Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-18 / 244. szám
I f tm. OKTOBER IS. imő^ Testvérvárosunk — Lvov A UMbndltbMi megyénkbe látogattak i lvovl terület küldöttei. Bará talnk a Ivor! terület dolgozóinak életéről, a bányászok munkájáról és széntermelési eredményeiről írásaikban, k épekben számolnak be lapunk olvasóinak. A szabadság hónapja Irta: V. Maiancsuk, ■ Lvov területi ipari pártbizottság titkára Mikor Lvovból elindultunk, gyönyörű volt az idő. Javában állott az „aranyos ősz” ezerféle színárnyalatban füröd- tek az erdők és földek a meleg őszi anpot szinte kényeztették a mezőgazdaság és az építkezések dolgozói. A smötjei népek családjában Nemcsak azért nevezzük az első őszi hónapot „aranyos”- nak. A Ivoviak szeptembert a szabadság hónapjaként tisztelik. 1939. szeptember 17-én az ősi város utcáin a megérett gesztenyékkel együtt mindörökre aláhulltak az évszázados elnyomás jelképei és a meg valósult reménységek vörös csillagai gyulladtak fel. Ezek a csillagok égtek a sarlós-kalapácsos vörös zászlókon és a szovjetek országa hadseregének tankjaira festve. A jövő évben lesz negyed százada ennek a napnak. £• ha a 2Ö. évforduló küszöbére érve visszatekintünk a megtett útra, sok olyan eseményről számolhatunk be, melyek méltán szerez nek örömet nekünk éa barátainknak. Hogy felmérhessük a megtett utat, ismernünk kell kezdetét. 1940-ben iparunk a kisiparos műhelyek színvonalán állt. — Még a nagyvárosokban is ismeretlen volt például a gépesített fonás, szövés és bőrfeldolgozás. Széntermelés nem folyt, földgáz-lelőhelyeinket nem használtuk fel ipari célokra, nem fejlődött ki szerszámgép és műszeriparunk, vegyiparunk és építőalapanyagiparunk. Mezőgazdaságunk siralmas állapotban volt. Szocialista iparosításunk első nagy feladata a nehézipar és ezen belül a gépgyártás kifejlesztése volt. Területünk ipara ma jórészt a háború után felépített, korszerű technikával felszerelt üzemekre támaszkodik. Gyors ütemben fejlesztettük a szénfeldolgozó és a vegyipart. a villamosenergia-terme- lést és fémipart. Ha az 1958-as év színvonalával hasonlítjuk össze, akkor a szénkitermelés 7,5 szeresére a villamos- energia termelést 2,6-szeresére, a vegyipari termelést 2,3-szere- sére fejlesztettük. Az alapvető iparágak termelésének gyors növekedését a termelésszervezés a technológia legújabb vívmányainak meghonosítása és a minőség gyors javulása kísérte. Egész gazdasági, társadalmi berendezkedésünk hatalmas fejlődésen ment át, melynek jelei láthatóak az élet minden területén s az emberek életkörülményeiben is. Gyakran csodálkozva gondolunk arra. hogy mindaz, ami most körülvesz minket, nem is olyan régen még csak tervekben élt. A bányák új tárnái, a kohók, a magasfeszültségű villamosve zetékek, új városok, vegyipari és gépioari kombinátok, — tegnap még nem voltak. Valamikor erről a vidékről az emberek tízezrével vándoroltak ki Kanadába és az USA- ba, hogy megmeneküljenek az éhségtől és nyomortól. Sokan közülük ma visszalátogatnak szülőföldjükre, és örömmel látják annak a földnek megújhodását, mely valamikor oly szegény volt, hogy nem tudott otthont nyújtani nekik. Sokan közülük felveszik a szovjet állam polgárságot és földijeikkel dolgoznak együtt az iparban és a mezőgazdaságban. Új nemzedék Egy új nemzedék nőtt fel ezalatt. Uj nemzedék, melyet a megváltozott életfeltételek, tör vények és szokások neveltek, formálták világnézetüket, erkölcsüket. A területünkön kibontakozott kulturális forradalom eredményeinek érzékel tetősére elég a következő néhány adat. 1939-ig Lvovban négy főiskola működött. A mai Lvovot a technikumok és főiskolák városának nevezik. A tizenkét főiskolán és egyetemen, a több mint negyven tech nikumban 65 ezer hallgató tanul. A terület 2,5 millió lakosára 65 ezer jövendő szakember esik. Ez kétszer több, mint a kétmilliós Belgium egyetemi hallgatóinak száma. A 30 milliós Spanyolországban 60 ezer egyetemista tanul. Jól érzékelteti a terület felső oktatását például a lvovl politechnikai főiskola, ahol több mint 14 ezer hallgató tanul. A főiskolának 12 épülettömbje, sportpalotája, fedottuszodája, 120 laboratóriuma és előadóterme, négy kiállítási terme, két filmszínháza, két klubja, öt tanműhelye, 11 kísérleti intézete van. A főiskolán a hallgatók 37 legfontosabb műszaki pályára készülhetnek fel. A háború befejezése óta a lvovl terület főiskolái 54 ezer, technikumai 68 ezer szakembert képeztek ki. Lvov nemcsak felsőoktatásáról, hanem zenei, színházi, Irodalmi és képzőművészeti életéről is híres. A lakosság kulturális nevelését 7 hivatásos, nyolc népi színház, tíz hivatásos művészeti együttes, szimfonikus zenekar, irodalmi és művészeti szövetségek szolgálják. Ha figyelembe vesszük, még, hogy a területen nincsen egyetlen település sem, ahol nem működne valamilyen öntevékeny művészeti csoport, akkor joggal állíthatjuk, hogy megvalósultak a lenini szavak, a művészet a népé. Ma már senkit nem lep meg, hogy minden gyermek tanul, hogy az állam messzemenően gondoskodik a lakosság egyészségügyi ellátásáról. Mégis érdemes visszaemlékezni rá, milyen hatalmas ütemben és méretekben valósítottuk meg mindezt. Például régebben a területen mindössze 300 egészségügyi alkalmazott dolgozott, ezek is csaknem kizárólag a városokban. Ma számuk 17 ezer és biztosítva van minden település orvosi ellátása. A 25 éves néphatalom nemcsak a gazdasági élet területén jelentett fellendülést, meg változtak az emberek is. Különösen érződik ez a munkához és a társadalmi tulajdonhoz való viszonyukban. Megmutatkozik a kommunista munkaversenyben is, melyben az elmúlt évek során 25 ezer dolgozó vett részt. Tizenhét üzem, többszáz üzemrész és többezer brigád vívta már ki a kommunista munka kollektívája megtisztelő elnevezést. Feladataink és lehetőségeink Sokat végeztünk, lehetőségeink és feladataink azonban még hatalmasabbak. Ez év végén ül össze pártunk Központi Bizottságának soronlévő plénuma, melynek napirendjén el sősorban a vegyipar további fejlődésének kérdései állnak. Népgazdaságunk ez igen fontos területe hatalmas fejlődés előtt áll. A közeljövőben a Ívovi területen több országos jelentőségű vegyipari üzem épül fel. (Sztebnyikovban, Roz dóiban, Szókéiban). Földünk ma már nemcsak úgy szerepel a nép énekeiben és legendáiban, mint a több- száz éves elnyomás elleni harc küzdőtere. Nyugat-Ukrajnában járva ma már lépten-nyomon a Szovjetunió és a szocialista tábor népei barátságának jeleivel megnyilvánulásaival találkozunk. Nemrég fektettük le területűnkön a Barátság kőolajvezetékének azt a szakaszát, me lyen keresztül Csehszlovákia kapja a fontos ipari nyersanyagot. Befejeztük a magas feszültség) távvezeték építését mely Dobrotvorból Magyar- országra vezet. A Ívovi területen keresztül bonyolódik le a Szovjetunió és Lengyelország, valamint a Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi áruforgalma. Megnyitottuk a Lvov és Prága közötti villamos vasútvonalat. Területünk lakói büszkék arra, hogy munkájukkal elősegíthetik népeink barátságának megerősödését. Tudjáik, hogy ez a barátság a legnagyobb kincs, melyet őrizni kell, mint a mesebeli virágot, mely békét és boldogságot hoz a házba. Szaros kapcsolatot tartunk fenn szomszédainkkal A Lengyel Népköztársaság szomszédos területeiről gyakran érkeznek hozzánk ipari, mezőgazdasági küldöttségek, művészeti delegációk és együttesek, melyek látogatását viszonozzuk. Ilyen kölcsönösen hasznos kapcsolatokat tartunk fenn Magyarországgal, Bulgáriával és Csehszlovákiával is. Mindez segít népeinknek egymás jobb megismerésében, a baráti kapcsolatok és együttműködés kifejlesztésében. Hogy felmérjük a megtett utat, ismernünk kell kezdetét. Mi ezt az utat a petróleummécsesnél, a* Írástudatlanságnál, az utolsó darabka kenyérért való szüntelen aggodalomnál az egy csíjpet sónál és a kettéhasított gyufaszálnál kezdtük. Ma pedig a szovjet népek családjában a nagy Lenin pántjának vezetésévei a kommunizmus felépítése programjának megvalósításán dolgozik. Ezt jellenti számunkra az 1939. szeptembere óta megtett út. Ezért vált számunkra szeptember, —■ «z ősz „aranyos hónapja" — a szabadság, új életünk szimbólumává. Korszerű utak vezetnek a csernovográdi szénmedence egyes aknáihoz. Képűnkön az aknatorony és a szénosztályozó látható. Szocialista mezőgazdasági nagyüzemek Irta: V. P. Csugajev Ukrajna Kommunista Pártja Lvov területi mezőgazdasági bizottságának titkára Lvov környékén is beköszöntött az „aranyos ősz”. A mezőgazdasági munkások szór galmasan dolgoznak, hogy minél előbb a magtárakba kerülhessen az idei bőséges termés, — a kolhozok és szov- hozok hozzájárulása az egész szovjet nép nagy munkájához, a kommunizmus építéséhez. A Ívovi terület Szovjet-Uk- rajna 25 területének egyike. 21 800 négyzetkilométer területén 2 millió 300 ezer ember él (960 ezer a városokban, és 1 millió 340 ezer falun). A lakosság túlnyomó többsége ukrán és orosz. Területünk iparilag fejlett. Már második éve működi k a művészeti szakkör a csernovográdi kultúrpalotában. Szabadidőben a bányászok és a mérnökök itt foglalkoznak a festészettel. Képünkön Vaszi- lij Kravcov tájképet fest. Különösen Lvov, Drogobics, Sztrij és Nyikolajev városokban találunk nagy ipari létesítményeket. Joggal tarthatjuk azonban mezőgazdaságunkat is a terület gazdasági élete egyik alapjának. 438 kolhozunk és 36 szovhozunk 1 millió 526 ezer hektár földterületen gazdálkodik. 480 ezer hektárt foglalnak el erdőgazdaságaink. Szántóinkon főként búzát, rozst, árpát termelünk, nagy mennyiségben állítunk azonban elő szemesés silókukoricát is (ebben az évben körülbleül 100 000 hektáron). Foglalkozunk különböző takarmány- és ipari növényféleségekkel, különösen lennel és cukorrépával. Ebben az évben jó termést takarítunk be. Egyes helyeken a búza 28, a kukorica több mint 50, a cukorrépa 300 mázsát is adott hektáran- ként. Az idei termésből kolhozaink és szovhozaink a jövő évi vetőmagot és a munkaegységre kiadott terményen felül 4 millió púd kenyérgabonát adtak el az államnak. Állattenyésztésünk fő területe a tej- és hústermelés. A gépesítés megkönnyítése, az önköltség csökkentése érdekében állatállományunkat nagy, specializált szarvasmarha-, ser tés- és baromfigazdaságokban összpontosítottuk, melyek be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Mezőgazdasági kultúránk emelkedésében igen fontos sze repet játszanak a pártszervezetek. Az SZKP Központi Bizottsága múlt év novemberi határozata értelmében a pártmunka színvonalának emelése és konkrétabbá tétele érdekében átszerveztük a népgazdaság pártirányítását. Elmondhatjuk, hogy az átszervezés máris érezteti jótékony hatását. A Ívovi terület politikai, gazdasági és kulturális irányítását jelenleg két pártbizottság és két tanács végzi: egy ipari és egy mező- gazdasági. A terület falvaiban 22 000 kommunista dolgozik. Agitá- ciós munkájukkal, személyes példamutatásukkal ők mozgósítják mezőgazdaságunk dolgozóit új munkasikerekre, a kommunizmus további építésére. Az ő nevükben szeretnék a baranyai pártszervezeteknek és minden dolgozónak további eredményes munkát kívánni a szocializmus felépítéséhez. Adatok, tények A lvovi-volinszkij szénmedencében két új rekordot állítottak fel ebben az évben a cservonovgrádi bányászok. Júniusban Sztyepan Szemencsuk brigádja a velikomosztovszki 8-as aknán 805 méteres havi A párímunha hű segítői Irta: I. Szuhanyuk, a Lvov! Mezőgazdasági Tanács kulturális iga zgatóságának vezetője. A kulturális és népművelési intézmények igen fontos szerepet játszanak a pártszervezetek ideológiád munkájában. Ma a Ívovi te púiét mezőgazdasági foglalkozású lakosságát 1400 állami könyvtár, 1300 kultúrház és klub, 1300 filmvetítő-berendezés, 10 gyermekzenei szakiskola és más kulturális intézmények látják el. Az elmúlt évben 50 falusi kultűrházat és klubot avattunk, az idén 100 ilyen intézmény építését kezdtük el. Igen kiterjedt az öntevékeny művészeti együttesek tevékenysége. A 12 000 falusi öntevékeny együttes munkájában 130 ezer ember vesz részt Falusi klubjaink csaknem mindegyikében megtalálhatjuk a színjátszó-, népi tánc-csoportot énekkart és zenekart Népművelő munkánkban igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a társadalmi kezdeményezésnek és vállalásoknak. Területünkön 2300 aktivista végez népművelési munkát társadalmi megbízatásként, ök szervezik, irányítják a lakosság kezdeményezésére létrejött 80 falusi múzeum, 400 könyvtár, 45 klub, 90 népi akadémia, 20 gyermek-filmszínház munkáját Igen nagy figyelmet fordítunk a népművelés minden munkásának politikai és szakmai felkészítésére. A klubok és művészeti együttesek vezetőd két népművelési jellegű, középfokú szakiskolák hallgatóiból kerülnek ki. Ma már joggal elmondhatjuk, hogy kultúrmun- kásainknak csaknem mindegyike rendelkezik a megfelelő szakmai végzettséggel. Szélesen elterjedt formája a népművelési tevékenységeknek a különböző társadalmi ünnepségek rendezése: házasságkötés, névadó- , ünnepségek, a munka ünnepe, stb. A kommunista brigádok mozgalmának népművelésünkben a „Kiváló Klub” címért folyó verseny felel meg. Eddig 400 kulturális intézményünk vívta ki ezt a megtisztelő címet. Több öntevékeny együttesünk művészi szín vonalban megközelítette a hivatásos együtteseket. Ezek a kollektívák megkapták az „öntevékeny Népi Együttes’’ címet. (így például a bobrszkiji szimfonikus zenekar, Hodorov község kórusa, a brodovszkijd és rabod művelődési ház színjátszócsopartja). Kulturális intézményeink sokoldalúan segítik a Szovjet—Magyar Baráti Társaság munkáját. Klubjainkban, könyvtárainkban előadások folynak a szocializmust építő Magyar- ország eredményeiről, kiállításokat, filmvetítéseket és barátsági esteket rendezünk. sebességet ért el vágathajtásban. ami a Szovjetunióban rekordnak számít. Júliusban Nyi kolaj Skoljarenko, a 3-as aknán 32,7 ezer tonna szenet küldött a felszínre, amivel igen magas teljesítményt ért el. A brigád mindenegyes tagja ebben a hónapban 907,5 tonna szenet termelt. A velikomosztovszki 3-as akna nemcsak a magas termelékenységben ért el kiváló eredményeket, hanem a szén önköltségének csökkentésében is. Itt termelik ja legolcsóbban a szenet és az állaimnak mindenegyes toona szénen egy rubel 30 kopeket takarítanak meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából üzembe helyezik a 6-os aknát, amelyik teljesen gépesített és évente 600 000 tonna szenet ad. Évről évre emelkedik a bányászok keresete és a bányász családok vásárlóereje. Csak az utóbbi három évben a cserno- vovgrádi bányászok 257 Volga és Moszkvics gépkocsit, 223 motorkerékpárt. 1436 televíziós készüléket, 5057 rádiókészüléket, 1797 mosógépet, 440 hűtő- szekrényt, 95 zongorát vásároltak. A körzetben 1959-hez viszonyítva négy és fél millió rubellel emelkedett a kereskedelmi forgalom. A körzetben több mint 20 ezer bányász kapott új, korszerűen felszerelt lakást az utóbbi években. *
