Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
19«. SZEPTEMBER 22 KAPLÓ 3 Befejezés előtt cs nagy beruházás A napi termelés 300 vagonra növekszik — Korszerű üzemmé válik a szabolcsi István-akna Kombájnok a napraforgótáblákon Valamikor az első világháború előtt- kezdték építeni, majd 1920-ban fejezték be a napjainkban is üzemelő István I-es aknát. Akkoriban modern nagyüzemnek számított, bár a hazai viszonyokat figyelembe véve ma sem elavult s naponta több mint száz vagon szenet termeltek. Ma napi 150 vagon szenet ad az akna, vagyis az elmúlt évtizedekben különösebb fejlődés nem történt, kivéve az utóbbi tíz esztendőt. Az utolsó „simítások" 140 millió forintért A most folyó és végéhez közeledő programot 1953—54- ben kezdték el. A teljes beruházásra 683 millió forintot irányoztak elő, s ebből 1963 július elsejéig 540 milliót hasz náltak fel. Tehát az utolsó „simítások” vannak még visz- sza. Az aknán folyó beruházást a tröszt részéről Szirtes Béla bányamérnök irányítja. A székhelye is ott van az István-aknán, s így szemmel tudta tartani a sokrétű munkálatokat. Vele beszélgettem a napokban és kértem tájékoztatást a nagy volumenű beruházás helyzetéről. Asztalán vastag dossziék, térképek a földalatti bányamező helyzetéről, rajzok az épületekről és aknákról. — Hogyan állnak az építkezésekkel? — Két hónappal ezelőtt vizsgáltuk felül az egész beruházás menetét és egy új ütemterveit kélszítettünk, amely ben minden kivitelező pontos dátumot kapott. Jelenleg mintegy hét nap lemaradás van, de ez összességében nem lehet jelentős, nem is számottevő. Az építő vállalatok jó munkát végeztek Általában a beruházók mindig panaszkodnak a kivitelezőkre, különösképpen akkor, ha több kivitelező is van. Itt István-aknán mi a helyzet? — A kivitelező vállalatok eddig jól dolgoznak. _ Nincs panasz sem a komlói építőkre, sem pedig a többiekre, a Bányászati Aknamélyítő Tröszt, a Duclos Bányagépgyár és a VERTESZ dolgozik még nádunk. Amikor legutóbb a közös megbeszélést tartottuk, kértük őket, hogy ne ragaszkodjanak mereven a határidő előírásokhoz és az úgynevezett „jogviszonyt” tegyék félre. hiszen nagyon nagy szükségünk van az István Il-es aknára, minél előbb beléphet a termelésbe, annál jobb. Ezután is ez a kérésünk a kivitelező vállalatokhoz, különösen a Duclos Gépgyár dolgoséihoz. — Mit csinálnak jelenleg az építők, illetve más kivitelezők? — Az aknamélyítők a Béke-aknai főkeresztvágatot hajtják, terv szerint havi 60 méteres előrehaladást kellene elérniök, a múlt hónapban nem sikerült, talán ezután menni fog. A negyedik szinti vágatot mi magunk készítjük, a havi előrehaladásunk 80 méter. Éppen ezért nagy feladatuk lesz az aknamélyítőkr nek, sőt az év végén az aknától kiindulva ellenkező irányban meg kell kezdeni a vágathajtást, hogy mielőbb találkozzék a főkeresztvágat. — Mi készült el eddig. Mire költötték az 540 milliót? — Lemélyült az István lies akna, amelynek az átmérője 6,2 méter, a mélysége pedig 500 méter, vagyis az ötödik szintig tart. Készen ván a torony, a szállítógépház, a Ward-Leonard gépház, a Trafóház, a külszíni csilleforgalom első üteme, a lámpa kamrák, az' irodák, a kazánház, az 5,6 kilométer hosszúságú kötélpálya, amely Újhegyre szállítja a szenünket. A 2100 fős fürdő-öltöző is elkészült... Milyen lett az új aknatorony? — Azt mondják a bányászok, hogy az új aknatorony ferde, nem valami jól sikerült. Igaz ez? — Az bizonyos, hogy esztétikailag nem valami gyönyörű, s nem hasonlít a régi „galambdúcos” aknatoronyhoz, sőt csúnyának mondható. De műszakilag ellenőrzött, s mindenben megfelel a követelményeknek. A szépséghibát talán az okozta, hogy a csúszó' zsaluzással készített oldalak némely pontban „hasasak”, tehát egyik helyen vastagabb a beton, a másik helyen meg vékonyabb, de az előírt vastagságnak mindenütt megfelel a falazat. Mégis korszerűnek kell mondani az új aknatornyot, a célnak megfelel, s ugyebár ez elsősorban ipari létesítmény, nem pedig városi középület. Megkezdték a rizsaratást — A napi 300 vagonos termelésre mikor térnek át? Hogyan valósul meg a központosított István-aknai koncentráció? — Először is áttérünk a nagycsillék, az úgynevezett vagonettek alkalmazására. Egy-egy ilyen nagycsillében 20—22 mázsa szén fér el, így növelni tudjuk az aknák kapacitását. A jövő esztendőben a II. és a IV. szinten építjük át a vasúti pályát a csilléknek megfelelő szélesebb nyom távra, s egyelőre ezekre a szintekre kapcsolódik az új István Il-es akna, amely eléri a napi 300 vagonos teljesítményt. Az áttérésre való előkészület jelenleg is folyik, s a 300 vagonos kapacitás szorosan kapcsolódik a mecseki tanulmányterv által előírt fejlesztési programhoz. Központi üzem lesz Istvón-aknóból — Arról is beszélnek, hogy a Béke-akna megszűnik. — Ez igaz. Jövőre a Békeakna teljesen megszűnik és a bányamezőt István-aknához kapcsoljuk. Az áttelepítésekre megtörténtek az előkészületek. A 2100 személyes fürdő épületet már birtokba vették az itteni dolgozók. Minden nagyon korszerű, fekete és fehér öltözőkkel, önkiszolgáló kamrában fejlámpák és menekülőkészülékek. A régi fürdőt most építik át, amely hasonló rendszerű lesz az újhoz, abban kapnak helyet a Béke-akna dolgozói. — Itt történik a leszállásuk is? —• Lehet, hogy egyrészük még a régi aknán száll le, de nem sokáig, mert a szénszállítás is ide koncentrálódik az új aknára. Végeredményben a szétszórt bányamezők egy aknára épülnek ki, s 1965-re megszűnik a Béke-akna, a Szabolcs-lejtakna és a külfejtés. Minden szén, melyet az itteni mezőből bányásznak, az István-aknán ke rül felszínre. Igazi korszerű nagyüzem lesz a szabolcsi Ist- ván-aknából. Gazdagh István A Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaságban megkezdték a napraforgó betakarítását. A képen: egyszerre két kombájn üríti ki az elcsépelt magot a vontató pótkocsijába. Jó! haladnak az őszi munkák A napokban a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a gépállomások megyei igazgatósága végigjárta a járásokat és ellenőrizte, hogyan válik mindaz valóra, amit a megyei pártbizottság és a megyei tanács intézkedési terve előír. A tapasztalat azt mutatta, hogy ennek az intézkedési tervnek megvolt a hatása. Minden járásban kidolgozták a saját intézkedési tervet és azt körzetenként megvitatták. A termelőszövetkezetek mindenütt megértették a kenyérgabona-vetés jelentőségét és elfogadták a javasolt plusz öt százalékot is. Az intézkedési tervek alapján meggyorsul a munka. Kétségtelenül mutatta ez az ellenőrzés is, hogy 1952 óta — ekkor kezdték vezetni az őszi munkák grafikonját — ilyen jól még nem ment a munka. Vannak járások, mint például a mohácsi járás, ahol szeptember 20-án már az őszi árpa 80 százalékát elvetették. Persze, mindez nem jelenti azt, hogy nem lehetnének jobbak is az eredmények. A munka meggyorsításának, a gépek jobb kihasználásának még vannak lehetőségei. És ahol igyekeznek kihasználni ezeket a lehetőségeket, ott meg is találják a módot. A sellyei járásban például az intézkedési terv szerint 90 kétműszakos traktornak kell dolgoznia. Az elmúlt héten még csak 32 kétműszakos traktor dolgozott. Most meg már 84 traktoron ül két ember. A pécsi járásban az előírt 117 traktorból 116, a szigetváriban a 77-ből 57, a bólyi gépállomás körzetében viszont a 26 kétműszakos erőgépből mindössze hatra szereztek embert. Általános tapasztalat volt az is, hogy az idén jobb a munka minősége is, jó agrotechnikával történik a vetés. Ehhez hozzájárult a kedvező időjárás, de a javuló szakértelem is. Persze, hibák azért még ezen a területen is vannak. Előfordulnak olyan esetek, mint például a vókányi tsz-ben. Ebben a termelőszövetkezetben bizonytalankodtak: milyen talajművelő gépet használjanak. így történt Elfelejtett búzakeresztek A több napos eső Szolnok megyében a rizs aratását megnehezítette. Az ország legnagyobb rizstermelő gazdaságában 200 holdon egyelőre sarlóval aratják az időszaki munkások a korai crésű, könnyen pergő Dunghan-Shali-t. A szakemberek úgy számítják, hogy szeptember 25. körül már rizskombájnok és aratógépek is a földre mehetnek a hátralévő 1S00 holdnyi ■citief learatására. A termés jónak ígérkezik, a becslések nt utóbbi 10 ó»v átlag felett lesz. A szakemberek a jjunghan-Shali fajtából holdanként 12—13 mázsás termést párnak. Ez a történet aligha öregbíti a mozsgói tsz jó hírét Az egész „ügyet” elkerülhették volna egy kicsit nagyobb lelkiismeretességgel, egy kicsit nagyobb felelősségérzettel. Történt pedig, hogy a szigetvári járási pártbizottság titkára, amikor másfél hete a mozsgói tsz enökével beszélgetett, megkérdezte az elnököt: „Szóval, az aratás, cséplés körül minden rendben?” „Rendben van titkár elvtárs, learattunk, elcsépeltünk mindent” — volt a válasz. Felelős ember a tsz elnöke, nincs ok a szavában kételkedni. A párttitkár jóleső érzéssel vette tudomásul a választ, aztán kezet fogtak és ment ki-ki a maga dolga után. Nemrég vadászok járták a határt. Történetesen éppen Mozsgó felé cserkésztek Al- máskeresztur határában a mozsgói tsz-hez tartozó földeken. S mit látnak? Az or- szágúttól távoleső egyik búzatáblán — búzakereszteket. Nem akarnak hinni a szemük nek. Szeptember közepén búzakeresztek a földön! A határ csendes, sehol egy lélek. Megközelítik a táblát s összeszá- | mólnak vagy 260 búzakeresz- ‘ tét. Tapogatják a kereszteket — nedves. Nézegetik — egyikmásik már csírázik is. A, vadászok hazatérnek, jelentik a látottakat. Telefon Szigetvárra. — Hol? A mozsgói tsz földjén? Lehetetlen, hiszen a napokban mondta a tsz elnöke, hogy... ... át telefon éppen jóidőben érkezett — értekezlet van Szigetváron, együtt vannak a községi tanácsok elnökei, pedagógusok, művelődési házak igazgatói. Az almáskereszturi tanácselnök ugyancsak nagyot néz, amikor kihívatják az értekezletről és már ültetik is kocsiba a járás vezetői. Jöjjön ő is, nézzék csak meg azt a határt együtt. De jöjjön a tsz enöke is, meg a felelős brigádvezető is. A brigádvezetőt otthon találják — vadat fejt. Szombat délután lévén — előkészület vasárnapra, a búcsúra ... Kimennek a földre. Forgolódik a tanácselnök is, a tsz- elnök is, a brigádvezető is... Irulnak-pirulnak, mint a rajta kapott gyerek. A búzakeresztek bizony ott árválkodnak „háborítatlanul”. — A brigádvezető nekem azt mondta, hogy készen vannak a munkával — mondja a tsz elnöke. — Én is így tudtam — szól a tanácselnök. A brigádvezető csak hüm- mög-hámmog. Mit lehet erre mondani? A keresztek itt vannak előttük. Nem néz se jobbra, se balra. Talán azt sem bánná, ha rárogyna az ég. Most már mindegy. A hibát azonnal helyre kell hozni. Közösen megegyeznek: holnap behordják, elcsépelik. Menteni kell a menthetőt. Igen ám, de másnap vasárnap — búcsú van a faluban ... Már készülődnek, az italbolt vezetője is többet rendelt a szokásosnál, tele a raktár sörrel, borral, ; , i Vasárnap reggel az italbolt — zárva. „Elaludt ez a csapos, vagy mi van vele?” „Éppen búcsúkor tart szünnapot?” — megy a beszélgetés az italbolt előtt. Kis idő múlva aztán már mindenki tudja, hogy csépe- letlen búza van a határban. Azaz, már búg is a cséplőgép... Délre minden rendben, kinyit az italbolt is... Nincs mentség, kibúvó a felelősség alól. Az országnak szüksége van minden szem gabonára. Amikor az időjárás okozta nehézségek miatt a vagonok tízezreivel kell gabonát importálnunk, akkor nem engedhető meg, hogy szeptember közepén az egyik tsz földjén „elfelejtett búzakeresztek” között nyargalász- szon a szél. A tsz-ben volt fogat is, cséplőgép is. munkáskézben sem volt hiány. Egyszerűen megfeledkeztek erről a tábláról. A tsz elnöke elmulasztotta a kötelező ellenőrzést, a tanács elnöke sem bizonyult ebben az esetben „jó gazdának”, a brigádvezető pedig hamis jelentést adott. A felelősségrevonás iránt már intézkedtek a járás vezetői. Igaz, nem országra-világra szóló a hiba nagysága. Akik elkövették, eddig rendesen, jól dolgoztak. De most „elfelejtettek” egy szeletet hozzátenni az ország kenyeréhez. Okultak az esetből. De az ellenőrzés fontosságára is figyelmeztet ez a példa. Itt az őszi munka, — a kukoricatörés!! Garay Ferenc meg, hogy az egyszer már mélyszántott területet vetés előtt ismét mélyszántották. Ezzel pedig elrontották a talajszerkezetet. A már beérett talajt üregessé tették. Másutt is tapasztalni hasonló bizonytalanságot. Ha már annyira ellepte a talajt a gyom, az utókelés, hogy nem használ a diszktiller, a kultivátor, akkor helyes a szántás, de csak a sekély szántás. A rossz tapasztalatok közé tartozott az is, hogy a termelőszövetkezetekben most úgy gondolják, hogy nedves a talaj és ezért nem használnak gyűrűshengert. Ez helytelen. De helytelen az is, ami Duna- falván történt. A palotabozso-. ki gépállomás D 4 K traktora szántott itt és nem függesztett ekével Tehát nyugodtan az eke után kapcsolhatták volna a boronát. Nem tették. A bb- ronálást utána külön végezték el. Ilyen eset másutt is előfordult. Ez pedig nem más, mint erőgéppocsékolás. Hisz míg újra megjáratják' a területet, addig is szánthatnának ezek a gépek. Egyes helyeken nem fordítanak elég gondot a vetőmagra. Szabadszentkirályon például tisztítatlan búzát vetettek. Igaz, nem nagy területbe, de vetettek. És a tisztítatlan búza között még üszkös szemek is voltak. Drévakereszt- úron az őszi árpát vetették tisztítatlanul, csávázás nélkül. Amikor megkérdezték tőlük, miért így vetik, akor azt válaszoltak: nincs a faluban rosta és ők egyébként is így szokták vetni az őszi árpát. Ez a felfogás majd aratáskor bosszulja meg magát és nem csak a tsz-nek, de az országnak is kárt okoz. Találkozni olyan esettel is, amikor elfeledkeznek arról: a cél nem az, hogy mindenáron elvessünk, hanem az, hogy határidőre, de jól előkészített talajba vessünk. Ez pedig lényeges különbség. A drávafoki tsz-ben úgy látszik a minőségről elfeledkeztek, mert a megyei elvtársaknak kellett a vetőgépet a földből kiállítaniok, olyan rosszul előkészített talajba vetették az őszi árpát. A megyében körülbelül 50 000 hold kalászos kerül olyan területbe, amelyben az idén is kalászos volt. Ez fokozott gondot jelent és fokozott figyelmet követel. Vannak helyek, ahol máris támad s a futrinka. Ezért mindennap figyelemmel kell kísérni ezeket a táblákat és a védekezést azonnal meg kell kezdeni. Vitatkoznak arról: Agritoxszal vagy Diel- drinnel. Mind a kettő jó. Csak egy a lényeg: minden termelőszövetkezetben kéznél legyen a védekező szer és ha a kártevők megjelenését észlelik, azonnal kezdjék el a védekezést. Egy percet se késsenek, mert egy napi késés is holdanként legalább egy mázsa kiesést jelenthet. * i
