Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-08 / 210. szám

r 1993. SZEPTEMBER 8. mapiA 3 Érdemes volt-e? Me&ie&vzések. gondolatok az énítok vnstárnani miistzn.kin.irni Júliusban összehívták a ba­ranyai építőket. Nemeském László, a Baranya megyei Építőipari Vállalat igazgatója, a műszaki dolgozók, a szocia­lista brigádvezetők, valamint a munkahelyek szakszervezeti bizalmijai elptt ismertette az éves terv feladatait, a kemény tél okozta lemaradást és java­solta a vasárnapi műszakok megszervezését. Az első va­sárnap százhatvanan, a má­sodikon kettőszázhuszan je- . lentek meg a kőművesek, ácsok, betonozok, segédmun­kások, szerelők és ellepték a falakat. Három vasárnapi műszak zajlott le azóta, s mérlegét megvonni kerestem fel a Ba­ranya megyei Építőipari Vál­lalatot, ahol a számvitel, a tervosztály és a műszak se­gítségével hamarosan kiszá­mították: a három vasárnap — amelyből egy, a 160-as megjelenésű, még csak a szer­vezés kezdetét jelentette, — nem kevesebb, mint 2 millió 365 ezer forint érték meg­termelését jelenítette. Ha az első vasárnapot leszámítom — márpedig jogosan le lehet számítani — akkor augusztus 4-én és 25-én, csupán ennél az egy vállalatnál annyi ér­ték termelődött meg, amiből 16 lakást lehetne elkészítem. Persze, a vasárnapi munka nemcsak a lakásokban fekszik benne, hanem a 400 ágyas klinikában, a Tejüzemben, a különböző ipari beruházások­ban is, de ha a munkát csak lakásépítésre fordították vol­na, akkor 16-ot tudtak volna csupán vasárnapi munkával megépíteni. A félév folyamán még öt vasárnapi műszakra számítanak, természetesen hasonló létszámmal és akkor a 16 lakás már ötvenre emel­kedik. Előreláthatóan a va­sárnapi műszakok 7 millió forint termelési értéktöbble­tet hoznak a vállalatnak. Mindjárt azt is kiszámítot­tuk. hogy mibe kerül ez a vállalatnak, s kiderült, nem olcsó mulatság, a vasárnapi műszakokért kétszeres bér jár. Többletköltséget okoz a vasárnapi munkásszállítás is, de a gépek kihasználtságában és az efektív munkában mé­gis megtérül a lpadott pénz, nem is szólva az idő felett aratott győzelemről. A vasárnapi műszakoknak is köszönhetjük, ha a válla­lat a lakásépítési tervét „tar­tani tudja”, ha az ipari ob­jektumok udvarát előbb ellep­hetik az átvevők. Nem feles­leges megjegyezni, hogy a vasárnapi műszakok kedvező éredményén felbuzdulva, tel­jesen felelesleges volna most már úgy „berendezkedni”, hogy ezeket a túlmunkákat a jövőben is alkalmazhatja az építői par. A vasárnapi mű­szak szervezése kényszerin­tézkedés, a műszak miaga át­meneti jellegű, s nyilvánvaló megszűnése. Szükséges volt, és szükséges ma is, hogy épí­tőiparunk lemaradása ne húz­za maga után a többi iparág termelését, hanem fel tudjon zárkózni a második ötéves terv célkitűzéseit „tartó” vál­lalatokhoz. • A mérleg tehát — csupán egy vállalatot nézve, — ked­vező, ahogy mondani szokás: pozitív! Az egész megye épí­tőiparát tekintve is hasonló eredményt kapunk. Ennyi a gazdasági haszon, ezt le tudjuk mérni forintok­ban, vagy ha tetszik, meg­épített falakban, betonban, üvegben, padlóban. Ami ezen feliül jelentkezik,, az az úgynevezett erkölcsi haszon. Mert ez is kísérte és kíséri a vasárnapi .műszako­kat. Mindenki előtt ismeretes, hogy az építőipar már szer­kezeténél fogva merőben kü­lönbözik az egy helyre tele­pített üzemtől. Az építőknek hol itt, hol ott kell felverniük sátrukat, a megyének ebben, vagy abban a részében kell dolgozniuk. Sem az oktatásra, sem a kollektív összefogásra, szakmai-politikai nevelésre nincs olyan lehetőség, mint egy adott helyhez kötött gyár­ban. Az építőmunkások több­sége is vidéki, kis eldugott falvakból utazgatnak az épít­kezés színhelyére. Nyilvánva­ló, hogy a munkásöntudat nem töltik el úgy az építőket, mint mondjuk a vavasokat, vagy a bányászokat. A vasárnapi műszakok tel­jességgel rácáfoltak erre a pontosan kiszámított érvelés­re. A vasárnapi műszakok új­ból megmutatták — s ebben van óriási erkölcsi-politikai hasznuk, — hogy az építők „szíve” éppen úgy terveink Korszerűsítik a vendéglátó egységeket Kisvendéglő épül Szentlőrincen megvalósulásáért dobog, mint j a szocializmus építésiének bár- j melyik területén dolgozóké. Milyen jó le is lehet mérni, i például a Sárosi István kő-1 művesbrigád tagjainak „hoz- i záállását” abból az egyetlen j tényből, hogy mindhárom va­sárnapon hiánytalanul felhúz­ták munkaruhájukat, s ellep- | ték a reptéri lakások falait. Petrik Károly betanelem-elő- j regyártó brigádjának sem je­lenthetett könnyebbséget va-1 sámap is „bejönni”, s Heng | János szocialista brigádvezető; nek is úgy intézni a dolgokat,: hogy vasárnap mind a har­minchat embere felvegye a! kőműveskanalat. Ha erősen meg is fogyatko- I zott az építők tábora és sokan i más munkaterületen helyez- j kedtek el, a megmaradottak ; Ünnepélyes tanévnyitó a Pécsi Orvostudományi Egyetemen Hétfőn délelőtt 11 óra­kor ünnepélyes tanévnyitót tartanak a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem aulájában. Az ünnepségen résztvesznek: Kovacsics János, az Egész­ségügyi Minisztérium egye­temi főosztályvezetője, az egyetem hallgatói, közöttük 210 elsőéves és számos af­rikai Miák, akik Pécsett foly tátják egyetemi tanulmá­nyaikat. Dr. Cholnoky László, az egyetem rektora mond megnyitó beszédet. A tény­leges oktatás szeptember 10-én reggel 8 órákor kez­dődik meg. kétszeres erőfeszítéssel dolgoznak. Persze, azt sem szabad elhallgatni, hogy a vasárnapi műszakért kétsze­res bér jár, de „valameny- nyien a piacról élünk”, s ki sajnálná az építőktől a jobb kereseti lehetőséget, ha va­sárnapjaikat is feláldozzák. Az első három vasárnapi műszak mérlege tehát szép eredmény, bár még öt, sem­mivel sem könnyebb műszak kéri az önkéntes jelentkező­ket. A menetközbeni értéke­léshez hozzákívánkozik: ah­hoz, hogy valóban beváltsa a vasárnapi munka a hozzá fű­zött reményeket, még hosszú hónapokig és nemcsak vasár­nap „többet kell tenni a la­pátra”! Szüts István Szedik a cukorrépát a szentlőrinci tsz-ben. Újabb földomlás a Jókai téren Biztonságba helyezték a lakókat —* Harminc méter mélységig feltárják a környék pincerendszerét üzemanyagért ment. rogy másik táblában lováb't bly- tassa a munkát. — A takarmánykeveréket már elvetettük — mondja az agronómus —. Az őszi árpá­ból is elvetettünk már 45 hol­dat. Amit az eső előtt vetet­tünk az már zöldül is. — És a búzavetéssel mikor lesznek készen? — Arra nem merek vála­szolni. Azért nem, mert elég rosszul állunk a silózással. A gépállomás kiküldött ugyan egy szovjet silókombájnt, de rosszul javították meg. A ve­zető egy napig kísérletezett vele, aztán bevitte vissza a gépállomásra. Mára ígérték, reggelre, most meg már dél van és a kombájn még mindig nincs itt. Ha a gépállomás jól dolgozik, mirajtunk nem mú­lik a vetés. Mi befejezzük időre. JÖL FIZET AZ APROMAG A tábla széléről jól látni Szigetvárt, de látni Hobolt is. A két község közötti lucerná­son szaladgál a szigetvári gép­állomás két kombájnja. Mind a kettő SZK 3-as. Ezek a gé­pek jól dolgoztak aratáskor és jól dolgoznak most is. — Mekkora ez a terület? — Harminchét hold — állít­ja le gépét Bálizs György kombájnos. — És hogy fizet a lucerna? — Mázsára nem tudom megmondani, de jól telik a tartály az biztos. Nem szá­mítottak rosszul a hoboliak, amikor meghagyták ezt a te­rületet magfogásra. Még a szombat délelőtti órákban sem múlt el az első ijedelem a Jókai tér 11-es szá­mú házban, pedig a ház előtti téren lévő hatalmas földom­lás és a csaknem kétszáz éves ház vastag falain levő sok repedés még a hajnali órák­ban keletkezett. — Már este figyeltem az eget és nagyon megijedtem a nagy fekete felhőtől — mond­ta az emeleten lakó, Szilágyi Ferenené. — Nagyon féltem, hogy egy nagyobb eső kimos­sa a házunk alól a talajt. — Nyugtalanul feküdtem le, rósz szül is aludtam, és hajnali öt óra tájban valami különös moccanásra ébredtem, mintha a ház megmozdult volna. — Jaj nekem, süllyedünk, — kiáltottam, és ekkor „fel­mordult a fal”, hullani kez­dett a vakolat. Azonnal fel­lármáztuk az egész házat, ne­hogy baja essék valakinek. Amiint kinéztem az ablakon, láttam mekkora tömegben hömpölygőit a víz. Úgy ka­vargóit, bugyborékolt. akár egy forrás lett volna előttünk. A tűzoltók nyomban kijöttek és percek alatt ott voltak a rendőrségtől, a tanácstól, vizs­Cserbenhagyta áldozatát Ez év júniusában — bár vezetői jogosítvánnyal nem rendelkezett — egy sziget­vári. borpincéhez szállította ismerőseit Horváth Gyula szi­getvári, Kossuth tér 1 szám alatti !akos. A pincében na­gyobb mennyiségű bort fo­gyasztott. majd ittasan is­mét gépkocsiba ült. és egy nyugotszenterzsébeti borpin- cébe hajtott. Itt tovább italo­zott társaival, majd délután 3 óra körül Szigetvárra in­dultak vissza. Ittassága miatt gyorsan és bizonytalanul köz­lekedett, és nagy sebességgel nekihajtott egy földhányás­nak. Az autó több helyen megrongálódott, de Horváth feyula így is folytatta útját. A 6-os úton haladva, előz­ni akart két tehergépkocsit, s mivel nem győződött meg a lsembe jövő forgalomról, ad út szélére szorította a vele szem­ben közlékedő motorkerék­párt. Az út szélére húzódó motorost még így is elérte, és fellökte a személyautó. A baleset közelében tartózkodó másik személygépkocsi veze­tője a terhelt kocsijának ab­lakába kapaszkodott, és fi­gyelmeztette álljon meg, mert a' motoros és pótutasa meg­sérült. Horváth Gyula azon­ban elhajtott. A helyszínen levők elsősegélyben részesí­tették a motorosokat, majd üldözőbe vették a szabályta­lankodó személyautót; A pécsi járásbíróság a na­pokban hozott ítéletet Horváth Gyula bűnügyében. Bűnösnek mondotta ki foglalkozás kö­rében elkövetett veszélyeztetés és segítség-nyújtás elmulasz­tása miatt, és ezért két és fél évi szabadságvesztésre ítélte. gálták, nézték, mit tegyenek, hol lehetne segíteni. Szilágyiék nem igen értek rá beszélgetlni, nyomban pa- kolmiok kellett, mert a ve­szélyeztetett lakások kiüríté­sét azonnal elrendelték. A lakóknak az új-mecsekaljai panelházak most átadott la­kásaiban biztosítottak helyet. Mintha mi sem. történt vol­na, szokásos forgalmat bo­nyolított le a Tejbisztro, bár a falak megrepedése miatt itt is lezárták az egyik he­lyiséget. A lakók gyertyával zseblámpával nézegették a bisztró alá is benyúló több­szintes pincerendszert, s bár csak az elejére merészkedtek, meglátták, hogy a kapu alatti betonkockák azért repedtek meg, mert éppen alatta mint­egy 4 méter mélységben be­omlott a pince, betört a víz, az alját most is vastag iszap fedi. — Erre, arra, meg a SaJlai utca felé is halad pince, ki tudná milyen hosszú. hova vezet, — mondta a házban la­kó egyik férfi. — Soha egyet­len lakó sem merészkedett még végigmenni rajtuk... — Valóban a pincék sok bonyodalmat okoztak — mond ta a helyszíni munkákat irár nyitó Mammel Imre PIK-dol- gozó. Az esetleges süllyedést nem tudjuk megakadályozni, éppen a pincék miatt, de az erős aládúcoÍLás segíti a súly­eloszlást, nem kell tartani hirtelen beomlástól. Mammel Imre szerint az Elefántos ház­tól indult ki a baj, ott om­lott be a pince először, ott kellett volna megakadályozni a baj továbbterjedését. — Végképp rendbe akartuk tenni ezt a teret, s egy ilyen aszfaltbontás eső esetén min­dig veszélyt jelent, — mondta az ugyancsak a helyszínen tartózkodó Bodó Imre, a vá­rosi tanács építési osztályának főmérnöke. Márki László építési osz­tályvezető elmondotta, hogy már két évvel ezelőtt észre­vételezték, jelentették az il­letékes minisztériumi szervek nek. hogy a környék alápim- cézettsége következtébeti szá­molni kell a lebontásával. Elvileg meg is állapodtak eb­ben, de az időpontot nem je­lölték meg, mert a már is­mert hibák nem jelentkeztek ilyen sürgetően. A Légiszesz­gyár utcától a séta térig a fél városon keresztül húzódó többszintes, részben feltárt pincerendszer 500 lakást érint. A pincék egy része beomlá- sok, elfalazások, stb. miatt még ismeretlen, s így szá­molni kell meglepetésekkel. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a pincék altalaja többnyire futóhomok, amelyet a föld belsejében levő mozgásban le­vő víz kimos, eltömít, s a fel­színiről érkező víz nélkül is okozhat problémákat. A beomlás környékén mint­egy 30 méter mélységig kü­lönleges bányaműszerrel mé­rik és tárják fel a teljes pin­cerendszert, s a vizsgálat ered menye, az akkori helyzetkép alapján dönthető el, melyik épületet lehet biztonságosan és gazdaságosan megerősíte­ni, s melyiket kell okvetlenül lebontani. Az Elefántos házra költeni nem érdemes, a hosszú évekig tartó vita során ezt eldöntöt­ték már, s a műemlékvédelmi szakemberek véleménye sze­rint az 1801-ben épült Jókai tér 11 számú ház se rendkí­vüli műemlék, hasonló jel­legű- alkad még a városban. Megfeszített erővel dolgoz­nak a munkások, a téren, de felmerül a kérdés, nem dol­gozhattak volna-e ennyien az elmúlt héten is, hogy az első kicsi omlást ne érte vol­na újabb és újabb eső. Most betonozott gát védi a lefutó víztömegtől az omlást, és nem lett volna túlzott óvatosság, ha eddig is ilyennel védték vol­na a kimosástól a felszedett aszfalt helyét. A vizsgálatok, a szakembe­rek eldöntik majd le kell-e bontani, vagy mennyi idő alatt és milyen költséggel hoz ható helyre a tér és a ház. Addig is első feladatként a tér alatt levő pincét feltöl­tik, betömik, lebetonozzák, hogy ne okozhasson több ga­libáit. Az időjárás általi vá­ratlan, sajnos elég súlyos be­avatkozás előrelátásra, óvatos­ságra int, s talán meggyor­sítja majd a tér és a környék megnyugtató rendezését is. Wesztl Márta Hat ár járáson Fehér, nagy cukorrépák hemperegnek a földön. Pedig még csak szeptember első nap­jait mutatja a naptár. — Ilyen korán még soha sem szedtünk ki cukorrépát — mondja Fehérváry Nándor, a szentlőrinci tsz elnöke. — Először az emberek idegen­kedtek is. Azt mondták: kicsi lesz a termés, nem érdemes még kiszedni. De amikor meg­tudták, hogy szeptember 5-ig a cukorgyár mázsánként négy forint felárat fizet, amiért ilyen korán kiszedjük, akkor már senki nem ellenkezett. — És milyen a termés? —■ Mindjárt szólok a bri- gád\jezetőnck. Ö már pontos adatokat tud mondani. Kiabál és egy középkorú ember jön a tábla közepe tá­járól. Előveszi a papírokat, számol, amint írja a számo­kat, közben mondja is, hogy: Krenovlcs József ötödször takarítja be ebben az évben a Vlllány- y Siklósi Állami Gazdaság lucernaföldjéről a szénatermést. „Handl Ferencné már idősebb asszony. Neki csak 320 négy­szögölet mértünk ki, mert a többinek 850 négyszögöl jutott ám. Handlnéét már elszállítot­tuk. Az ő átlaga, ha holdra átszámítjuk 244 mázsa.” — Jó eredmény. — Százhatvan volt a terv. A terven felül termett mennyi­ség ötven százaléka a tagé prémiumként — jegyzi meg az elnök —. Szépen kap min­denki, hisz kétszáz mázsa kö­rül lesz az átlagunk... AHOL MÁR ZÖLDELL az Őszi Árpa Patapoklosiban éppen be­fejezték a 45 holdas őszi árpa tábla . vetését, a traktoros Felbúg a motor és Bálizs György kollégája, Vesztinger Antal után indul. Ma végezni akarnak ezzel a táblával. ÖTÖDSZÖR KASZÁLTÁK Hatalmas tábla. 116 hold és mintha beszorult volna a nagytótfalusi és a kisharsányi út közé. Traktorok szaladgál­nak kaszálva rakodó szedi fel a rendről a lucernaszénát. — Hányadszor kaszálták? — Most ötödször — válaszol Krenovics József, a Vilány— Siklósi Állami Gazdaság trak­torosa. — Ilyen is ritkán fordul elő. És, ha minden jól meg}’, még egy termést betakaríthat* nak, természetesei zöldem A földművesszövetkezeti J vendéglátóipari egységeket i még az idén újabb építéssel j és átalakítással korszerűsítik. Szentlőrincen például -egy új \ kisvendéglőt hoznak létre tő­építkezéssel. Az új egység 20 000 forint híján egymillió forintba kerül. A másik nagy : értékű munka a görcsöny; fa­latozó építése, melynek költ­sége háromszázezer formt. Majd 200 000 forintért bőví- j , tik és korszerűsítik a sellyei kisvendéglőt, a' bánfai italból- í tot pedig százezer forintos költségen teljesen felújítják. Kibővítik és korszerűsítik az újpetrei falatozót, a sora- bereki italboltot, a -szeder­kényi presszó-falatozót. az oldi italboltot, a gödre keresz-t- úri italboltot pedig új épü­letbe helyezik és korszerű­sítik. Ezenkívül kis beruhá­zásból és tatarozássá’ szám­talan vendéglátó egységet korszerűsítenek, illetnie” fel­újítanak, egyenként, mintegy 20 000 forintos költséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents