Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-26 / 225. szám

1963. SZEPTEMBER 26. Wí 5 rr Őszintén a „fuserálásról a Talán ez a legszívósabb fa, amelybe tájékozódó ember valaha is belevágta a fejszé­jét, hogy úgy ahogy rendbe rakja a fenti címben kifejezés­re juttatott szándékot. Mert ha mindjárt a legelején őszin­tén kívánok szólni róla, na­gyon tömören így foglalhat­nám össze: van fuserálás, — mert a nap minden órájában belebotlunk, s nincs, mert nem született még meg az a vállalati vagy üzemi „mester­be.ak.ív”, aki a közvélemény pulpitusa elé állította volna a lefülelt tettest. Legalább is itt Pécsett bajosan találnánk rá, példát. ín megpróbáltam. Felhív­tam jó néhány pécsi üzemet és. feltettem a kérdést: az év eleje óta hanv user álót vontak felelősségre? Hogy ne szaporítsam a. szót, nem mondom el a sok körül­ményes választ, csupán a vá­laszok végkövetkeztetését: — Egyet sem. És miért nem? Mert nincs. Azaz lehetséges, hogy van, de ... hogy is mond ják csak..: szóval tesznek róla. hogy ne legyen példa rá. Egyik üzemben így, a másik­ban amúgy. A sok közül nézzük meg a Sopiana Gépgyárat. Nem is tagadják, volt náluk bőven példa rá. De mikor? ötvenhét ben, ötvennyolcban. Volt rá eset, hogy munkaidő után egyesek komplett műszerész esztergapadokat fusiztak és vittek ki a gyár „vészkijárá- tain.” Ma már ez szinte le­hetetlen. Van egy megelőző módszerük, ami ugyan sajá­tos egy kicsit, de célravezető. Abból indultak ki. hogy bo­lond az az esztergályos, vagy lakatos, aki a megrongálódott apró-cseprő háztartási egyet- másait a kereskedelemtől szer­zi be drága pénzért. Miért zárkózzék hát el a gyár ve­zetősége az ilyen szerény igé­nyek elől. Volt rá idő, ami­kor mereven elzárkóztak és lásd a fentebbi szomorú pél­dát. Tehát arról van szó, — hogy a nyomtató lónak nem illik bekötni a száját? Igen ar ról, és erre igen jó példa, hogy más gyárakban is bevált ez az elv. A Pannónia Sörgyárban ezért vezették be a sörtikettet, a bányánál a szén járulékot, a kenyérgyárban a kenyérpor­ciót és így tovább. De maradjunk csak a So­piana példájánál és állapod­junk meg abban, hogy végté­re ott sem rövidíthetik meg a dolgozókat. így hát tehetővé tették hogy a dolgozó (természetesen munkaidő után) legálisan meg javíthassa apró-cseprő ház­tartási egyetmását. Persze en­nek is megvan a maga szolgá­lati útja. Szabályos munka- lapfélén (amit öt példányban tartanak nyilván) fel van tűn tetve a „szigorúan kívülről hozott” anyag, amelyről tudo­mása van a szállítási ügyinté­zőnek, a titkárságnak, a mű­vezetőnek, a portásnak, egy­szóval mindenkinek, aki hiva­talból számontartja a számon- tartandókat. Hogy újra csak az őszinte szónál maradjak, a magam ré­széről méltányos dolognak tartom a dolgozók ilyetén tör­ténő támogatását. Mindamel­lett mégis csipked valami ag­godalom, hogy ha ma még nem is, de eljöhet az az idő, amikor „adja isten” elszapo­rodik a háztartások gépesí­tése és hát ugyebár, jó szom­szédjai is vannak a dolgozók­nak. Különösen a „jó dolgo­zóknak”. S ha a Sopianát hoz tam is fel példának, távol áll tőlem, hogy aggodalmamat az ő példájukból merítsem. Hi­szen rajtuk kívül jónéhány tucat olyan Ipari üzem van még Pécsett, ahol a „termé­szetbeni juttatást” jobb híján hasonló módon alkalmazzák. A tény pedig tény. Városszer­te, sőt magyeszerte, aggasztó­an elszaporodott a fuserálás. Méghozzá az üzletszerű fu- serálás. Kell-e meggyőzőbb bizonyí­ték a fuserálás aggasztó mé­reteire, mint a Pécsi Villa­mosipari és Gépjavító KSZ példája? Aligha Ebben az üzemben, illetve az üzem rész legeiben naponta százával ja- j vítják a legkülönbözőbb ház­tartási gépeket. De úgyszólván ‘ nem sikerült még olyan gépet javítani, amelyben egy-egy „eredeti” alkatrész formájá­ban meg ne találták volna a kontár kézjegyeit. Kontár? Ne essék félreértés, a kontár is „dolgozó”. Valahol, vala­melyik vaskereskedésben vagy üzemben neki is csak be kell szereznie azt a bizonyos al­katrészt. mi több. alakítania is kell valamelyest a nem mindig passzentos alkatré­szen. Különben is ők a leg­jobb ügyfelei a pécsi ipari szaküzleteknek. Példa erre a Rákóczi úti autó- és motor- alkatrész bolt, de különösen a Kossuth Lajos utcai 9-es szá­mú vasbolt. E két helyen ta­núk rá az üzletvezetők, az elárusítók, hogy a boltjukban sűrűn megforduló kontárok igazán tűvé teszik, hogy lehe­tőleg eredeti alkatrészeiket, vagy pontos méretű nyers­anyagot vásároljanak. De ha egyszer nem megy, hát nem megy. Mit tehetnek mást. el­fogadják az „osztályon aluli” árut is, valahogy majd hsak boldogulnak vele. Mert ugye, a kontár dolgozó is egyben, és akad valahol egy kis műhely­zúg, ahol „lesroppolja” a fe­lesleget. Aztán a tetejében még népszerűek is az ilyen „dolgozók.” Hogyne, hiszen ők mindent postamunkában vállalnak és ráadásul szoli­dabb áron, mint a ksz-ek. Mint minden esetben a fu­sizás esetében sincs bűn, bűn- revezető alkalom nélkül. S ilyen bűnrevezető alkalom — az állandósult alkatrészhány. A Rákóczi úti mitóműszaki boltban kapásból jegyeztem fel az alábbi hiánycikkeket: 125-ös Csepel motorokhoz gör­gőfélék, kuplung-lamellák, a 250-es motorokhoz kisfúvó- kák, sebességváltó alkatrészek, teleszkóp felső szárak, kipu­fogó dobvégek, csapszegek, s egy sereg más elemi szükség­letű pótalkatrész, ami szinte állandó hiánycikke a boltnak. Köztudomású, hogy a Kossuth Lajos utcai vasboltban többek között létrehozták az „1000 aprócikk” osztályt, mégis 1000 gondjuk van a hiánycikkek pótlásával. Például csak a legritkább esetben találni a boltban biztonsági teletollú kulcsot, tűreszelőt, különböző idomvasakat, fekete és hor­ganyzott lemezt, horganyzott gázcsövet és — ami egyene­sen nevetséges — még egysze­rű kulcskarikát sem lehet hó­napok óta kapni. Amíg a fentebb felsorolt (és helyszűke miatt fel nem so­rolt) hiánycikkeket kapásból jegyezhetjük fel, addig sem a Sopiana sem a többi üzem nem talál és nem is találhat olyan módszert, amellyel meg­előzi vagy akár megfékezi a fuserálók egyre feljebb ívelő „munkakedvét”. S ha egyálta­lán létezik valamilyen v mód­szer, akkor éppen a Sopianá- ban hallottam az erre vonat­kozó javaslatot is. A vállalat párttitkára és személyzeti ve­zetője mondotta: — Ha rajtunk múlna, akikor a mi gyárunkban, de minden pécsi Vasipari üzemben létre­hoznánk egy olyap üzemrészt, ahol csupán a vasipari hiány­cikkek gyártásával foglalkoz­nának. Biztosak vagyunk ab­ban is, hogy nem zavarnánk meg ezzel a fő gyártási profil menetét, de annál inkább szét zilálnánk vele a fuserálók, az üzletelők egyelőre még igen egységes „hadrendjét”. Alighanem valahol ezen a tájon kell keresni a valóban súlyos probléma megoldását. P. Gy. „Nem vagyunk huligánok...“ Szeptember 15-én bál volt a szabolcsi Puskin kultúrház- ban. A táncosok között ott li­begett Hetesi Marika is. Kitű­nő volt a zene, kedvesek a fiúk s igazán kellemesen múlt el az este. Tizenegy óra felé járt, amikor édesanyja odain­tett neki: hazaindulunk. Hetesiék a Tolbuhin út 173- ban laknak. Éppen a ház elé értek, amikor eléjük lépett Nádé Rajmund és Rózsa József. Mindkét fiatalembert jól is­merték: a Pécsszabolcsi Bá­nyász labdarúgó-csapat tagjai A PÉCSI RÁDIÓ 1963. szcpt. 26-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Találkozások. — A tanácselnök. Kis parcellás nagyüzem. Látó- gatás a kísérleti gazdaságban, fenéről zenére. érdekelni fogja hallgatóinkat: Mit tud a saját nevéről? Vidám tamburazene. 17.30: Német nyelvű műsor: Első osztályú áruk — rossz ér­tékesítés. — Jegyzet. Filmek zenéjéből.. 30 év a pékkemence mellett. — Riport. Szórakoztató zene. 18.00: Verdi: Álarcosbál. Részle­tek a pécsi operatársulat előadá­sából. 18.20: A Történelmi Társulat dél­dunántúli csoportjának előadás- sorozata. — A baranyai növény- és gyümölcstermelés első nagy művésze. Dr. Vörös Márton előadása. 18.30: Tessék választani! — Köny- nyű zene. 10.10: Dél-dunántúli híradó. 19.30: Nicolai: A Windsor! víg nők. — Nyitány. 19.10: A népi ellenőrzés vizsgálata nyomában . . . Tervszerűbb háló­zatfejlesztésre van szükség a kiskereskedelemben. 19.55: Műsorismertetés. öO.OO: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Hav/ay rózsá­ja (este 7 órakor). Jászay-bérlet. MOZI: Park: A vérdíj (4. fél 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Az édes élet (fél 5. és 0 órakor, szélesvásznú, dupla helyárral). Kossuth: Kollégák (fél 5, fél 7 •b 9 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Az elveszett lépések ter­me, A négy évszak, örök szere­lem, Az életért, „1514”. (Előadá­sok 11 órától 3 óráig folytatóla­gosan). Építők Kultúrotthona: Séta a nárciszok körül (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Dr. Galabár Tibor Pécs mj. váro­si Tanács vb-titkára tart vetített­képes előadást finnországi úti él­ményeiről „Az északi fény or­szága” címmel (6 órakor, belépés díjtalan). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Akik ellopták a Holdat (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Ságvári Endre Kultúrotthon (Uj- Mecsekalja): Hogy állunk, fiatal­ember? (fél 6 és fél 8 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): A vérdíj (fél 8 órakor, szélesvásznú) Május 1. (Vasas II.): Amig az utolsó vendég elmegy (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Bálvány (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Ordasok kö­zött (8 órakor). Táncsics (Siklós): Tücsök (fél 8 órakor, szélesvásznú). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u. ll Telefon: * 15-32. 15-33. 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. sz Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 1? f- Jn'Nxszém • ?“.05i. voltak. Nádé csipkedni kezdte a leány arcát. — Hogy merészeli? — kér­dezte meglepetten Hetesi Ma­rika. — Engem ne csipked­jen! — Hogy ne csipkedjelek? — és alaposan megcsavarta a leány orrát. — Ha szemtelenkedik, po­fonütöm! — Talán nem tetszik, kis­asszony? — s mielőtt a leány védekezhetett volna, pofonok csattantak az arcán. A mama mepróbált közbe­lépni, az „erős legények” azonban — akikről kiderült, hogy Csik Józseffel együtt hárman vannak — őí is lö- ködni, bántalmazni kezdték. A sivításra férje sietett elé­jük. Első meglepetésében Rózsától kapott néhány várat­lan ütést, azután Csik fojto­gatta, majd ismét Rózsa tá­madt rá hátulról boxerrel. Közben ajtó szakadt, ablak tört be, ocsmány szavak röp­ködtek, ruhák hasadtak. A leány kétségbeesésében a ku­tya védelmébe menekült, míg végül a negyven-ötven főnyi „nézőközönség”-bői va­laki bekiáltott: — Jönnek a rendőrök! Nádé, aki utólag totál-ré­szegségére hivatkozott és sem­mire sem emlékezett, két ga­rázda társával pillanatok alatt eltűnt Hetesiék udvarából. A verekedés színhelyére siető rendőröknek úgy kellett fel­kutatni és előállítani őket. Nádé Rajmund huszonkét éves, nős, , két kisgyermeke van. Béke-aknán csillés, jól keres, rendes lakásuk van. Rózsa József géplakatos Ist- ván-aknán dolgozik, munka­helyén mindig rendes fiúnak ismerték. Csik József huszon­hároméves legény, csillés Bé­ke-aknán. őt kevésbé isme­rik, nevét most vették először nyelvükre ,a szabolcsiak, akik egyáltalán nem értik, mi szükségük volt a botrányoko­zásra. Erre sem Nádé, sem Rózsa, sem Csik nem tud vá­laszolni. — Nem gondoltuk, hogy ez lesz belőle. Garázdaságért harmincnapi elzárás, s ráadá­sul a szégyen. Látszik, hogy röstellik a dolgot, s ez talán jó jel. Kü­lönösen Nádé Rajmundnál, aki bevallja, ha iszik, bizony kötekedő természetű. — Miért iszik, ha tudja, hogy baj lesz belőle? ' — Megbántuk az egészet — mondja hármuk nevében Ró­zsa József — soha nem csiná­lunk ilyent! A szeptember tizenötödiki éjszakai kalandért a kiszaba­dulás után is lesz még kelle­metlensége a három fiatalem­bernek. Nyilván megmossák a fejüket a munkahelyükön, s lesz figyelmeztető szava hoz­zájuk a sportkör fegyelmi bi­zottságának és vezetőségének is. Kissé félszegen elköszönnek. Látszik gondoktól fő a fe­jük. Nádé meg is mondja: — Ha az ügyből újságcikk lesz, akkor legyen benne az is, hogy mi azért nem va­gyunk huligánok és el is ítél­jük az effajta huligánkodást. (H. M.) Árverés áru nélkül A Dunántúli Napló szep­tember 15-i, vasárnapi szá­mában nagybetűs, nagymére­tű hirdetés jelent meg az alábbi szöveggel: „Szőlősgaz­dák figyelmébe ajánljuk! Szeptember 17-én reggel 8 órától este 6 óráig 50—100 liter űrtartalmú boroshordók kerülnek jutányos áron el­adásra Szigecsán István pin­céjénél, Mecsekalja, Kereszt u. 2. Az új rácvárosi iskola fölött. Megközelíthető a 26-os autóbusszal. Leszállás a rác­városi templomnál. Baranya megyei Vendéglátó V.” Ez ugyebár szabályos hir­detés, sőt, mondhatnák úgy is, hogy osztályon felüli hir­detés, olyan körültekintően van megfogalmazva pénzt és fáradságot nem kímélve. Mivel a hirdetés szerint reggel 8 órától este 6 óráig tervezték az árverést, ez a körülmény arra enged követ­keztetni, hogy nagyon sok hordó várt eladásra, amihez nagyon sok vevő is kell. Meg is jelent a rengeteg ember, akik azután nem a legildomosabb megjegyzések­kel illették a Vendéglátó Vállalat árveréssel megbí­zott dolgozóinak le és fel­menő, de még oldalági roko­nait is. Kiderült ugyanis, hogy néhány 20—30 literes hordón kívül mást nem le­hetett kapni. Az 50—100 li­teres űrtartalmúak nem vol­tak sehol. Azaz bocsánat, ott voltak külön garmadába rak­va, szépen elkülönítve a töb­biektől — és eladva. Nem ott, akkor az árverésen, ha­nem előtte való nap. Most már csak az elszállítást vár­ták, ami nem is váratott so­kat magára. A hordók szépen átvándo­roltak a Zsinkó István utcá­ba Hoffeker József kádár­mester műhelyéhez. Hoffeker mester nem vett részt az ár­verésen, hanem az előző na­pokon ő végezte, illetve se­gédkezett a selejtezésnél és lefoglalta a hordókat a maga számára. Rendben van az, hogy egy vállalat túl akar adni feles­leges, elfekvő portékáján, az azonban helytelen, ha ezzel bárki számára is üzérkedést lehetőséget teremt. Ugyanis nem üzlet az üzlet, ha a hor­dók nem találnak gazdára. A kádár nem használja, hanem készíti a hordókat és el akar­ja adni. A kudarcba fulladt árverés után káromkodó em­berek között hogyan hogy. a sem, gyorsan híre tetjcdl, hogy a félretett rtordókból Hoff ekeméi lehet kapni, aki ezeket a hordókat nem készí­tette és nem csinált velük mást, mint a krétával ráírt, árat letörölte róluk és ha némi mozgásra is szüksége volt, talán még az abroncsot is megszorongatta rajtuk né-i hány kalapácsütéssel. A történethez ugyanis az is hozzátartozik, hogy az ár­verésen az I. o. hordó ára 3 forint volt literenként, II. o. két forint. Hoffeker mester műhelyénél 77 literes hordót 380 forintért lehetett kapni, tehát, feltételezzük, hogy ez a hordó I. o. volt. De akkor sem kérhetett volna érte töb­bet, illetve kenuit voína töb­be a vevőnek a vállalati ár­verésen, mint 231 forintba. Hoffeker mester tehát egyik napról a másikra csak ezen az egy hordón munka nél­kül 149 forintot keresett. Hogy hány hordót vett meg, azt ő és a vállalat előadója tudja. Tanúnak ez ügyben java­solhatom Pál József bácsit, Pécs, Vadász u. 15. sz. alatti lakost, aki a mecsekaljai Ke­reszt utcából nem röstellt elballagni a Zsinkó István utcába a hordó után. A valóságban ez lett a ju­tányosnak hirdetett eladás­ból. Éppen ezért jutányosán figyelmébe ajánljuk az ille­tékeseknek, hogy alaposan nézzenek szét a hordók körül a célból, hogy közéletünket ilyen kuf árkodással egyesek ne zavarhassák. Gyenis József i r A propán-iHitáii gáz foyyeszlóihoz! Ellenőrzéseink során azt ta­pasztaljuk, hogy a város és a megye propán-bután gáz fo­gyasztói nem tudjak, hogy adott esetben ügyeiket hol in­tézik el. Ismételten köztudomásra hoz­zuk, hogy 18G3. május 1-től az új fogyasztók bekötését, idősza­kos ellenőrzését, bejelentett pa­naszok, üzemzavarok megszün­tetését a Pécsi Gáz- és Hőszol­gáltató Vállalat, Pécs, Légszesz­gyár u. 11. (Tel.: 60-85, 86) vég­zi. Uj fogyasztók kiutalását az illetékes tanácsi szervek a bp- dott kérelmek alapján engedé­lyezik. A kiutalások mennyiségét kor­látozza a gáztűzhelj-ek és palac­kok gyártási lehetősége. A vo­natkozó tanácsi rendelet értel­mében a város területén, amely utcákban városi gázvezeték van kiépítve, palackgáz nem adható ki. A tanácsi kiutalások az AFOR Vállalaton (Budapest) ke­resztül kerülnek vissza. Válla­latunk elkészíti a szerződéskö­téshez az okmányokat és meg­határozott időre beidézi az új fogyasztót a lakhelyhez tartozó palack-cseretelepre szerződéskö­tés és palack-átvétel céljából. Szerződéskötés után szerelőink a közölt időben megjelennek a fogyasztóknál műszaki szemle és a készülék üzembeállítása érdekében. A műszaki szemlé­nek komoly jelentősége van, mert a propán-bután gáz robba­násveszélyes és nagy károkat okozhat, ha a felhasználás kö­rülményei nem biztosítottak. A szemle tehát életvédelmi és va­gyonvédelmi szempontból szük­séges. Bekapcsoláskor szerelőink ok­tatótevékenységet folytatnak a biztonságos és gazdaságos gáz­felhasználást illetően. Fentiek­ből következik, hogy készülék­áthelyezést, készülék és palack törvényes úton történő átadását (átírását) be kell jelenteni és AZ ÉM. Betone! emgyártó Vállalat Pécsi Betonáru- gyára egy teher- és sze­mélygépkocsi jogosítvány­nyal rendelkező ZETOR-VEZETŐT alkalmaz. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, Pécs, Siklósi út 10i Felvételre keresünk vasipari szakrajzot és szakmai is­meretet oktató tanárokat, valamint tanu'óotfhoni nevelő-tanárokat. Tanároknál és nevelő tanároknál pedagógusi, illetve technikusi végzettség és erkölcsi bizonyítvány szükséges. Illetmény a 10/1959. (M. K. 5) M. M. sz. utasítás sze­rint. Nevelőtanároknak szolgálati elhelyezést biztosí­tunk. Jelentkezés személyesen, vagy írásban a Mü. M. e,z‘ fParitanuló Intézet Komló, igazgatójánál. Úti- költséget alkalmazás eset én megtérítj ük csak engedélyezés után üzemel­tethető. Lakhelyváltozás esetén az eseményt be kell jelenteni a régi palack cseretelepen, ahoi az átírási folyamatot elindítják. Palack törvényes úton történő átadása csak a regi lakhely sze­rinti illetékes^ tanácsi szerv en­gedélye alapján történhet meg a vonatkozó rendelet értelmé­ben. Fentiek szerint történt vál­tozás az AFOR-on keresztül ke­rül vállalatunkhoz további vég­rehajtás végett (új lakhelyen műszaki szemle, átírás, stb.). Ha a gázfelhasználás terén üzemzavar keletkezik, kérjük levélben vagy telefonon PB- csoporttmknak bejelenteni. A bejelentett készülék javítását térítés ellenében, elvégezzük. Az évenként egyszer kötelező idő­szakos ellenőrzések célja, hogy az időközben előfordult esetle­ges változásokat, műszaki hi­bákat feltárja és kijavítsa. Gázkészülékeket csak arra kép­zett és hivatalosan kiküldött szerelőnk javíthat. Szerelőink vállalati fényképes Igazolvány­nyal vannak ellátva. Végzett munkájukról, anyageladásról mindenkor hivatalos számlát kötelesek adni. Propán-bután gázt csak az e célra tervezett és gyártott szab­ványkészüléken szabad felhasz­nálni. Gázpalackot eladni, meg­vásárolni hatóságilag tilos! Ha ellenőrzésünk során meg­állapítást nyer, hogy a gázt en­gedély nélkül használják, gáz­készüléket önkényesen áthe­lyeztek vagy veszélyes rendel­lenesség áll fenn, a gáz további használatát azonnal letiltjuk. Megjegyezzük. hogy a gáz­cseretelep vállalatunktól függet^ len, az AFOR irányítása alatt all. Tanácsi szervekkel karöltve felhívjuk a propán-bután gáz- fogyasztók figyelmét, hogy aki jelenleg még szerződés nélkül, engedély nélkül használja a gázt, az írásban jelentse be no­vember 1-ig a területileg, illetve kerületileg illetékes tanácsi szerv kereskedelmi osztálvára. hogy az engedélyt kiadják/ Aki a felhívásnak nem tesz eleget és ellenőrzésünk során felszínre kerül, a palackot be­szolgáltatjuk és a további gáz- fogyasztásból kizárjuk, továbbá hatósági eljárást indítunk elle­ne. Kérjük a PB-gázfogyasztó- kat, hogy tanácsainkat és elő­írásainkat saját érdekükben tartsák be. PÉCSI GAZ- ÉS HŐ­SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAi Az Állami Gyógypedagó­giai Nevelő Intézet 2 fő FŰTŐT FELVESZ október 15-től április 15-ig. Jelentkezés Pécs, Kulich Gyula u. 1. sz. gondnoki irodán. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents