett tanfolyamoknak 27 szá­zaléka oszlott fel a befejezés előtt, s a hallgatóknak csak­nem 30 százaléka hagyta ab­ba a tanulást. Az ok: — a közlekedést gyakran akadá­lyozó rendkívüli időjárás mel­taáfcról első alkalommal no­vember 12-én tárgyalnak majd, amikor a technikumok­ban, gimnáziumokban és ál­talános iskolákban tanulók problémáit vitatják meg. A bizottság utolsó ülésére 1964. júliusában kerül sor, amikor értékelni fogják az 1963/64- ben végzett oktatási munka tapasztalatait. A pécsi I. kerületi tanács végrehajtó bizottsága többek között megvitatta a kerületi tanács október 8-án, kedden sorrakerülő ülése elé terjesz­tendő jelentéseket, az 1964. évi tanácsi költségvetésről és a jövő évi községfejlesztési alap költségvetéséről, majd a kerület népművelési helyzeté­ről tárgyaltak. A kerületi népművelési fel­ügyelő jelentése — mivel a jelenlegi v. b. még nem fog­lalkozott ezzel a kérdéssel — részletesen beszámolt a műve­lődési otthonok helyzetéről, az ismeretterjesztésben élért eredményekről, a felnőtt okta­tás kérdéseirőí, a könyvtarak munkájáról, az öntevékeny művészeti mozgalom, a mozik, az ifjúsági klubok helyzetéről. Az ülésen különösen éles vita alakult ki a kerület mű­velődési intézményeinek je­lenlegi állapotáról. Bár a fel- szabadulás óta örvendetesen megnőtt a művelődési ottho­nok száma — jelenleg 14 mű­ködik az I. kerületben — nagy részük azonban nem fe­lel meg a kor követelményei­nek. A művelődési otthonok résziben tanácsi, részben SZMT irányítás mellett működnek. Gazdasági vonatkozásban jó részük a szénibányászati tröszt támogatását élvezi. Ez a tá­mogatás azonban nem bizto­sítja az otthonok egyenletes fejlődését, mert míg egyik kultúrotthonnak nagyobb mér­vű felújítás lehetőségeit is biztosítják, mások korszerűt^ fenségük miatt nem tudják betölteni hivatásukat. Nagyon lett — a tanfolyamok nem megfelelő vezetése és a tan­folyamokat segítő társadalmi bázis hiánya. E hibák ellenére is jelentős eredményeket hozott a mind­össze néhány éve megindult mezőgazdasági szakmunkás- képzés. Jelenleg csaknem 50 000 mezőgazdasági dolgozó­nak van szakmunkás-képesí­tése, s az idén csaknem 90 000 felnőtt és fiatal részesül me­zőgazdasági szakoktatásban, további mintegy 30 000-en pe­dig alapfokú traktorvezetői képzésben. Az idén számos in­tézkedésre, új módszerre is sor kerül, a szakképzés szín­vonalának emelése érdekében. Néhány osztályában növelik a mezőgazdasági tanulók elmé­leti képzésének idejét, hogy a hallgatók, későbbi tovább­tanulásuk érdekében is, elsa­játíthassák a szakközépisko­lák közműveltségi anyagát. A gyakorlati képzés javítására a tanulókat foglalkoztató gazda­ságokban függetlenített gya­korlati oktatókat kívánnak beállítani. A felnőttek szakmai oktatá­sában az idén végleg megszű­nik az ezüstkalászos tanfolya­mok működése, ezentúl már kizárólag szakmacsoportok szerinti szakmunkásképző tan folyamokat szerveznek. Üj oktatási forma lesz az idén a 18—20 éves fiatalok részére indított ifjúsági szakmunkás- képző tanfolyam. Az idén megkezdik a szakmunkások szervezett továbbképzését is: ennek hálózatát e mezőgazda- sági szakkörökből építik ki. elhanyagolt állapotban van például a pécsszabolcsi Puskin Művelődési Ház és sajnálatos körülmények folytán ismét elmaradt a Boráía-telepi mű­velődési terem bővítése. A v. b. elhatározta, hogy az el­hanyagolt művelődési ottho­nok ügyében tárgyalást kezd a szén-tröszttel. A vb-ülésen többek között felmerült a Fekete Gyémánt filmszínház film-ellátásának kérdése is. Amint a végrehaj­tó bizottság tagjai megállapí­tották, a Moziüzemi Vállalat a jobb filmeket csak több hó­nap eltelte után juttatja el nemcsak a kerület társadalmi mozijaiba, hanem még a Fe­kete Gyémánt Filmszínházba is. A jobb műsorpoloüka ér­dekében már korábban is folytattak megbeszélést a Mo- ziüzemd Vállalattal, de az ülé­sen ismételten elhatározták, hogy újból napirendre tűzik ezt a kérdést A határozat Az 1, kerületben az utóbbi időkben több új utca alakult ki. Ezek elnevezéséről is dön­tött a végrehajtó bizottság. A Bokor utca és a lámpás; víz-, folyás között — a Bokor ut­cától keletre, párhuzamosan kialakított új utcát Avar ut­cának, ugyanott a Lámpás pataktól nyugatra lévő, illető­leg azzal párhuzamosan ha­ladó új utcát Dagály utcának, Szabolcs felsőtelepen, a Török István utcától keletre, illetve azzal párhuzamosan haladó új utcát Fejlődés utcának, a Felszabadulás útról (Koksz­művel szemben) a Pécsi Hő­erőműhöz vezető utat Edison utcának, a Felszabadulás út­ról az Aknamélyítő Tröszt telepére vezető utat Alkotás utcának, a Hőerőmű útját a Basamalom úttal összekötő utat Gomba utcának, a Szé- chemyi-akmai palahányótói a TolbuHtn útra vezető utat Kénes útnak nevezték eL Biztató kezdet — sikeres bemutatkozás A kőműves Tanácsi végrehajtó bizottsági ülésekről jelentjük... Oktatási terv az 1963164. évre — Uj utcákat neveztek el az 1. kerületben

Next

/
Thumbnails
Contents