Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-22 / 247. szám

mapiA 3 ORVOSI SZEMMEL a Mecseki Tüdőszanatóriumban Az építők még javában dol­goznak a Mecseki Tüdőszana­tóriumban, de az épület így is impozáns, s a szépen festett szobákba is könnyű el­képzelni a berendezést. Két­ségtelenül a megye egyik leg­szebb létesítménye lesz a sza­natórium. Megkértük dr. Hd- ber József igazgató főorvost, az intézet vezetőjét, az orvos szemével mutassa be nekünk a tüdőszanatóriumot. — Elsősorban a rendkívül kedvező környezetre szeret­ném felhívni a figyelmet. A szervezet betegségét lelkileg is megsínylik az emberek, s így döntő, hogy a családi környe­zetből kiszakított beteget mi­lyen benyomások érik először azon a helyen, ahol huzamo­sabb időt kell eltöltenie gyó­gyulása érdekében. A tizenkét holdas, főként fenyveserdő közepén épült szép épület biz­tosan nyugtatóan hat majd a betegeinkre. Szinte azt mond­hatnám, nem építhették volna jobb helyre, hiszen elég közel van a városhoz, de mégis elég messze ahhoz, hogy a város füstje, zaja ne érjen ide, hogy a gyógyuláshoz biztosított le­gyen a csend. A rosszhiszemű híreszteléssel ellentétben az északnyugati uralkodó széljá­rás következtében, az erőmű füstje nem jut erre, a levegő kristályosán tiszta. — ügy tudom Zalaeger­szegen működik a pécsi szanatórium ikertestvére. Milyen hibák merültek fel ott munka közben, megfe­lelnek-e a kórtermek, van-e valamilyen rejtett hibája az épületnek? — A szakemberek már az építkezés megkezdése előtt jártak tapasztalatcserén Zala­egerszegen, s így építkezés közben minden apró hiányos­ságot kijavítottak. A zömében négy ágyas kórtermek is na­gyon beváltak, és igen szépek lesznek az itteniek is. Arra törekedtünk, hogy a szanató­rium kórház jellegét csökkent­sük, s amennyire lehetséges, barátságossá, otthonossá te- • ; ük. A kórtermek falát al- í.'r.zöld. halványkék, citrom­sárga, galambszürke és finom rózsaszínre festették, termé­szetesen lemosható falfesték­kel. A szobákban beépített szekrények vannak, s a sző- nyeget kórtermekben és fo­lyosókon egyaránt könnyen tisztán tartható műanyag pad­lózat helyettesíti. Ez azért is előnyös, mert felfogja a lép­tek zaját, a csend jobban biz­tosítható. Mint orvos, igen örülök annak, hogy a folyosó­kon kiképzett társalgókban és mindenütt színes, barátságos műbőrhuzatú, könnyen tisztán tpiianvagfonatos szé­kek, fotelok lesznek. Az asz­talok is műanyag burkola- túak mindenütt, s így egysze­rű lemosással fertőtleníthetek, tisztán tarthatók. — Van-e valamilyen kü­lönleges berendezés, stb. ami a betegek kényelmét szolgálja? — Igen korszerű a szanató­riumban levő jelzőrendszer. A csengőberregés nem zavarja majd a betegeket, mert a csengő megnyomása után egy lámpa gyullad fel az illető kórterem ajtajában, s a halk berregés csupán a nővérszo­bában jelez. — Megfelelő lesz-e az or­vos műszerezettsége, sike­rült-e minden szükséges berendezést megkapniuk? — A hazai gyárakból és külföldről egyaránt sikerült minden műszert és gépet megszerezni. Zömében meg is érkezett már, és ami hiányzik arra is kaptunk visszaigazo­lást, hogy várhatjuk. Itt a sza­natóriumban is minden szük­séges helyiség rendelkezé­sünkre áll, ami a tüdőgyógyá­szathoz szükséges. Az első és második emeleten egy-egy ki­sebb teljesítményű, tájékozódó vizsgálatok elvégzéséhez alkal­mas röntgen lesz. A földszinti két munkahelyes röntgen-ké­szülék egyszerű felvételek és rétegfelvételek elvégzésére egy aránt alkalmas. — Hány orvos látja el a betegek gyógyítását? — Három főorvos, tíz beosztott orvos, valamint 36 ápolónővér gondoskodik a be­tegekről. Reméljük különle­gesen jó lesz az étkeztetés, mert a korszerű, villanytűz­hellyel stb-vel ellátott kony­hában könnyen, gyorsan ké­szíthetők az ételek. Szólni kell, a nagyszerű tetőterrasz- ról