Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-17 / 217. szám

f lm. SZEPTEMBER Pl.

WAI*t©

5

Miért pártol el a közönség

a filmtől?

A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat a múlt héten háromnapos táj- értekezletet tartott Pécsett, melyen Baranya, Tolna, Somogy, Zala, Fejér és Heves megye filmszakemberei, valamint a Filmfőigazgatóság és a MO- KÉP Igazgatóságának képviselői vettek részt. Rejtő János igazgató vitaindító előadása, és a háromnapos eszmecsere középpontjában a filmszínházak látogatottságának csökkenése állt. Az előadó és a felszólalók lelkiismeretesen megvizsgálták a közönség megfogyatkozott érdeklődésének okait, s igyekeztek meghatározni a teendőket. összegezve, elég pesszimista hangulatban bonyolódott le a háromnapos konferencia. Rejtő János például megállapította, hogy: „ ... a kultúrforradalom minden jelentős ágában előbbre jutottunk. A film azonban nem tudja a neki megfelelő helyet elfoglalni, és országosan kevés szó esik a kézenfekvő, és rendkívül hasznos lehetőségek gyümölcsözőbb kihasználásáról"

A vitából kiderül, hogy sok elismerést érdemlő jelenség n&llett, bőven akad negatív példa is. A Moziüzemi Vállalatok moziparkja többnyire korszerűtlen, kevés a szélesvásznú filmszínház, gyatrák és elhasználódottak a technikai felszerelések, s a falusi, és kultúrházi mozikban sok helyen egyenesen siralmas a helyzet. Kevés neonfelirat akad, a környezet nem elég filmszerű és esztétikus, a székek rosszak, nyikorognak, és rengeteg olyan hely akad, ahol még szék sincs, s a közönség padokon foglal helyet. A filmszínházak fűthetetlenek, hidegen:, mint a jégverem, s így a falusi lakosság a téli időszakban sem járhat moziba, pedig akkor igazán ráérne. A MOKÉP ezekkel a problémákkal képtelen egyedül megbirkózni. s a területileg illetékei tanácsok pedig nem szívesen, vállalnak anyagi áldo- za oka*- a mozilátogatók érdekeljen

A mozik látogatottsága azonban nemcsak falun, hanem a városokban is esett, vedig Pécsett van szélesvászon és meleg is. igaz, hogy ez a fajta szélesvásznu- sítás nem az igazi, s csak szükségmegoldásnak tekinthető. de valamilyen fejlődést mégiscsak jelent.

Miért esett tehát a látogatók száma?

ligvik döntő érvágás kétség1, telenül a televíziótól származik. melynek a tábora, néhány tv alatt megsokszorozódott. mert kényelmes eszköz, divatos és rendszeresen vetít filmeket, közvetít előadásokat. S a másik?

t’tő János mindössze enynyit mondott: „Sokszor egy- időben megjelenő két film rontja egymás hatását. Mi úgy látjuk hogy egy jó film esetében j másik gyengébb is elOrszágot bőrdiszmüipari kiállítás a! Bőripari Tudományos Egyesület rendezésében a Budapesti Ipari Vásár köny nyűipari pavilonjában hétfőn megnyílt a VII. országos bőrdíszműipari modell- kiállítáS. A kiállítás célja, hogy bemutassa a bőrdíszmű- ipar azon termékeit, amelyeket 1964-ben akarnak gyártani.

Mintegy 350 különböző bőrdíszműáru modellt mutatnak be a kiállításon, s ez igen bő választékot ielent a kereskedelemnek. 18-án kereskedelmi napot tartanak, amikor előzetes tájékozódást kapnak a kereskedelem jövő évi igényeiről.

A legszebb. termékeket díjazták. Nyolc kiállítás legszebb terméke és 42 szakma legszebb terméke díjat adtak ki.

A kiállítást, amelyet Hor vátli Gyula, könnyűipari miniszterhelyettes nyitott meg Nagy Józsefné könnyűipari miniszter is megtekintette.

megy, mert sokan vannak, akik hetenként kétszer járnak moziba, így a rosszabb film is kap egy közepes látogatottságot. Ha ezek a látogatók azon. ban két rossz film között oszlanak meg...” stb. Hát itt van az a bizonyos kutya eltemetve.

Tudom jól, hogy a világ ösz- szes filmszínházában játszanak a kiemelkedő alkotások mellett közepes munkákat, s néha-néha gyenge kommersz filmeket is, de csak néha-néha. Nálunk pedig van olyan hét, amikor mind a három pécsi filmszínházban rossz filmet ját szanak. Rossz műsort most már az emberek nagy része a tévében is láthat s azt legalább az ágyból, féikönyökre támaszkodva nézheti, s nem kel l érte el kutyagolni a város másik végébe. Ebben az ügyben természetesen már nem a Moziüzemi Vállalat a hibás, hiszen amit emberileg lehetett, megtették. Minden utcasarkon moziplakátokba, reklámtáblákba ütközünk, röplapokat, propagandafüzeteket terjesztenek, szövetkeztek a könyvtárakkal, s az irodalmi alkotásokból készült filmeket különlenyomatokon propagálják, kedvezményes bérletrendszereket hoztak forgalomba stb. Két dolgot azonban nem tudnak elintézni: Pénzt elővarázsolni a. rozoga mozik átépítéséhez, korszerűsítéséhez. s nem tudnak filmet gyártani a magyar filmstúdiók helyett.

M

eggyőződésem, ha ez a két lehetőség birtokukban lenne, s helyesen alkalmaznák, a televízió alig vonna el nézőket a filmtől. Egyszer már jó lenne elérni, hogy a filmgyárak ne készíthessenek csapnivalóan rossz filmeket, vagy ha ezt nem lehet, akkor legalább lehetőséget kellene adni a MO- KÉP-nek, hogy azt vegye át, amit akar. Ha öt rossz filmet nem vennének át egy évben, akkor a filmgyárak meggondolnák végre, hogy háztáji” szerzőikkel hősiesen vállalják a csődöt, vagy tehetséges írókkal és rendezőkkel felsétálja- j nak a Parnasszusra?

Tehát eljutottunk a film- | színházaknál is a műsor politikáig, S ezen a szinten már ! nemcsak azokról a rossz fii- } mekről van szó, melyeket mi | gyártunk, hanem azokról is, melyeket külföldtől átveszünk. A közönség közgazdaságban járatos része jól tudja, hogy ilyenkor szinte mindig áru- kapcsolásról van szó, ha jó gépeket akarunk vásárolni, rossz filmeket is kell hozzá vennünk. De nem lehetne a jó

gépekhez valami mást kapcsolni? Végül úgyis mi fizetünk rá az egészre... A magyar közönséget egyáltalán nem vigasztalják meg azok a „mittudomén” melyik gyárban működő szerszámgépek, melyek kapcsán beúsztak hazánk ba a rossz filmek, ha hétről- hétre gyenge, élvezhetetlen alkotásokat tűznek műsorra a mozik.

Hogyan védekezhet a rossz filmek ellen? Végtelenül egyszerű. Nem megy moziba. így aztán a Moziüzemi Vállalatok még a tervezett veszteségeket is túllépik, s az ügy visszajut az induláshoz, újra közgazda- sági problémává változik.

A megoldás tehát mindenképpen a legegye- nesebb út: A rossz filmet, akár magyar, akár külföldi, nem kell átvenni." Ha a filmszínházak közepesnél gyen gébb filmet nem tűznek műsorukra, s havonta egyszer- kétszer kiemelkedően jó filmet is láthat a közönség,- újra elfoglalja helyét a nézőtéren. Azt hiszem ez lehetne a legnagyobb tanulsága a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat tájértekezletének.

B. B.

^ Két hét tanulmányút tapasztalatai

Korszerű, gyors, olcsó építkezési!

Két hetet töltött Romániában Benedetti Tibor, a Tervező Vállalat igazgatója, Dávid Jánossal, az Építéstudományi, Intézet főmunkatársá- val. A látogatás a Román- Magyar Kulturális Egyezmény jegyében zajlott le. Mint építőszakemberek, nyilvánvaló, hogy idejük zömét a román építészet tanulmányozására for dították. Bukarest, Brassó, Ga- lac, Konstancza, Mamaia városaiban érdekes — és számunkra megszívlelendő tapasztalatokat — szereztek az eléjük tá ruló hatalmas iramú építkezés láttán.

Erről az útjáról számolt be rövid nyilatkozatban Benedetti Tibor.

— Milyen tapasztalatokkal érkeztek haza a Román Nép- köztársaságból;

— Mi főleg a lakótelepek tér vezését, továbbá a korszerű építési technológia kérdéseit tanulmányoztuk. Alkalmunk volt tehát megfigyelni, milyen előnyökkel jár az úgynevezett „népgazdasági területi tervezés rendszere”, amelyet körülbelül három esztern.4 hó elején új tanműhely létesült a pécsi Kesztyűgyárban, ahol hatvan iparítanuló komoly szaktudással rendelkező kesztyűszabászok irányítása mellett tanulja a szakmát.

— Dallas Ferenc fely. —

! deje, hogy bevezettek Romániában. Nálunk, éppen a napokban tárgyalta a Minisztertanács és remélhetően ez a tervezési rendszer határozati jogerőre emelkedik.

— Ml az előnye!

— Példát mondok. Tegyük fel, Pécs kap egy műszergyárat. Az üzem felépítését az illetékes minisztérium finanszírozza. De egy új ipari létesítmény mellé lakásokat, üzlet hálózatot keli létesíteni, a terület közművesítésre vár és gondoskodni keli közlekedési útvonalról is. Az eddigi gyakorlat szerint ez már a tanács feladata volt. Csak hogy a terveket nehéz összehangolni és gyakran évek is elmúlanak, míg egy ilyen ipari objektum, az úgynevezett „konzekven- cióts” létesítményekkel együtt elkészül. Mondom, Romániában a területi tervezés rendszere — tapasztalatunk szerint — nagyim komoly előnyökkel jár. Ha ez a módszer — remélve a minisztertanácsi tárgyalások eredményességében — nálunk is életbelép, akkor egy ipari létesítmény és a hozzátartozó kcmzekvenciós tényezők megteremtéséhez sok kai kevesebb idő kell és pontosan betarthatók az építkezések üteme is. Ez esetben természetesen megnő a tanácsi szervek hatás- és jogik őre, mert az egész építkezésit ók irányíthatják, a szükséges állami támogatással.

“ A román építőipar a lakásépítkezésben kitűnő eredményeket ért el..,

— Igen. Ésszerűen koncentrálják példáid a beruházásokat. Nálunk három, Romémiá- ban négy százalék a szanálási engedmény, de a Jött esetben le hét negyven-ötven százalék is. Ezért van az, hogy Bukarestben például valóságos városrészeket bontanak le nagyorn rövid időn belül és helyébé új, korszerű lakóházakat építenek. A városrendezési tervek alapján — a már előre meghatározott főútvonalakat kijelölik, és mindjárt beépítik az utcasorokat. A második ütemben a közbe eső régi házakat lebontják és parkosítanak, vagy esetleg a tervnek megfelelően ugyancsak lakótömböket húznak fél.

— Milyen az arány a hagyományos és a korszerű építkezés között?

— A Hagyományos tégla- szerkezetíe] alig építenek. A nagypanelos építkezés is csak 4—5 szintet enged meg, meri Ko mánia egyes vidékein mindig számolnak az esetleges földrengés veszéllyel, ezt pedie a panel nem bírja ki. Túlnyomórészt a csúszó-zsaluzási rendszert alkalmazzák

— Mi ennek az előnye?

— Egy tizenkét szímesj mondjuk 70—75 méter hosz- szú lakótömböt négy-öt hónap alatt felépítenek, azaz beköltözhető. A zsalu-szerkezet et nem szedik szét mihden szint után, hanem egy hidraulikus emelő-rendszerrel fokozatosan „felcsúsztatják”, abban az ütemben, ahogy a falat ..beöntik”. Tehát gyorsabb. A másik előnye: olcsó. Köztudomású, hogy a zsalu-szerkezethez nagyon sok faanyag kell. Mi letépkedjük a falakról a zsalut, tovább visszük, megint ácsolni kell, majd ugyanez ismétlődik. Egy zsaluszerkezet — nálunk — hét-nyolc lakás' építtése után tönkremegy. Romániában a szakemberek elmondották. hogy száz-százhúsz lakást túlél egyetlen szerkezet; A különbség tehát óriási, amit mutat az is, hogy egy lakás építésének költsége sokkal kevesebb mint nálunk.

— És » gazdaságosság?

Az is igaz, hogy a minőség tekintetében viszont mi előbbre vagyunk. Érdekes, hogy a leg korszerűbb lakóházakban sem láttam „beépített” konyhabútorokat, vagy szobaszekrénye- ket. A főzőhelyiségek csak ház tűzhelyet és mosogatóberendezést kapnak, mást nem. A lakások alapterülete viszont nagyobb, több a két és három szobás lakás is, minit a garzon. Levegősebbek az új lakótelepek, széles parkokat nyitnak, következésképpen az útak is szélesebbek, viszont a lakóházak nyolc, tíz, tizenkét emeletesek, mert így gazdaságosabb.

A ml építőiparunk viszont a gazdaságosság tekintetében még adósa az államnak s így még nagyon sok tennivalónk van, ha a tizenöt éves lakás- építési programot gyorsan, kor szerűen és olcsón akarjuk megvalósítani.

R. F.

Tegnapig boldog volt. Ameny. nyíre lehetett, szerette a férjét, s a gyereket sétálni vitte minden délután, pedig faluhelyen ez nem volt szokás. Rendben tartotta a lakást, és élvezte a szombat esti viziteket. melyek eseménytelensé- gükben is elviselhetővé tették az életet. Ilyenkor érezte, hogy a tanító és a felesége azért „valaki", számontartják őket, talán még tisztelik is. Látogatás az orvoséknál, s találkozás a gyógyszerésszel, állatorvossal, tanácselnökkel. Aztán epy másik látogatás, és találkozás ugyanezekkel. Az évszakok repültek, s mindent nagyon természetesnek tartott.

De tegnap megérkezett az állatorvos Pestről, s valami megmagyarázhatatlan idegességet hozott magával, ami mindent összedöntött.

Amikor az állatorvos eladta a Moszkvicsát, mindenki tudta a faluban, hogy Fiat 1500-ast akar venni, mert az gyorsabb, szebb kocsi, és a szomszéd körzetben már két orvosnak is van. Az állatorvos nagyon fontos személyiség volt a faluban, de nemcsak azért, mert jó, lelkiismeretes orvos volt, hanem magabiztosságáért, megnyerő modoráért, azért mert egy elegáns életszínvonalat képviselt és azért is, mert egyik közeli rokona a balettban táncolt, s a balett- táncosnő fellépéseiről mindig tudott valami érdekeset. Így aztán az állatorvos kocsiveic- le. szinte közügy volt. Aki

ACELKEK FIAT

(TÁRCA)

adott egy keveset magára, az naponta többször is bekukkan-. to.pt a téesz-irodába, vagy a tanácshoz, és úgy félig elmenö- ben megkérdezte:

— Igaz is, a Laciék megjöttek már?

Ha motorbúgás hallatszott, mindenki kilesett az utcára, hogy a bevonulásnak tanúja lehessen. AZ állatorvos azonban késett, végül szombaton délután megérkezett az autóbusszal. Kicsit mindenki meghökkent, s a közeli ismerősök azonnal megjelentek az orvcs- lakásban. Az állatorvos pedig kedvetlenül leüti egy székre. s rövid indulatszavakkal adott kifejezést mérgének.

— Tudtam, hogy nem lehet bízni abban a pacákban. Az ezrest zsebre tette, g a papírok még mindig nincsenek rendben.

A szobában megjelentek ta- nitóék, a gyógyszerész, a közeli szomszédok, s egy pillanatra a főagronómus is beugrott. Az állatorvos felesége cigarettára gyújtott és kedvetlenül fújta a füstöt. Az állatorvos pedig beszélt, beszélt, csak úgy maga elé, mintha senki sem lenne a szobában.

— Micsoda kocsik... Az ember belebetegszik. Éppen a próbapadon ment egy Simca

és egy acélkék Fiát 1500-as... Hát az nem igaz. Beszéltem a művezetővel, az egy rendes pacák volt ...Az megmondta, „Uram, ha van pénze, csak Fiátot vegyen...” Igaza van. Harminc másodperc alatt nulláról százra gyorsul.., Olyan rugózása van... Hát az álom.

Az agronómus leült egy székre és megszólalt:

— És az a kocsi, amiről szó volt...?

— Az a szélhámos még mindig nem intézte el a papírokat. Persze akadt ott eladó kocsi bőven. Az a művezető összehozott egy másik pofával is, de azt nem lehetett megfizetni. Odasuhant a járda mellé egy szürke FIAT. Kiszállt belőle egy gentleman, kínosan elegáns öltözékben, és körülnézett. Na, gondoltam: Dokikám ez ad neked egy ezrest, hogy lépj odább az Htjából. Nem lehetett vele megegyezni. Száz kilométer volt a kocsiban, száztízezret kért. Nevetett, amikor azt mondtam neki, hogy százezer. „Uram, nagyon rokonszenvesek vagyunk egymásnak, de üzletet nem köthetünk.” Csak ennyit mondott, aztán beszállt a kocsijába és elhajtott. Marad az eredeti variáció. Azt mondta az a szélhámos, hogy már csak

egy aláírás hiányzik a kiutalásról, hát az legalább egy hét... Újra mehetek föl...

— És Dusika.

—• A nyugatnémet tévében lesz egy fellépésük... ügy volt, hogy l$-én, de közbejött valami pénzügy. Hiányzik valamennyi, azt hiszem hárommillió ...

A tanító felesége megbabonázva nézte az állatorvost. Képzeletben egy acélkék FlAT-ban ült, s száguldott <joy végtelen hosszú országúton, melyet zöld fűsáv választott el egy másik úttól. Száguldott, és nagyon könnyűnek érezte magát, aztán szürkés tornyok, színes fények jelentek meg az alkonyaiban, s egy ismeretlen város utcáin száguldottak tovább. Itt megszakadt a kép, s egy pillanatra valami padféle jelent meg a képzeletében, melyen az autók halkan töfög- tek, de ezt elejtette, mert nem értette, hogy az autók mit keresnek a padokon. Aztán egy szörnyű hosszú járdát látott maga előtt, melyhez odasuhannak az autók, és elegáns gentlemanok szállnak ki a kocsikból. Nagyon finom embé- rek, és nagyon sok pénzük van. Egy ilyen szürkéskék gentlemannal beszállt az egyik autóba, s újra rohantak egy- nagyon hosszú országúton.

— lenke, a gyerek egyedül van, haza kell menni' — szólalt meg a tanító a csendben, és felállt.

De leuka ezt nem hallotta, kényelmesen hátradőlt az autóban, és a messzeségbe nézetű ahol újra megjelentek a tornyok, fények..,

— leu, megsüketűltél! — a tanító megérintette a felesége vállát.

Összerezzent, és megfogózott a szék karfájában. Amikor a tanító újra megérintette, hátrafordult. Gyűlölte a férjét, meggyőződése volt, hogy ez a kedves, elégedett ember tönkretette az életét, kirángatta az acélkék autókból, melyek a világ közepe felé rohannak állandóan, míg ők ebben a kis faluban lecsót vacsoráznak, s arról beszélgetnek, hogy hány mázsa krumpli termett a pedagógus földön.

Az állatorvosék csodálkozva néztek a tanító feleségére, nem értették, hogy mi történt vele?

A tanító felesége pedig szótlanul lépkedett a férje mellett, s nem látta, hogy az állatorvos a következő öt percben már overált és gumicsizmát húzott, s izgatott érdeklődéssel faggatta az öreget aki érte jött:

— Biztos, hogy szöget nyelt? Kiszedem belőle, nyugodjon meg. A legjobb tehén a iéesz- ben. Ezt nem engedjük. Néhány mozdulat és meglesz Na menjünk.

Bertha Balosa

i