Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
6 ftfAimO 1963. SZEPTEMBER 22 fl szovjet kormány nyilatkozata (Folytató» mg 5. oldatról) tana ki az imperialista táborban, az atompolip befogná az egész földgolyót, .megsokszorozva ezzel az atomháború veszélyét. A nyilatkozat szerzői arra céloznak, hogy a Szov jetunió megtehetné, ha úgy akarná, hogy egyik kezével atomfegyvert adjon Kínának, a másikkal pedig harcoljon az ellen, hogy az Egyesült Államok atomfegyvert ad át Nyugat-Németországnak. De az ilyen receptek — ahogy mondják — bűzlenek. Valójában mi is történt volna, ha a Szovjetunió egyrészt hozzá kezdett volna szövetségesei atomfelfegy- verzéséhez, másrészt tiltakozó nyilatkozatokat adott volma ki az Egyesült Államok hasonló cselekedetei ellen? Milyen kö vetkezményei lettek volna ennek? A legsúlyosabbak, amennyiben az Egyesült Államok imperialistái mindez- ideig nem tértek rá Nyugat1 Németország, Japán és többi szövetségeseik atomfelfegy- verzésére, ezt elsősorban azért tették, níert nem mertek szembeszállni a szocialista országok álláspontjával, országaik és más országok közvéleményének egyhangú követelésével. De mi történik, ha az állhatatos pekingi tanácsokat követjük? Az amerikai és a többi imperialista országbeli agresszív körök azonnal felhasználnák ezt az atomfegyverkezési verseny fokozására, arra, hogy újabb országokat vonjanak ebbe bele. Ez pedig csak megnehezíti a kapitalista országokban a tömegeknek az atomfegyverkezési versennyel szembeni ellenállását. Az események ilyen fejlődését rendkívül veszélyesnek tartjuk a béke ügyére nézve. A kínai kormány azt állítja, hogy Nyugat-Németarszág, Japán és a többi imperialista ország atomfelfegyverzéséért állítólag kárpótolna a nuk leáris fegyver megjelenése Kínában. De ha elismerjük, hogy a háború forrása az imperializmus, akkor azt is el kel ismernünk, hogy a háborús fenyegetés annál nagyobb, minél több imperialista állam kap atomfegyvert. Különösen akkor, amikor olyan országokról van szó, amelyekben olyannyira erősek az agresszív revansista elemek. Tudott dolog, hogy Nyugat-Németország irányítói például nemcsak a.z amerikai imperializmus szövetségesei, hanem megvannak saját külön agresszív terveik az NDK-val, továbbá Lengyelországgal, Csehszlovákiával és a Szovjetunióval kapcsolatban a határok felülvizsgálatára. Revansista terveket forgat a japán reakció is. Egy újabb képtelen kínai koholmány Az egészséges értelem azt mondja, hogy a béke érdekében tartózkodni kell az atomhatalmak számának növelésétől, harcolni kell az atomfegyver betiltásáért, teljes felszámolásáért. A nukleáris fegyverekkel kapcsolatos álláspontjuk megmagyarázására irányuló igyekezetükben a Kínai Népköz- társaság vezetői odáig mentek, hogy a Szovjetunió egy idő óta megbízhatatlan szövetséges lett, nem lehet már támaszkodni rá, s ezért Kína, úgymond, kénytelen saját nukleáris fegyvert kialakítani. Hogy ennek az állításuknak a megbízhatóság látszatát adják, elferdítik a Szovjetuniónak a tajvani kérdésben elfoglalt és az egész világon jól ismert áláspontját, s azzal vádolják meg a Szovjetuniót, hogy hajlandó elismerni „két Kína” létezését. Sajnos a józan gondolkodás a kínai vezetőknek korántsem erős oldala. Miféle „bizonyítékokat” hoznak fel ennek az állításnak az alátámasztására? Mindenekelőtt azt, hogy a csangkaj- sekisták aláírták a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról szóló szerződés amerikai példányát. Ami a mi viszonyunkat illeti a csangkajsekista-klikk- hez, az jólismert Egyetlen nemzetközi dokumentum alatt sem ismertük és ismerjük el a csangkajsekista képviselő aláírását A szovjet kormány nem hívott meg csangkajsekistát az egyezmény aláírására és nem adta ilyesmihez beleegyezését Sőt mi több, a szovjet kormány még az egyezmény megkötéséről folytatott tárgyalások idején közölte az Egyesült Államok kormányával, hogy nem ismeri el a csangkajsekista- klikk képviselőjének aláírását s hogy Kína részéről az egyezmény egyetlen törvényes aláírása a Kínai Nép- köztársaság képviselőjéé lehet. Sajnálkozni kell amiatt, hogy a kísérleti tilalomról szóló egyezmény alatt éppen ez az aláírás nem szerepel. A Kínai Népköztársaság kői monyának nyilatkozatában egy másik képtelen koholmány is benne foglaltatik, amely szerint a Szovjetunió, — úgy mond — „az akarja, hogy Kína egyezzen bele az Egyesült Államoknak a „két Kína” megteremtésére irányuló sötét terveibe”. Ezzel kapcsolatban N. Sz. Hruscsov eivtársnak egy kijelentésére Hivatkoznak, amelyet 1959 októberében a Kínai Népköztársaság vezetőivel folytatott beszélgetésében tett. E beszélgetés során N. Sz. Hruscsov a tajvani kérdést érintve azt mondta, hogy a kérdést különféle utakon lehet megoldani — nemcsak háborús, hanem békés úton is. Most a kínai vezetők e kijelentés értelmét elferdítve úgy próbálják feltüntetni a dolgot, mintha a Szovjetunió a tajvani kérdés békés rendezéseinek lehetőségét eltűrve egyidejűleg a „két Kína” helyzetét is elismerné. De ez természetesen nyilvánvaló képtelenség. Annakidején nem más, mint éppen a Kínai Népköztársaság kormánya vetette fel Tajvan békés újraegyesítésének gondolatát Kína egyéb területeivel, sőt — mint közölték — kész lett volna felelős tisztséget juttatni Csang Kaj-seknek a kínai kormányban. Ezzel talán szintén a „két Kína” helyzetét szerette volna törvényerőre emelni? Az egész világ tudja, hogy a Szovjetunió kormánya mindig osztotta és támogatta a Kínai Népköztársaságnak Tajvan kérdésében elfoglalt álláspontját. A Szovjetunió sohasem egyezett és ma sem egyezik bele abba, hogy Tajvant leválasszák Kínáról, erélyesen visszautasította a „két Kína” koncepciót. N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő az Egyesült Államok elnökével 1959-ben folytatott beszélgetése során határozottan hangsúlyozta, hogy Tajvan Kína elidegeníthetetlen része, s hogy a kínai népnek teljesen jogában áll Tajvan felszabadítása. A Szovjetunió többször is tettekkel bizonyította hűségét a testvérországokkal, köztük Kínával kapcsolatos szövetsé- gesi kötelességei iránt. Ki né emlékezne például arra, hogy amikor 1958-ban a tajvaniszoros térségében veszedelmes helyzet támadt, a szovjet kormány figyelmeztette az Egyesült Államok elnökét, hogy a Kínai Népköz- társaság megtámadását a Szovjetunió elleni támadásnak tekintené és ha az ag- resszor nukleáris fegyvert használna, akkor a Szovjetunió felhasználja nukleáris rakétafegyverét Kína megvédésére. Ezekben a riasztó napokban a kínai vezetők hálásak voltak a hatékony szovjet támogatásért és méltóképpen értékelték a Szovjetuniónak a Kínai Népköztársaság biztonsága megvédésében játszott szerepét. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 1958. október 15-én kelt, Mao I Ce-Tung által aláírt levelében ez állt: „Mélyen meghatott bennünket az önök határtalan odaadása a marxizmus- leninizmus és az internacionalizmus elvei iránt. A Kínai Kommunista Párt valamennyi tagja nevében szívélyes köszönetét mondok önöknek .. Most, amikor a tajvani válság feszült napjai már messze mögöttünk vannak, a kínai kormány ennek homlokegyenest az ellenkezőjét állítja. A dolog azonban nem szorítkozik csak erre. Most, amikor az észak-amerikai imperialisták jól ismerik a szovjet rakéta-nukleáris védelem erejét, amely szilárdan védi valamennyi szocialista ország biztonságát, a kínai vezetők kevésbé aggódnak Kína ellen irányuló amerikai agresszió lehetősége miatt. Ki védelmezi a proletár internacionalizmust? Ilyen körülmények között úgy vélik, megengedhetik maguknak azt, hogy csúfolódja- nak a Szovjetuniónak a tajvani válság idején tett lépései felett, amelyekért pedig akkor ők maguk forró köszönetét mondtak. A kínai vezetők most szeptember 1-i nyilatkozatukban azt mondják: „Nos, szovjet vezetők, védelmezzenek csak önök bennünket tovább atomfegyvereikkel, mi pedig folytatjuk az önök bírálatát”. Az embernek ezzel kapcsolatban akaratlanul is eszébe jut a régi orosz közmondás: „ne ess a kútba, mert vizet kell innod!” A kínai kormány nyilatkozatában szerepel egy olyan elképesztő állítás is, amely megérdemli, hogy idézzük: „igaz, ha a szovjet vezetők valóban követnék a proletár nemzetköziség elveit, Kínának nem kellene gondolkodnia a nukleáris fegyver előállításának szükségességen. Igaz azonban az is, hogy ha a szovjet vezetők valóban követnék a proletár nemzetköziség elveit, nem lenne semmi okuk mekakadályozni azt, hogy Kína nukleáris fegyvert állítson elő”. A kínai vezetőknek, akik több mint kétes értékű álláspontra helyezkednek, óvatosabban kellene felvetniük a proletárinternacionalizmus kérdését, és azt, hogy ki sérti meg annak alapelveit. Valóban, ha a kínai vezetők a proletárnemzetköziség elveit követik, akkor miért igyekeznek: olyannyira megszerezni az atombombát? Szerintünk a saját atomfegyver szükségességének gondolata egy olyan ország vezetői részéről, amelynek biztonságát a szocialista tábor egész ereje biztosítja, csak abban az esetben merülhet fel, ha valamiféle olyan különös céljaik és érdekeik támadtak, amelyeket a szocialista tábor ^katonai ereje nem támogathat. De ilyen céljai és érdekei csak azoknak támadhatnak, akik feladják a proletárnemzetköziséget a külpolitikai kérdésekben, letérnek a szocialista álláspontról, félredobják a békés együttélés lenini elveit. Malomszerelő és Gépgyártó Vállalat változó, vidéki munkahelyre azonnal alkalmaz lakatos, villanyszerelő és mázoló szakmunkásokat. Jelentkezés: Budapest, IX., Soroksári út 48. Munkaügyi osztály. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. December 20-ig befejezi munkáját az ENSZ közgyűlése Az Egyesült Nemzetek Szer j vezetőnek közgyűlése pénteken délután folytatta az általános vitát. A délutáni ülésen felszólalt Souvanna Phou- ma, a laoszi kormány miniszterelnöke. Souvanna Phouma megelé- j gedéssel üdvözölte a nukleá- j ris fegyverkísérletek részleges I betiltásáról szóló moszkvai szerződést. Felhívta a közgyű- I lés figyelmét a Laoszban ki- J alakult rendezetlen, feszült j helyzetre. Az 1962-es genfi j megálapodás ellenére — je- | lentette ki — Laoszban a. | béke továbbra is csak remény és április óta az ország „új I rendzavarások’’ és fegyveres összecsapások színterévé vált. A miniszterelnök felszólítot- j ta a nagyhatalmakat, ragaszkodjanak szigorúan a Laosz 1 semlegességéről szóló genfi I megállapodás szelleméhez és I betűihez. Az ENSZ-közgyűlés ezután ; gyorsan, a hidegháború idő- I szakára jellemző hosszas vi- ' ták nélkül jóváhagyta az ál- ! talános ügyrendi bizottság által javasolt 82 napirendi pontot. A közgyűlés a napirendi pontokat a főbizottságok és a közgyűlés más szervei elé utalta. Csak a Dél-Afrikaá Köztársaság fajüldöző politikája kérdésében bontakozott ki vita. A Verwoerd-kormány küldötte felszólalásában tiltakozott. a kérdés napirendre tűzése ellen és azt állította, hogy a probléma megvitatása „beavatkozás Dél-Afrika belügyeibe.” Ekkor az Algériai Köztársaság képviselője javasolta, hogy húsz percre szakítsák meg a közgyűlés ülését. Hozzáfűzte, ez a lépés kollektív tiltakozás a Verwoerd-kormány küldötténeik jelenléte ellen. Az algériai küldött javaslatát 69 szavazattal (afroI ázsiai és a szocialista országok) elfogadta. Az indítvány ellen a NATO-hoz tar- | tozó országok szavaztak. A latin-amerikai államok többsége tartózkodott a szavazástól. A szünet után a közgyűlés elfogadta, hogy a dél-afrikai kérdést is vegyék fel a napirendi pontok ■ közé. A délutáni ülésen egyébként a küldöttek megállapodtak abban, hogy a közgyűlés december 20-ig befejezi munkáját. A szeptember 23-i ülésen a I következő országok kü’dö\tei j szólalnak fel: Líbia, Cseb,'z'o- J vákia, Iran, Jugoszlávia, óa- homey, Fülöp-szigetek, Ar- I gentína és Paraguay. & magyar utánpótlás-válogatott gyözeme Magyar utánpótlás—szovjet utánpótlás 4:3 (1:2) Tatabánya, 6000 néző. Vezette: Skorics (J ugoszláv). Góllövők: Kalocsai, illetve Banyisevszki. Magyarország: Vlaszák — Vel- lay, Heidrich, Simon — Paulik, Kerekes (Liebhaber) — Kocsis (Kovács), Kalocsai (Borka), Juhász, Linka, Bartalos. * Szovjetunió: Kramarenko — Sta- nov, Bruhkhij, Cselidze — Mal- jaghin, Lobany — Scsedjakov, Zabrogyin, Banyisevszki, Scser- bakov, Majszuradze (Mironov). Magyar támadásokkal kezdődött a játék, de a gyors és veszélyes csatársorral rendelkező vendégek hamarosan enyhe fölénybe kerültek. Az 5. percben Majszuradze elől nehezen mentett Vlaszák, a másik oldalon Linka nagy lövése fölé szállt. A 11. percben szép támadás után szerzett vezetést a magyar válogatott. Kocsis Kalocsaihoz játszott, aki még a kivetődő kapust is kicselezte, úgy lőtt a jobb sarokba (1:0). A 24. percben Vezette: Olkku (finn). Góllövők: Nagy Gy. (2), Káposzta (ll-esből), Szuromi, illetve Hmelnyickij (3). Magyar Utánpótlás Vál.: Lánckor — Káposzta, Páncsics, (Csoresett az egyenlítő gól, Majszuradze elfutott, beadását Banyisevszki a bal alsó sarokba fejelte (l:l). Ezután a szovjet csapat támadott többet, csatárai azonban pontatlanul lőttek. A második félidőben hosszú ideig eseménytelen volt a játék. Az 59. percben Scsedjakov átjátszotta az egész magyar védelmet, de az üres kapu fölé lőtte a labdát. Néhány perc múlva Juhász szabadrúgása alig ment el a bal sarok mellett. A mérkőzés kiegyenlített erők harcát hozta, jó védelmek és gyenge csatársorok küzdöttek egymással. A döntetlen eredmény igazságos. Jók: Vlaszák, Paulik, Kalocsai, illetve Kramarenko, Bruhkhij és Zabrogyin. dás), Pócsai — Menczel, (Galambos), Perecsi — Karába, Szuromi, Nagy Gy, Laczkó, Katona. Szovjet Utánpótlás Vál.: Sehov — Korennov, Szaharov, Allan — Petriasvili, Skljar — Reinhold, Rozskov, (Levcsenko), Fedotov, Markarov, (Agajev), Hmelnyickij. Jól kezdett a magyar csapat, már a 3. percben vezetést szerzett. Baloldali támadás végén Szuromi 8 méterről a bal sarokba lőtt. (1:0). Tapogatózó játék következett, majd a szovjet együttes többet kezdeményezett. A 10. percben Fedotov a rosszul kimozduló Lanczkorba lőtt, a labda kipattant és Hmelnyickij az üres kapuba gurította. (1:1). A félidő további részében a szovjet csapat támadott. A 30. percben Páncsics hibájából Hmelnyickij előtt adódott helyzet, és a balszélső Lanczkor hasa alatt a kapu közepébe lőtt. (1:2). A félidei cserék használtak a magyar csapatnak, szünet után megváltozott a játék. Az 59. perctől egymásután három gólt értele el a magyarok. Az 59. percben Káposzta lövése a felső lécről Nagy Gy. elé pattant, aki a hálóba fejelt (2:2). Egy perc múlva Karábát a 16-oson belül elgáncsolták, a 11-est Káposzta a jobb alsó sarokba lőtte. (3:2). A 62. percben Nagy Gy. 20 méteres szabadrúgása vágódott a kapuba. (4:2). A hazaiak nem adták fel a küzdelmet és a 76. percben Hmel- myickij révén szépítettek. (4:3). SZÍNHÁZ I tMn%i Ifjúsági válogatottunk szereplése # Magyarország—Szovjetunió 1:1 (1:1) fl magyar válogatott összeállítása 24 órával a Szovjetunió—Magyar ország nemzetek közötti válogatott labdarúgó-mérkőzés előtt még nem alkothatunk tiszta képet a szovjet csapat összeállításáról, illetve még nem tudni, hogy vasárnap délután a lusznyiki stadionban milyen összeállításban lépnek pályára a vendéglátók. A Szovjetunió—Magyarország válogatott mérkőzés, magyar Idő szerint, vasárnap 13 órakor kezdődik a központi Lenin Stadionban. A találkozón kapust és két mezőnyjátékost végig lehet cserélni. A mérkőzést finn játékvezetői hármas közreműködésével bonyolítják le. A magyar labdarúgó válogatott, amely szombaton reggel utazott el Budapestről, a déli órákban megérkezett Moszkvába. Illovszky Rudolf edző közölte a magyar labdarúgó válogatott vasárnapi összeállítását: Szentmihá- lyi — Novák, Mészöly, Sárosi — Nagy, Nógrádi — Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi dr. Barcs Sándor, az MLSZ elnöke, a magyar sportküldöttség vezetője a mérkőzéssel kapcsolatban a következőket mondotta: — Nem tudjuk, hogy a szovjet válogatott pillanatnyilag milyen játékerőt képvisel. Véleményem szerint a mérkőzés azon dől el. hogy a csatársor mennyire tudja majd tehermentesíteni a védelmet. HALÁLOZÁS A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara tudatja, hogy DR. HALASZ PÁL egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa ham- vasztás előtti búcsúztatása folyó hó 23-án. hétfőn 13.30 órakor lesz a pécsi köztemetőben. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondott mindazoknak, akik felejthetetlen férjem, j MOLNÁR SÁNDOR elhunyta al- I kalmával részvétüket nyilvánítot- i ták. Gyászoló özvegye Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett halottunk SCHUEMPF ANTAL temetésén részt vettek, valamint virágok és koszorúk küldésével fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló csalid VASÁRNAP A PÉCSI RADIO 1963. szept. 22-1, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Amikor elmúlik a nyár ... Zenés összeállítás. 17.30: Német nyelvű műsor: Kívánsághangverseny. 18.00: Vasárnapi muzsika. 18.35: Dunántúli novelláskönyv. — Sásdí Sándor. Zsikó Gyula ismertetője. 18.50: Magyamóták, csárdások. 19.05: Színpad után a mikrofon előtt... — Beszélgetés a Haway rózsája bemutató után Péter Gizivel, Pataky Ottiliával, Eck Imrével, Sándor Jánossal és Kalmár Andrással. 19.20: Szüretelünk. László Lajos összeállítása. 19.50: Sporthírek, totóeredmények. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Haway rózsája (délután 3 és este 7 órakor). MOZI: Park: Gyöngyvirágtól lombhul- lásig (délelőtt 10 órakor). Négy szerzetes (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Negyvenkilenc nap (délelőtt 10 órakor). Négy szerzetes (5, 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Mindenért fizetek (délelőtt 10 órakor). Tengerparti vakáció (fél 5, fél 7 és fa 9 órakor, szélesvásznú). Építők Kultúrotthona: ördögi találmány (délelőtt 10 órakor). Huszárkisasszony (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Elcserélt randevú (délelőtt 10 órakor). Ut a kikötőben (5 és 7 órakor). Istenkút: A torpedó visszalő (7 órakor). Bőrgyári Művelődési Otthon: Az utolsó tanú (fél 5 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Az elvarázsolt herceg (délelőtt 10 órakor). Tengerparti vakáció (fél 4, fél 6 és fa 8 órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Bandi és Bundl (délelőtt 10 órakor). A múlt kávéháza (5 és 7 órakor). Május 1. (Vasas n.): Amig élek (délelőtt 10 órakor). Bálvány (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Bóly): Puskák és galambok (délelőtt 10 órakor). Az utolsó lehetőség (5 és 7 órakor). Kossuth (Mohács): Ha süt a napocska (délelőtt 10 órakor). Tücsök (4, 8 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Próbaklsasz- szony (délelőtt 10 órakor). Hazugság városa (fél 4, fél 6 és 8 órakor). Táncsics (Siklós): Az egér és a ceruza (délelőtt 10 órakor). Harmincadik születésnap (5 és fél 8 őrekor). HÉTFŐ: A PÉCSI RADIO 1963. szept. 23-i, hétfői műsor* a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Hírek, tudósítások. Népi hangszerszólók. Mai jegyzetünk. Pedagógusok — szülőknek. Babies Alajos előadása. Hanglemeztárunk újdonságaiból. 17.30: Német nyelvű műsor: Hans Urbitsch kommentárja. Vidám jódlidalok. Könyvekről. Operettmelódiák. 18.00: Mecseki visszhang. — Zené3 összeállítás. A tartalomból: A Lipcsei Rádió tánczenekara játszik. — Vasárnapi munka, hétfői beszámoló. — Tarka képek, tarka muzsika. — Közben: Uj távlatok a falvak kulturális életében. Bertha Bulcsu írása. — Munkatársaink és tudósítóink jelentéseiből. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Szünnap. MOZI: Park: Négy szerzetes (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: 80 nap alatt a Föld körül (fél 5 és 8 órakor, szélesvásznú, dupla helyárral). _ Kossuth: Tengerparti vakáció (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, 17. sz. világhiradó, 18. sz. világhíradó, A helyes útvonalon. Siker, Szóról szóra. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Egy pohár víz (7 órakor, szélesvásznú). . Jószerenesét (Péesszabolcs): Négy szerzetes (fél 6 és fél 8 órakor, szélesvásznú). Ságvári Endre Kultúrotthon (Uj- Mecsekalja): Ketten a túlvilágról (fél 6 és fél 8 órakor). Május 1. (Vasas II.): Noszty fiú esete Tóth Marival (7 órakor, szélesvásznú). * i
