Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-08 / 210. szám
8 ßiAPI.Ö 1963. SZEPTEMBER «. 1 A Mecsek Kupa első két napja Izgalmas, erdelos versenyek a Mecsek Kupa második napián után Megyerdi és a közben felzárkózó / Balaskó vágtatott. A Széchenyi térre már r**egyerdi futott be elsőnek, mögötte Balaskó kerekezett. A mecseki szerpentin utakon Baiaskónak menf jobban, szép győzelmet aratott. Megyerdit közben a jugoszláv Bajlo Sime, és a berlini Maleska Joachim is megelőzte. Megyerdi lett a 4., Juszkó az 5., Stámusz a 6., Polanecki, a másik újpesti a 7., Horváth BVSC a 8., a belgrádi Cubrich Rades a 9., és a bukaresti Ciobanu Konstantin a 10. Dévai II. és Rajnai ezután érkeztek be a célba. Okét követte Török, Mahó és Mezei. Pénteken délelőtt a Széchenyi téren Nagy Gyula a megyei tanács elnökhelyettese, a szervezőbizottság elnöke nyitotta meg a háromnapos viadalt. Mírtkievicz Marian a Start Warsava kerékpárosa kimerültén érkezett be az első nap a Széchenyi téri célba. Gépről leszállva az úttesten piheni ki fáradalmait. A kísérőknek sem volt könny yű dolga a versenyen. Karambol is előfordult a nagy igyekezetbe«!! Csenár Róbert az osztrákok versenyzője a második napi Pécs- várad Szekszárd közti egyenkénti indításos verseny győztese. A szombati nap két részből álló versenyében: 1. Balaskó (Pécsi Spatacus) 2 óra 52:25, 2. Stámusz (Újpesti Dózsa) 2 óra 53:06, 3. Megyerdi (Pécsi Spartacus) 2 óra 54:39. 4. Csenár Róbert (ö. R. B.) 2 óra 54:48, 5. Bajlo Sime (Partizán Belgrád) 2 óra 54:56, 6. Maleska Joachim (Dinamó Berlin) 2 óra 55:11. A pénteki és szombati versenyek után az egyéni versenyben a vezetést Balaskó vette át. A háromnapos Mecsek Kupa Nemzetközi Kerékpáros verseny döntő futamát vasárnap délelőtt a mecseki körpályán vívják a külföldi és a magyar kerékpárosok. vV A csapatban a pécsiek kerültek az élre. Hegyi István | Mai sportműsor 1 Labdarúgás. NB I. mérkőzés: I Komlói Bányász—Újpesti Dózsa# I Komló 15.30. NB I. tartalék mer- { kőzés: Komlói Bányász—Újpesti I Dózsa, Komló 13.45. NB II. mérkőzések: PVSK—Zalaegerszegi TE* PVSK-pálya i5.30, Pécsi Bányász _ Ve szprémi Haladás, Pécsújhegy 15.30. NB UI. mérkőzés: Mohácsi TE—£EAC, Mohács 16.00. Megyei mérkőzések: Lánycsók—Pécsi Kinizsi, Láaycsók 15.30, Vasas I. Bányász—Siklós. Vasas I. Banya- telep 16.00, Urán SC—Székelysza- bar, Pécsbányatelep 10.00. Szigetvár—Boly, Szigetvár 16.00. Pécsi Helyiipari—Magyarszék, Heiyiipai - pálya 9.00, Pécsi Postás—Hidas, Postás-pálya 23.00. Kézilabda. NB II. mérkőzések: Dózsa—Győr, férfi, PVSK-pál; a 10.00, Meteor—Testnevelési Főiskola, női, PVSK-pálya 11.00, Pecs- szabolcsi Bányász—Újpesti Gyapjú, női, Pécsszabolcs 9.00. Epiíők__ MTK, női. Építők-pálya 9.30. Birkózás. A megyei szövetség évadnyitó felnőtt kötött és szabadfogású versenye, Fegyveres Erők Klubja, Déryné utcai tornaterme 10.00 Röplabda. NB n. mérkőzés: °E- AC—Sopron, női. Egyetemi tornacsarnok 9.00, Pécsi Dózsa Vízmüvek, női, Tüzér utca 12.00. Asztalitenisz. NB I. mérkőzés: Urán SC—Miskolc, férfi, Dózsa le*, gényszállás 9.30. NB II. mérkőzések: BTC—Nagykanizsa, női, Bőrgyár kultúrterme 9.30. PEAC—Csepel, férfi, Egyetemi tornacsarnok 9.30. Kerékpár. A IV. Mecsek Kupaverseny harmadik, befejező napja: hegyi verseny a mecseki körpályán, cél és rajt: Mecseki üdü- t lőszálló 10.00. íAz edzők fóruma Az én módszerem tíaJaskó és Megyerdi a Tipográ- két kitűnősége most a pécsi •artakusz színeiben aratja a babérokat.. Boldogan nevetnek bele a fényképezőgép lencséjébe. \ második napon a Szekszárd— Misirta közötti versenyen Balaskó győzött, Megyerdi az első kapi győztes 4. lett. Moiil F-mii képriportja A kardcsapat döntőt Magyarország nyerte Brazíliában a főiskolás világ- bajnokságon befejeződtek a kardcsapat-verseny küzdelmei is. A döntőben a magyar főiskolás válogatott a Szovjetunióval mérkőzött és 8:8 arányú döntetlen eredményt ért el. Az aranyérmet jobb találataránnyal a magyarok szerezték meg. 3. Olaszország. « Merre járt, Tűke? — A Találmányi Hivatalban, kedves mester. Hurrá újítómozgalom! — Maga és az újítások? Hogyan fér az össze? — Ahogyan én összeférek a sporttal. Sporttalálmányokat nyújtottam be. Még hozzá nagy sikerrel. — Es az újítási díjak? — Majd Összeszedem, ne féltsen engem. Szívesen fizetnek majd a pécsi szurkolók. — Magának? —■ Miért? Én találtam ki, hogy minden második meccset le kell mondani és gólarány nélkül el kell veszíteni. Hogy mire jó ez? Nem romlik a gólarány és megmarad a szurkolók vasárnapi zsebpénze. — Nem rossz ötlet. — Nekem mondja? Találmányom szerint győztünk Diósgyőrben és egy hatost rúgtunk a Dorognak. Közben a komlói és a Szeged elleni meccs, mintha mi sem történt volna, öt kapott dugóval kevesebb. Tiszta nyereség! Meg is táviratoztam szegedi barátaimnak, hogy reánk pécsiekre mindig számíthatnak. Stopp! —Ez micsoda? — Haragos kifejezés a távirat végére. Várjon, van találmányom a Pécs—Komló focimeccsekre is. — Mondja hamar! — Nézze kérem, az utóbbi években a két szomszédvár összecsapásai mindig úgy néznek ki, hogy a komlóiak vannak többen a pályán. — Ez az újítás? — Nem, ez nem új. Ez régi igazság. Az újítás lényege, hogy ezentúl a meccsek reggelén öt álarcos pécsi B. közép tag, a leglelkesebbek, legkajakosabbak, legáldozat- ‘.készebbek elrabolják egy napra a MIK—Tatabánya 4:0 (1:0) ' kó — Rácz Lahos. Bíró, Csernai, Deli. Mindkét félidőben a lendülete- ; sen játszó és sok helyzetet te- ! remtő MTK még ilyen arányban | is megérdemelte a győzelmet. A í Tatabánya végig széteső volt. ! Jók: Jenei, Nagy. Bánkúti, és j Laczkó, illetve Juhos, Menczel í és Csernai. ' Hungária út 5000 néző. Vezette: Müncz. Góllövők: Laczkó (2) Bödör, és Készéi. MTK: Kovalik — Keszeg Dansz- ki, Jenei — Nagy, Kovács III. — — Sándor. Bánkúti, Horváth, Laczkó, Bödör. Tatabánya: Lelik — Törőcsik, Hetényi, Juhos — Menczel, LaczA Mecsek * Kupa kerékpáros- verseny elsőnapi futama után egyöntetű volt a külföldi és a magyar szakemberek véleménye: igen jó volt a verseny, jól küzdöttek a kerékpárosok, sok volt a kezdeményezés és a szökési kísérlet. A nehéz terepen közel 39 kilométeres óraátlagot futottak. , Nálunk ritkán rendeznek ilyen nehéz terepen kerékpáros ver- 1 senyt. Külföldön annál inkább I kedvelik a lejtőkkel, kanyarok- j kai megtűzdelt terepet. A külföldi kerékpárosok | jobban feltalálták magukat a ne- i héz pályán. Az első tíz között I négy magyar mellett hat kül- I földi futott be a célba. Balaskó lett a 11-, Aranyi a 12., Stámusz a 13., Török a 15. Akadtak meglepetések is. Az egyik esélyesnek Bajlo Símének, a Partizán Belgrád porfelhőlovagjának meg kellett elégednie a 20. hellyel. Laczó Matej, a Favorit Brno kitűnősége a 28. helyet szerezte meg, Müller Wálter, az osztrákok reménysége 36. lett. A kis pécsi Rajnai György a 42., Dévai II. András pedig a 46. helyen végzett. Mi volt Dévai Jánossal? Nos, Dévai I. ezen a versenyen közel sem nyújtotta azt, amire képes. Már a rajtnál látszott, nem jó napot fogott ki, hiányzott nála a megszokott lendület, harcikedv. Az első kört is alig bírta végig, a kör végén teljesen elfáradt, leszakadt és a második kör elején feladta a versenyt. Kozma Attila 54., Kozma György 61. helyen végzett. A nyolcvanhat induló közül 76 futott be a célba, azok akik feladták az elsőnapi versenyt, szombaton már nem indulhattak. Szombaton két részből álló versenyen vett részt a Mecsek Kupa mezőnye. Délelőtt a Pécsvárad— Szekszárd közötti 43 kilométeres útszakaszon egyenkinti indításos versenyt vívtak. Először az első napi utolsó helyezett vágott neki. a távnak, majd utána egymás után következtek a többiek. Legvégül Megyerdi az elsőnapi győztes indult. Bár ellenszélben futottak a kerékpárosok, nem egy közülük 40 kilométeren fölüli átlaggal hajtott. A legjobb időt Csenár Róbert, az osztrákok versenyzője érte el, mögötte Stámusz, az Újpesti Dózsa és Mahó, a Csepel kerékpárosa következett. Balaskó is jól hajtott, a 4. lett. Az elsőnapi győztes Megyerdi a 11. helyet szerezte meg. Dévai András lett a 12. Megyerdire közel 4 percet vert rá a győztes Csenár ezen a távon és így jelentős előnyre tett szert a délutáni verseny előtt. Szekszárdon rövid pihenés és ebéd utón 4 órakor ismét nyeregbe ültek a kerékpárosok, ekkor a Szekszárd—Misina-tető közti útvonalon küzdöttek. Nagy iramban vágtattak az első kilométereken a résztvevők. Hamarosan szétszakadt a , mezőny, elől egy 10 tagú bóly futott. Török, Mezei mellett a ju goszláv Milahivic, a bulgár Za- charieff, a berlini Klawohn, a lengyel Glowaty, a belgrádi Bajlo Sime vágtatott Megyerdivei és Mezeivel. Az élmezőnyhöz Bony- hád körül az osztrák Csenár is felzárkózott. Balaskó, Dévai II. ekkor még a második bólyban helyezkedett el. Bonyhádnál megeredt az eső, s ettől kezdve a csúszós út még nehezebbé tette a versenyzők dolgát. Mecsekná- dasdig váltott vezetéssel kerekezett a közben 17-re bővült élmezőny. Hird után Horváth és Török megszökött. Az eső mind jobban esett. A két szökevény 1936. májusában diák csapatnál (Léőwey Gimnázium) kezdtem edzősködni inkább rövid pedagógiai gyakorlatomra támaszkodva, mint határozott szakmai elképzelésekkel. Itt szereztem azokat a tapasztalatokat melyeket később, 1959-től a Pécsi Bányász női csapatánál igyekeztem hasznosítani. Ma is bennem él AZ ELSŐ EDZÉS EMLÉKE A Leőwey Gimnázium udvarán Görcs László igazgató mutatott be a játékosoknak, akiknek tekintetében inkább bizalmatlanság, mint öröm tükröződött. Nem engem vártak. 2—3 hét múlva feloldódott a feszültség, megtettük az első lépeseket egymás felé. Mi volt ennek az oka? Úgy hiszem, hogy a sport és ezen belül a saját sportág önzetlen szeretete volt az a „közös nyelv”, amelyen megértettük egymást, volt az az alap. amelyen kapcsolatunk épülni kezdett, de ez segített át az első edzések szakmai nehézségein is. Ebben látom ma is az edzővel ßzemben az egyik legfontosabb követelményt. Ha az edző tud áldozatot hozni, megtanul a sportoló is, ha az edző le tud mondani, csak akkor várhat el hasonlót sportolójától. Frázisként hat, de a munka eredmér ny ességének másik lényeges feltétele: a példamutatás. Edzői tevékenységemet két fő feladatkör megoldására való törekvés határozza meg: a nevelés és a szakmai képzés. A kettőnek szoros egységben kell megvalósulnia, bármelyik elhanyagolása kockáztatja, helyesebben kizárja az eredményes munkát. Nevelési elképzeléseim alapját az igényesség képezi. Mindig arra törekedtem, hogy játékosaim nemcsak a sportban, hanem azon kívüli életükben is megüssék azt a mértéket, amit a társadalom az embertől elvár. A sportoló helyzete sok J szempontból nehéz. Egy bi-1 zonyos szinten felüli versenysze- j rű sport sok munkát — és ehhez időt — kíván. Ehhez józan mértékű segítség kell. Áz eredményekkel párhuzamosan meg- | nyilvánuló népszerűség sok ki- j sértést rejt magában. A csapat j szereplése iránt megnyilvánuló : I érdeklődés, az elismerések gyak- í | ran — az egészséges örömön fe- » lül — azt az érzést kelthetik és 1 keltik a sportolóban, hogy külön- | leges jogokat szerzett, „többet en- j gedhet meg” magának, mint az j „átlagember”. Állandó törekvé- I sem volt. hogy mindig csak any- j nyit kérjek, amennyi az eredmé- . nyes munkához szükséges, csak akkor kérjek, ha már tettünk valamit. A játékosok szerénységének megőrzésénél többször a balsikerek siettek segítségemre. Bár csapatomnak a pályán inkább jellemzője az elfogódottság és a félelem, mint az elbizakodott súg. egy-egy vereség — az elkeseredés mellett — hozzájárult ! A HELYES ÖNÉRTÉKELÉS kialakításához. Csak néhányat említek meg azokból az általánosan ismert és hangoztatott, de kevésbé általánosan alkalmazott elvekből, amelyek szerintem döntően befolyásolják a sportoló emberi fejlődését, a sportoló és az edző viszonyát és a szakosztályi munka eredményességét: a) a magatartásbeli normák egy formán kötelezőek a legjobb és a leggyengébb játékosra. b) a teljesítményt mindig az adottsághoz és a tudáshoz mérten kell elbírálni. A jobb képesség kötelez, nem pedig jogcím a többiekkel szembeni előnyökre. c) azonos cselekedetek azonos ; következményekkel járjanak. d) minden problémára azonnal — a helyes megítéléshez szűk séges minimális távlat kivárása után — reagálni kell. e) a kollektív felelősség és az egységes állásfoglalás érdekében a felvetődő kérdéseket szakosztály előtt kell tisztázni. Mindenki legyen ott, akit illet, de senki, akinek nincs köze hozzá. f) A kérdések megoldásánál a szakosztály közös érdekét a sportoló egyéni érdeke elé kell helyezni. Úgy hiszem, hogy ezen fő elvek viszonylagos érvényesülésének köszönhető, hogy a sporton kívül meglehetősen eltérő életcélú érdeklődésű és körülmények között élő játékosokból fegyelmezett, jó szellemű szakosztályt sikerült kialakítani. Szakmai célkitűzéseim középpontjában annak tudatosítása állt. hogy MUNKA NÉLKÜL NINCS EREDMÉNY, a sikerért sokait és becsületesen I kell dolgozni. Amikor l95&-besi átvettem a j Pécsi Bányász edzéseinek veze- ; tését. elsődleges feladatnak a j játékosok megfelelő fizikai) fel- készítését tekintettem. Ennek meg j felelően a játékosok számára ed- ! dig ismeretlen, kemény munkához \ kezdtünk. Felemeltük az edzések : számát és növeltük a terhelést. Az eredmények igazolták azon feltevés helyességét, hogy a meg- I felelő erőnlét ideiglenesen pótolhatja a technikai és taktikai hiányosságokat. Elsősorban7 fizikai felkészültségünknek köszönhettük azt, hogy csak egy ponttal szorultunk az NB n-ben a második helyre. A jó erőnlét azóta is általában jellemzője a csapatnak. és sokszor segített át a ne- j hézségeken. Másik lényeges feladatnak a Iá- j ték felgyorsítását tekintettem. Ehhez i a) állandóan csiszolni kellett a játékosok mozgáskészségét. fejleszteni fizikai képességüket. b) törekedni kellett a gyors, le- - ütés nélküli labdatovábbítások bej ideg zésére, c) el kellett érni. hogy a játé- ! kosok megfelelő ritmusban és ; összhangban mozogjanak a mér-, j kőzések alatt. d) A lövőkészség fokozásával i biztosítani kellett a gyors játékból adódó helyzetek megfelelő ki | használását. A női játékosok kombinatív készsége meglehetősen alacsony fokon áll. így az összetettebb tá- | madási elképzelésekbe fekteten- I dő energia nem áll arányban az elérhető eredménnyel. Ez határozta meg a csapat játékstílusát, amely elsődlegesen a gyors indításokra, a rendezetlen védelem elleni gyors támadás befejezésre, felzárkózott védelem ellen — bizonyos alapelveken nyugvó — ötlet játékra épült és épül. Az eredmények ennek helyességét is j bizonyították. | Sok nehézséget jelent az első* sorban pszihikai okokból származó formaingadozás. Látszólag minden törvényszerűség nélkül váltakoznak jó és rossz teljesítmények. Különösen bizonyos • csapatokkal és iátékmodorral (Goldberger, VM KÖZÉRT) kapcsolatosan jelentkező gátlások fel oldása okoz nagy problémát. Ez gyakran megoldhatatlan feladat. Ilyen esetekben a szurkolók türelmetlensége még tovább fokozza a pályán meglevő zavart. A versenyekre való lélektani felkészítés edzői munkám egyik legbonyolultabb és legtöbb kudarcot eredményező területe. Végül néhány szót AZ EDZÉS VEZETÉSÉRŐL Az edzések adják a felkészítések lehetőségeit és szabják meg kereteit. Ezért mindig megköveteltem, * hogy minden játékosom a) az egyéni problémák maximális mellőzésével pontosan látogassa az edzéseket. Játéklehetőséget csak az kapott, aki részi vett az edzéseken. / b) az edzéseken az első penctő'. az utolsóig fegyelmezetten dolgozzon. A megfelelő ritmusú és anyagú munka csaknem önmagában oldja meg a fegyelmezés kérdését. A csapat eddigi szereplését általában az eredményesség jellemezte. A fentiekben elmondott módszerekben munkám leglényegesebb területeit