is, ahol a meleg kúrazsá­kokban télen is a szabad le­vegőn pihenhetnek a betegek. Az új szanatóriumnak orvosi szemmel az a legnagyobb ér­téke, hogy megoldja Pécs és Baranya tüdőbetegeinek elhe­lyezési problémáját, és hogy a frissen felfedezett betegek­nek nem kell hónapokat vár­niuk. Azonnal gyógyíthatjuk őket, mielőtt a baj elhatalma­sodnék. Az új létesítmény remélhetőleg két-három hóna­pon belül megkezdheti mun­káját. Sziklakért a Rókus dombon Mindig a környékbeli gyerekek paradicsoma volt a Rókus domb, ahol 25 évvel ezelőtt még valóságos kis erdő állott. Most sziklakertet, valamint két szintes pihenős sétányt alakítanak itt ki. A Kerté­szeti és Parképítő Vállalat dolgozói már megkezdték a munkát. Eredeti helyükön hagyták a szép nagy ter­mészetes sziklákat, amelyek közé szárazságtűrő növénye­ket — kövi rózsát, kőrisfé­leségeket. húsos és vörös gyűrűs somot, borókafélé­ket — ültettek. Az idén a dombot kettészelő szerpen­tinig végzik el a terepren­dezést, de jövőre már az egész parkosítva pompáz­hat. f Vasárnap délelőtt az Uttörőházban Terepasztal részletén dolgoznak vasárnap délelőttönként az Üttörőház vasútmodellező szakkörének tagjai. Huszonnyolc méter sínt építenek be tizenöt váltóval és négy állomással Ä forint vánd >rol — az áru marad A MÄV pécsi igazgatósága tervéhez képesít eddig mint­egy 170 000 tonna áru szál­lításával maradt adós. Ebből a tonnamennyiségből kellene már törleszteni, de a törlesz­tés helyett októberben a hó­nap közepéig mintegy 15 000 tonna lemaradással tetézték az adósságot. Ennek pedig egyik legfőbb oka: az időn túli kocsiállás. 2600 vagon naponta Az érdekelt vállalatok ugyanis sok esetben késve rakják ki a részükre érkezett árut. A MÁV természetesen pénzbírságot ró ki a vállala­tokra, hogy a gyorsabb mun­kára serkentse őket. A meg­állapított kirakodási időn túl 24 óráig óránként nyolc, 48 órán túl óránként 12, azon felül pedig óránként 16 forint kocsiállási pénzt kell fizet- i niök. DEVIZ ABÜNTETT Puncsa esetről hallottam a miinap: abból is lehet bűntett, ha valaki deviza-külfölditől, magyarán külországban élő rokonától, hozzátartozójától örököl, vagy ilyen személynek a hagyatékára jogosult. Na- mármost bűntettet akkor kö­vet el, ha nem a törvényesen előírt módon jár el. Mert ál­talában az a tapasztalat, hogy a külföldi örökségről, az el­halálozott jogi képviselője ér­tesíti a magyarországi rokon­ságot És itt következik a tör­vénysértés. Az illető nem ke­resi meg az illetékes szerve­ket — elsősorban a . Magyar Nemzeti Bank jogügyi osztá­lyát, vagy az ilyen ügyek le­bonyolítására kijelölt pénzin­tézetet — hanem magánleve­lezésbe kezd. Baranyai példák is van­nak erre bőségesen. Egy idős baranyai nénike Nyugat-Németarszágban el­halt rokonától nagyabb ösz- szeget örökölt. Amikor erről megkapta a hatósági értesí­tést, esze ágában sem volt, hogy lefolytassa az örökség megszerzésével kapcsolatos hi­vatalos eljárást. „Minek az már nekem, van miből megélnem, különben is a fene se jár any- nyit utána!” Később aztán — valószínű­leg a rokonság unszolására — mégiscsak úgy döntött, hogy „jó lesz megszerezni azt a nem csekély pénzecskét!” — és er­re elkezdődött a magánleve- zés. Ez már viszont törvénybe ütköző cselekedet. Ugyanis az érvényben lévő nemzetközi jogszabályok sze­rint az illető állam, ahol az örökhagyó elhalálozott, hiva­talból jelöl ki ügyvédet az örökség élintézésére. Az is szükséges, hogy az örökös, a magyar állampolgár a külföldi ügyvédet megbízza az örökha- I gyás intézésére, azonban ez | már nem történhet a hazai il­letékes pénzintézet megkerü- 1 lésével. Így jutott ács tier a hatóságok kezébe — és lett belőle deviza-bűntett. Pedig a nénike egyébként becsületes, jószándéky, akár­csak azok, akik a törvény és a hivatalos eljárások ismerete hiányában megkerülik a hazaj szerveket és emiatt büntető eljárás alá kerülnék. Különösen aiz utóbbi évek­ben szaporodtak el az ilyen­fajta „büntették”, miután is­mét „legálisak” lettek a kül­földön éló rokonok és köny- nyebbé vált az ottani hozzá­tartozókkal a rendszeres sze­mélyi és levelező kapcsolat Mégis azt tapasztalják a ha­tóságok, hogy bizonyos ide­genkedés van az örökség) ügyek hivatalos lebonyolítá­sával szemben, pedig éppen a magánkezdeményezések vezet­nek hosszadalmas ügyintézés­hez ... és az illető felesleges kellemetlenséget szerez magá­nak. Van aztán a deviza-bűntett­nek egy másik, manapság di­vatos formája: A forint-ki­ajánlás. Nemrégen történt, hogy nyugati országból tart haza egy baranyai polgár. A vám­nál ellenőrzik a csomagjait és természetesen feltűnik, hogy az illető gyorsvonattal hagyta el az országot és Volkswagennal jött vissza. — Hát honnan a kocsi? — kérdezi a vámőr. — Ajándékba kaptam a ro­konságtól — maradta a jól be­tanult szöveget. A vámnál átnézik a kocsit és megtalálják az öreg jegy­zetét, amelyben pontosan fel­írta, kitől, mennyi pénzt ka­pott külföldi valutában és idehaza majd, kinek és meny­nyit kell magyar forintban visszafizetni. Ennyi aztán elég is a hatóságnak, hogy tisztá­ban legyen a dologgal. Rá­adásul az illető már nem is tagad: elmondja, valóban úgy van, ahogy azt a jegyzetek­ből kiolvastak. Míg az előző deviza-bűn- tetben a jóhiszeműség az ural kodó, addig a kocsivásárlás­nál már kimutatható a bűnös szándék. Ezért a törvény tel­jes szigorával fellépnek az ilyen forint-kiajánlás ellen. Az utóbbi években sokan járnak külföldön, sok ma­gyar él külországokban. Éppen ezért nem érdektelen foglal­kozni a deviza-bűntettel, első­sorban az örökségek megszer­zésével, mert általában meg­állapítható, hogy a törvényes utak ismeretének hiánya miatt egyes személyek feleslegesen büntető eljárásoknak teszik ki magukat, ugyanakkor ügyük intézése is elhúzódik. Az igazgatóság területén naponta mintegy 2600 vagont igényelnek. Az igényt koránt­sem tudják kielégíteni, mert — és ismét — sok a kocsiál­lás! idő. „Ha a vagonok idő­beni kirakására nagyobb gon­dot fordítanának a vállalatok, akkor az igényt csaknem ki­elégíthetnénk,” — mondják az igazgatóságon. A MÁV pécsi igazgatósága által a vállalatok na kirótt bírság nagysága is azt bizonyítja, nincs e probléma körül minden rendben. íme néhány adat: júniusban 84 354 volt a plusz kocsiállási idő s ezért a vállalatok több mint 700 000 forintot fizettek. Júli­usban még többet: a kocsiál­lás! idő 103 453 óra volt, a kirótt és befizetett bírság ösz- szege pedig meghaladta az egy millió forintot. Ez az ősz- szeg augusztusban, sőt szep­temberben sem csökkent 800 ezer forint alá. Milliókat fi­zetnek a vállalatok, csak azért, mert vagy hanyagság, vagy „objektív” okok miatt nem voltaik képesek a részük­re érkezett árut a vagonból időben kirakni. Komlón a fa­téren például mindig sokat állnak a vagonok. Október harmadik hetében még rosz- szabbodott a helyzet, a hónap második hetében fizetett kocsi állási pénznek mintegy négy­szeresét kellett kifizetniük. Ha nem is ilyen mértékben, de hasonlóan emelkedett a kom­lói ÉM Betonárugyár által ki­fizetett kocsdállási pénz is, és még több példa is adódik. Vándorolnak az ezresek Akad néhány vállalat, ame­lyik a kocsiállás pénz körül „dri'blizik”. Kiszámítják pél­dául, hogy mennyibe kerül az érkezett vagon kirakása ak­kor, ha időben végeznek a munkával. Aztán kiszámítják azt is, hogy mennyit kell fi­zetniük — ha késedelmesen rakják ki az árut. Ha kése­Aszú készült Pécsett A Szőlészeti Ku­tató Intézet pécsi kísérleti telepén az utóbbi évtizedek legjobb minőségű termését szüretelték le. A mostanihoz hasonló magas cu­korfokú must ugyanis legutoljára 1934-ben készült ezen a borvidéken. A szeptemberi szá ráz meleg időjárás valóságos csodát műveit a szőlők­ben. A víz gyorsan eltávozott a szemek bői és azok meg- töppedtek, s rend­kívül erős cukorkép ződés indult meg bennük. A 12—14 fokos szőlőkben alig két hót alatt megkétszereződött, sőt egyes fajtáknál megh áromszorozó- dott a cukortarta- lom. A legkésőbben szüreteit szőlők mustja már kivé­tel nélkül harminc fok felett, sőt a szürke barát, az olasz rizüng és a tramini fajták must ja negyven fok fe­lett volt. Az egyik kísérle­ti parcellán, ahol mintegy félezer sző lötöké van, „arany furmint”-ot szüre­teltél. A dolgozók nevezték el így a furminfürtöket, ama lyakből a préselés­kor a mézhez ha­sonló édességű és sűrűségű lé csur­góit ki. A kutatók szinte nem akartak hinni a szemüknek és a mérési ered­ményeknek, ami­kor kiderült, hogy a must 51 cukorfo­kos. Ez országos vt szonylathan iá re­kordminőségnek számít, A kutatok megállapították, hogy az egyébként is kitűnő tulajdon­ságokkal rendelkező furmintnál szabályos aszúsodási folya­mat játszódott le a mostani őszön. A Tokaj -Hegyalj án megszokott aszúso- dástól csupán any- nyiban tért el, hogy mivel aránylag gyorsan ment vég­be a töppedés, a sav nem tudott kel lő mértékben eltá­vozni a szemekből. A mintegy három mázsányi furmint­ból mindenesetre aszút készítettek és figyelemmel kísé­rik, hogy miként alakul a továbbiak­ban a ritka „mécsé ki aszú” minősége. delmesen? — akkor „meg­ússzák” óránként mondjuk 12 forinttal, ha viszont erre a célra külön munkásokat fo­gadnak, az többe kerül mint 12 forint óránként. Marad te­hát a késedelmes kirakás, mert ez a vállalat határain túl nem látó „érdek”. Fizetik hetente, havonta az 1000 fo­rintokat, amelyek összegezve havonta közel millió forintra rúg. A pénzt befizetik, a fo­rint vándorol az egyik szám­láról a másikra — az áru ma­rad. Nem hiába mondják, hogy a vasút az ország vérkeringése: A kocsiállási idő vagont vesz el a szállítástól, a szállítás pe dig kihalt a termelésre is. Igen jól példázza ezt többek között az ÉM Baranya me­gyei Építőipari Vállalatánál a kötbérek helyzete. A vállalat nem egy szállító, termelő vál­lalattal van kapcsolatban. Ha nem kapja meg időben a meg rendelt árut — kötbérez. Az Építőipari Vállalatnál nyilván tartott kötíbérjegyzékből sok érdekesség kiolvasható. Árut rendelnek például a Kő- és Kavicsip»ari Tröszttől. Az áru nem érkezett meg — a tröszt felé kötbér keresettel éltek. A tröszt vagonhiányra hivat­kozott. Igazuk volt. Kötbért nem fizetnek — ez volt a hi­vatalos döntés. Igen ám, de a kavics miatt a vállalat nem tudta határidőre befejezni egyik építkezését, ez pedig lehet, hogy több család laká­sát jelentette. „Ha időben ki­raknák a vagonokat, az igé­nyeket ki tudnánk elégíteni? — mondták az igazgatóságon. Az említett példa szemléltető­en bizonyítja, hogy milyet! fontos és országos érdek a kocsiállási idő csökkentése, a vagonok időbeni kirakása. Van javulás Javult-e a helyzet az utóbbi időben? Lehet beszélni javu- | lésnél, bár még koránt sincs ! minden rendben. A 7-es ÉPFU ! az elmúlt héten jelentősen j csökkentette bírságpénzét, to munkát végzett ezen a tér' lé­tén a Mohácsi Farostlemez- gyár, az Állati or galmi Válla­lat, a Pécsi Porcelángyár, a Villány-Siklósi Állami Gazda­ság és még másokat is ide lehetne sorolni. Sokat segített az, hogy a KISZ-fiatalok is kiveszik ebből részüket, bri­gádokat szerveznek és különö­sen a vasárnapi műszakban végeznek jó munkát a vago­nok kirakása terén. Túlzott optimizmusra azon­ban nincs ok. Még mindig akadnak hanyag vagy ,drib- liző” vállalatok, üzemek. Na­gyon célszerű volna, ha ezek az üzemek segítenének a szál­lítás problémájának megoldá­sában és nem a „hadd vándo­roljon a forint” álláspontjára helyezkednének. Országos ér­dek ez, mindannyiunké. j Garay Fereno

Next

/
Thumbnails
Contents