Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-10 / 211. szám
KEDD, 1963. SZEPT. 10. 3 Elkészült a zobáki akna légaknájának tornya r ' Bányai János üzemvezető és Aradi Győző részlegvezető elégedetten szemlélte pénteken az elkészült diagonális légaknát. Az új speciális tervek alapján készült légakna tornya készen áll, s októberben tovább lehet folytatni a légakna mélyítését. Az Aknamélyítő Tröszt dolgozói jelenleg 36 méter \mélységig haladtak a 6,8 méteres átmérőjű akna mélyítésével. A tervek szerint 800 méter .mélységig mélyítenek. A légakna feladata, hogy az új Zobák-akna légáthúzását biztosítsa. Vasárnap délelőtt a teherpályaudvaron Ez esetben az időjárás | csapnivaló. A rakodókon meg I sem szárad a ruha, s újra ! megáznak. A vágányok között | áll a víz, a pályaudvar előtt I sarat fröcskölnek a forduló j tehergépkocsik. Víz, latyak ! minden. S az esőtől talán még egyszer olyan nehéz a ; nyitott vagonokban lévő hul- , ladékfa. mint száraz időben- | Két gépkocsi rakodik, hogy ! aztán induljon a TÜZÉP te- | lepre. Sólyomvári János az állomásfőnök kereskedelmi helyettese izgatottan jár a teli vagonok között. — A mai napon kétszáz vagont kellene kiraknunk. Az embereim vizesek, s az eső állandóan a nyakunkban. Bár tehergépkocsival lennénk így ellátva. Éppen jókor érkezik Vass Attila, az Autóközlekedési Vállalat forgalmi szolgálattevője. Illetékes, hogy megmondja: hány kocsit biztosítottak a mai vasárnapi rakodáshoz? — Sajnos, csak nyolcat tudtunk — mondja lehangoltam Ebből hat itt rakodik az állomás területén, kettő pedig Külvároson. A FÜSZÉRT-nek érkezett konzerv és kávé. Az Általános Építő KTSZ-nek űgdig tégla. Most rakják a imnyaipari Technikum diákjai. Ebből arra lehet következtetni, hogy rakodókkal sem állnak valami fényesen. — A rakodó-hiány általános probléma. Itt jelenleg tizenhat rendes, és hét alkalmi rakodó dolgozik. Ügy hallottam, hogy vasárnapra annyi kocsit ígért az Autóközlekedési Vállalat, amennyire csak szüksége van a MÁV-nak. — Az lehetséges. De a 25— 28 gépkocsiból hat-hét állandóan javítás alatt áll Négyöt útközben leromlik. Javítgatjuk őket, de a legfontosabb alkatrészeket nem kapjuk. Itt van például egy darunk. Egy hónapja rossz, nem tudjuk megjavítani a kormányát. A Bizonyítékul ott áll már a füzetemben a drót másik végén lévő férfi „igazán kedves” megjegyzése. Úgy látszik nem ismeri a Miniszter- tanács rendeletét, amely szerint a MÁV-nak minden vasárnap 15 000 vagont kell sza baddé tenni. Persze ezt egyedül a MÁV dolgozói nem képesek megoldani, ehhez segíteni kell az érdekelt vállalatoknak is. De nem így. S nem kivétel a Vetőmagellátó Vállalat Tisztítótelepe sem. Szombat-vasárnap ők sem rakodnak ... Az AGROKER igazgatója már nem ilyen hidegvérű. — Szívesen fogadná a gépeket, s mérgelődik, mert a drága import mezőgazdasági gépek oda kerülnek a vagonok mellé. Nem kapott teherkocsit, hogy elszállíthassa. ' Közben a FÜSZÉRT-től is telefonálnak. A konzerveket szállítják, de a kávét nem tud ják fogadni. A szállítás irányítói egymás ra néznek. Jelentkeznek az uj-mecsek- aljai rakodók. A második 20 vagon rakományt kezdik kirakni. Huszonöt ember dolgozik. Az építőipar anyaga nem marad a vagonokban, S jönnek a MÉH dolgozói is. Beraktak egy vagon ócskavasat, három vagon papírhulladékot Elállt az eső. az emberek újra a vagonok felé indulnak, s indul a fával megrakott gép kocsi a TÜZÉP telepre. így zajlik az elet egy vasárnap délelőtt a teherpályaudvaron. S jóval elmúlik dél, — amikor Sólyomvári elvtárs ebédelni indul. Nincs szolgálatban, de reggel óta itt van, intézkedik, telefonál, segítséget kér. S nem a MÁV dolgozóin múlik, s nem is az időjáráson, hogy a vagonok áruval megrakva állnak, rostokol nak. S a Minisztertanács határozata sem csupán a MÁV dolgozóinak szól. Hanem mindenkinek. aki csak árut szállít a MÁV vagonjaiban. S nagyobb felelősséggel kellene ezt a feladatot megoldani. Csépányi Katalin Étterem lesz a sóraktárból A szigetváriak sóraktárnak ismerik azt, az oroszlán étterem melletti oszlopos, tagas helyiséget, mely a var környékén lakók számára vaiamiKor bál- es színházteremül szolgait. Ebbe a terembe a lelsza- badulás utáni években, s még napjainkban is töméntelen mennyiségű sót raktároztak, s ezáltal a műemlékjellegü épületben sok kárt okoztak. — A jelenlegi sóraktár a szigetvári őslakók szerin i régen a bál- és színházterem előcsarnoka volt, mondotta Erb Jenő, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat dolgozója, aki hosz- szabb ideje kutatja az épület történetét. A XVIII. század elején épült ház tetőszerkezete egészen különleges, ilyen csak kevés található az országban. Az épületet sajnos többször átalakították hozzá nem értő emberek. A bálterem alap területe 11 ö négyzetméter, mellette még egy 23 négyzetméteres helyiség is van. Ezeket szeretnék az 1966. évi szigetvári évfordulóra korhűen átalakítani és berendezni. A házban étterem lesz, mert ,a jelenlegi Oroszlán étterem helyiségeit Szigetvár húsz éves távlati tervének megfelelően le kell bontani. Az emeleti részen szállodát; létesítenek. A kertben pedig kialakítanák Szigetvár első vendéglátó kerthelyiségét. Előzetes becslések szerint körülbelül kétmillió forintba kerül a sóraktár átalakítása, de feltétlenül megéri a költségeket, ha ezzel a járási székhely kitűnő étteremhez és a jelenleginél megfelelőbb szállodai szobákhoz jut. Beiratkozás a TIT nyelviskolájába A TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetem Nyelviskoláján a beiratások szeptember 13-ig tartanak, naponta (szombat kivételével) délután 2—6 óráig a Szabadegyetem titkárságának új ideiglenes helyiségében, Sörház u. 14. sz. alatt. A tanítás a szeptember 15-ével kezdődő héten indul. A tanítási órák este fél 7-től fél 9 óráig lesznek központi fekvésű iskolákban. Be- iratási és tandíj heti egyszer kétórás foglalkozás mellett, egy félévre 102.— forint. Általános iskolás korú gyermekek számára külön angol és német nyelvtanuló-csoportok indulnak. Megtagadóit gyermekek Úgy gondolom, nem lepődnek meg az olvasók a címen, hiszen nem egyszer hallanak ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket, különösen anyáktól: „Nem kell a gyerek, nem akarom”. Megtörténik azonban az is, hogy az apa nem akar hallani az újszülöttről. Néhány esetben még elejét lehet venni a családi botrányoknak, a terhesség bizonyos idejének elteltével azonban már a szakorvosok sem segíthetnek; meg kell szülni a gyermeket. És ekkor kezdődnek a problémák; „Szeretném itthagyni a gyermekemet, vagy állami gondozásba vétetni” — hangzanak a kérések az anyák szájából. Mit tud ilyenkor tenni az orvos, a klinika? — Ilyen kérdéseket általában olyan gyerekágyasoktól hallunk, akik nem tudják hova tenni az újszülöttet — válaszolja Than Nándor, a pécsi szülészeti és nőgyógyászati klinika tanársegéde. — Elsősorban leányanyákról van szó, akik vagy szégyelik magukat. vagy pedig otthon megtiltották nekik azt, hogy a gyerekkel együtt hazatérjenek. 1 .sód sorban olyan anyák rik az újszülöttek elhelyezését. akiknél a szociális körülmények nem engedik meg, 1 ■ - hazakerüljön az újszü- ■ nedig azoktól az anyáktól kerülnek álla- n pvermekok. akik súlyos szervi betegség- b'r szenvednek, tehát az ittlét veszélyes lenne a kicsire nézve. Ennél az esetnél általában elmebetegről és tbc-s betegekről van szó. Ha minden sikerül, csecsemőotthonba kerül a kicsi. Ot általában egy ideig az anya gondozza, aki szintén az otthonban kap elhelyezést. A Bécsi gyerekek a Kilián utcai, Anya- és Csecsemőotthonba, a vidékiek a mecsekjánosi gyermekotthonba kerülnek. A kérés gyors elintézését akadályozza az, hogy kevés a férőhely az otthonokban. A csecsemőotthonba való jutást még az is nehezíti, ha a gyermek gyengén , fejlett, vagy koraszülött, mert az otthonok csak az erős, három kilós lányokat és fiúkat fogadják be. Más lapokban már olvashattunk arról, hogy az anyák miután fel tudtak kelni, valami trükkel elhagyták az intézetet, s gyermekük nélkül élték tovább életüket. Néhány napig természetesen, vártak rá, de miután nem jelentkezett, a kicsit otthonba helyezték. A nyomozást természetesen megindították minden esetben, mely legtöbbször sikerrel járt, s sikerült megtalálni az édesanyát is, az édesapát is. S ha ők még ezután sem voltak hajlandók magukhoz venni a csecsemőt, akkor az továbbra is állami gondozásban maradt. Pécsett is volt már példa a szökésre, de szerencsére, ez nem általános jelenség. Emellett mégis évente 6—10 alkalommal kell gondoskodni a kicsikről. — Kényelmetlen lenne és bizalmatlanságot szülne az, ha az anyákat a klinikára érkezés után megkérdeznénk, lesz-e valahova vinni gyermeküket, hiszen a legtöbb esetben természetes családi körben nő fel, rendezett körülmények között gondoskodnak fejlődéséről a szülők. Ezt tehát nem tesszük. Inkább tapintatosan érdeklődünk szociális helyzetük iránt, s a védőnővel folytatott beszélgetésből következtetést tudunk levonni: helyes-e, ha a gyerek hazakerül, vagy a szülők inkább megválnak tőle — mondja Than Nándor. —- Az a javaslatunk, hogy a leendő anyák már terhességük idején szóljanak a védőnőknek, hogy nem kívánják gyermeküket a szülés után magukhoz venni, mert akkor idejében lehet gondoskodni elhelyezéséről. Ezt a tanácsot meg kellene fogadniuk a kismamáknak, s bár nbm tiszteletre méltó cselekedet az újszülöttet elhagyni, legalább a kicsin segítenek. S mit tesz a gyámügyi hatóság a kicsik megmentéséért? A klinika és a védőnők jelentése alapján kivizsgálják a szakemberek az ügyet s ha férőhely is van, akkor intézetbe kerülhet a pici. Ha erre nincs mód, akkor gyámot, illetve pártfogót jelölnek ki, aki figyelemmel kíséri a csecsemő életét, s ha a körülményeket elégtelennek tartja, jelenti a gyámügyi hatóságnak, amely újra megpróbálja az otthonba való elhelyezést. Bár az otthonokban mindent megkapnak, szellemi és testi fejlődésük egészséges irányban halad, a szülői, főleg pedig az anyai szeretetet pótolni nem tudják a nevelők. S a gyermekek, akiket a szülők nem akartak, édes szülők nélkül nőnek fel, azzal a mardosó érzéssel, hogy miért hagyott el az anyám? B. S. — A DOLGOZOK önálló ált. Iskolája értesíti azokat a dolgozókat, akik még nem fejezték be ált. iskolai tanulmányaikat, hogy az esti tagozat különböző évfolyamaira folyó hó 9—13. között du. 17—19 óráig lehet beiratkozni a Leöwey I^ára Leánygimnázium II. emelet 29. sz, tenaébui. B Petőfi Sándor Művelődési Ház őszi tervei gépkocsivezetőink majdnem kivétel nélkül minden második vasárnap dolgoznak. Ma reggel hatkor is ideállít egyik, s kiderült, hogy éjjel egy órakor szállt le a kocsiról. Mit tehettem? Hazaküld- tem, mert nem volt meg a szükséges pihenő ideje. Ha ebben a sáros, latyakos útban karambolozik véletlenül, én leszek a felelős, hogy miért | engedtem kocsira szállni pihenés nélkül. Vass elvtársat kérik a tele- j ionhoz — mondja az egyik : szolgálattevő vasutas. — Igen ... igen •.. azonnal megyek, addig ne engedjék elmenni az embereket. — Na, itt van ni — teszi le a kagylót — megint lerobj bánt az egyik kocsi a külvá- ] rosi állomáson. Hát ne bolonduljon meg az ember? Azzal már megy is, hogy megnézze mi történt, s közben mintha csak parancsszóra történne, zuhogni kezd az eső. A bőrgyári rakodókat keressük. A telefon túlsó végén Budai Sándor jelenti, hogy 14 vagon pakurát kell kirakniók. Néggyel már készen vannak. Tizennégy ember dolgozik, de időközben bejött a hat tartalék rakodó és itt vannak már a tanulók is. Segítenek, hogy mielőbb végezzenek. — A Bőrgyárral nincs bajunk, általában rendesen rakodnak — mondja Sólyomvári elvtárs. De itt van például a Bútorház. Szombat déltől hétfő reggelig képtelenség megtalálni őket, akár csak a Kohászati Alapanyagellátó Vállalatot. Pedig neki kocsija és daruja is van- De nem jelentkezik. A Bútorháznak is 5 vagon bútora áll itt. Mindjárt fel is hívom Lakatos elvtársat a lakásán. Egy férfi hang jelentkezik. — Kéremszépen érdeklődni szeretnék, hogy Lakatos elvtársat megtalálhatnánk-e. — Nem tudjuk kiüríteni a vago- | nokat. Már többször is kér- j tűk, hogy fogadják vasárnap j is az árut, úgy mint a bá- I nyásznapon tették, de minden kérés hiábavaló. Hogyan? .;. Kéremszépen kíváncsi vagyok, hogy ön veszi-e az üzenetet, hajlandó-e átadni, vagy azt hiszi, hogy jó kedvemből diskurálgatok? :.. Na de ilyet!? — Hallotta mit mondott? — fordul kérdően felém Sólyom vári elvtárs. A KPVDSZ Jó<zsef utcai Művelődési Házában most készültek el az őszi tervek, gazdag programit. változatos műsort ígérnek. A színjátszó- csoport két tagja: Füzy Ágnes és Cseke László a Színjátszóakadémia rendezői szakán végeznek idén. Vizsgamunkájuk: Merímeé: „Menny és pokol” valamint Druon: „Amerikából jöttem” című egyfelvonásosainak rendezése, ezekből, és francia balladákból, sanzonokból állítják ösz- sze francia irodalmi estjüket. Erre készülnek szeptemberben, a bemutató időpontja: október 13—14. Uj betanulás ban bemutatják Afinogenov: i „Kisunokám" című háromfel- j vonásos színművét, csak a I főszereplő nagypapa — Lőcsei Ferenc — maradt a régi gárdából. A darab kedves megemlékezés lesz; Lőcsei Feri bácsi harminc éves öntevékeny színjátszói jubileumát ünnepük előadásával. Folytatják az eddig' szép sikereket elért „50 év humorából” kabaréműsort is, második részével szintén szeptembertől kezdve. rendszeresen járnak a Baranya megyei falvakba. Novemberben a műsor harmadik részét tanulják be. s a pécsi bemutató után ezt is viszik „tájra”. A kulturális seregszemlére a felkészülést ez évben — eltérően a korábbi gyakorlattól — már decemberben megkezdik, ekkor minden színjátszócsoport, és szólista köteles bemutatni a seregszemlére szánt műsorát. Arról is tárgyalnak, hogy a felszabadulás 20. évfordulóját Dobőty Imre: Holnap folytatjuk című drámájának betanulásával és színrevi- telével szeretnék megünnepelni. Decemberben a kabaré műsor harmadik részét viszik majd tájra, s ha sikerül a „Kisunokámat” is. Mindez megvan már papíron. Gyakorlati valóraváltásá- hoz a KPVDSZ lelkes együttesének sok sikert kívánunk. R. I. Üj iskolai kísérleti eszközök Az Iskolai Taneszközök Gyárában készült szemléltető és kísérleti eszközök nemcsak a hazai iskolákban, hanem a világ minden részében ismertek. Jelenleg az új tanügyi reform támasztotta követelmények megoldásán dolgoznak a gyár mérnökei, munkásai. Képünkön: Fizikai kísérletre alkalmas elektromágneses torziós mérleg. Próbaképpen tízdarabos 0-széria készül belőle. MTI Foto: Vigovszki Ferenc felv.