és alkalmazott elveimet jelöltem meg. örülnék, ha az eddigi sikerek, a játékosok sokszor látott küzdeniakarása bizalmat ébresztene szurkolóinkban is és lehetőségeikhez mérten . segítenének bennünket azon célkitűzés megvalósításában, | hogy újabb lépéseket tegyünk a | jobb játék és az eredményesebb | szereplés érdekében. Zákányi Bálint j oktató DUNÁNTÚLI NAPLÓ j A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc, Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi u. ÍL Telefon: • 15-32, 15-33, 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra ’ . Indexszám; 25*Wi, komlóiak legjobb formában lévő játékosát, sőt, a biztonság végett akár kettőt is! — Még jó, Tüke, hogy nem az egész csapatot újította be! — Ezen még gondolkodom. Csak attól félek, hogy kár a gőzért, hiszen a Real Madrid Di Stefano nélkül is győzött. — Van még találmánya? — Hogy van-e? Az Urán focisták futballnadrágját mágneses fémfonallal kell megvarrni. Ugyanakkor nagy elektromágneseket szereltetnék a pályájukra, amit működésbe hoznék, ha el a'-zarnak menni a kisorsolt mécsesek előtt. — Húznák a mágnesek a nadrágokat? — Persze. Balatonfüreden meg taszító pólusokat szereltetnék fel. Egyébként a futbállszövetség a szakosztályvezetőknek már felszereltette itt Pécsett is a „taszító” szerkezetet. — Nem is tudtam,i hogy magának ekkora a műszaki „érzékisége”! — Várjon, van még. Terveztetünk a vasutasok részére egy olyan sportkocsit, amely rúg, harap, karmol, sőt tunikán is billenti azt, aki úgy közelít hozzá, hogy nem tudja a „jelszót”. — Rettenetes. Ez miért szükséges? — Nemrég a PVSK-öklözők Pesten voltak az Énekes-emlékversenyen és vasárnap estig kifizették a sportkocsit, hogy abban lakhassanak. Minden jól ment a. versenyen, Négyen a középdöntőbe is kerültek és újra végső győzelem kecsegtetett, akár tavaly. Igenám, de amikor éjjel kimentek a Délire, hogy a kocsiban lepihenjenek . . . — . . . a kocsi rúgott, karmolt és tunikán billentett? — Dehogyis. A kocsi egyáltalán nem volt a „parkírozó helyen”, mert egy pécsi távirat alapján Miskolcra irányították. —- Még jó, hogy nem Honoluluba! — Nem mindegy? A szegény bunyósok nem tudtak aludni és másnap hármukat kivakarták a szorítóból. Most a bunyósok szörnyen el vannak keseredve. — Bezzeg ha a kocsi rúg, karmol és tunikán billent? — Látja, mester, ezért kell újitómozgalom a sport területén is! Egy csodaszeren is kísérleteznek az újítók. — Csodaszeren? — igen. Ezzel időnként bedörzsölik a sportolók izmait, hogy a klubszeretet és a sportszeretet erősebben keringjen ereikben. Különösen női szakosztályokban használhatják majd előnyösen. — Maga haragszik a nőkre, Tüke? — Miért, úgy nézek ki? Dehogyis . haragszom. Kivéve azokat, akik akkor hagyják cserben a csapatot, Izmikor az esetleg még bajnokságot is nyerhetett volna. Férjhezmenés, bokafájás, megsér- tődés, és atöbbi! — Pali legyek, ha maga nem ktzilabdásokra gondol! — Ne legyen pali, mester! Szóval időnként ráférne a sportolókra egy kis bedörzsölés. — Bravó, Tüke! Siessen, inkasszálja az újítási díjakat. Csak vigyázzon, hogy ne a. maga tunikáját ... tudja, mire gondoloKT
