Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-24 / 223. szám, Első kiadás
4 NAPlO 1963. SZEPTEMBER 2l 1 Ki fedezte fel Amerikát?... Nicholas Linn megelőzte Kolumbust Miért tart öt napig egy holdutazás? Iskolában úgy tanítják, hogy Amerikát 1429-ben Kolumbus, a génuai hajós fedezte fei, aki az Atlanti-óceánon keresztül akart eljutni Indiára. Csakhogy mar több mint száz esztendővel öelőtte, 1300- ban az angol partoktól útnak indult egy hajó, amelynek kapitánya Nicholas Linn oxfordi teológiai tanár volt, Anglia felett épp hogy csak elvonult a „fekete halál”, a himlő. III. Eduard király szigorú törvényt hozott, amely a nincsteleneket rákényszerítette, hogy akár ínséges fizetésért is munkába álljanak. A Franciaországgal vívott százéves háborúban a béke rövid léleg zetvé elnyi szünetet hozott. Ez , volt hát a kor, amelyben Linn expedíciójával útnak indult -— mint hitte — az Északisark felé. Linn utazását még a XIV. században latinul papírra vetették egy hosszúnevű munká ban, amelynek ez volt a címe: Egy szerencsés felfedezés, amelyet tökéletesen végeztek el az 54. foktól egészen a sark vidékig.” Ez a mű nem maradt fenn, de későbbi korok szerzőinek könyvében több részletet megtalálhatunk belőle. Vajon hogyan született a feltételezés, hogy Linn Ame rika felfedezője? A szovjet földrajzi társaság tagja, az ősz Számuil Varsavszkij válaszolt erre a kérdésre. Varsavszkij, aki a Nagy Honvédő Háborút követően az Északisark intézetben az északi hajóút kihasználásának lehetőségeit vizsgálta, tanulmányoz ta a Linn útjával kapcsolatos feljegyzéseket és adatokat, majd tapasztalatairól három ízben is beszámolt a földrajzi társaságnak. Az oxfordi hajós tengeri útvonalát ma már lehetetlenség pontosan rekonstruálni. Maga Linn azt állította, hogy a világ ..legészakibb szigeteit” i: meglátogatta. írásaiban azonban megtalálhatók az akkori idők szerzőire jellemző, szinte hagyományszámba menő túlzások. Ezért egyes történészek magát az „Egy szerencsés felfedezést” is puszta kitalálásnak tartották. Varsavszkij ezzel szemben bebizonyította, hogy az oxfordi hajós 123 évvel Kolumbus előtt megjárta az észak-amerikai vizeket. Vessünk egy pillantást a té''-'ore — ajánlja Varsav- szkij. — Kolumbus a legszélesebb pontján szelte át az óceánt. Több mint egy hónapig h”’ózott San Salvador szigeté- jf? Ám már ősidőktől fogva ismertek egy másik, rövidebb északi útvonalat. Gondoljunk csak a középkori Észak-Euró- pa lakóira, a mormannokra, j akik már a VIII., XI. században behajózták az összes ak- I koriban ismert tengereket. A normannok Izlandon telepedtek meg és eljutottak Grönland déli és nyugati partjaira is. A tudósok ma már elismerik, hogy a normannok megjárták Amerika északkeleti partvidékét is. Linn ugyanezeken a tengereken hajózott. Az a feltevés, hogy az ángol partoktól keletnek indult volna, elesik, Egyesek szerint a Linn útjáról készült feljegyzésben említett vidék a norvég partvidékhez hasonlít a leírásban. Linn azonban többször is megemlíti, hogy hajója hab- kő-szigetek mellett haladt el. Ilyen vulkáni eredeti szigetek viszont csak Izland és Grönland között eshettek útjába. Linn saját állításaival szem ben nem a földrajzi Északisark felé, hanem a mágneses sarok térsége felé hajózott — mondja Versavszkij. És ez a szovjet kutató tézisének egyik alapvető mozzanata. Szerinte tehát Linn északnak tartva Grönland felé haladt! amelyet korábban az északi irány fő meghatározójának tartottak. Grönland fekvése azonban az akkori földrajztudósok elképzelése szerint egészen más volt, mint a mi fogalmaink szerint. Még egy 1508-ból kelt atlaszon is jól látható, hogy Grönland 90 fokkal el volt fordítva rajta nyugat felé és nem az Északi-sark, hanem a mágneses sarok felé néz. Maga a mágneses sarok egy ovális mentén változtatja meg elhelyezkedését a földfelszínen. A mágneses sarok napjainkban a Kanada északi partvidéke fölött húzódó szigetcsoporton van, míg Linn idejében, legalábbis Varsavszkij szerint, magán az amerikai kontinensen helyezkedett el. A kát pont közötti távolság ugyan nem számottevő, ám a mágneses sarok mégis jelentős utat tett meg, hiszen egy ellipszis mentén mozgott. A tengerészek tudják, hogy az északi szélességi fokon nem használhatják az iránytűt. Amudsen például azt írta a kanadai szigetcsoportról, hogy az „itteni vizekben sok a vas és az iránytű ettől megbolondul”. Nem csoda tehát, hogy Linn matrózainak képzeletét is foglalkoztatta a titokzatos mágnesség. amely mögött egy mágneses hegyet sejtettek. Linn útjának egyik célja nyilvánvalóan az volt, hogy magát a mágnességet, annak tórmészetét vegye sze- müg'yre közelebbről. A hajós ugyanis kiváló matematikus és csillagász volt, aki sok évre előre csillagászati naptárt is szerkesztett. S mindehhez Linn két szigetet ír le részletesebben, amelyek közül az egyik minden bizonnyal Grön land. Feljegyzéseiben gyakran szerepel a hegy szó, ami magától értetődik, hiszen az északi szigetek mind hegyesek. Ami pedig az erdős vidékekre vonatkozó utalásait illeti, ezek valószínűleg Uj- Fundlandra vagy Labradorra vonatkoznak. Grönlandon és Izlandon ugyanis nem voltak erdők. Mindezen túlmenően a Linn feljegyzéseiben található térképészeti vázlatok között szerepel egy tenger térképe is, amely rendkívül emlékeztet a Hudson öbölre. Az a tény, hogy a hajós többször is szól a forgók és „csatornák” jelenlétéről, ugyancsak a szűk Hudson öblöt idézi, ahol két, egymással ellentétes irányban mozgó áramlat találkozik. Varsavszkij nem állítja hogy éppen Linn-nek kell tulajdonítani Kolumbus érdemét. Annyit azonban határozottan leszögez, hogy a hajósok már nagyon-nagyon régen jártak Európa és Amerika között ezen az északi útvonalon. így a normannok is, akik fáért hajóztak az amerikai partokra. Aki még emlékezett az 1959. évi híres szovjet Lunyik kísérletekre, ez év júniusában érthetetlenül fogadta a Vosztok „5” űrhajósával, Bikovszkij alezredessel kapcsolatos bejelentést: ő az első ember, aki egy- végtében teljesítette a holdutazáshoz szükséges őt napos időtartamot. Miért tart öt napig egy holdutazás? Parabola — hiperbola A zavart az okozta, hogy a Lunyik „1” a Naprendszer első mesterséges kisbolygója az indítás után 34 órával, 1959. január 3-án délután haladt el holdközeiben, a Lunyik „2” pon tosan ,37 óráig tartó repülés után 1959. szeptember 13-án este a Holdnak ütközött. A Lunyik „3” meg éppen 50 óra múltán került holdközeibe 1959. október 7-én, sőt az ame- riaki Pioneer „4” kereken 2 és fél nap — 60i óra — múltán keresztezte a Hold pályáját. Ahány kísérlet, annyi féle utazási idő ,s ezekkel állítjuk szembe Bikovszkij 119 óráját, tehát egy óra híján 5 teljes napi repülését. Melyik adat téves? Melyik számítás rossz? Tulajdonképpen mindenkinek igaza van, csak ismerni kell az égi mechanikai mozgás törvényeit, a légellenállás és súrlódás mentes pályán j való repülést, valamint azt az alapelvet, hogy a különböző indítási sebességekhez különböző alakú pályák s j ezekhez pedig más és más utazási idők tartoznak. Ha egy hordozórakéta pontosan akkora sebességet ér el, amennyi a Föld vonzóerejének végleges leküzdéséhez szükséges — ez kerekítve 11,2 kilométer másodpercenként — akkor parabola alakú pá- i lyán hagyja el a Földet s ép- j pen másfél nap múlva ér a ] Hold közelébe. Ha az indítási: sebesség nagyobb, mint 11,2 kilométer másodpercenként, például 11,3 kilométer, akkor a pálya alakja már hiperbola lesz és az utazási idő valamivel rövidebb, mint például a 7 ínyik „1” esetében történt. Egy-két órás eltérést az is okozhat, hogy a rakéta eltalálja-e a Holdat, mert akkor az utazás utolsó szakaszában a Hold vonzóereje gyorsító hatást fejt ki. Ez a tényező elmarad, ha a rakéta messze elkerüli a Holdat. Végül, de nem utolsó sorban figyelembe kell venni, hogy a kísérlet időpontjában nem pontosan körnályán keringő Hold hol tartózkodik. Távolsága 354 és 405 ezer kilométer között váltakozik és a két szélsó érték közötti kereken 50 Imperiál útja a világhírnév felé... Neve: Imperiál. Születési helye: Kisbér. Kora; 3 év. Apja: Imi. Anyja: Hurry. Ma már Euópaszerte igen sokat mond ez a néhai!y adat, mert a magyar versenylótenyésztés elsőszámú büszkesége Imperiál pillanatnyilag Európa egyik legértékesebb galopp-lova, tíz alkalommal indult versenyen, azt milnd megnyerte. Európában nincs is olyan ló, mely hasonló ered ménnyel büszkélkedhetne... A „NAGYAPA” NYOMDOKAIBAN... A lovaknál rendkívül fontos a „családfa”, amelyet a méneskönyvekben a teli vérek „Gothai almanachjában” tartanak nyilván. Imperiál akár 200 évre is „visszavezetheti” származását. A „szűk” családot véve alapul, sok sikert szereztek már a magyar színeknek. A „nagypapa”, névszerimt Intermezzo II. 1947-ben Bécsben megnyerte az Osztrák Derbyt. Tizenhat évvél később „unokája” az osztrák fővárosban olyan diadalt aratott, melyhez hasonlót a legendáshírű Kincsemen kívül — melynek csontvázát ma is őrzik a Mezőgazdasági Múzeumban — kevés magyar ló ért el. Ellenfeleit fölényesen utasította maga mögé és Bécsiből hazahozta a 1O0 000 schillinges díjat is. A „papa” Imi, versenypá- lyafuíása alatt tizenegy versenyen indult, s tíz alkalommal győzött. Egyszer kapott ki Bécsben, és most fia kiköszörülte az apja tekintélyén eset csorbát. „OLYAM, MINT A KEZESBÁRÁNY" A közel hatmázsás Imperiál olyan, mint a kezesbárány. Lovasának, Gelics Mihálynak úgy engedelmeskedik, mint a szófogadó gyerek. Rajcsik Istvánt pedig, aki nap mint nap ropogós zabbal kedveskedik neki, úgy várja, mint az éhes gyerek az ennivalót adó anyát... Imperiál „okos” ló, — ez a, megállapítása Tóth István mezőgazdasági mérnök versenytitkárnak is. „Imperiál pontosan tudja mikor tréningezik, s mikor fut versenyben.” IMPERIAL-GYORSVONAT Imperiál gyorsasága vetekszik a gyorsvonatéval. Bécsben az Osztrák Derby során egy kilométert átlag 1.05.5 alatt tett meg. Átlagsebessége meghaladja az óránkénti 60 kilométert, a végsebessége pedig eléri a 75—80 km-t is. A Kisbéren született ló még nagy jövő előtt áll, hiszen mindössze három éves, de máris igen jelentős értéket képvisel. Egy esztendővel ezelőtt 15 ezer dollárt Ígértek érte, az Osztrák Derby megnyerése után pedig értéke többszörösére emelkedett. Szakemberek véleménye szerint a maevar lótenyésztés büszkesége, a „négy fehér ha- risnyás tóbú” Imperiál még tovább javulhat és még több dicsőséget szerezhet. Fahidy József ezer kilométeres eltérés az űrhajózásban nem hanyagolható el. Ha az űrhajókat a fentieknél kisebb sebességgel indítjuk, bár a Föld vonzóerejé' nem győzik le, mégis eljutha nak a Holdig. legolcsóbb és legi issub L>a>y» A parabola vágj’ .npcrbok aiakú pályákon közlekedt űrhajók a másodpercenként 11,2—11,3 kilométere indítás sebesség esetén másfél nat alatt célbaérnek. De mit esi nálunk a célban, a nagy se bességgel .érkező holdraxeu. val? A másfél tonnás Lunyil „1” holdbéli lefékezésébe: (levegő nincs, szárnyakai, e; tőernyőket, légköri fékezés nem alkalmazhatnak) ugyan akkora rakéta kell, mini . földi indításhoz. Ez legide’ • 200 tonnás rakétates® et ; ■" lent amelyből vagy 8C -za zalék üzemanyag. A legkevesebb energia-be fektetéssel járó pályát Hon mann-féle ellipszisnek nevez zük. Az ilyen pályán mozg< rakéta, másodpercenkinti kt 11,1 kilométeres kezdősebes séggel a Föld vonzóerejét nen tudja legyőzni (hiszen nen érte el a 11,2 kilométeres szó kési vagy második kozmiku sebességet) kellő irányítás es tón mégis eljut a Hold közeié be, mint a Föld mestersége holdja. Elnyúlt ellipszis alak' pályán halad az ilyen rákét: s az indítás után a sebessé gyorsan csökken, nem ma rád egyenletes, mint a köz vétlenül a Föld körül kering Vosztokoké. Félúton a sebes ség már kevesebb, mint má sodpercenként 2 kilométer. A út 90 százalékának megtétel után a sebesség a mélypont r jut, kisebb lesz, mint a hang sebesség. Ha a Hold távolság 393 ezer kilométer, a félúti 30 óra alatt jut el a holdraké ta és újabb 80 óra múltán - ez összesen több, mint 4 na' — 355 ezer kilométer távol ságban jár. A kisebb sebessé miatt most lényegesen gyen gébb fékezést akkor kezdi! amikor a rakétát kb. 1000 ki lométer választja el a Hol felszínétől az utazás 118. őrá jának 30. percében A fékezé — ebbein a példában — fc óráig tart és a rakéta éppei a 119. órában Holdat ér. Az első holdrakétákat csekélyebb üzemanyag fel használása miatt 5 napos úta zási idejű Hohmann-féle pá lyákon fogják indítani. Gauser Károly, a budapesti ZEIS! Planetárium vezetője 12 Előzmények: Az időszámításunk előtti 74. esztendőben Spartacus vezetésével fellázadnak x capvai gladiátorok. A vezér útnak indítja Ro n ib" Amicát, a szép es művelt görög rabszolganőt. hogy elvigye a felkelés hírét az ott élő rabszolgáknak. A követ kísérője Mr" a fekete óriás. f I /
