Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám, Első kiadás

naplA 1963. OKTÓBER 1 A kincses Baranyában Idegenforgalom, tapasztalatok, javaslatok Szépíekvésű megyénk ked­velt kirándulóhely. Azt meg­mondani, hogy egy-egy sze­zonban mennyien keresik fel szőkébb hazánkat, pontosan nem lehet. A statisztikai ada­tok csak arra nyújtanak tám­pontot, hogy egyik vagy másik idegenforgalmi objektumun­kat hányán nézték meg, mennyi kirándulónak nyújtott az Idegenforgalmi Hivatal kü­lönböző szolgáltatást. Több százezer vendég Ha csak ezeket az adatokat vesszük, akkor is szép szám kerekedik ki: a Megyei Ide­genforgalmi Hivatal kimuta­tásaiból kitűnik: legforgal­masabb Siklós, ez évben augusztus 31-ig közel 57 000 turista fordult meg a várban. Abaliget 30 000 és Szigetvár a 24 000 látogatójával szintén a „feltétlen nézzétek meg” kö­zé tartozik. Orfű, Pécsvárad, Mohács és még néhány kirán­dulóhely augusztus végéig mintegy 100 000 látogatót von­zott. A pécsi turistaszállást augusztus végéig mintegy öt­ezren vették igénybe. A Vá­rosi Idegenforgalmi Hivatal 462 csoportot fogadott közel 18 000 vendéggel. Vasárnapon­ként nem volt ritka, amikor 10—13 idegenvezetőt is „szol­gálatba kellett állítani”. A dzsámi, a Zsolnay Múzeum kisebb-nagyobb műemlékeink és természetesen a Mecsek ezrével vonzza a hazánkat megismerni akaró kiránduló­kat. Tízezrek jó ellátása nagy feladatot ró a megyei és a városi idegenforgalmi hivatal­ra. hely tapasztalatával, de ezek­ről „menetközben”, azaz a rfyáron lapunkban is több cikk jelent meg. Néhány szót csak a várha­tó fejlődéséről. Siklóson, Szi­getváron és Abaligeten jö­vőre az idegenforgalmi tájé­koztatót idegen nyelven is „elmondják”. Magnóra veszik az ismertetőt — így minden csoport a saját anyanyelvén hallhatja. Mind a megyei, mind a városi idegenforgalmi hi­vatal több nyelven ismertetőt bocsát a kirándulók rendelke­zésére. A térképpel ellátott is­mertető választ ad: hol van benzinkút, hogyan közelíthető meg a kívánt hely autóval, vonaton vagy autóbusszal a leggyorsabban és még egy sor hasznos tudnivalóval látja el a kirándulókat. Hol reggelizzünk? Nem új dolog: idegenforgal­munk fellendülését a szálloda­hiány gátolja. A Pécsi Idegen- forgalmi Hivatal már alig tud a jövő tavaszra helyet biztosí­tani a most, tehát időben jelentkező csoportok számára. A városi idegenforgalmi hiva­talban például elmondották, hogy külföldi csoportokat már alig irányítanak Pécsre. Váro­sunk külföldi idegenforgalma csökkenő! Szó volt arról, hogy a Sallai utca egyik épületét idegenforgalmi célok rendelke­zésére bocsátják. Talán-talán jövőre majd. Szorgalmazni kellene ezt az ügyet, 250—300 ággyal bővülne ezzel a férő­hely. Sok bosszú sí g->t okoz Pécsett hogy a turistacsoportoknak nincs hol reggelizniök. A Jókai kis tej vendéglő kapacitás híján nem képes nagyobb létszámú csoport befogadására. Igaz, mondhatná valaki, ott a Nádor. De a turista olcsón akar reg­gelizni. Debrecen például ezt a problémát — egy nagy regge- lizőhely létesítésével — már megoldotta. Ipari és bányaüzem Szép a Zsolnay-múzeum. De a múzeum döntően a gyár ré­gi készítményeit mutatja be. Miért? A Pécsi Porcelángyár egy sor valóban nagyszerű ké­szítményt produkált az utóbbi években. De hol lehet ezeket látni? A kiránduló a speciali­tásokra kíváncsi. Pécsett pél­dául a Zsolnay gyárra! A gyár­nak igaza van: a gyakori cso­portos látogatások akadályoz­zák a termelést, nem adhat minden csoport számára láto- atási engedélyt. De az gyárt­mányokkal valahol azért „büsz kélkednünk” kellene. Egy ipa­ri múzeum létrehozásán gon­dolkodni kellene. Uram bocsá’, ha netán egy-egy kisebb da­rab elkészítésének folyamatát is be lehethe mutatni! A mi gyerekeink politechnikát is ta­nulnak — szívesen lá.tnák ezt a munkafolyamatot is. Pécs bányaváros. Sokan jön­nek azzal a kéréssel: megnéz- hetnék-e a bányát. Egy-egy külszíni fejtést néha megte­kinthetnének. De ha Pécsett létesíthetnénk egy bányamúze­umot kellő berendezéssel, tíz­ezrekkel ismertethetnénk meg a föld alatti munkát. Miért nem tesszük? Pénz dolga az egész. De tervezzük be és két- három év múlva fogjunk hoz­zá a megépítéséhez! Szakemberek mondják: vá­rosunk idegenforgalmát a há­romszorosára, négyszeresére lehetne emelni, de szálló, szál­ló és harmadszor is szálló kell hozzá. Nem kis pénz. Valamit már javult a helyzet a Feny­ves Szálló létesítésével. De még mindig kevés. Baranya! borok Csak néhány tapasztalatja­vaslat. Mert szólni lehetne a parkírozó helyekről is, amiről már annyi szó esett — de fal­ra hányt borsó —, egy tájjel­legű vendégfogadó a Mecse­ken. ahol baranyai boroka* kaphatna a vendég az étel mellé.;. Az idegenforgalom hasznos a turistáknak is, az országnak is. Nem lenne elveszett pénz, amit az idegenforgalom továb­bi fellendítésére fordítanánk — az eddiginél még erőtelje- j sebb „szinten”. Garay Ferenc A legújabb pécsi találmány Itt a „zsebhűtőgép44 VIGYÁZAT, a címet köny- nyen félre lehet érteni, ha rosszul hangsúlyozzuk. Mert úgy is lehet olvasni, hogy zsebhűtő-gép, meg úgy is, hogy zseb-hűtőgép, s mindjárt ki­derül, hogy a két hangsúly más-más fogalmat takar. Az előbbit ugyanis könnyen úgy lehetne értelmezni, hogy olyan gépről van szó, amely a „zsebláz” enyhítésére szolgál, noha nem lenne utolsó dolog egy ilyen találmány sem. Viszont az új találmány egyértelműen zsebhűtőgép, amely hamarosan előkelő he­lyet kap a zsebrádiók, a zseb- kempingek, a zsebtoalettek és más egyéb zsebben hordozha­tó magánhasználati, közhasz­nálati cikkek újdonság listá­ján. Az elmés találmányt két pécsi technikus, Szemmelveisz László és Várkonyi Lajos szer késztette, és úgy hírlik, hogy a miniatűr hűtőgép prototípu­sát tömeggyártásra is alkal­masnak találta a Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Kuta­tó Intézete. Amikor a szerzők egyikénél Várkonyi Lajos műszerésznél a találmány céljáról, lényegé­ről érdeklődtem, nagyon sze­rényen azzal kezdte: — Csak azon csodálkozom, hogy miért nem jutott eszünk be már tíz évvel ezelőtt ez az újítás. Ő ugyanis újításnak vallja a kis készüléket, ami szerinte nem egyéb, mint a monstre hűtőgépek egyik legkisebb és legegyszerűbb változata, amit akármelyik ügyeskedő geta­nes is megszerkeszthetett vol na. íme a hűtőgép rövid „műszaki” leírása. Ma még nem tudni, hogy a kisháztartásokon kívül mi mindenre használhatni mikroiiűtőgépet, de egy • .'.r- tos, — Nagyon is alkai . s lenne kényes gyógyszer. 1:, vagy kisebb mennyiségű vér­plazma szállítására különösen olyan esetekben, amikor azt helyszínen történő életmentés j céljaira alkalmaznák. A kon- I struktőrök szerint igen alkal- j masnak mutatkozna félkész, [ vagy mélyhűtött árucikkeié I biztonságos hazaszállítására, | fagylalt és egyéb hideg cuk­rásztermékek otthoni tárolá- j sara, kirándulásokra, hosz- I szabb utazásokra csomagolt j ételek tartósítására, kisebb mennyiségű kényes fotóvegy­szerek szállítására és egy sor más eddig megoldatlan prob­léma megoldására, amelyre nem alkalmas a nagyméretű hűtőgép. TÜRELMETLENÜL várjuk tehát a „zsebhűtőgép” mielőb bi megjelenését s—gy Vasárnap még törődtek a Balatonban A balatoni üdülőszezon utolsó vasárnapján már csali a bátrabbak próbálkoztak meg a fürdéssel. A siófoki meteorológiai obszervatórium mérése szerint ugyanis a le­vegő hőmérséklete alig érte el a 13 fokot a déli órákban és a tó vize 12 fokos volt. A hideg szeles időben valóságos mutatványszámba ment egy- egy fürdőzés, de siófokon és Balatonfüreden mégis akad­tak, akik vállalkoztak a stran dolásra. RÁGÓS ZSÁKMÁNY LESZ A kirándulások hónapja Melyek voltak az elmúlt nyár tapasztalatai az idegen- forgalom területén? Alapjá­ban jól megoldották a kirán­dulók „kalauzolását”. A Me­gyei Idegenforgalmi Hivatal például ha a csoportok kér­ték — ebben az évben elő­ször — étkezésüket Is meg­szervezte. Örömmel fogadták "ezt a kirándulók. Azt viszont már kevésbé, hogy néhány IBUSZ-iroda (pesti vagy más városi) rosszul jelenti a cso­portok érkezését és akkor itt a csoportnak nem tudnak éj­szakai szállást biztosítani. El­képzelhető, mennyi „áldást” szórnak ilyenkor a kirándu­lók általában a szervezésre. Szeptember az iskolások ta­nulmányi kirándulásának hó­napja. Autóbusz autóbuszt ér Pécsett és a megyében is, min­den szállás túlzsúfolt. Tán ér­demes volna gondolkodni: hogy tanulmányi kiránduláso­kat nyáron is szervezzenek, ne egy hónapra „ütemezzék be” az összesét. Sok csoportot nem tudnak fogadni férőhely hiá­nyában. Ez megyei, de orszá­gos tapasztalat is. Külön-külön lehetne foglal­kozni Harkány, Siklós, Abali- get i a többi idegenforgalmi A közönséges termoszfélék­hez hasonlóan dupla burkola­ta van a minimális hőszigete lés biztosítására. A polietilénből készült bel­ső tér minden tekintetben megfelel a higiénia követelmé­nyeinek és egyaránt alkalmas cseppfolyós vagy szilárd hal­mazállapotú anyagok hűtésé­re, tartósítására. A doboz kül mérete 15 centiméterszer 20 centiméter és mindössze 65 dkg súlyú, tehát valóban illik rá a „zsebhűtőgép” titu­lusa. A hűtőrendszer két fő­részből áll: 0 légköri nyomás­ra töltött széndioxid patron­ból (szódásüvegek töltésére használt au toszi ionról van szó) és egy mikropórusos poli i etilén adszorbens szivacsból. A hűtőgép dupla fedelei kö­zött speciális „hab” anyag van elhelyezve, amely szintén a tökéletes hőszigetelés bizto­sítására szolgál, A tetszetős külsejű (különféle színben elő állítható) mikrdhűtőgép külső oldalára van felszerelve az autoszifon, amely két-három- szori töltéssel 24 órán át mí­nusz 16, plusz egy celaáus kö­zötti hőfokot biztosit a beépí tett hűtésszabályozó segítségé­vel. MIVEL egy-egy patron mindössze 60 