Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-11 / 212. szám

.)

s.

Szemlélet

Gyáraik, vállalatok, üzenlek vezetése szinte elképzelhet etlen közgazdasági ismeretek InélkülT Nem véletlenül szorgalmazzák a műszaki képzettségű emberek részére a közgazdasági továbbképzéseket, hogy egyre több mérnök-közgazdászt állítsanak „csatasorba”, hogy jobbá tegyék a gazdasági vezetést. Kérdés, hogy meddig menjünk a közgazdasági szemlélet követelményével. Elegendő-e csupán, ha a vállalat vezetője, főmérnöke vagy fontosabb beosztásban lévő műszaki vezetői szereznek közgazdasági ismereteket? Illetve elegendő-e, ha csak a vezető állásban lévő emberektől követelünk ilyenfajta saemlélie- tet":

Úgy vélem nem elegendő! Bizonyos közgazdasági szemléletet minden dolgozótól el kell várni, sőt meg kell követelni. Végezzen mindem munkás közgazdasági technikumot vagy egyetemet? Ez a kívánalom nem lenne reális, s nincs is reá szükség. De a gazdaságossági szemlélet, az úgynevezett „ésszerű munka” mindenféleképp követelmény lehet és kell is hogy legyén.

Az egyik pécsi építkezésen történt a következő eset: a falazó brigád látta, hogy fogytán van a válaszfaltégla, de nem szóltak időben az építésvezetőnek, hogy utánpótlást kémek. Amikor szóltak, akkor hirtelenében nem tudtak szállítani, mire négy-öt órás állás következett. Kinek volt ez jó? Senkinek. Sem a kőműveseknek, sem a vezetőknek, de még azoknak sem, akiknek építették azt a házat. Persze a kőművesek nem maradtak kereset nélkül, hiszen az „állásidő” sok mindent kibír.

Mindenki széttárta a kezét, hogy nem tehetnek róla, n:|ncs anyag, kénytelen vagyok állni. Nem a mi kötelességünk, — mondogatták a brigád tagjai. Ez igaz, hogy nem a kőműves kötelessége, hogy anyagról gondoskodjék, hiszen azért van az építésvezető, meg a csoportvezető, hogy biztosítsa a zavartalan munkált De mi lett volna akkor, ha előre szólnak: holnapra elfogy a 10-es válaszfal tégla, kérünk újabb szállítmányt. Semmi baj nem történik, zavartalan lesz a munka és nem következik be az állásidő. Ez a szemlélet kérdése, nevezhetjük nyugodtan közgazdasági szemléletnek is.

Megtörtént nem is egyszer

— ugyancsak építkezéseken,

— hogy az anyagmozgatást teljesén ésszerűtlenül végezték. A homokot és a téglát szállító gépkocsi szinte a „tetthelyre” rakta le az anyagot, de mivel valamit teljesíteni is kell, az építkezés segédmunkásai húsz méterrel arrébb rakták újabb prizmába a téglákat. Mást ugyanis nem végeznek vagy nem végeztetnek velük, mondván, hogy ők segédmunkások és az a beosztásuk, hogy az anyagot szállítsák. De ha egyszer nem ésszerű a szállításuk, akkor vniin miért rakosgatnak ide-oda? Csak azért, hogy a munkalapjukon a ..sniát tevékenységük” légy m regisztrálva':' Ez is c7px-’4let kérdése, de néha =7 önállóság kérdése is.

Meddig várjon a dolgozó,

amikor kénytelen abbahagyni munkáját valamilyen probléma miatt? Míg észre nem veszi a munkavezető? S ha egész nap nem jár arra? Bizony itt kezdődik a dolog lényege, nemcsak a vezetőnek kötelessége a •Tiuftka folyamatosságát figyelemmel kísérni, hanem ■rinden dolgozónak. Az „ekkora” közgazdasági szemlélethez nem szükséges technikumi vagy egyetemi végzettség. elegendő hozzá csak az egyszerű gondoskodás, a megértése annak, hegy minden óra állásidő a és az egész társadalom kárát jelenti. Mindez szemlélet kérdése is.

(Gazdagh)

Állványerdő a belvárosban

k i'&fr ÁhírM

XX. ÉVFOLYAM

ÄRA: 50 FILLÉR

212. SZÁM

Kádár János és Joszip Broz Tito tárgyalásai Karagyorgyevában

Karagyorgyevo. (MTI).

Kádár János, a forradalmi munkás-panaszt

kormány elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke a JKSZ főtitkára kedden Karagyor- gyevóban tárgyalásokat folytatott.

A tárgyalásokon magyar részről jelen volt: Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és Zápor György, a Magyar Népköztársaság jugoszláviai nagykövete.

A jugoszláv részről a tárgyalásokon részt

vett: Alekszandr Rankovics köztársasági elnök, a JKSZ Központi Bizottságának titkára, Jovan Veszelinov, a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságánag titkára, a JKSZ Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Veljko Vlahovics, a JKSZ Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Milos Minies, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Bosko Siljegovics, a JKSZ Központi Bizottsága Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke, Mirko Tepavac külügyminiszter-helyettes, Bogdan Crnobrnya, a köztársasági elnöki ügyek főtitkára és Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete.

A tárgyalások szívélyes, baráti légkörben folytak le.

Apadnak a megáradt patakok

Vasárnap lehullott rendkívüli csapadékot hétfőn újabb esőzés követte. Ez nem volt jelentős, általában 10—20 millimétert mértek, de a korábban veszélyeztetett területek most is több csapadékot kaptak az átlagnál. Így Gödöllő és Cegléd környékén 25, illetve 29 milliméter volt a csapadék. A hétfői esőzéstől nem keletkeztek újabb árhullámok, mégis sok gondot okoz ez a csapadék, mert lasítja az apadást.

A tanácsok és a vízügyi igazgatóságok irányításával, valamint a honvédség, a társadalmi szervek és a lakosság támogatásával kedden teljes erővel folyt a védekezés a megáradt patakok mentén. A Nádor-csatornánál elsőfokú, a Kapos Tolnanémedi—Dombóvár közötti szakaszán pedig harmadfokú belvízvédelmi készültség áll őrt a gátakon. Az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz eddig érkezett jelentések alapján a Koppány-csatorna felső szakaszán, Tamási felett 2500—2800 holnyi területet, zömmel rétet és legelőt öntött el a víz. Tamásinál kedden tovább nőtt a vízállás. Fejér megyében a Gaja-patak többszáz holdat borított el vízzel, a Baranya megyei patakok pedig 1500—2000 hold- nyi mezőgazdasági területet árasztottak el.

Kedden a Baranya-csatornán még emelkedett a vízállás, de az Almás-, az Ókor és a Karasica-patak, valamint a Föketevíz már apad. Megkezdődött az árhullám levonulása a Kapóson. Dombóvárnál kedden reggelig az újabb eső ellenére is félméterrel csökkent a vízállás. A Tápió felső szakaszán is javult a helyzet, az alsó szakaszon viszont a folyó völgyében 100—150 méter széles sávban folyik az ár. Ez a víz azonban községeket már nem veszélyeztet elöntéssel. Az apadó patakoknál már mindenütt megkezdődött a kiáradt víz visszavezetése. Mendén 25 házat szabadítot- i

tak fel. Villányban is — ahol nem patak, hanem a lezúdult viz árasztott el utcákat már sikerült elvezetni a vizet s megkezdődött a gödöllői halastavak átszakadt gátjainak helyreállítása is.

A város műemlékeinek tatarozása során megszépülnek a belvárosi utcák, a műemlék-jellegű épületek és lakóházak. A Geisler Eta utca és a Sallai utca sarkán levő épületet is állványháló borítja. Az építők valósággal újáépítik a város egyik legszebb épületét.

TISZTA HÁZ

Kevés olyan tiszta ház van Uj-Mecsekalján, mint a selymes pázsittal, virágokkal övezett Páfrány utcai 45-ös épület. Mindjárt a bejárati ajtón látszik, hogy különös gonddal kezelik: tölgyfalapjait fényesítővei dörzsölték be. Az ajtón belül lábtörlő figyelmeztet: idegen, ha kint elfelejtetted volna cipődet letisztítani, itt ne mulaszd ezt ell De olyan ház is kevés akad, melyben a lakók annyira tekintettel lennének egymásra, mint itt. Igaz, hogy a lépcső- házban lombfűrészlapra festett szöveg figyelmeztet arra, hogy a lakók váltott műszakban dolgozó bányászok, s hogy rájuk való tekintettel mindenki kerülje a hangoskodást. S az is igaz, hogy zsinórra fűzve hasonló táblán az áll, hogy „A tisztaság fél egészség, vigyázzunk a tisztaságra".

Hát igen, ebben a házban van mire vigyázni, mondhatnám olyan a tisztaság, hogy érdemes is óvni. A ház- felügyelő még az olajjal pirosra festett lépcsőszegélyekről is letörli a port, s ez mindennél többet mond a 45-ös házról.

— Itt mindenki nagyon szereti a rendet, tisztaságot — vallja be Mihály Sándorné — sőt ha kell némi áldozatot is hozunk érte.

Ilyen áldozat volt a lépcsőház kifestése.

— Az úgy kezdődött, hogy Teri néni — Orbán Ferencné — egyszer azt álmodta, hogy rettentő nagy festésbe meg takarításba fogtunk és magunk hoztuk rendbe a lépcsőházunkat.

— Tényleg ezt álmodtam — ismeri el Orbánná — és akkor ezt el is mondtam Kőkuti- nénak. a házfelügyelőnknek. Gyorsan megbeszéltük, hogy elmegyünk a gondnokságra. Közben jött a Györkös szomszéd. megkérdezte miről van szó? Mondjuk neki. Erre így szólt:

— Kérem, van egy vödör

meszem, azt most úgyse lehet kapni. Ezenkívül adok: tíz forintot. Ha a többi lakó is hozzájárul olyan meszelést és ta-> hárítást csaphatunk itt, hogy öröm lesz nézni is.

— Az összegyűlt pénzből aztán — emlékeznek vissza az asszonyok — jutott budai földre, festékekre, sőt még lábtörlőre is.

— Én kevertem a festéket — mondja az egyik asszony.

— Én meg összevesztem az itt dolgozó kőművessel, mert azt merészelte mondani, hogy megeszi a sapkáját, ha ezt a lépcsőházat mi ki tudjuk festeni.

— Mire megehette volna, befejezte a konyhánkban a csempézést. azóta se láttuk ..

— Kőkutiné és Orbánná festettek, mi meg Szabónéval, Horváthnéval a takarítást végeztük utánuk.

Azóta virágok kerültek a függőfolyosókra nyíló konyha- ablakokba. sőt itt-ott még a folyosó korlátjára erősítve is muskátlis ládák ülnek. Mesz- sze virít innen a bomló virágok pirosa. Lehet, hogy ezt is megálmodta egyszer az önkéntes festést szervező Teri néni? Lehet, hogy nem. Az biztos, hogy Orbánék ablaka és erkélye állandóan tele van virággal s a virágok hajtásaiból éppoly szívesen ajándékoznak bárkinek mint abból a nagy tisztaságvamiból. melyből a 45-ös épület ritkaszép lépcsőháza is született.

Derüli, szép itlő

Az ország nagy területeit végigsöprő óriásméretű zivatarok után kedden a Dunántúlon és a Duna—Tisza közének egyes Vidékein félderült az idő és a hőmérséklet csaknem mindenütt 20 fok fölé emelkedett.

A meteorológusok lassú; de határozott javulást ígérnek az időjárásban. A nagy zivatarsorozatot kiváltó, úgynevezett genovai ciklon a Kárpát medence légteréből most áthúzódott Románia és Lengyelország fölé. A jelek szerint hazánkban szerdára teljesen elcsitul a szél, s már az ország keleti vidékein is ferderül az idő. A nappali hőmérséklet szintje az egész országban ismét eléri, vagy néhány fokkal meghaladja a 20 fokot. A gyorsabb felmelegedést egye* lőre gátolja a viszonylag erői éjszakfai lehűlés. 1

A Pécsi Tanárképző Főiskola új épülettel kibővítve kezdi meg az új iskolaévet. Az új épület átadására szeptember közepén kerül sor. ,v. : v i

BŐVÜLT A FŐISKOLA