fivérbe kerül, feltétlenül gazdaságosnak mondható a hűtőgép használa ta, amely a jelenlegi méreteit tekintve kb. másfél liter fo­lyadék, vagy ennek megfelelő Mirelit áru tartósítására al­kalmas. És ami szintén figye­lemre méltó, a hűtőgép beszer­zési ára (előkalkulációk sze­rint) nem haladná meg a 80— 100 forintot, amely minden bizonnyal felkeltené a vásár­lási kedvet A fegyveres erők napjának eseményei Országszerte ünnepi esemé­nyeken emlékeztek meg va­sárnap a fegyveres erők nap­járól. A pákozdi emlékműnél koszorúzási ünnepséget ren­deztek. Vácott eseményekben gaz­dag diák-katona találkozót * rendeztek. Többszáz egyetemi hallgató látogatott el a híradó laktanyába. Délelőtt a vendé­geknek technikai bemutatót tartottak, majd az egyetemis­ták megtekintették a tanter­meket, a körleteket, a lakta­nya klubjait és kulturális he­lyiségeit. Ifjúsági találkozót és honvé­delmi sportnapot rendeztek vasárnap a győrvári csata színhelyén. A változatos mű­sorban volt repülőmodell és vitorlázó bemutató, ejtőer­nyős ugrás, műrepülés, moto­ros ügyességi és terepverseny, " s jó szórakozási lehetőséget nyújtottak a kulturális, vala­mint a sportrendezvények, amelyeknek sora este tánc- mulatsággal zárult. A fegyveres erők napja al­kalmából különböző ünnepi események zajlottak le az crr- ■ más vidékein is. REQC/EL KATANQABAN Burleszk-iragédia egy felvonásban ni... Mindig elakad a je­lenségeknél és a látvány­nál. .. Muzeológus: Már öt percet késik... Munkás: Én ráérek, órabérben vagyunk... Kofa: Megint a piac -végére érek •.. Asszisztensnő: Jaj a doktor úr... Egy anya: Nem tudom mi le­het a gyerekekkel, még fel­gyújtják a házat mire ha­zaérek. A türelmes: (Mosolyogva njézi a többieket). Muzeológus: Tűrhetetlen álla­pot, a múlt héten is nyolc sírral kevesebbet tudtunk kiásni, mert félórákat kés­tem. Jelenteni kellene az il­letékeseknek. Húsz perces közjáték után az utca távoli végén meg­jelenik az autóbusz. Felélén­külnek az arcok, a szemköz­ti vasutasbérházban az asz- szonyok abbahagyják a ta­karítást, és kíváncsian ki­hasalnak az ablakba. Az autóbusz katangai szokás szerint nagyon lassan jön. 'ilozófus: (dörzsöli a kezét): Az ablakból majd elegánsan integetünk a költőnek ... Begördül az autóbusz. Mint a heringek állnak bent az emberek. Az első ajtó kinyílik, a hátsó nem. A filozófus és a muzeólugus (egyedül ők rendelkeznek történelmi tapasztalatokkal, azonnal felismerik a hely­zetet) odarahonnak az első ajtóhoz, s a kiszálló egyet­len ember helyére ketten felugranak. ügy látszik hozzáértek egy kicsit az aj­tóhoz, mert az ajtó (modem patentzár, sűrített levegő­vel működtethető) kizuhan a buszból. A filozófusnak és a muzeológusnak szeme sem rebben, megszokták már, hogy az autóbuszokból néha kiesik egy kerék, a diferin- ciálműből egy kúpgörgős csapágy, esetleg a tengely­kapcsoló fele, de a másik felével katangai szokás sze­rint még nyugodtan lehet üzemelni. Most azonban más ként történik. Sofőr: (hanyattvágja magát az ülésen és düh<S*en ordít): Szálljanak ki, mert egy lé­pést sem megyek tovább! Utasok: Nem szégyellik magu­kat, azonnal szereljék be az ajtót! Muzeológus: De kérem, jo­gom van utazni... A ró­mai sírok félben... gyorsítják a lépteiket, asze­rint, hogy az órájuk késik, vagy siet. A legjellegzete­sebb emberek megérkeznek a paradicsomba, melyet ka­tangai szokás szerint csak egy kék-fehér vasoszloppal jelölnek, melyen egészen kicsi táblák vannak, és a táblákon egészen kicsi szá­mok. A megérkezőkkel Ádám és Éva közli, hogy nem lehet tudni miért, de két járat kimaradt. Kezdő­dik a játék, jobbról erős reggeli fény. Muzeológus: (az órájára pil­lant). Már itt kellene lenni ennek a rohadt busznak. Többéin: (bólintanak). Asszisztensnő: A főorvos úr tegnap azt mondta, hogy tűrhetetlen állapot, hogy én minden reggel el kések. Filozófus: (felfedezi a költőt,, aki a másik oldalon hosszú, megnyújtott léptekkel halad). Gyere autóbusszal, kényel­mesebb, gyorsabb! Költő: (legyint, és fanatikusan megy tovább). Filozófus: (ingerülten a körü­lötte állókhoz). Rohadt szub­jektív idealista •.. Az autó­buszt ez képtelen folyama­tában és lényegileg szendéi­Kalauznő: Állatok! Micsodá disznóság! Azonnal szállja­nak le! Utasok: Úgy van! Szálljanak le, addig úgy sem megy to­vább az autóbusz... Egy különleges utas: Jellem- telenek, majd én kiszállok maguk helyett! (Leugrik az ajtó előtt tolongó tömeg kö­zé, s azok felüvöltenekj amikor legázolja őket). Sofőr: (Fenyegetően): Ne vár« ják meg, hogy odamenjek! Utasok: (Vak gyűlölettel): Hát emberek, maguk?! A filozófust és a muzeoló­gust kilökődik az autóbusz­ból. Muzeológus: (Döbbenten néz az elrobogó autóbusz után, aztán az órájára pillant). Nyolc óra ... Filozófus: Érdekes probléma... Vajon a buszban levő em­berek miért gyűlölik azokat, akik szeretnének felszállni, munkahelyükre utazni és elvégezni a munkájukat? A türelmes: (Türelmetlenül): Dögölnének meg! (Elindul a város belseje felé). Valamennyien elindulnak. Finálé. A szereplők mind fel­vonulnak, egy autóbusz üre­sen el, a kalauznő és a so­főr' integet a többi szerep­lőnek. A szemközti bérház ablakában lelkesen tapsol­nak a vasutasok, akik a be­mutató idejére abbahagyták a takarítást. Bertha Bales* A két újító minlatü r jégszekrényükkel. Játsszák az autóbuszok, kalauznők, sofőrök és a hálátlan emberiség Prolog: A szerző becsületsza­vára kijelenti, hogy a drá­ma nem a Pécsi Közlekedési Vállalatról szól, az esetle­ges hasonlóság kizárólag a hibás nézőpontokból adódik. Ha a hitetlenebbeket még ez, sem győzi meg, akkor ne­kik külön megesküszik va­lamilyen hiánycikkre, hogy a dráma Katangábon játszó­dik. Színhely: A vasutas bérház alatt elterülő utcarész. Jel­legzetes katangai reggel, az úton autók mennek, és Iné- hány kertészeti terméket szállító lófogat. A fűszer­bolt elé éppen megérkezik a kenyereskocsi, s a lyuka­csos drótkosarakat, melyek­ből kilógnak a kenyerek, végighúzzák a járdán, aztán a fűszerbolt lépcsőjén is. A rosszindulatú Guzmicsekné fel is kiabál a bérház első emeleti ablakába, hogy „no most ugye maga is látja, hogy miért terjed a himlő, megmondtam én magának Ficekné •.A fűszerbolttal szemben, a buszmegállónál jellegzetes paradicsomi álla­potok: A fa alatt ácsorog két ember, várnak. A mel­lékutcából lélekszakadva rohannak az emberek. Ijed­ten az órájukra pillantanak, és utána- vagy lassítják,, vagy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents